Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-10 / 2. szám
5 1953 JANUÁít 10. (N-r). Olvasóink közül talán még akadnak, akik emlékeznek a trianoni magyar diplomácia egyik kísérletére, amikor is londoni külképviseletünk támogatásával megindult egy mozgalom Angliában, hogy megszervezze a magyarbarát angol képviselők baráti körét. E sorok írója akkoriban Londonban járt, ahol követségi tanácsosunk, Bárdossy László, bizakodva ismertette előtte az elért eredményeket. Az újságíró hamarosan tovább utazott Genfbe, ahol a Népszövetségnek valamilyen ülésszaka kezdődött. Ott, az egyik fogadáson találkozott össze régi ismerősével, Titulescu román külügyminiszterrel, aki okossága, szellemessége, mindenütt sikert arató behízelgő modora folytán lett Magyarország legveszedelmesebb ellenfele. Titulescu szokásos élcelődő modorában fordult az újságíróhoz : Hallöm, maguk most Londonban fel akarják jét. Tulajdonképen, hogy haforgatni őfelsége parlamentiad a szervezkedés ? Nem csekély öntudattal feleltem : Már száznál több hívünk van, Exellence. Titulescu összecsapta kezét : Bámulatos, gratulálok. Mondhatom, hogy a magyarok megint lefőztek bennünket. Tudja, magunk közt bevallom, én ilyesmivel nem dicsekedhetném, mert nekem legfeljebb, ha két megbízható emberem van egész Angliában : a miniszterelnök meg a -külügyminiszter. Ezt a leckét soha nem lehet elfelejteni. Hiába volt a trianoni Magyarországnak akárhány száz képviselő híve akárhol a nagyhatalmak törvényhozásában, ha a miniszterelnökök meg a külügyminiszterek mindig a csehek meg a románok barátai voltak. Á magyar politika nem tanulta meg sem trianoni életében, sem mai emigrációs szétszórtságában, hogy a nemzeti propaganda tárgya nem tömegcikk, tehát az akkor igazán eredményes, ha kevés, de illetékes tényezőkhöz fordul és ha azt személyi, lehetőleg baráti kapcsolatokon keresztül cselekszi. Emlékezzünk a Rothermeresaj tókampányra “Igazságot Magyarországnak” címszó alatt. A magyar közvélemény lelkesen ünnepelte a brit sajtó-mágnást és talán meg is verte volna azt, aki nyíltan megmondja : a Timesben egyetlen félhasábos cikk sokkal többet ér, mint az egész Daily hadjárat. Ám a Times félhasábjait feltűnés nélkül, névtelen újságírók írták a még névtelenebből sugalmazó cseh és román informátorok közlései alapján. Ilyesmire kellett gondolnunk, amikor olvastuk egyik legutóbbi számunkban riói levelezőnknek, dr. Majláth Istvánnak kitűnő cikkét az ú. n. “Szabad Csehszlovák Hírszolgálati Ügynökség” nagyszerű működéséről. Ezek a Masaryk -Benes-alapon álló “csehszlovákok” vissza akarják forgatni az idő kerekét, már két ízében udarcba fulladt kísérletüket akarják megismételni, rá akarják erőltetni Európára, elsősorban is Középeurópára a Csehszlovák Államot, amelyről pedig a szlovákok túlnyomó többsége hallani sem akar, amelynek előrelátható végzetes következményeitől a cseh emigráció józanabb rétegeei is visszarettennek és amely ellen magyarok és németek egyaránt hevesen tiltakoznak. Az egyedül elképzelhető helyes megoldás, a Dunai Államszövetség helyett ezt a már történelmileg bebizonyítottan életre képtelen államtákolmányt akarják ezek a körök visszaállítani, a benne érdekelt népek túlnyomó részének és egész Középeurópa érdekeinek ellenére. Riói levelezőnknek sajnos igaza van : Hiába kisebbség ez az irányzat, ma mégis az ő szava esik legnagyobb súllyal latba, az ő