Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)

1952-07-05 / 27. szám

KANADAI MAGYARSÁG 4 1952 JULIUS 5. Hírei Magyar Kanada CALGARY Calgary-i szerkesztőségünk cí­......... — me : 1215-5 St. E. Calgary, Alta. Épülő magyar templom - uj Magyar Sziget INTERJÚ TRETTLER KÁROLLYAL A Calgary-i Szent István R. Kát. Egylet Elnökével az Egyesület Megalakulásáról, Célkitűzéseiről és az Építendő R. Kát Magyar Templomiól. Hétköznap, üzleti időben, a a saját férfiruha üzletében ke­ressük fel Trettler Károlyt, a Szent István Egyesület agilis és népszerű elnökét. Amikor meg­tudja jövetelünk célját szívélye­sen mosolyog és leültet. Csupa terv, csupa mozgékonyság, csu­pa derű ez az ember. Szemei előtt ott lebegnek a magyarság szent céljai. Lelkes tettrekész­­ségében szinte türelmetlen. Rövid, meleghangú és udva­rias beszélgetés után rögtön a tárgyra térünk. Ez nyomban komollyá merevíti Trettler Ká­roly rokonszenves arcvonásait és tárgyilagos, megfontolt hangon, az elgondolkozástól olykor kissé tagolt, de folyékony, szabatos válaszokat ad. Az első kérdéssel egyidőben mindjárt gratulálunk az újonnan megalakult Szent Erzsébet Nő­egylet első jótékony célú film­matinéjához, mert megtudtuk, hogy a szervezés és rendezés munkájában Trettler Károly is kivette a maga részét. A kérdezett szerény mosoly­­lyal hárítja el magától a gratu­lációt és a következőképen vá­laszol. “Father Dallossal együtt vol­tunk a Citizenship helyi bizott­ságánál, ahol néhány kulturfil­met mutattak be. A főtisztelendő urnák támadt aztán az az ötlete, hogy egyletünkön keresztül a magyarságnak is kellene hasonló filmeket bemutatni, annál is in­kább, mert ezeket a kormány propaganda célból ingyenesen bocsátja a filmkedvelő közönség rendelkezésére. A további törté­net igen egyszerű. Lekötöttünk két filmet a “The Alberta story” és a “New Foundland” címűeket s ezeket én a nőegylet estéjére átszállítottam a Magyar Házba, ahol Szojka Frigyes barátunk leforgatta őket”. Következő kérdésünk: “Mond­ja elnök ur a Calgary-i Szent István egyesület megalakulásá­nak rövid történetét és az egye­sület célkitűzéseit”. Válasz : “Az egyesület 1950 februárjában alakult meg az én kezdeményezésemre. Ez úgy tör­tént, hogy összehívtam barátai­mat és általában azokat az em­bereket, akikkel vasárnaponként a St. Marys katedrális szent mi­séin együtt voltunk. Ebben az időben sok volt a vallástalan és közömbös magyar, akik hitük elvesztése arányában ma­gyarságukat is elvesztették. . .. . .Két éven át küzködtünk. Misz­­sziókat és magyar miséket tar­tottunk idegen nemzetiségű pap­pal. Mégis boldogok voltunk, mert legalább magyarul énekel­hettünk. Az énekkart Király Kálmán szervezte meg és fele­ségem kifejezetten abból a cél­ból tanult meg orgonáim, hogy ezeket az énekeket kisérni tudja. Első célkitűzésünk volt egy magyar papnak minden áron va­ló Calgary-ba hozatala. Ez az álmunk nem remélt mértékben vált valóra, amikor Rev. Father Dallos az idén megérkezett. Másik célkitűzésünk volt a ka­tolikus magyarság összeírása és nyilvántartása. Ez a törekvés igen jó eredményt hozott, mert ma már több mint négyszáz nyilvántartott katolikus szemé­lyünk van Calgary-ban”. Utolsó kérdésünk : “Mi a Szent István Katolikus Magyar Egylet további munkatérve ?” Felelet : Azzal, hogy a Szent István egylet a Calgary-i megyés püspök ur meghívására és kine­vezésére katolikus