Kanadai Magyarság, 1951. november-december (1. évfolyam, 1-8. szám)

1951-11-24 / 3. szám

A bécsi. önkény, a csángó, eredetű",Boricát is betiltotta,mert a "verbunkos "utód lát vélte" felfedezni benne,mig másik igen regi és igen népszerű táncunkat a" csalogatót" á pestről árradé német "módi1/a német divatos táncok szorították.ki a magyar házakból.

. Szinte hihetetlen,hogy... mennyi féle tánca volt valamikor a magyarnak.Nem is tudjuk itt valamennyit felsorolni s csak mutatóba emlitünk meg néhányat.Régi táncaink közzé tartoztak:az apró,borbély»boszorkány,csörgő, csürdüngölö,dobogos,hajdu,gyertyás,kopogos,haragos,daru,forgó,feketesereg, menyasszony»kalamajka »farkas,halottas,oldaígós,lejtős,juhász,kállaikettős, párnás, sátoros és s. tapsos,amelyek mind,mind eltűntek már s régi táncaink közül/talán az egyetlen a csárdás,amely nem csak hogy megmaradt,de mondhatjuk azt,hogy világszerte ismertté vállott.Ez a táncunk a jelenlegi formájában a XIX század első fölében született meg s nevéta pusztai csárdától kapta,amelyben csikósok,pásztorok és szegénylegények táncolták elösször,vidékenként változó formában.Ezek a változatok azonban,mint például a nyíri ugrós,a szegedi kopogós,a csongrádi topogós-,a hunyadi surlós,a gömöri csámpás,a dunántúli mártogatós,az udvarhelyi kezeslábas és a csiki gyors.már csak az öregek emlékezetében élnek és sajnos az a valószínűség,hogy az uj időknek uj viharai elsodorják.magának a csárdásnak és vele együtt minden igazi magyar táncnak az emlékét is

Magyarországon ma éppen úgy,mint annak idején a szabadságharcunk leverése után az osztrák önkény,ma az orosz zsarnokság,az ország eloroszosai tásának a szándéka tiltja be a régi, közismert ,szép magyar nótákat»szabályoz za a cigány nyirettyűjéről elröppenő melódiákat s azokba a táncvigalmakba, amelyeket ma otthon lépten nyomon rendeznek,egyre több orosz eredetű tánc csúszik'be s a világhírű magyar hegedű hangját lassan-lassan elnyomja majd véglegesen a balalajkák pengése.

Mi mindig temetünk....s most készülhetünk a magyar dal,a magyar zone és a magyar tánc temetésére.is.

A.SALLAK FERENC

'iririHT ii lunnrinni'inPTiHrvinmnnmpmirrrrnrTrrrinnripri'rn ihi h ti ii irinnnrmi n ifti n 11 n 11 im n 11 n n n inrn irinnnTTT

A MAGYAR IFJÚSÁGI KÖR

kezdeményezésére Torontóban gyűjtési akció indul az Európában rekedt és minden segítség nélkül álló öreg,beteg,elesett magyar testvéreink számára. Ízzel' az akcióval kapcsolatban már ismételten felhívást tettünk közzé lapunkban,most pedig leközöljük az ausztriai kellerbergi tábor költőnőjének Varró Klárának,aki egy 10C%-os hadirokkant-tiszt felesége»actuális versét.

ÖREGEK

MMII It II M II M II M M M 1^

IRTA: VARRÓ KLaRA

Es lassan,lassan üres lesz a tábor. Pár öreg ül a barakkok előtt.

Rossz dohányt szívnak ócska,vén pipákból

S arról beszélnek,hogy volt azelőtt.

Nem indulhatnak uj hazát keresni, Fárradtak már,rokkantak,betegek S mivel hasznuka/t nem veheti senki Hát nem--kellenek sehol senkinek

Ok harcoltak az első világháborúban Büszkén-hordták a fényes érmeket

Pipájuk füstje kéken száll az égnek Mit látnak benne-a magyar mezőt?

Az. otthon maradt fehérhaju aszaonyt? Az eltűnt fiút-'

...............vagy a temetőt?

V-AnRáeodiknak fiaikat adták S nőst,hogy az ország mégis elveszett:

Letört, reménnyel,kitaszítva,árván,- „Mint szürke.varjak sötét csapata Idegen ország koldus táborában Csodát várnak,mely utat. nyit-haza.