befolyása a legerősebb. Miért ? Mert a csehek mindig is tudták : a propaganda nem rögtönzés és nem jószándékú lelkesedés terméke, hanem mesterség, amelyet tanulni és tudni kell és amelyhez tehetség mellett rendkívüli szorgalom, kitartás, tapintat és makacsság szükségeltetik. Amellett önzetlenség is, mert csak az a jó propaganda, ahol az elmondandókat másokkal közöltetjük, a tennivalók végrehajtását másokra bízzuk, mi magunk pedig megmaradunk a névtelen súgó szerepében. Azonkívül ügyesség is, mert egyrészt tudni kell, ki a mai miniszterelnök barátja és lehet a holnapi külügyminiszter és hogyan lehet feléje megtalálni a személyes kapcsolatot. Tudni kell, pontos helyzetfelderítés alapján, melyik íróasztal mögött ül egy-egy % nagyhatalom külügyminisztériumában az a szürke tisztviselő, aki Középeuróp'áról referál az államtitkárnak. Ki az az újságíró, akinek szava legmesszebb hangzik el ? És a “terepfelvételezés” után meg kell találni a kapcsolatokat közvetve vagy közvetlenül, azok felé, akik csakugyan “tettekkel tényezők”. Ezt tudják a csehszlovák-csehek, akiknek barátai ott ülnek a nyugati hatalmak rádióiban, szerkesztőségeiben, minisztériumaiban és a már meglévő személyi kapcsolatok következtében szinte kritikátlanul fogadják el a “helyi szakértők” sugalmazásait. Ezt a fajta propagandát kell megtanulni és gyakorolni annak a magyar emigrációnak, Minden nemzeti jellegű emigráció értékét emeli és ugyanakkor hatalmi tényezővé is avatja, ha politikai célkitűzései katonai erőre, — emigrációs hadseregre, — támaszkodnak. Szolgáljon például a cseh és lengyel légiók szerepe az első világháborúban, valamint az annakidején Szegeden megalakult magyar nemzeti hadsereg. Nem kétséges azonban, hogy minden nemzeti emigráció beteljesülése elsősorban az épen uralkodó nagyhatalmak külpolitikai elgondolásai által adott hatalmi tényezők játékától függ. Hiába van tehát egy nemzeti emigrációnak világosan megfogalmazott és talán a nagyhatalmak által is elismert célkitűzése ; támaszkodjék bár egy emigrációs ka'tonai erőre, mégis ha e célkitűzések megvalósítását a világpolitikai érdekek nem kívánják, úgy azok elvesznek, az emigráció tagjai pedig lassacskán felszívódnak és hovatovább csak emlékük marad fenn. Gondoljunk csak Rákóczi bujdosó híveire, a Kossuth -Klapka légiókra, avagy a közelmúltban az Anders féle lengyel hadsereg sorsára. A magyar emigrációnak sem szabad tehát álmokba ringatnia magát. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy értékünket és súlyúnkat a nyugati nagyhatalmak előtt elsősorban katonai megszervezettségünk és amely azokban a fővárosokban él, ahol a világ sorsát intézik, de ahol még úgyszólván semmi komoly kapcsolattal nem rendelkezik. Párszor bíráló szóval fordultunk a New Yorkban megalakult “Csehszlovákiai Magyar Bizottmány” felé. Szabadjon most igaz barátsággal e tanácsot adni számukra: a szlovákok elleni támadások helyett fogjanak össze azokkal és a józan csehekkkel közös dunamedencei céljaink érdekében a “csehszlovákok” ellen és teremtsék meg alapjait az ilyen fajta, személyekhez szóló, közvetlen kapcsolatokon alapuló propagandának. Ha ezt meg tudnák alapozni, okosan és tapintatosan, hervadhatatlan érdemeket szereznének és nagy szolgálatot tennének a magyar és középeurópai ügynek. (Délamerikai Magyar Hírlap). sorompóba állíthatásunk jelenti. De mi is tulapdonképen az emigráció ? Tömegeknek