Kanadai Magyarság, 1951. november-december (1. évfolyam, 1-8. szám)
1951-12-01 / 4. szám
« fc * # A rádió zenét közvetít...A mikrofonon keresztül friss,fiatal, vidáman„csengő női hang szűrődik ős lágyan simul a hegedű hangjához. Hirtelen azután csend lesz!...A mikrofon egyet-kettőt krákog,mintha valaki köszörülné a torkát s azután hideg nyugodt férfi hang szólal meg: figyelem.... .figyelem 1 .v. Előadásunkat beszüntetjük s még néhány perc s a nagy milliós városra ráterpeszkedik a félelem,mert ideghasgató üvöltóssel megyszólalnak a szirénák, A légoltalmi parancsnok ott bújik meg a nagy ,emeletes^bórház kapujában s aggódó szemekkel figyeli az eget,amelyen mint apró szúnyogok húznak a nagy város felé-halált hozó terhűkkel*a bombázégépck.Hlr■ tclc-n azután lefut a pincébe .elfehéredett ajkakkal csukja bo a nehéz vasajtót s a padokon némán ülő emberek,-asszonyok és gyermekek-arcán ideges rángás fut keresztül,mert a motorok dübörgésébe nehéz,tompa dörrenés vegyül.Előbb ogy-még valahol mcssze-de egyre erősebb lesz a pin cók halálos csendjébe beszűrődő motor-zugás és egyre gyakr abban, egyre erősebb dobbo-násokkal reszket meg a föld, A pincék felett elszabadult a pokol.Por,füstfelhő kavarog az égnek.A háztetőkről cserepek potyognak,ablakok szakadnak ki kcretcikbí„itégla»malter törmelék repül szerte-szót,egész utwák állanak lángokban »hatalmas büszke paloták omlanak össze,mint a kártya vár...zeng, zug,harsog minden...,s azután megint csend lesz,halálos csend,amibe élesen hasit bele a mentőautó,a tüzoltókocsik szirénája és harangjainak kongása, *- romok felett megindul az élet,Emberek mászkálnak a romokon, gerendákat emelnek le,lázas igyekezettel turkálnak a törmelékek között ...»valaki hangosan kiabtiál s aa tégla,mész,bútordarabok»vastraverzek ős ruha foszlányok habarcsa közül.egy felismerhetetlen, ösazoronceolt tostet . emelnek ki.A rendőr-kordon mögött szepegő siránkozással hatalmas tömeg ácsorog s amikor előkerül "valaki"a romok alól,felcsukló zokogás,vagy halk,eszméletlenségbe fulladó sikoly röppen fel a tömegben valakinek az ajakárgl....Egy asszony csuklik össze,hangos sirássl felzokogó kislány köré csoportosulnak az emberek,...férfi töri át magát a kordonon, . r*t8',an férfi sírással borul, sokszor csak egy kis színes virágos ruhafoszlányra.... Régen volt,de ezek az emlékezetünkből soha ki nem törölhető képek Jutottak az eszembe»amikor a kezembe került egy levelező lap,amelyet messze Afrikából hozott a posta.A levelező lapot egy magyar fiatalember irta es szövege a következő: "Mélyen tisztelt Cimzett! No haragudjon meg,.kissé furcsa kérésemért.Ezerkilencszázhuszon nyolc beli,barna hajú fiatal ember vagyok.Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz,szeretnék levelezésbe jutni öreg magyar házaspár ral,kinek családjuk nincs,kiket szüleimnek szólíthatnék.Szüleim negyvennégyben meghaltak bombázás által.Fej ezen levelem és köszönetem fárradozásukért.Hívőjük,egy magyar légiós Lajos." A levelező lapon feladóként a következő cim áll: "Molnár Lajos. 61850.S.P.52180.T.O.E.France" Nem ismerjük Molnár Lajost.De emlékezetünkben felrémlenek a bombázások szörnyű emlékei.Látjuk az iskolából,a gyárból haza érkező gyermekeket, akik rémülten tágranyilt szemekkel állottak ott,a rombadőlt házak körül.Halljuk még ma is felosukló zokogásukat s a. jajkiáltást,ami az em-