magyar lel­készt kapott, célját csak részben érte el. A katolikus magyarság már régen érezte a magyar ka­tolikus templom hiányát. Ezt a hiányt szeretné pótolni a Szt. István Katolikus Magyar Egy­let, amikor elhatározta, hogy magyar katolikus templomot épít Calgary városában. Erre a célra a gyűjtést már meg is kezdtük és ház-, telek-, illetve templom­vétel céljára bizottságot küld­tünk ki. A lelkesen megindult! munka remélhetőleg rövidesen el is éri a célját. Miután utóbbihoz magunk is a kellő jókívánságokkal járul­tunk hozzá, szívélyes búcsút vet­tünk Trettler Károlytól a Calga­ry-i Szent István Magyar Egye­sület tetterős és nem csupán szalmalángként működő elnöké­től. két. A sorsoláson a főnyere­ményt, egy pompás autót a sors tréfálkozó kedve folytán nem magyar ember, hanem egy belga munkás nyerte meg. (Neki va­lószínűleg örökké emlékezeté­ben fog maradni a courtlandi magyar ünnepség). Azzal a büszke érzéssel hagytuk el Courtland-et, hogy ott és a falut környező nagy magyar dohány­vidéken élő magyarság ma is is­tenhivő és nemzeti érzéstől át­hatott. Ez egyben azt is bizo­nyítja, hogy a bolsevista sajtó 25 évi erőlködése sem tudta a mindig józanul gondolkozó ma­gyar paraszttömegeket megfer­tőzni. De ez az ünnepély egyben válasz az otthoni templomrombo­­lóknak is, akiknek legfőbb vágya hogy a vallási érzületet kiöljék a magyar nép leikéből. Hisszük, hogy, ahogy a magyarok Istene felépíteni segítette a courtlandi templomot, úgy majd segítsé­günkre lesz abban is, hogy az istentagadók uralma alól fel­szabadítsuk Hazánkat. GUELPH Látogatás Joe Tóthnál, a guelphi ezermesternél Guelph, ez a kis kedves onta­­rioi város mindössze 40 km-nyi­­re van Torontótól. A magyarok száma alig haladja meg a húsz lelket, mégis mindenkinek fel­ragyog a szeme, ha magyarok után érdeklődnek. Ugyanis eb­ben a városban lakik a “guelphi ezermester”, ahogy itt “Joe”-t, azaz Tóth Józsefet hívják. így nekünk sem került nagy fárad­ságba, hogy ráakadjunk az ezer­mester otthonára, ahol Joe fan­tasztikus gépeit és találmányait konstruálja. Ahogy belépünk az ajtón, egy fiatalarcu, dp egészen őszfejű barátságos férfi fogad : — Mr. Tóth-hoz van szeren­csénk ? — Igen, én vagyok — vála­szolja — tessék beljebb jönni. Helyetfoglalunk a tágas nap­pali szobában és Mr. Tóth sörrel kínál bennünket. Mi mindjárt a tárgyra térünk és következő kér­désünk az, hogy : — Mivel szerezte ezt a nagy népszerűséget a városban. — Magam se tudom — vála­szolja szerényen —, talán azzal, hogy amivel megbíztak, azt min­dig el tudtam végezni és amit elvállaltam, azt mindig közmeg­elégedésre meg is csináltam. —De mi úgy hallottuk, hogy valami gépet talált fel, amely/ cementblokkokat állít elő lénye­gesen olcsóbban és gyorsabban, mint az eddigi gépek. —Igen, — mondja csendesen, — dehát az nem volt olyan nagy művészet. . . Erre lassan besétál a szobába és egy kis masinát hoz elő, mely­ről kiderül, hogy a fogkrém fel­­használását úgy tudja vele sza­bályozni, hogy abból semmi sem vész kárba. Majd a különböző automatikus gépmodellek halma­za kerül szemünk elé, őszinte csodálatot keltve. Amire leg­jobban büszke Mr. Tóth és amely a multévi nemzetközi kiállításon óriási sikert is aratott, az az ön-DELH1 Négyezerötszáz magyar a Courtland-i templomszentelésen. Vasárnap, junius 29-én szen­telte fel a londoni püspökhelyet­tes a courtlandi Szt. László