vagy nagyobb csoportoknak a hazáj ukban uralkodó idegen, vagy zsarnok politikai rendszer elől való önkéntes távozása. A régi korok emigrációja, az akkori államberendezkedés következményekép, leginkább dinasztikus jellegű volt. Például szolgáljon az Árpádok alatt Péter, I. Béla, Salamon, Szent László. Plazánkban az első tömeges emigráció a török uralom következménye. A protestantizmus felléptével világszerte felbukkan a vallási emigráció is : puritánok, írek, hugenották. Első tényleges nemzeti emigrációnkat Rákóczi rodostói hívei testesítik meg. Az 1848- 49-es szabadságharcot követő Kossuth-Klapka féle emigrációhoz hasonlóan, Rákócziék sem értek el pozitív eredményt : felszívódtak, mivelhogy az az akkori nagyhatalmak külpolitikai elgondolásai nem kedveztek célkitűzéseik! valóra váltásának. A Kossuth-emigráció és jelenlegi emigrációnk között nagy a hasonlóság. Kossuth emigrációs katonai szervező ereje megteremtette a felsőolaszországi magyar légiókat. Bevetésükre három ízben is kínálkozott ugyan alkalom, az események villámgyors alakulása azonban a terv kivitelét Nemzeti célkitűzések és az emigrációs hadsereg Keleméri Tamás előadása a Buenos Airesi Szabadegyetemen minden esetben meghiúsította.Igy a légiók csak az olasz egység kialakulásának harcaiban és a belső rend helyreállításában nyerhettek alkalmazást. Masaryk és Benes csehszlovák légiói, valamint a Pilsudszki-féle lengyel légiók nem is annyira a hadjáratokban való részvételük eredményekép teremtették meg az önálló Csehszlovákiát, illetve Lengyelországot, hanem elsősorban puszta létezésük tényével, amely politikai súlyt adott az emigráció ama vezetőinek, kiknek rendelkezésére állottak. Legyen ez számunkra is intő példa : a politikailag legjobban szervezett emigráció is csak akkor fog eredményeket felmutatni tudni, ha azt egy szervezett katonai erő is alátámasztja. Egy kedves régikanadás előfizetőnk távozott el ismét örökre a becsületes, jószándékú magyarok soraiból. December 25-én Saskatoonban szívroham következtében váratlanul elhunyt Rendek Lajos. Mr. Rendek 1924-ben vándorolt be Kanadába és 1926 óta élt Saskatoonban. Itt hoszszú, küzdelmes munka után 1940-ben “Nu-Way Cabinet Works” néven saját üzemet nyitott, melyből a gazdag magyar fantázia által kitermelt remekművek kerültek piacra. Tagja volt az Elks, Cosmopolitan, Board of Trade és a Canadian Manufacturers Associa tion egyesületeknek. 1949-ben a Saskatoon Football Association elnöke lett és lelkes támogatója volt ennek a sportnak. Nagy elfoglaltsága mellett azonban uj bevándorlók megsegítésében és elhelyezésében is állandóan fáradozott, mert szerető, meleg magyar szive együttérzett azokkal a honfitársakkal, akiket a kegyetlen kényszerűség elűzött a Hazából. A saskatooni magyarság és számos másnemzetiségű híve a fájdalom és hála könnyeivel állnak Rendek Lajos ravatalánál, szívből siratva egy igaz barát és segítőtárs elvesztését. December 29-én tartott temetésén, bánatos özvegyén kívül, akivel 24 évig élt boldog házaséletet, hatalmasszámú gyászoló sereg kisérte utolsó útjára. szépségápolás Akar ön szép lenni ? Keresse fel szépségápoló Stúdiómat. Specializálunk arc és hajápolással. Ondolálunk a legújabb divatok szerint MARY’S BEAUTY SALON 1469 Main St. E., Hamilton VOGL JÓZSEF ÉS FIAI Festék és falpapír árúk üzlete. Szobafestést és faltapétázást vállalunk. Ingyenes szaktanács adás ! 