Kanadai Amerikai Magyarság, 2009. április (60. évfolyam, 17. szám)

2009-04-25 / 17. szám

12. oldal­- 17. szám - 2009. április 25. KALEIDOSZKÓP Ötvenéves a hamiltoni cserkészcsapat Tábortűz után - báli parádé előtt A hamiltoni cserkészek csapata idén ünnepli fennál­lása ötvenedik évfordulóját. A jubileum keretében zajlott le nemrégiben a gulyásebéd és az ezt követő tábortűzi délután. Ez a rendezvény is évek óta ha­gyomány a hamiltoniaknál. Minden tavasszal, illetve télutón, izgatottan készülnek cserkészek erre az ese­ményre; nemcsak a Fodor Józsi bá’irányításával ké­szülő finom gulyásleves okán, hanem a furfangos tá­bortűzi számok „kiagyalása” miatt is. Az őrsök kö­zött kialakult egészséges versengés sarkallja őket - akinek mókásabb, ötletesebb a száma, amit a közön­ség reagálásán (nevetés, morajlás stb.) mérhetnek le. Az ízletes, forró leves, a finom házi sütemények és a kávé elfogyasztása után Vaski Lisa, a fenntartó tes­tület elnöke beszélt. Szó esett az alapító tagokról, a csapatok névadóiról és tá­mogatóiról. Főként azon­ban a májusi cserkészbál volt a téma, mivel ez az esemény igencsak nagy­szabású lesz. A hagyományos cser­készbál amúgy is nagyon népszerű. Nem a vacsora és a zene az igazi vonzó­erő - bár az sem elhanya­golható -, hanem a cserké­szek műsora. A korcso­portonkénti táncbemuta­tó, a közönség által várt szép magyar táncok, a vérpezsdítő zene, a szív­dobogtató - és a nagyma­mákat a büszkeségtől megkönnyeztető - előadás az est fénypontja. Mint eddig évek óta, most is Karikó Lili szervez­te az ebédet, és Istvánov Krisztina vezette a tábortű­zi délutánt. A kiscserké­szek Jeney Betty vezetésé­vel adták elő kedves kis énekszámukat. Az egyik leányőrs - Pálfi Lídia lá­nyai - szemléletesen érzé­keltette velünk az elmúlt ötven év változásait. Lát­hattuk, hogy korunk tech­nikai „csodái” mennyire befolyásolják gyermekeink és fiataljaink életét, meg­fosztva őket a közvetlen baráti együttléttől és társal­gástól. Arról nem is beszél­ve, hogy a „text-message”­­ek nem magyarul íródnak. Az egyik fiúőrs - Budai Botond fiai - szintén a technikai fejlődést érzé­keltette: a táborozás mai, modern lehetőségeit mu­tatták be, például azt, hogy milyen az egy moz­dulattal felállítható sátor, a virtuális portyázás és más hasonló „nyalánkságok” - magyaros zsargonban. Nagyon jól szórakoztak a jelenlévők, s mivel az őr­sök élvezték a feladatot, a felkészüléssel járó munkát, ezért a siker sem maradt el, nemcsak, amit a közönség elismerése jelentett, hanem az élmény is fontos volt a fiatalok számára. A közönség soraiban ülő öregcserkészek és a szülők, nagyszülők együtt énekelték az aktív cserké­szekkel a szép magyar népdalokat, táncoltak, mozogtak. Majd, amikor a tábortűzi délutánt vezető cserkésztiszt bevont min­denkit a tábortűzi számok megköszönésébe, együtt tették, amit ilyenkor szok­tak: bravózás, vastaps, csokoládé-mikoládé stb. „Megfogyva bár, de...” él még a cserkész Hamiltonban! A nehezítő körülmények leküzdésé­vel még inkább erősödik és mélyül bennük az ér­zés, hogy folytatják, mert folytatni kell! A magyar nyelv, a hazafias érzés és gyönyörű, értékes hagyo­mányaink őrzése életre szóló feladat. Csak így tovább!Jövőre ismét együtt akarunk len­ni veletek, és élvezni a hu­moros, ötletes, igazán ma­gyaros tábortűzi számo­kat. Nagy-Erdős Mária (Hamilton, Kanada) Budapest belvárosában a Székelykapu Étterem * * * Terítéken a juhtúrós puliszka Minden, ami Erdély finomsága Budapest belvárosában, a nagykörút és Nyugati pá­lyaudvar szomszédságában olyan éttermet fedezhe­tünk fel, ahol a hangulat, az étel- és italfinomságok, a különféle programok Erdély világát és hangulatát idézik meg. Ismerkedjünk meg a Székelykapu étte­remmel, kínálatával és programjaival Kiderül, érde­mes meglátogatni! A Székelykapu étter­met harmadik esztendeje nyitották meg Budapest belvárosában, a Podma­­niczky út elején, jól megközelíthető he­lyen, Kékiné Hilda, az ismert üzletasz­­szony vezetésével. Az étterem jelleg­zetessége az erdélyi ízvilág, az erdélyi légkör. Ami megkü­lönbözteti a többi konyhától, nem más, mint a fűszerezés. Gyakori a zöldfűszerek használata, mint a lestyán, petrezse­lyemzöld, csombor, kapor stb. A messze földön híres székely konyha arról ne­vezetes, hogy sok a hús­étel, vagyis tartalmas éte-Kékiné Duka Hilda leket készítenek. Azt mondják, a gazdasszony szeretettel fűszerezi, és at­tól olyan ellenállhatatlan. Céljuk az erdélyi gaszt­ronómiát, konyhát minél szélesebb körben megis­mertetni; bemutatni mindazt, ami Erdély fi­nomsága. E cél elérése ér­dekében még öreganyáink receptjeit is bevetik... Minden év szeptembe­rében tartják az erdélyi hetet, ottani származású hírességek részvételével. De ott voltak az elmúlt évek nyarán az Erdélyor­szág az én hazám fesztivá­lon, Verőcén is. Tudjuk, hogy a székely­kapukon mindig van fel­irat, ami egy-egy jó­kívánságot jelent. Ilyenek „Béke a be­menőre, áldás a ki­menőre” vagy „Üdv neked, ki e hajlékba lépsz, béke veled, míg körünkbe élsz, s áldás Reád, ha utad­­ra térsz. ” Ezek a szö­vegek mindig egy-egy jó­kívánságot, őszinte ven­dégszeretetet tolmácsol­nak. Ezért választották a Székelykapu étterem ne­vet, jelezve a szívélyes vendéglátást. Az Étterem és Bor Kala­uz 2008-as kiadványának pontozása alapján, az 1500 tesztelt étteremből bekerült a legjobb 50 ma­gyarországi étterem közé, számos nagynevű étter­met maga mögött hagyva. Mindemellett a Vidék íze jó nevű receptújság­ban folyamatosan közöl­lálhatók, mint Fuszulykás zakuszka, házi parasztke­nyérrel, vagy Juhtúrós pu­liszka tejföllel, szalonná­val és lila hagymával - eze­ket előételnek ajánlják. Továbbá megkóstolhat­ják a hozzájuk látogatók a híres Székely lakodalmas tyúkhúslevest, rosszul to­jó tyúkból, házi laskával. De az Erdélyi csorba is ugyanolyan kedvence a vendégeinknek. Főételnek ajánlják az Erdélyi töltött káposztát esküvők, keresztelők és hagyományőrző rendezvé­nyek szervezését. Az éttermet Budapest szívében, a Podmaniczky utca 29. szám alatt találják. Magyar zászló lobogott Cliftonban Magyar zászlófelvo­nást tartottak nemzeti ünnepünkön a cliftoni polgármester és a pas­­saici Szent István temp­lom híveinek jelenlété­ben a cliftoni városháza előtti parkban. Aznap ünnepség is volt a református egy­háznál és koszorúztak a szabadságharcos emlék­műnél. Javarészt másod­generációs magyarok és amerikaiak voltak jelen a magyar zászló felvonásá­nál, amely régi hagyo­mány a városban. A cliftoni városháza előtt, balról: Rév. László Vas - St. Stephen, Mayor James Andzaldi, Joseph Holzi, Ted Harsaghy, Kim Ofler, Andy Rinko, Anna Eigner „Gödöllői lakos vagyok” - mondta magáról Erzsébet királyné Az Élet Szentélye Máriabesnyőn Aki nemcsak Budapest­re, de környékére is kíván­csi, jól teszi, ha legalább egy napot szán a fővárostól 30 kilométerre fekvő Gödöllő felfedezésére: meglepetten fogja tapasztalni, hogy az egy napból könnyen lehet kettő, sőt akár három is, hi­szen annyi itt a nem is sej­tett látnivaló. Fejedelmi vendégeket fo­gadó híres hellyé a kastély­építő Grassalkovich I. Antal tette, Erzsébet királyné itt ta­lált a bécsi udvartól távoli, lé­leképítő szabadságot, a mű­vészet életújító, megtisztító szerepében hívők művészte­lepet alapítottak, Ady Lédája nyugalmat keresve telepe­dett le az 1933-as Cserkész Világtalálkozót megrendező városban, ahol ma Magyar­­ország legnagyobb barokk kastélya, a világ második leg­jelentősebb mezőgazdasági­gép-gyűjteménye és Európa egyetlen Világbéke Gongja található. Híres kegyhelyét felkereső zarándokok az or­szág legkisebb Mária-kegy­­szobrát, egyeüen Mária Mú­zeumát, a bazilikává avatott kegytemplom szomszédsá­gában találják Mária­besnyőn. Gödöllő Európa­­hírű látnivalója a Királyi Kas­tély, a magyar barokk építé­szet stílusteremtő alkotása, melynek pompáját 1751-es látogatása során Mária Teré­zia császárné is élvezte. A számára készült vörös-már­vány szoba ma is látható az emeleti Kastélymúzeumban az Osztrák-Magyar-Mo­­narchia uralkodópárja, I. Fe­renc József és felesége, Er­zsébet királyné lakosztályai mellett. „Gödöllői lakos va­gyok” - mondta magáról Er­zsébet, ha magányos sétái során a helybéliektől kérde­zősködött s állításában nem volt túlzás: 2000 éjszakát töl­tött Gödöllőn, parkjait, erde­it hol lovon, hol gyalog több­ször is bebarangolta. Kezé­ben virággal örökíti meg őt az Erzsébet-parkban álló szobor, melyet tragikus halá­lát követően, 1901-ben a vUá­nek jellegzetes erdélyi re­cepteket, s bemutatkoztak a Budai Várban, a Panorá­ma Világklubban, ahol az április 24-i Erdélyi Esten szintén megismerkedhet­nek kínálatukkal. Étlapjukon a többi kö­zött olyan finomságok ta­vagy a sokak által kedvelt Báránysültet, ahogy ott­hon készítik. Az ételek mellett, az ita­lokkal is megismerkedhet­nek az idelátogatók, Er­dély legjobb boraival, az Erdélyi Fejedelmek Borai­val, valamint a Hargita Gyöngye ásványvízzel és üdítőkkel. És természete­sen nem hiányozhat a le­gendákat magába foglaló szíverősítő, a szilvapálin­ka sem. Tehát mindezekből is látható, hogy adnak az eredetiségre. Vállalják születésnapok, céges rendezvények, bulik, gon elsőként állítottak fel Gödöllőn kedves ligetében, az ország 64 vármegyéjéből idehozott kövekből épített sziklahalom előtt. Európai ritkaságnak számít a déli kastélyszárnyban 1785-ben épült Barokk Színház is - kü­lönleges színpadtechnikája teszi egyedivé az itt megtar­tott operaelőadásokat. Az idei, a Kultúra Évére terve­zett program különösen gaz­dag: a májustól decemberig 6 előadásból álló sorozatra bérlet váltható csakúgy, mint az októberi Liszt Fesztivál 3 koncertjére, melyek helyszí­ne a kastély csodálatos ba­rokk Díszterme, előadói pe­dig a fiatal magyar zenész­nemzedék legtehetségesebb­jei. A magyar történelem kü­lönleges arcképcsarnoka a felújítás előtt álló Kastély­parkban, az 1760-ban épült Királydombi Pavilon - 54 kép a magyar vezérek, kirá­lyok, uralkodók portréjával. Nem kevésbé érdekes a vá­ros új, Szentháromság titu­lusra szentelt plébánia-temp­lomának tavaly elkészült dí­sze: Szekeres Erzsébet textil­­művész Árpád-házi szente­ket és boldogokat ábrázoló szőnyeg-sorozata. A 14 szentéletű magyar közül 10 határainkon kívül élte Isten­követő életét, láthatatlan szá­lakat szőve régi és új hazája között. A Gödöllői Városi Múzeumnak helyet adó Hamvay-kúria maga is mu­zeális érték - a város legré­gibb épülete. Udvarán, a vá­ros címerállatát megelevení­tő „Pelikános-kút” mellől ké­nyelmes padokról szemlél­hető egy „régenvolt piac” nyüzsgő forgataga, sokszok­­nyás-fejkendős nénikék szí­ves szóval kínált friss gyü­mölcsei, zöldségei. Ez a nosztalgia-hangulat tér visz­­sza a múzeumi enteriőrök láttán, melyek hűséggel kel­tenek életre ma már csak ré­gi filmeken látható borbély­­üzletet és a nosztalgia-plaká­tokról ismert cikkeket áruló „szatócsboltot”. Az igazi ku­riózum mégiscsak a sze­cesszió, melynek egyetlen állandó kiállítása Gödöllőn található: az 1901 és 1920 kö­zött a városban működő Gö­döllői Művésztelep munkás­ságát tárja a látogató elé. A ma még fellelhető értékek bemutatására szecessziós túrát is indít a Városi Múze­um. A Gödöllői Iparművé­szeti Műhely (GIM-Ház) a kortárs-művészeknek be­mutatkozási lehetőséget adó temploma, a Nagybol­dogasszony Bazilika az „Élet szentélye”, mely Isten szeretetét kínálja fel az oda­látogatónak. Éppen 250 éve találták meg itt Magyaror­szág legkisebb kegyszob­kiállításaival, rendezvényei­vel közvetíti a Művésztelep szellemiségét, évszakonként más-más színben pompázó kertje külön esztétikai él­ményt nyújt. 2000 működő gép ejti bámulatba a Mező­­gazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szak­múzeum látogatóját, ha ellá­togat az agrártudományok hazai központját jelentő Szent István Egyetem terüle­tére. A világon is párját ritkí­tó, 4000 négyzetméteren el­helyezkedő gyűjtemény hangulatosan látványos kiál­lítása a hungarikum­­élelmiszerek bemutatója és az élelemszerzés- és terme lés 2,5 millió éves történetét szemléletes, működő maket­tekkel végig követő tárlat. Gödöllő a jelképek váro­sa. Európában egyedül itt található a népek összefo­gását szimbolizáló Világbéke Gong, Indoné­zia ajándéka Magyaror­szágnak. Az Alsó-kastély­parkban felállított Világfa a Magyar Szabadság Napja (június utolsó hétvégéje) helyszíne, a 2006-ban fel­avatott Nemzeti Együvé Tartozás Parkjában a 64 vármegyéből hozott föld jelzi a határokon átnyúló, láthatatlan de eltéphetetlen szálakat. Nemcsak zarán­dokok mondják, hogy Máriabesnyőn különleges hangulat kerít hatalmába: a 2008-ban bazilika rangot kapott kegyhely kétszintes rát, melyet azóta is csodála­tos imameghallgatások öveznek. Az ünnepi év tisz­telgés a 33 templomot épít­tető Grassalkovich I. Antal előtt is, akinek gyönyörű márványszarkofágja az al­templomban lévő Grassalkovich-kriptában ta­lálható. Az egykori kapuci­nus-kolostor az oratórium, refektórium és a tavaly megnyílt, az országban egyetlen, a magyarországi Mária-kultuszt bemutató Mária Múzeum szakveze­téssel bejárható. Megrázó és felemelő élmény a Jézus Krisztus megváltó szenve­dését megidéző virágvasár­napi Besnyői Passió. Máriabesnyő temetője őrzi dr. gróf Teleki Pál minisz­terelnök, a Gödöllői Cser­kész Világtalálkozó főcser­készének sírját. Gödöllő nemcsak építé­szeti- és történelmi örök­séget őriz, kiváló néptánc, balett-, és zenei együttesei által a kultúra értékeit is tudatosan örökíti át a kö­vetkező nemzedékre, a Művészetek Házában. A sport is életteli része a mindennapoknak: szinte valamennyi sportágnak van helyi együttese, akik szívesen fogadnak vendég­­csapatokat és baráti társa­ságokat is barátságos mér­kőzésekre - például egy futballmeccsre. Padányi Ágnes www.sodollo.hu <

Next

/
Thumbnails
Contents