Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)
1952-07-05 / 27. szám
KANADAI MAGYARSAG 6 1952 JULIUS 5. NEVETŐ SAROK Mrs. Trumant megkérdezték, a Fehér Házban tartott egyik társas összejövetel alkalmával miért örül annyira annak, hogy férje nem jelölteti magát többé az elnökválasztáson. — Tudják, micsoda szörnyű, állapot, ha az ember hat éven keresztül nem mehet át pongyolában a saját házának előszobáján ? — hangzott a felelet. * Az amerikai Marylandben tartott jótékonysági lóversenyen különös eredmények voltak. A különböző elnökjelöltekről elnevezett lovak közül “Trumans Choice” megelőzte “Senator Kefauver”-t. A negyedik helyre került “Senator Taft”, mely így nyakhosszal verte “I like Ike”-t. (Ike tudvalevőleg Eisenhower tábornok, az egyik legesélyesebb elnökjelölt népszerű neve). * A csehszlovák fogászok egyesülete közzétette, hogy fogaranyat a jövőben csak a Nemzeti Banktól lehet kapni. A pácienseknek előbb azonban egy nyilatkozatot kell aláírniok, mely szerint haláluk esetén az állam visszakövetelheti a szájukban levő kincset. Az arany fogkoronák birtokosai a bank kartotékjaiban, mint “részben állami tulajdoniján levők” szerepelnek. * Egy varsói munkást megkérdezte az egyik elvtárs, hogy véleménye szerint meddig fog még tartani a csúnya téli időjárás tavasszal ? — Oh, ez amerikai idő” — felelt a munkás buzgón — Eszakkorea fölött az amerikaiak mérgezett moszkitókat dobálnak le, Lengyelország fölött pedig havat és jeget. * A keletberlini HO üzletekben, ahol állítólag mindent lehet kapni, furcsa nehézségek támadnak, ha valaki például hálószobabutort akar venni. Matrac nincs az ágyhoz, tükröt kaphat, de csak a keretet üveg nélkül és a székek nem illenek a többi bútordarabhoz. Hát akkor jóéjszakát ! (Reakciós fecsegés : “Aki éjjelnappal küzd a békéért, annak minek a matrac ?” Lejárt az előfizetése ? Kérjük, ne várja, hogy felszóllítsuk, hrnem, ha a szivén viseli a magyar betű sorsát, úgy küldje be önként a hátralékban levő összeget, illetve újítsa meg előfizetését. Hirdetési osztályunk telefonszáma: MO-0718. Hivatalos órák: reggel 8 — 12-ig délután 4 — 8-ig.______ Magyaros hentesárukat ! Minden időben friss húsokat vásároljon a “WESMAIN FOOD MARKET” üzletben 143iy2 Main St. W., Hamilton Tulajdonos : Fehér László HAMILTONI kirakat Ha hűtőszekrényre, (frigidaire) Villany kályhára. Rádióra vagy más elektromos cikkekre van szüksége keresse fel G 0 D 0 férfi és női szabósága 236 JAMES ST. N. HAMILTON Tel. 8-3697 H 0 D 0 S szaküzletét : 135 JAMES ST. NORTH HAMILTON Telefon : 2-6845 Magyar lemezek nagy választékban ! ! Kérjen ingyenes árjegyzéket ! VOGL JÓZSEF ES FIAI Festék és falpapír áruk üzlete. Szobafestést és faltapétázást vállalunk. Ingyenes szaktanács adás ! ! 449 KING ST. E., HAMILTON Tel. 3-1176, 3-1177 Ha jól akar ebédelni, vacsorázni ? Szereti a hazai készítményű hentes-árukat ? Keresse fel a INTERNATIONAL LUNCH éttermet Tulajdonos : MINAI JANOS 240 James St. N. HAMILTON, (Ont.) Ruhatisztítást, javítást, műstoppolást FASHION TAILOR. SHOP HAMILTON 280 James Street North Magyarországra Vámmentes élelmiszercsomagszállítás Hajó- és repülőgépjegyek az összes társaságokra a hivatalos áron Bevándorlási engedélyek. Közjegyzői okiratok. LUCAS TRAVEL SERVICE (Lukács-iroda) 81 KING ST. W., HAMILTON, ONT. Telefon : 2-9258 Jókai Mór : Az Uj Földesur Szerbiából. Oláhországból, társzekeresek Lengyelországból, azokat ő kikérdezi ; megtud tőlük mindent, ami Európában történik, amit az újságok nem közölhetnek, s távol legyen, hogy kétségbe volna esve ; sőt inkább olyan bizonyos afelől, hogy