templomot. A lélekemelő ünne­pély szentmisével kezdődött, me­lyet Father Reisz jezsuita tarto­mányfőnök tartott. A szentbe­szédet Father Cser, helybeli plé­bános mondotta, akinek áldoza­tos munkája nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a kanadai ka­tolikus magyarság uj temploma három esztendő alatt felépülhe­tett. Az ünnepélyre kb. 4.500 magyar sereglett össze Ontario minden részéből s az azt követő ebéden is mintegy háromezren vettek részt. Hatalmas autópark már messziről hirdette a közön­ség óriási számát s még az Egye­sült Államokból is sokan voltak jelen. Az étkezés a templom alatti helyiségben és két szabad­téri sátorban történt A pompás ételek elkészítése és felszolgálá­sa asszonytestvéreink és leánya­ink munkáját dicséri. A kitűnő ebéd elfogyasztása után bazár, körhinta, tánc, sors­játék szórakoztatta a résztvevő­működő cementblokkgyártó gép. E masinának az a tulajdon, sága, hogy percenként ötször annyi téglát állít elő, mint az ed­dig legjobb gép. Megtudjuk Mr. Tóthtól, hogy találmányát a múlt évben az egyik nagy gyár 20.000 dollárért akarta megvá­sárolni. Tóth honfitársunknak most az a terve, hogy a modern gépek segítségével oly mennyi­ségű cementtéglát fog előállíta­ni, hogy a legnagyobb igénye­ket is ki fogja tudni elégíteni. Mikor elbúcsúzunk az Erdély­ből származó Tóth Józseftől, büszke elégtétellel gondolunk az ő kitartó munkájára, amellyel oly távol régi hazájától dicsősé­get szerzett és szerez a magyar népnek. K. F. L. TORONTO I ■■!!!■ ■! H I 1—n~H ' Vasárnap, julius 6-án tartja a torontói Szt. Erzsébet Egyházközség második piknikjét a sommervillei erdőben. A “Fiatal Házasok” rendezé­sében kellemesnek és vidámnak ígérkező társas összejövetel lesz a múltkori nagysikerű piknik színhelyén. Most azonban már a meghívóra nyomtatott térkép fogja útbaigazítani az autón oda­­igyekvő közönséget. D. e. %11 és d. u. 2 órakor autóbuszok is indulnak a templomtól. Az ün­nepség 12 órakor csendes szent­misével kezdődik, V^l-kor a laci­­pecsenye felszolgálása, utána kü­lönböző sportszámok, szerencse­­játék, cigányzene, tánc fogják szórakoztatni a résztvevőket. KIBÚJT A SZEG A ZSÁKBÓL A New-York Times-ben olvas­suk, hogy a szovjet életszínvo­nal emelkedik, a moszkvai embe­rek elegánsak, hogy már nem lehet őket megkülönböztetni a nyugati diplomatáktól. Eleiem van rogyásig, semmi­ben nincs hiány, a lakosság bol­dog, fényárban úszik Moszkva és a háborús készülődésnek a legkisebb jele sem látszik sehol. A szovjet könyvek ízlésesek és olcsók hozzáférhetők a munkás­ember számára is. A szovjet ke­reskedelmi kapcsolatokat ki kell mélyíteni Israellel, mert a Kreml politikája változatlanul barátsá­gos Israel iránt. Jelenleg citro­mot és banánt importálnak Tel- Avivból az oroszok, de sor kerül iparcikkek árucseréjére is ha­marosan. A jelentés Samuel Eliashiv moszkvai israeli követ tollából ered és mi fenntartás nélkül mindent el is hiszünk az elvtárs urnák, még azt is, hogy a citromot és banánt a Szovjet­unióban Micsurini technikával kézigránáttá és löveggé átváltoz­tatva, mint ellentételt kapja visz­­sza a derék zsidó hadsereg. Felhívás ! Kérjük külső munkatársain­kat, tudósítóinkat és hirdetőin­ket : hogy cikkeiket, tudósítá­saikat, hirdetéseiket úgy adják postára, hogy mi azt kedden (lapzártakor) megkapjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents