Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)
1952-07-05 / 27. szám
KANADAI MAGYARSÁG 4 1952 JULIUS 5. Hírei Magyar Kanada CALGARY Calgary-i szerkesztőségünk cí......... — me : 1215-5 St. E. Calgary, Alta. Épülő magyar templom - uj Magyar Sziget INTERJÚ TRETTLER KÁROLLYAL A Calgary-i Szent István R. Kát. Egylet Elnökével az Egyesület Megalakulásáról, Célkitűzéseiről és az Építendő R. Kát Magyar Templomiól. Hétköznap, üzleti időben, a a saját férfiruha üzletében keressük fel Trettler Károlyt, a Szent István Egyesület agilis és népszerű elnökét. Amikor megtudja jövetelünk célját szívélyesen mosolyog és leültet. Csupa terv, csupa mozgékonyság, csupa derű ez az ember. Szemei előtt ott lebegnek a magyarság szent céljai. Lelkes tettrekészségében szinte türelmetlen. Rövid, meleghangú és udvarias beszélgetés után rögtön a tárgyra térünk. Ez nyomban komollyá merevíti Trettler Károly rokonszenves arcvonásait és tárgyilagos, megfontolt hangon, az elgondolkozástól olykor kissé tagolt, de folyékony, szabatos válaszokat ad. Az első kérdéssel egyidőben mindjárt gratulálunk az újonnan megalakult Szent Erzsébet Nőegylet első jótékony célú filmmatinéjához, mert megtudtuk, hogy a szervezés és rendezés munkájában Trettler Károly is kivette a maga részét. A kérdezett szerény mosolylyal hárítja el magától a gratulációt és a következőképen válaszol. “Father Dallossal együtt voltunk a Citizenship helyi bizottságánál, ahol néhány kulturfilmet mutattak be. A főtisztelendő urnák támadt aztán az az ötlete, hogy egyletünkön keresztül a magyarságnak is kellene hasonló filmeket bemutatni, annál is inkább, mert ezeket a kormány propaganda célból ingyenesen bocsátja a filmkedvelő közönség rendelkezésére. A további történet igen egyszerű. Lekötöttünk két filmet a “The Alberta story” és a “New Foundland” címűeket s ezeket én a nőegylet estéjére átszállítottam a Magyar Házba, ahol Szojka Frigyes barátunk leforgatta őket”. Következő kérdésünk: “Mondja elnök ur a Calgary-i Szent István egyesület megalakulásának rövid történetét és az egyesület célkitűzéseit”. Válasz : “Az egyesület 1950 februárjában alakult meg az én kezdeményezésemre. Ez úgy történt, hogy összehívtam barátaimat és általában azokat az embereket, akikkel vasárnaponként a St. Marys katedrális szent miséin együtt voltunk. Ebben az időben sok volt a vallástalan és közömbös magyar, akik hitük elvesztése arányában magyarságukat is elvesztették. . .. . .Két éven át küzködtünk. Miszsziókat és magyar miséket tartottunk idegen nemzetiségű pappal. Mégis boldogok voltunk, mert legalább magyarul énekelhettünk. Az énekkart Király Kálmán szervezte meg és feleségem kifejezetten abból a célból tanult meg orgonáim, hogy ezeket az énekeket kisérni tudja. Első célkitűzésünk volt egy magyar papnak minden áron való Calgary-ba hozatala. Ez az álmunk nem remélt mértékben vált valóra, amikor Rev. Father Dallos az idén megérkezett. Másik célkitűzésünk volt a katolikus magyarság összeírása és nyilvántartása. Ez a törekvés igen jó eredményt hozott, mert ma már több mint négyszáz nyilvántartott katolikus személyünk van Calgary-ban”. Utolsó kérdésünk : “Mi a Szent István Katolikus Magyar Egylet további munkatérve ?” Felelet : Azzal, hogy a Szent István egylet a Calgary-i megyés püspök ur meghívására és