Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)

1952-06-14 / 24. szám

KANADAI MAGYARSAG 6 1952 JUNIUS 14 Orbán Zsuzsa : Paraguay-i levél Oroszok Paraguayban (Folytatás). 0 is orosz tiszt volt, gárda­kapitány, a vörös forradalom kapitány. Három tégely, egy ü­­veg benzin, egy csipesz, egy na­gyító és vagy tíz szétszedett ó­­ra. Ezt az asztalt reggel kiteszi a fentemlített mangófa alá, mel­lé ül és két mátézás közben szétszed egy órát. Kevés mun­kával, mint mondja, így sokkal többet keres. Megkérdeztem, hogy a fuvolázás és a csizmadia­­ság után hol tanulta ezt a mes­terséget ? Azt felelte, hogy gyermekkora óta érdekelték az órák. Egyszer megállt az órája, meg akarta javítani, olajat ön­tött belé s ezzel tönkretette. Máskor megint akadt egy óra a kezébe, abba citromot csöpög­­tetett, de azzal sem volt sikere. Hogy folytatólag a mustárral és paradicsomlével való kezelésre is sor került-e, nem tudom, de tény, hogy az érdeklődés meg­volt benne s már csak néhány fogást kellett ellesnie. Elment tehát egy órás-barátjához s így szólt : Csak nem vagy olyan rongyember, hogy eltitkolod elő­lem az óraj avítás titkait ? A barát valóban nem volt rongy­ember — s így lett szomszé­dunkból órás. Nemrég kifogás­talanul talpalta meg a cipőmet, s egy nap alatt rendbehozta karórámat, mely idejövet a ha­jón hirtelen megállt s azóta vá­rosi órások hiába igyekeztek to­vábbi működésre biztatni. Es sem az egyik, sem a másik mun­káért nem fogadott el pénzt, a­­mivel rászolgált ugyan a “leg­jobb szomszéd” cími'e, de nem csekély zavarba is hozott, mert nem tudom, mivel viszonozzam a szívességét egy olyan ember­nek, akinek semmire sincs szük­sége, mert semmire sem vágyik, amije nincs. HUMOR HELYETT Moszkvában nemrég néhány uj földalatti állomást adtak ál a forgalomnak. Különösen a “Komsomolskaja” állomás falait díszítették hatásos festmények­kel, melyeknek témáit “az orosz fegyverek dicsőségének szentel­ték”. A hatalmas freskók a ka­­likowskajai és borodinoi csatát, Suworow átkelését az Alpokon, a sztálingrádi csatát és a berli­ni Reichstag ostromát ábrázol­ják. Mikor az ünnepélyes meg­nyitón az egyik résztvevő az­iránt érdeklődött, hogy két óriá­si fal miért maradt üresen, a moszkvai városi szovjet elnöke így felelt : “A berlini Reichstag ostroma még nem volt az utolsó orosz győzelem”. IZSÁK J. ELEMEK ügyvéd és közjegyző Iroda 100 Adelaide Street Wts. Suit 608 TORONTO, ONT. Telefon : EMpire 4-1920 Este : HUdson 3622 HAMILTONI kirakat Ha hűtőszekrényre, (frigidaire) Villany kályhára, Rádióra vagy más elektromos cikkekre van szüksége keresse fel H 0 D 0 S szaküzletét : 135 JAMES ST. NORTH HAMILTON Telefon : 2-6845 Magyar lemezek nagy választékban ! ! Kérjen ingyenes árjegyzéket ! G 0 D 0 férfi és női szabósága 263 JAMES ST. N. HAMILTON Tel. 8-3697 FOGL JÓZSEF ES FIAI Festék és falpapír áruk üzlete. Szobafestést és faltapétázást vállalunk. Ingyenes szaktanács adás ! ! 449 KING ST. E., HAMILTON Tel. 3-1176, 3-1177 Ha jól akar ebédelni, vacso­rázni ? Szereti a hazai készít­­ményű hentes-árukat ? Keresse fel a INTERNATIONAL LUNCH éttermet Tulajdonos : MIN AI JANOS 240 James St. N. HAMILTON, (Ont.) Ruhatisztítást, javítást, műstoppolást FASHION .TAILOR. SHOP 280 James Street North HAMILTON Magyarországra Vámmentes élelmiszercsomagszállítás Vámmentesítő bárcák árusítása Hajó- és repülőgépjegyek az összes társaságokra a hivatalos áron Bevándorlási engedélyek. Közjegyzői okiratok. LUCAS TRAVEL SERVICE (Lukács-iroda) 81 KING ST. W., HAMILTON, ONT. Telefon : 2-9258 Jókai Mór :_________________________Az Uj Földesur Es azontúl nem ment tovább még sétálni sem a ker­tek aljánál ; ez volt a leghosszabb ut, amit tett, még a vetéseit sem nézte meg soha. Egyszer aztán azt a legújabb intézkedést tanulta meg, mely szerint múlhatatlan szüksége van a status orgánumainak ellenőrizni azon kihágást, miszerint né­mely elégületlen szokatlan alakú