Kanadai Magyarság, 1952. január-május (2. évfolyam, 1-21. szám)
1952-01-19 / 3. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 1952 JANUÁR 15 A MHBK torontói csoportja vért küld a Koreában harcoló katonáknak *♦*♦**♦ A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége vasárnap délután tartotta rendes havi öszszejövetelét . a Szent Erzsébet Plébánia előadótermében ahol a baj fársak annak ellenére, hogy a TTC sztrájk a közlekedést nagyon megnehezítette, igen szép számban gyűltek egybe. Az összejövetelen Hunt Béla hirlapiró, a Tábori Ujság volt szerkesztője tartott előadást s ennek során a Szovjetunió belső bajairól — a hatalommá nőtt NKVD vezetőinek, a kuliszák mögött dúló hatalmi harcáról — és ennek következményeiről számolt be. Az előadás után F^lusSy Milós torontoi csoportvezető bejelentette, hogy a MHBK azzal szeretné kifejezni a szervezetének szympátiáját a Koreában harcoló katonák iránt, hogy az arra rászoruló sebesülteknek megszervezi a Bajtársi Közösségen belül, az önkéntes vértadók csoportját. Felhívta a tagokat, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek s örömmel állapítjuk meg, hogy a baj társak nagy része átérezte a felvetett szándék fontosságát és mindjárt az első felhívásra 44-en jelentkeztek, hogy vérüket adják a koreai katonáknak. Az összejövetelen teljes számban jelentek meg ezúttal, a Torontóban élő volt csendőrök, akiket Tömöri Jenő főcsoportvezető üdvözölt, felkérve őket, hogy a jövőben is minél hatékonyabban kapcsolódjanak bele a MHBK életébe és munkájába. Az összejövetelen határozatiig kimondották, hogy az MHBK rendes havi összejöveteleit ezentúl minden hónap első vasárnapján tartják meg a Szent Erzsébet Plébánia előadótermében. A- mennyiben ez a helyiség adott esetben foglalt lenne, akkor az összejövetel színhelyéről a csoportvezető külön éresitést küld a baj társaknak. Az arab világ függetlenséget követel s most már Tunisz is megmozdult Az arab nacionalista mozgalom úgy látszik sokkal jelentősebb tényező lesz a közeljövő politikai helyzetének a kialakításában, mint ahogy azt az első pillanatban az egyiptomi események sejtetni engedték. Ez a mozgalom s a függetlenségi gondolat ugyanis mozgásba hozta a Közelkelet s az arab világ lappangó elégedetlenségét az európai államok hegemóniájával szemben s az elégedetlenség hangosan és fenyegetőleg nyilatkozik meg mindenütt, ahol arabok laknak. Az arab nacionalista törekvések az Angliával szemben felvetett szuezi kérdés után, Tuniszt mozgatták meg, amely teljes belügyi autonómiáját követeli. Tunisz névleg önálló ország, önálló fejedelemmel s a franciák 1881-ben csak “védelmükbe vették” azzal, hogy mihelyt az ország képes lesz önmagát kormányozni, úgy I autonómiát kap belügyei intézésében. A tuniszi fejedelem már hónapok óta, kormányának több tagjával Párisban tartózkodik, s csak most derült ki, hogy azért, mert tárgyalásokat folytat a franciákkal a Tunisznak megígért autonómia megadásának kérdésében. Egy szűkszavú jelentés számolt be a napokban arról, hogy a francia kormányzat kitért a tuniziak követelése elől s bár a fejedelem egyelőre nem akarja a dolgot törésre Vinni a helyzet egyre komolyabbá válik, mert a lakosság nagyrészét magában foglaló arab nemzeti párt megmozdult s vezére üzenetet küldött Párisba, hogy fegyvert fognak, ha békés úton nem tudják függetlenségüket megkapni. Ez a fenyegetés talán nem volna olyan jelentőségteljes, ha Tunisz magában állana, de a tunisziak követelése mögött ott áll az egész arab-világ. Jelentőségteljes azonban azért is, mert Franciaország katonailag gyenge, hogy gyarmati érdekét megvédje, hiszen az indokinai felkelőkkel szemben bevetett 10 divíziót is csak a legnagyobb nehézségek között s az európai védelemre szánt erőinek a nagymértékű csökkentésével tudta kiállítani. FEBRUAR HÓ 16. CSENDŐR-NAP TORONTÓBAN A hazai népidmokrácia a régi világ egyetlen szervezetét és testületét nem támadta olyan engesztelhetetlen gyűlölettel, mint a csendőrséget. Ezt a testületet, amelynél kiválóbbat nem tudott felmutatni egyetlen állam sem, teljes egészében megszüntették, s tagjai, közül mindazokat, akik nem tudtak elmenekülni, liquidálta a rendszer. 1945- ben, amikor közmunkára hurcolták az oroszok a magyar lakosságot, elsősorban a volt csendőröket fogták el, gvüitötték össze Pécsett s szállították azután Oroszországba, ahol többszázat nvelt el azután örökre a végtelen hómező. A Magyarországon később, a rendszer által elfogott csendőröket .Tatabányára vitték bányamunka ürügyével s a tárnát, ahol dolgoztak azután reájuk robbantották. Hatszáz csendőrt végeztek ki igv e»v napon a vörösök, de ezeknek keovetlencár^t megelőzően, azok az alkudozók, akik még a háború befejezése előtt a csendőrségben látták terveik esetleges megakadályozó j át, már igyekeztek ezt a testületet felszámolni. A harcterek legveszélyesebb pontjaira dobták a csendőröket, kis létszámú egységekben, hátsó támogatás nélkül a vonalak elé és olyan arányban gyártották a csendőr hősihalottakat, hogy egyetlen esztendő alatt a testület 60%-os vérveszteséget szenvedett. A csendőrségnek igy csak töredéke jutott ki az emigrációba. Ez a k.is töredék azonban ma is töretlenül kitart a testületi szellem mellett és hű ápolója a magyar nemzeti gondolatnak. Ma, itt az %migrációban is azt a bajtársias életet éli, amit egykor élt a kis falvakban szétszórt őrsökön s tartja a kapcsolatot a nagyvilágban szétszórt bajtársaival. Évente egyszer a csendőrök összegyűlnek s az úgvnevezett “Csendőrnapon” emlékeznek meg a jövőben is reájuk háruló kötelességrál, amelvet mindip hiven és maradéktalanul téliesítettek. A Torontóban élő csendőrök február hó 16-án tartanak csendőr-napot s annak részletes prog. rammját még időben közölni fogjuk. Műsorok - Meghívók - Felhívások Sokszorosítását Uzletilevelek OLCSÓN! OLCSÓBB ARON, MINT, AMENNYIBE KERÜL Váll&Ijllk KANADAI MAGYARSÁG KIADÓHIVATALA SZÉPKTVITELBEN! A SOKSZOROSÍTÁS A SAJÁT GÉPÉN! 968 AVENUE ROAD, TORONTO. Telefon:MO. 0718