kinevezésére katolikus magyar lelkészt kapott, célját csak részben érte el. A katolikus magyarság már régen érezte a magyar katolikus templom hiányát. Ezt a hiányt szeretné pótolni a Szt. István Katolikus Magyar Egylet, amikor elhatározta, hogy magyar katolikus templomot épít Calgary városában. Erre a célra a gyűjtést már meg is kezdtük és ház-, telek-, illetve templomvétel céljára bizottságot küldtünk ki. A lelkesen megindult! munka remélhetőleg rövidesen el is éri a célját. Miután utóbbihoz magunk is a kellő jókívánságokkal járultunk hozzá, szívélyes búcsút vettünk Trettler Károlytól a Calgary-i Szent István Magyar Egyesület tetterős és nem csupán szalmalángként működő elnökétől. két. A sorsoláson a főnyereményt, egy pompás autót a sors tréfálkozó kedve folytán nem magyar ember, hanem egy belga munkás nyerte meg. (Neki valószínűleg örökké emlékezetében fog maradni a courtlandi magyar ünnepség). Azzal a büszke érzéssel hagytuk el Courtland-et, hogy ott és a falut környező nagy magyar dohányvidéken élő magyarság ma is istenhivő és nemzeti érzéstől áthatott. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a bolsevista sajtó 25 évi erőlködése sem tudta a mindig józanul gondolkozó magyar paraszttömegeket megfertőzni. De ez az ünnepély egyben válasz az otthoni templomrombolóknak is, akiknek legfőbb vágya hogy a vallási érzületet kiöljék a magyar nép leikéből. Hisszük, hogy, ahogy a magyarok Istene felépíteni segítette a courtlandi templomot, úgy majd segítségünkre lesz abban is, hogy az istentagadók uralma alól felszabadítsuk Hazánkat. GUELPH Látogatás Joe Tóthnál, a guelphi ezermesternél Guelph, ez a kis kedves ontarioi város mindössze 40 km-nyire van Torontótól. A magyarok száma alig haladja meg a húsz lelket, mégis mindenkinek felragyog a szeme, ha magyarok után érdeklődnek. Ugyanis ebben a városban lakik a “guelphi ezermester”, ahogy itt “Joe”-t, azaz Tóth Józsefet hívják. így nekünk sem került nagy fáradságba, hogy ráakadjunk az ezermester otthonára, ahol Joe fantasztikus gépeit és találmányait konstruálja. Ahogy belépünk az ajtón, egy fiatalarcu, dp egészen őszfejű barátságos férfi fogad : — Mr. Tóth-hoz van szerencsénk ? — Igen, én vagyok — válaszolja — tessék beljebb jönni. Helyetfoglalunk a tágas nappali szobában és Mr. Tóth sörrel kínál bennünket. Mi mindjárt a tárgyra térünk és következő kérdésünk az, hogy : — Mivel szerezte ezt a nagy népszerűséget a városban. — Magam se tudom — válaszolja szerényen —, talán azzal, hogy amivel megbíztak, azt mindig el tudtam végezni és amit elvállaltam, azt mindig közmegelégedésre meg is csináltam. —De mi úgy hallottuk, hogy valami gépet talált fel, amely/ cementblokkokat állít elő lényegesen olcsóbban és gyorsabban, mint az eddigi gépek. —Igen, — mondja csendesen, — dehát az nem volt olyan nagy művészet. . . Erre lassan besétál a szobába és egy kis masinát hoz elő, melyről kiderül, hogy a fogkrém felhasználását úgy tudja vele szabályozni, hogy abból semmi sem vész kárba. Majd a különböző automatikus gépmodellek halmaza kerül szemünk elé, őszinte csodálatot keltve. Amire legjobban büszke Mr. Tóth és amely a multévi nemzetközi kiállításon óriási sikert is aratott, az az ön-DELH1 Négyezerötszáz magyar a Courtland-i templomszentelésen. Vasárnap, junius 29-én szentelte fel a londoni püspökhelyettes a courtlandi Szt. László templomot. A lélekemelő ünnepély szentmisével kezdődött, melyet Father Reisz jezsuita tartományfőnök tartott. A szentbeszédet Father Cser, helybeli plébános mondotta, akinek áldozatos munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kanadai katolikus magyarság uj temploma három esztendő alatt felépülhetett. Az ünnepélyre kb. 4.500 magyar sereglett össze Ontario minden részéből s az azt követő ebéden is mintegy háromezren vettek részt. Hatalmas autópark már messziről hirdette a közönség óriási számát s még az Egyesült Államokból is sokan voltak jelen. Az étkezés a templom alatti helyiségben és két szabadtéri sátorban történt A pompás ételek elkészítése és felszolgálása asszonytestvéreink és leányaink munkáját dicséri. A kitűnő ebéd elfogyasztása után bazár, körhinta, tánc, sorsjáték szórakoztatta a résztvevőműködő cementblokkgyártó gép. E masinának az a tulajdon, sága, hogy percenként ötször annyi téglát állít elő, mint az eddig legjobb gép. Megtudjuk Mr. Tóthtól, hogy találmányát a múlt évben az egyik nagy gyár 20.000 dollárért akarta megvásárolni. Tóth honfitársunknak most az a terve, hogy a modern gépek segítségével oly mennyiségű cementtéglát fog előállítani, hogy a legnagyobb igényeket is ki fogja tudni elégíteni. Mikor elbúcsúzunk az Erdélyből származó Tóth Józseftől, büszke elégtétellel gondolunk az ő kitartó munkájára, amellyel oly távol régi hazájától dicsőséget szerzett és szerez a magyar népnek. K. F. L. TORONTO I ■■!!!■ ■! H I 1—n~H ' Vasárnap, julius 6-án tartja a torontói Szt. Erzsébet Egyházközség második piknikjét a sommervillei erdőben. A “Fiatal Házasok” rendezésében kellemesnek és vidámnak ígérkező társas összejövetel lesz a múltkori nagysikerű piknik színhelyén. Most azonban már a meghívóra nyomtatott térkép fogja útbaigazítani az autón odaigyekvő közönséget. D. e. %11 és d. u. 2 órakor autóbuszok is indulnak a templomtól. Az ünnepség 12 órakor csendes szentmisével kezdődik, V^l-kor a lacipecsenye felszolgálása, utána különböző sportszámok, szerencsejáték, cigányzene, tánc fogják szórakoztatni a résztvevőket. KIBÚJT A SZEG A ZSÁKBÓL A New-York Times-ben olvassuk, hogy a szovjet életszínvonal emelkedik, a moszkvai emberek elegánsak, hogy már nem lehet őket megkülönböztetni a nyugati diplomatáktól. Eleiem van rogyásig, semmiben nincs hiány, a lakosság boldog, fényárban úszik Moszkva és a háborús készülődésnek a legkisebb jele sem látszik sehol. A szovjet könyvek ízlésesek és olcsók hozzáférhetők a munkásember számára is. A szovjet kereskedelmi kapcsolatokat ki kell mélyíteni Israellel, mert a Kreml politikája változatlanul barátságos Israel iránt. Jelenleg citromot és banánt importálnak Tel- Avivból az oroszok, de sor kerül iparcikkek árucseréjére is hamarosan. A jelentés Samuel Eliashiv moszkvai israeli követ tollából ered és mi fenntartás nélkül mindent el is hiszünk az elvtárs urnák, még azt is, hogy a citromot és banánt a Szovjetunióban Micsurini technikával kézigránáttá és löveggé átváltoztatva, mint ellentételt kapja viszsza a derék zsidó hadsereg. Felhívás ! Kérjük külső munkatársainkat, tudósítóinkat és hirdetőinket : hogy cikkeiket, tudósításaikat, hirdetéseiket úgy adják postára, hogy mi azt kedden (lapzártakor) megkapjuk.
