Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)
1952-07-05 / 27. szám
KANADAI MAGYARSAG 2 1952 JULIUS 5. Magyar véreinkhez! A magyar gazdatársadalom első szervezője, a magyar falu érdekeinek első istápolója, az Országos Magyar Faluszövetség (ezután, röviden : Szövetség). 1945-ben, mint a magyarság anynyi értéke, a magyar alkotóerő annyi megnyilatkozása, halálra lett ítélve. De eltünhet-e a magyar életből az a társadalmi szerv, amelyet a szervezetlenségében gyenge és teljesen kiszolgáltatott, azonban a nemzet gerincét alkotó, falusi társadalom érdekeinek védelmére, az Országos Hangya Szövetkezettel karöltve, a magyar közgazdák, gazdaság-politikusok és gazdák legkiválóbb jai, a múlt század második felében indítottak útnak ? Az úttörő munkát végző szervezet, átvészelve az 1918-as forradalmat és az 1919-es proletárdiktatúrát, a korszerűen kibővített programjával szolgálta a faluvédelem és a falufejlesztés gondolatát. Munkájába bekapcsolta a községeket és az időnként rendezett Országos Községi Kongresszusokkal adott irányt és lendületet a falu felemelésére, az illetékes kormányzati és közéleti tényezőknek. Az egy-egy országrészre kiterjedő gazdanagygyűléseken pedig módot adott arra, hogy a falusi társadalom időszerű kérdéseit felvesse s azokban állást foglaljon. A szép és nagy reményekre jogosító munkát az 1945-ös katasztrófa szakította meg. A szabad földön élő vezetőség erkölcsi kötelessége a nagy elődök által kibontott zászlót ismét felemelni és a Szövetség nemes eszméit, tiszteletreméltó hagyományait megőrizni arra az időre, amidőn munkáját hazai földön elindíthatja. Ugyancsak kötelessége a vezetőségnek gondoskodni arról, hogy a Szövetség az otthoni, megnövekedett jelentőségű és mérhetetlen nehéz feladatára felkészüljön. Arról van ugyanis szó, hogy az immár hét év óta tartó bolseviki megszállás folytán, a lelkivilágában felkavart, gazdasági és társadalmi rendjében megbontott, otthonaiban elpusztított, vagy azokból elűzött, vagyis a valóságban romokban heverő magyar falut, nemzetünk életfájának televényes talaját megmentsük, testben-lélekben újból megépítsük és a felszabadulás utáni uj életben megsegítsük. Mindezekre való tekintettel, a vezetőség újból elindítja a Szövetség munkáját és felkér minden szabad földön élő — tehát régi- és uj-magyart, hogy a Szövetség működésében akár mint pártfogó, akár mint munkatárs vegyen részt és címét hozzá (Magyar Faluszövetség, Hungarian Rural Association ; c/o Falkenbach ; 54 Central Avenue ; Amityville, L.I., N.Y. — U.S.A.) juttassa el. Isten áldja kezdeményezésünket és az Olvasót ! A Vezetőség. KANADAI MAGYARSÁG Canadian Hungarians Megjelenik minden szombaton. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Főmunkatárs : Béla deák Szerkesztőség : 963 Avenue Road, Toronto, Ont. Tel. : MO 0718. Előfizetési árak: egész évre $5, fél évre $2.50 egyes szám ára $.10 Editor-in-Chief : Leslie F. Kenesei Published every Saturday at 963 Avenue Road, Toronto, Ont. Phone MOhawk 0718 Subscription Rates : One Year, $5.00 ; Six Months, $2.50 Felhívás nélkül beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szilvássy László A MAGVETŐ Mi ma az élet ? — Csak panasz és könny, Szomorú mosolyok, fáradt közöny, Küzdelem, kínlódás, örökös harc. Vonszolod az igát mint a barom. Rugdos, vág az élet, mellbe, faron, Sohasem éred el, amit akarsz. Nincsen megnyugvás és nincs pihenés — Nem hozhat aratást semmi vetés •— Földeden nem terem csak dudva, gaz. Verejték lepheti bus homlokod — Életed igáját míg vonszolod — Nem lehetsz okos, ma más az igaz. Nem kell ma tisztesség, sem becsület. Nem divat ma már a szent feszület, A ma embere uj Istent imád. Kínodhoz merítni cseppnyi erőt, — Ha süveget emelsz a templom előtt — Mint csodabaromra bámulnak rád. Kínodnak keserve lelkedbe mar S az élet csak újabb kínba zavar, Mindig utolér a sors balkeze. Túrod a földed, de aratni majd, Ha vetésed egyszer kalászba hajt, v Más fog a földeden, sohasem te. Es mégse csüggedj el ! Isten előtt Te vagy a különb és meríts erőt A hitből ! Az adjon írt és vigaszt ! Ha munkád gyümölcsét más szedi majd, Ne ragadj botot és ne ordíts jajt, Te szedd az ocsut és irtsad a gazt ! Ha elveszik földed, törj parlagot, Hintsed az áldott, a friss uj magot, így lesz majd búzaföld a temető. S ha aratni más fog, testvér ne bántsd ! Műveld a földedet, dolgozzad, szántsd, Fontos, hogy te légy a — magvető ! Béla deák humoros karcolata : A RÁGÓGUMI Otthon, az Óhazában azt hittem, hogy csak a szarvasmarhák kérődznek. Nem kis meglepetés volt, amikor megérkeztem az Újvilágba és azt kellett tapasztalnom, hogy a szarvasmarhák mellett még az embereknek egy tekintélyes része is hódol ennek az erősen istálló-izű szokásnak. Első pillanatban támadt rémképeimben már azt is elképzeltem, hogy ezeknek az embereknek éppen olyan bonyolult emésztőberendezésük van, mint a tehénnek. Ezt a feltevésemet csak megerősítette az a sok gátlásmentesen kieresztett, erős hangú böfögés is, amit különösen fűrésztelepi munkáséletem idején, uton-utfélen hallottam. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg rájöttem, hogy az emberi szájak e jellegzetesen kérődző mozgása a rágógumi mennyei élvezetét jelenti. Eleinte sehogyan sem tudtam megbarátkozni vele, sőt mitagadás igen ellenszenvesnek tetszett. Főképpen azért, mert élvezői minduntalan eszembe juttatták az itt — hála Istennek — keveset használt monoklit. Nem tehetek róla, de ha azelőtt monoklis embert láttam, önkéntelenül is viszketni kezdett a tenyerem, mert a monokliviselet, kevés kivétellel, tenyérbemászó kifejezést kölcsönzött viselője arcának. Fokozottabb mértékben áll ez a rágógumira. Nem tudok elképzelni embert, aki jónevelést, modort és rokonszenvet tudna felfedezni ebben a bambán közönyös kérődzésben. Nem egyszer fordul elő, hogy élvezője válaszra sem méltatja az embert. Művész legyen a talpán az, aki utcát, vagy házszámot akar kiszedni belőle. Idővel akadtak olyanok is, akik mentegették előttem azt a “tökéletes” élvezeti cikket, sőt olyan is, aki valóságos dicshimnuszokat zengett róla : Egészséges, jó dolog az. Kitűnő szájízt csinál és csábító leheletet. A fogakat edzi és tisztítja. Angolul tanuló magyarnak meg egyenesen nélkülözhetetlen, mert csak a rágógumi segítségével tudja helyesen kiejteni az angol “r” betűt. Aztán pedig a dohányzásról is könnyű leszokni vele. Addig beszéltek csábos előnyeiről, hogy magam is csaknem beléptem a kérődzők dicső szektájába. Ingadozásom gyenge pillanataiban szavalókórus-szerűen próbáltam bebeszélni magamnak a dicsérőbbnél-dicsérőbb szólamokat : Milyen kitűnő is az a rágógumi. Milyen pompásan lehet teleragasztani vele az éttermi asztallapok alsó felét. Milyeh Ízléses, amikor a gyanútlanul cigarettázó vendég cigarettájával jól megrágott gumigombócot halász ki a hamutartóból. Milyen felemelő jelenet lehet az, amikor a szerelmes Romeo emigyen szól Júliához lángoló szenvedéllyel : — Maggie, csókolj meg. Égesd számra ajkadnak parazsát. . . S az engedelmes drámai szende a következő választ suttogja lázasan csillogó szemmel : — Várj, előbb kiveszem a számból a rágógumit. A teljesen megrágott masszával ezen felül még pompás tréfákat is lehet csinálni. Kitünően lehet vele példának okáért célbadobni az elsötétített moziban, de fényes nappal az utcán is. Szellemes tréfa és olcsó. Az íztelenné rágott gumitésztának pedig meg van az a jótulajdonsága, hogy ragad, mint a bogáncs. Hol a kalapján, hol a kabátja gallérján hozza haza az ember. Am az a legsikerültebb rágógumitréfa, ha a székre helyezik, közvetlenül akkor, amikor a kiszemelt áldozat leülni készül. Olyan tisztítószert ugyanis még nem találtak fel, amely képes lenne kivenni a rágógumipecsétet. . . A felsorolt előnyökön kívül ezer más előnye is van és azért nem tudom megérteni a költőt, aki az Újvilágnak ezt a korszakalkotó szabadalmát a következőképen bélyegzi meg : “Sok a Coca-cólás gyönyör, sok a mámor, sok a kéj, de számomra a legnagyobb csömör a rágógumi-szenvedély. Rágógumit rág tanár, ügyvéd, bíró s még talán a sárgarigó sem fütyül rágógumi nélkül és születésnapra örök emlékül aprónak és nagynak, áldozatos, igaz szeretettel rágógumit adnak”. 1 mmmmmmmmsmmm. mm mmmm A LEGKOLTSEGESEBB CSAPAS | érheti, ha nem dolgozhat és pénzét betegség emészti fel. ^jji A LEGOLCSÓBB VEDEKEZES § ellene, ha napi pár centért a világ első' betegbiztosító társasága % viseli gondját, fizeti költségeit és napi $3—8-os segélyt nyújt §j Önnek. ^ LEGYEN ELŐRELÁTÓ GONDOSKODJÉK | családjáról, öregkoráról egészségéről. Terveink a legjobbak § Canadában és az egész világra érvényesek. £ Életbiztosítás is kapható, amellyel pénzét úgy gyűjti, mint a $ bankban. g Magyar segítőszolgálat, tolmácsolás. Kérjen díjmentes felvilágosítást : $ KI. 7919-en Medgyessy Zoltántól. * wmmwMmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmmL
