Kanadai Magyarság, 1951. november-december (1. évfolyam, 1-8. szám)

1951-11-24 / 3. szám

A-L-P-E-S-I-o-o-o-o-o-o L-E-G-E-N-D-A

-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-olrta;F Q L N A G Y _ ,-o-o-o-o-o-oL A S Z L 0 -o-o-o-o-o-■ A Nap lassan,méltóságteljesen ereszkedett le a hűfedte. Bajor-Alpok .mögött .Az. ég vörös-kékes maradt utánna.,A közeli erdőből kakukszó hangzo*tt és valamilyén okból kukorékolni kezdtek a kakasok is.-Es gibt ein Sturm-/vihar lesz/-mondta bajor házigazdánk.Ilyenkor legjobb bemenni a házba-füzte még hozzá.. Aztán nemsokára zörögni kezdtek az ablakok,-valami láthatatlan erő rázta őket,majd irtozatos dübörgéssel megeredt az eső.Mindnyáj an behúzódtunk a házba,körülültük a nagy asztalt és' -mint annyiszor máskor-öreg házigazdánk most is mesélni kezdett.-A vihar itt nálunk nem olyan,mint másutt a világon-kezdte-Irtozatös erővel jön,hegyet bont meg és évszázados fákat dönt ki gyökerestől.A házakat azonban nem bántja.Még alig fordult elő,hogy összetörte volna a házakat, vagy elvitte volna a tetejüket-folytatta.-Mert nem bir velük,erős a talapzatuk-szólt közbe egyikünk.-Nem azért-válaszolt kedvesen öreg házigazdánk,-henem,mert tudja az Ur-és keresztet vetett_magára-hogy mily nehezen építjük azokat.De más oka is van annak.Elmondok Önöknek egy történetet,ha akarják elhiszik,ha nem ...hát kételkedjenek benne.-Az én nagyapám idejében erre még nem igen éltek emberek.Nagy volt itt a szegénység,mert a föld nem termett-a kövek miatt.A hegyek kopárak voltak és üresek.Az Alpokon sem volt mindég hó és igy vizben is szegény volt a vidék.Az emberek elkerülték ezt a környéket,aki csak tehette máshói vert tanyát.Voltak azonban olyanok is,akiket ide kötött a sorsuk,végzetük.Ilyen volt Franz Gruger is. „

Gruger szerette a hegyeketMindig azt mondta,hogy "nem félek tőlük. Bi'zott a hegyekben,azt tartotta,hogy azok csak a rossz embert nem szeretik, azokat ledobják a hátukról,ha felkapaszkodnak reá.-Lassan gyökeret vert itt a hegy aljában,-búzát vetett a kövek közzé, a völgyből pedig évekig hordta a hátán a földet,melyből veteményes kertet csinált.

A házát is kőből építette,a tetejét pedig mohával fedte be,amit a távoli erdőkből hordott össze vas szorgalommal.

Történt egyszer azután,hogy igen nagy volt a vihar.Valósággal moz gott o. föld.Megbontotta a hegyeket és hatalmas sziklákat dobott a völgybe. Gruger-ki erős és bátor ember volt-most félni kezdett,féltette családját. Kivitte őket a házból,félt,hogy a lezuhanó sziklák agyon nyomják azt és bent pusztul családjával együtt.Ezért a hegyek alá menekült,-egészen a hegy^tövéhez. Innen a hegy lábától nézte,hogy pusztul ol földje,buzája,kis veteményes kertje... Szidni kezdte az Istent.Atkozta a hegyeket.Tehetetlen dühében Ő magi is gurítani kezdte a kövedet lefelé,mig aztán az egyik magával rántotta a völgybe. ..-Családja csak másnap találta meg,de még mindig volt benne élet. Felvitték a házba,melynek csodálatosképpen semmi baja nem történt.Egyetlen szikla sem esett reá.Ágyba akarták tenni,de s. haldokló Gruger előbb még látni akarta a kertjét-melyet úgy hitte,úgy látta-agyon nyomtak a sziklák.Pedig semmi baja ném történt,csak egy kissé közelebb csúszott a házhozrA tönkrement búzaföldje helyén pedig tiszta viz bugyborékolt elő a kövek közül.-Ez a viz is abból való-mutatott az asztalán álló pohár vizre, az öreg bajor-tiszta hegyiforrás volt,amely azóta is áldás a vidéknek.

Grubert oda temették,ahol ma a templomunk áll.

’ Sírkövén pedig az a felirat van,amit utolsónak ejtett ki a száján: "-ne féljetek a vihartól,ha szeretitek az Istent"-v>-.

> -W-O-<0—0—0—0—O'—O—O O—O—O—O —0—O — O — o — o