ami el nem következett tavasszal, elkövetkezik ősszel, mint az egy halálról. Azzal szokta rendesen végezni, hogy : “Nono ! eszem én még szőlőt lágy kenyérrel !” Akik be vannak avatva e mysticus mondatba, tudni fogják, micsoda rettenetes állítás az a magyar embertől, hogy ő még valaha szőlőt akar enni lágy kenyérrel ! Kampós ur amellett tökéletesen híve volt földesurának. Úgy rábízhatta Garanvölgyi zilált gazdaságát, mintha egy kormányszék vizsgálná át számadásait. Ha valaki megcsalta Garanvölgyit, ő addig nem nyugodott, amíg a csalót vissza nem csalta. Ha Iczig kiszedte a mustra búzából a konkolyt s átvételkor olyat követelt, ő meg azt tette, hogy máskor Iczignek befagyott vizes palackban adott spirituszpróbát s rászedte egy pár fokkal. Az ilyenért aztán rendesen nagyon meg szokta őt dorgálni Adám ur. “Rettenetes, hová erkölcstelenedik a magyar nép a nyomás alatt ! Ez az őszinte, nyílt szivű faj tanul csalni, visszacsalni, hazudni, hamisan esküdni”, “Inculpata tutela” (vétlen védelem), mondá ilyenkor Kampós. Csakis avégett nézte át Adám ur a számadásokat, hogy ilyenféle repressáliák elő ne forduljanak benne. Pedig furcsa tételek vannak egy ilyen magyar tiszt számadásában. Ott van például egy rubrika, amely így szól : “Szegény legények számára” kiadattak : “Kenyér, szalonna, bor, pálinka, szűr, csizma, kalap”; ritkábban pénz, de annál gyakrabban egy-egy süldő malac. Hogy nevetnének ezen a külföld oeconomusai, ha megtudnák ! A betyárokat étellel tartani ! Ahelyett, hogy feljelentenék őket a kerületi biztosnak. No de hagyjuk ; hiszen nem akarom én ezt most megmagyarázni. Tehát, amint e rubrikát átfutná Garanvölgyi, talál egyszerre ilyeneket benne : — 16 — • • • -Jókai Mór : Az Uj Földesur “Sándornak egy átalag ménesit. ..” “Sándornak egy pár szarvasbőr topánykát...” Item : a Sándornak egy flanell alsó inget...” Detto : Sándor repetáló órájának kiigazításáért 3 forint”. “Ismét a Sándornak bizonyos célokra 10 forint”. Garanvölgyi ur azt minden kérdezősködés nélkül is jól sejtette, hogy a rubrikátus miféle osztályához tartozik a szegény legényeknek. Jámbor bujdosó, aki fátumát kerülgeti s úgy huzza a napokat, ma itt, holnap amott. Ahol ráismernek, megugrik. Elég siralom. Nagy kérdés, hogy nem jobb-e annál bekocogtatni a hadbíróhoz s azt mondani : “Megjöttem uram, mivel tartozom ? fizetek”. Hanem hát azt mégis orrolta a dolgokban, hogy akárki legyen is e nagyon szánalomraméltó ember, de már ilyen állapotban mégis egy kissé alább hangolhatná az igényeit. — Hiszen én nem mondom, hogy ne adjanak, neki bort, de már éppen ménesit. — Hagyja el azt a tekintetes ur, szabódék a kurta férfiú, ki nagyon kényelmetlenül érzé magát e faggatásra. — Aztán szarvasbőrtopány ? En magam sem viseltem azt soha, kivált falun. — Fájt szegénynek nagyon a lába más csizmában. — Aztán repetáló órát igazíttatni ! — Hiszen azt is én ajándékoztam neki. — Még az is hozzá ? Meg aztán bizonyos célokra ? mi a patvar célokra adott neki tíz forintot. — Kérem alássan, tekintetes ur, ne tessék azt oly nagyon keresni. Hiszen azt mondanám, hogy inkább a magaméból adom meg, ha nem tudnám, hogy a tekintetes ur nagyon megbánná, ha majd egyszer tudtára esnék, hogy ki volt az, akinek ezt felpanaszolta. Garanvölgyit nem tette kíváncsivá a titok, legfeljebb azt j egyezte meg rá : — Ont már megint bolonddá tette valaki. — No, már kérem alássan, ezúttal nem. Csak azt ne tessék mondani. Amiről én egyszer meggyőződtem, az nem ámítás. — Ugyan hagyja el ! Nem odaadta-e az uj köpönyegét is a minap valakinek, aki azt állította, hogy ő Bem — 17 —