449 King St. E., Hamilton Tel. : 3-1176, 3-1177 Magyarországra Vámmentes élelmiszer csomagszállítás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK az összes társaságokra a hivatalos áron Bevándorlási engedélyek. Közjegyzői okiratok. Piatnik játékkártya kapható $1.75 LUCAS TRAVEL SERVICE ( Lukács-iroda) 81 KING ST. W., HAMILTON, ONT. TEL. : 2-9258 EZENNEL MEGRENDELEM A KANADAI MAGYARSÁGOT Azelőfizetési díjat ..............................................................évre egyidejűleg megküldöm. Név : .............................................................................................. Cím : .............................................................................................. Előfizetési árak egy évre 5, fél évre 2.75 dollár. HAMILTONI kirakat HAMILTON MEAT MARKET A magyarság bevásárlási központja. Legfinomabb húsárúk, sajátkészítésű hideg felvágottak, hurka, kol\ bász és fűszerárúk. Tulajdonos : KISH ZSIGMOND 246 James St. N. Hamilton Telefon : 7-6044 Legjobb minőségű férfi és fiú cipőt (beteg, fájós lábakra is,) mérsékelt áron. Mindennemű cipők javítása olcsón és pontosan. ÁDÁM GYULA cipőüzletében vásároljon 295 James St. N. Hamilton. G 0 D ó férfi és női szabósága 236 James St. N. Hamilton Telefon : 8-3697. Ha pénzt és időt akar megtakarítani, akkor vásároljon Electric és Rádió üzletében 135 James St., N., Hamilton Televíziós készülékek már 319 dollártól. Minden zsebnek és Ízlésnek megfelelően tud nálunk vásárolni részletfizetésre is. Jókai Mór :______________________________Az Uj Földesúr • Hanem miss Natalie ottmaradt. Arca még halványabb volt mint egyébkor, elkékült ajkait összeszorítá s oly dühhel nézett Ankerschmidtre, mint egy mérges kígyó mely harapáshoz készül. — Méltóságos úr, — szólt, dühét nehezen tiporva vissza. — Ön csalódni méltóztatott. Az árulás mélyebben gyökerezik ön háza szentélyében, mint hogy azt ilyen könnyen kitéphetné. — Kedves miss, ne beszéljen virágnyelven, hanem mondja meg, ha jobban van értesülve : ki volt hát az, aki Garanvölgyit feladta ? mert csak ettől a háztól adhatta őt fel valaki. S ha nekem bebizonyítja, hogy nem ez a csavargó volt az, hát én utána megyek s bocsánatot kérek tőle : “ne haragudjál barátom csavargó !” — Nem az a kérdés uram : ki adta föl Garanvölgyi Ádámot, ki nem. — De ez a kérdés ! Hát mi volna a kérdés ? — Mi köze ön házának Garanvölgyi nevéhez ? — Mi köze ? az a köze, hogy ő politikai és csatatéri ellenfelem ; s én nem engedem, hogy azt mondhassa felőlem, hogy én kémnek jöttem ide mellé lakni. — Még gonoszabbat is fognak ön felől mondani, méltóságos úr. Azt, hogy azért jött ide mellé lakni, mert összeköttetést akar vele kezdeni. — Nem értem. Miféle összeköttetést ? Conspiratiót ért ? — Oh nem. — Van talán leánya az öregnek, akinek udvariok, hogy elvegyem ? — Neki nincs, de van önnek. — S valaki arra a gondolatra fog jönni úgy-e, hogy valamelyik leányomat az öregre akarom erőltetni feleségül ? — Oh nem, méltóságos úr, de Garanvölgyinek van egy fogadott fia, ki mint statusfogoly börtönben ül. Ankerschmidt azt hitte, hogy a hír gyorsabb volt, mint az ő lovai. Ezek itthon tudnának már valamit az ő szándékáról, amit a fővárosban csak tegnap mondott el másnak ? Jókai Mór : Az Uj Földesúr Alig várta, hogy hazaérjen. A legelsőhöz, aki podgyászáért kocsijához jött, az volt az első szava : — Itthon-e a zongoramester ? Miután megtudta, hogy az ifjú úr a vadászatról ma reggel megérkezett, sietett fel a szobájába. Még le sem rakhatta úti öltönyét, midőn a kis Gyuszi jött hozzá azzal a kéréssel, hogy tiszteli a miss a méltóságos urat, ha érkeznék egy igen komoly szóra a terembe jönni. — Mi a patvar komoly szava akar lenni a missnek ? Komoly szó ? Mintha én valami tréfás ember volnék, aki mindig humorizál. Majd nagyon is komolyan fogok beszélni, attól tartok. A teremben egyedül várt 'az érkező lovagra a miss, kinek ez ünnepélyes alkalomra a l’anglaise fürtéi voltak, hogy arca még hosszabbnak és tragikaibbnak lássék. — Mi tetszik miss Natalie ? Mi közleni valója van velem ? — Lovag úr, — szólt a miss baljóslatú hangon, minővel a haj dánkor pythonissái zendíték meg dodonai körmondataikat. — Legyen ön készen egy igen rossz hírre, mely kegyed nemes szivét nagyon meg fogja háborítani. — Nos , mi az ? Csak egyenesen rohamra ! Nem szeretem a hosszas tiraillirozást. — Házánál egy áruló van. — Tudom, az ördögadtát ! Ne is mondja tovább. Mindenről értesülve vagyok. Az útban megtudtam. — Lehetséges-e ? Én titkolni akartam. — Azt elhiszem ; hanem majd dobra ütöm én, ne tessék félni. • — Uram, gondolja meg ön, hogy családjának jóhíre megőrzendő. — De isz azt meg is fogom őrizni. Azt ugyan nem engedem mondani, hogy Ankerschmidt házánál olyan ember vehet lélegzetet, aki titkos áruló. A miss kérleléshez fogott. — De uram, mégis gondolja meg ön, családjának tagja. Jókai Mór f______________________________Az Uj Földesúr — Nem kívánja méltóságod, hogy én jelen legyek ? — Nem. Ha egyedül van velem, akkor sokkal őszintébb ; hamarább megvall mindent. — Ahogy parancsolja ön. Ankerschmidt nem adott alkalmat további párbeszédre, mert eltávozott szobájába. Ott pedig leült az asztalhoz s maga elé téve a leányka folyamodását, újra meg újra elolvasta azt. Milyen igaz, milyen mesterkéletlen mondások ezek ! És azután mellé tette a doctor juris által fogalmazottat s összehasonlítá vele. Micsoda eszmeszegény, nyakatekert, legalázatosabb, legszárazabb és legunalmasabb alkalmatlankodás volt ez amahhoz képest ! És amíg a fogoly menyasszonya nem akarta azt leírni, nem akart vele elmenni a kegyelemosztás zsámolyáig, az alatt egy gyermek, kinek azon ember senkije, semmije, kigondolta maga, hogy mit kellene tenni egy szegény szenvedőért, ki ifjúsága virágát hármas zár alatt hullatja el. Az ajtó nyílt s a vádlott belépett rajta. Tudta már bűnének súlyát, tudta, hogy bírája elé idéztetik ; nem is védelmezte, hanem szépen megadta magát, odaborulva apja lábaihoz s piruló arcát annak térdére fektetve. Ankerschmidt pedig kezét folyvást amaz iraton tartá, s nézett hol arra, hol gyermekére. így hallgattak egy jó félórát együtt. Akkor Ankerschmidt rátevé kezét leánya fejére s megsimogatta hajfürtéit. Eliz aztán két kezévél ajkaihoz vonta apja kezét és ott tartotta ismét sokáig és ismét sokáig hallgattak együtt. Végre mégis csak meg kellett szólalni. — Kis leánykám, te írtad ezt itt ? — Én. — Azt nagyon jól tetted és nagyon rosszul. Jól tetted arra nézve, aki* * * fogoly, de rosszul tetted magadra nézve, mert ezentúl te vagy a fogoly. Én magam fogom átadni egyszerű soraidat ott, ahova azok intézve voltak, s bízom a jó sikerben ; de te e perctől fogva foglya vagy ennek a háznak, mert nem szabad annak megtörténni, hogy — 122 — — 119 — — 124 — T I I ü L E S C ü LECKÉJE