föveget viselnek, s a gondviselés rendeletéibe való nemegyezésüket azzal ipar­kodnak tanúsítani, hogy a kalapjaikon Gevő szalagot a karimán túl engedik csüggni, annálfogva aki kellemetlen kérdezősködésnek nem akarja magát kitenni, ennyi és ennyi hüvelyk, vonal és minőség meghatározását vegye figyelembe, mielőtt kalapjával kilépne az utcaajtón. — Ez is jó, mondá Garanvölgyi. Tehát ezentúl nem megyek ki a házból. Legalább nem szaggatok több csizmát. Es megtartá szavát. Azontúl csak a kertjében sé­tált, s ha beszorult, foglalkozott a pőréivel, amik rögtön megelevenültek a dolgok rendbejöttével, mint az ősszel elhullott légy, ha télen ráfűtik a szobát. No míg egyszer aztán kijött, hogy ezentúl pörle­­kedni csak oly módon lesz szabad, ha az ember előbb olyan papírost vesz, ami már jogosítva van a bíró előtt kisebb és nagyobb bélyegilletmények között. — No — hát legyen meg ez is. Tehát ezentúl nem fogok pörlekedni. Es azzal összezsinegelé pöriratait, betette a szek­rénybe, felmondott a prókátorának. Aki ellen neki van követelése, hadd szaladjon vele, akinek pedig ő ellene van, az hadd jöjjön ; ő nem felesel többet senkivel. Es aki jártas az ethnographiában, az tudni fogja, hogy mikor a magyar ember lemond arról, hogy dohá­nyozzék, hogy bort igyék, hogy ismerőseivel összejöjjön, hogy vadászni járjon, hogy az utcára kimenjen, az mind elég nagy eset, de mikor arra szánja magát, hogy nem perlekedik többet : az már az “ultima Thule !” Hanem utoljára is nagyon meg találta adni az árát ennek a “passiv ellenállásnak”. A mindent “laisser faire” következtében majd a hámos lovait exequálták, majd egyik-másik pajtájára nyomták rá a hivatalos pecsétet, majd még azzal is fényé­— —— lU'gflgu-g-'» —— ——— —— U — 1 ——« Jókai Mór :__________________________Az Uj Földesur gették, hogy “Personalhaft”-ot eszközölhet ki ellene ; de amikkel ő mind stoicus egykedvűséggel nem törődött. Az utóbbira épen nagyon vásott a foga : szerette volna tudni, hogy ő, ki vénségéig mindig a maga emberségéből élt, s soha sem jutott hozzá, hogy valaha egy napszámra valót bírt volna megkeresni fáradtsága után, hogyan, tudná annyira vinni, hogy egy egész esztendeig eltar­tassa magát más költségén, csupán azon tudománya által, hogy nem tud megfizetni. No de semmi. Az egyik uzsorás exequálta, a másik pedig segítsé­gére jött s jó nagy procent mellett kisegítő a zavarból. Egyik elhajtotta a birkáit s elkótyavetyélte párját 2 fo­rinttal a becsáron alul, a másik megszánta s- megvette számára ugyanazon birkákat 2 forinttal a becsáron felül s megint “rendbe” volt minden. Egyszer a drága birkák is azt gondolták ki, hogy ők megdöglenek. A systema nem tetszett-e nekik, vagy az árpaszalma-provisorium ? azt nem tudom, hanem biz azok egy télen nagyon kezdték a kamatszelvények helyett az egész nemzeti kölcsönt beadogatni, gyapjú helyett a nagyon devalvált értékű bőrrel szolgálván a gazdának. Ez egy kicsit bántotta Garanvölgyi Adám urat. Valami ismerőse járt nála, annak panaszkodott is e fátumáról s úgy mellesleg felkérte, hogy ha be talál ve­tődni Pestre, küldjönk ki neki valami “marhadoctort”, talán az tud segíteni a birkákon. Az ismerős Ígérte, hogy nagyon szívesen teszi. — De aztán el ne felejtse ! Alig múlt el két nap, — hogy Garanvölgyi ur udva­rára egy pesti bérkocsi kanyarodott be, s megállva az urilak tornáca előtt, abból egy jól táplált egyéniség lépett elő, a legújabb divat szerint öltözve, bolyhos téli paletot­­ban, simára borotvált állal, haja tarkótul homlokáig si­mán elválasztva, s leszorítva a legfényesebb kürtőkalap­pal. Széles shawlja nagy turquois-melltűvel keresztül döfve, kezein jaquemárkeztyűk, agyarán a legfinomabb Virginia bocsát illatos f üstöt ; míg kezében kurta j aspis fogantyus pácikó lóbbálódik. Ez az úri egyéniség ütközők Garanvölgyi Adám ki­felé induló bekecsgombjaiba, amidőn is egy percre kivéve 4 — — 5 —

Next

/
Thumbnails
Contents