Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)
2007-09-29 / 39. szám
2007. szeptember 29. - 39. szám - - 7. oldal KULTÚRA AMERIKA, OH... A hotel-, motel-, klubvezetői diplomám megszerzése közben és után bővíthettem az emberi jellem és lélektan furcsaságaival kapcsolatos tapasztalataimat. - Az emberek fajra, korra, nemre, nemzetiségi és anyagi helyzetre való tekintet nélkül, LOPNAK, MINT A SZARKÁK! A legkisebb túlzás nélkül mondható, hogy némelyik tehetségtelenebb besurranó tolvaj magánleckéket vehetne a hotelok és motelok kedves, bár sok esetben rendkívül enyveskezű vendégeitől. Félreértés ne essék, itt nem harmadosztályú hotelok és motelok többnyire kispénzű vendégeiről beszélek, hanem azokról az általam nagyon irigyelt gazdag és dúsgazdag emberekről, akik ezer-ezerötszáz dollárt tudnak fizetni egy napra - avagy sok esetben csak 6-8 órás éjszakai alvásért - a luxusszállodák lakosztályaiért. Ők ugyanis éppen úgy lopnak, mint a szegényebb felebarátaik! Patrick Board, a világhírű Hilton szállodák egyik igazgatója, az őt meginterjúvoló újságírónak - többek között - ezeket nyilatkozta:- Ami nincs a falba erősítve vagy a padlóba ágyazva és szegelve, azt előbb-utóbb ellopja valaki! Évente több mint kétmillió drága szappant és félmilliónál több törölközőt lopnak el tőlünk. Megemlíthetem még, hogy loptak tőlünk már televíziót, rádiót, állólámpát, kandallót, festményeket, szőnyegeket, ágytakarókat. Sőt tavaly az egyik chicagói vendégünk elvitte a zuhanyozó két tolóajtaját is.- Hihetetlen...! - álmélkodott az újságíró.- Ez még szinte semmi ahhoz képest, hogy a kairói Ramses Hilton hotelunkban egy japán üzletember kivésette a fürdőszoba csempézett padlójába ágyazott bidét.- Az micsoda? - kérdezte a riporter, akinek higiéniai ismeretei a jelek szerint meglehetősen korlátoltak voltak. Patrick Board igazgató - valószínűleg rövid csodálkozás után, hogy ilyen primitív hülyék vannak milliós példányszámú napilapok - mint a Chicago Tribune - újságírói között, ezt válaszolta:- A bidé az ülőmosó. Az altest öblítésére való ülőkád... Francia eredetű szó... Ott honosodott meg először és terjedt el az egész vilá-Ifj. Fekete István gon, főként a jobb módú emberek fürdőszobájában. Amerikába sajnos nem tudott betörni, és még nagyon gazdag emberek fürdőszobáiban is ritkaság. A riporter, aki az általam nagy szakmai figyelemmel olvasott riportot írta - s aki most már tudta, hogy mi a bidé - ugyancsak meginterjúvolta a nagyhírű Beverly Wiltshire szállodahálózat üzletvezetőnőjét. Helen Chaplain többek között az alábbi érdekességeket nyilatkozta: Nagyméretű festmények tucatját lopják el tőlünk évente. Aztán az eredeti, keleti mintás szőnyegeink is gyors iramban fogynak, pedig a padlóhoz vannak erősítve.- Mit tart a legérdekesebb tolvajlásnak, ami valamelyik szállodájukban történt? - kíváncsiskodott a riporter.- Talán nem a legérdekesebb, de szerintem a legarcátlanabb az a vendégünk volt, aki kivésette a falból szobája márvány kandallóját. Aztán felhivatott szobájába két szállodai londinert és levitette velük az utcán várakozó kis teherautóhoz! S ami nagyon jellemző vagy legalábbis furcsa, hogy ez a vendégünk ellopta a szobájában lévő bőrkötéses bibliát is!- A londinereknek abszolút hülyéknek kellett lenniük, ha nem kérdezték meg a vendégtől, hogy milyen alapon viteti el a szálloda tulajdonába tartozó kandallót! - mondta a riporter.- Nem vitatom, hogy szállodáink londinerei nem rendelkeznek Albert Einstein intelligenciájával. A szóban forgó londinereknek azonban van mentségük, mert a vendég azt mondta nekik, hogy „Az új golfütőjét próbálta ki a szobában, és megrepesztette vele a kandallót. Bűnösnek érzi magát, ezért elviteli megcsináltatni, amit egyébként már megbeszélt Mr. Walterrel - az igazgatóval -, és a szálloda titkára is tud róla.- És az agyalágyult londinerek bevették ezt a mesét?- Sajnos igen. Húsz dollár borravalót adó vendégekről, akik egy hétig napi ezer dollárba kerülő lakosztályban laknak, nehéz feltételezni, hogy arcátlanul hazudnak és lopnak!- A riporter, aki hozzám hasonlóan rendkívül alapos tollnok volt, megérdeklődte, hogy:- Miként gondolhatta a nyilvánvalóan gazdag vendég, hogy a szálloda és a rendőrség nem találja meg?- Úgy, hogy hamis nevet és címet adott, a számláját pedig készpénzzel fizette... A lopós vendégekkel kapcsolatban van egy személyes történetem is. Egy időben olyan állásom volt, hogy sokat kellett utaznom, s mikor St. Louisban jártam, egyszer a Sheraton Hotelban szálltam meg. Az első este - szerencsémre - megismertem a szálloda Judy nevű titkárnőjét. A jólelkű és rendkívül vendégszerető hölgy ezek után nem engedte, hogy mikor St. Louisban járok, szobám rideg magányában töltsem éjszakáimat. A nálam „alig tíz-tizenöt évvel időseb hölgynek még szerelme sem kellett hazudozno „barátságáért”. Tőle hallót tam az alábbi történetet: Egy üzletember éve ken keresztül havonta' egy-két napot a| Sheratonban töltött,[ melynek kapcsán - hozzám hasonlóan - inti: barátságba kerüli Judyval. Akit én rendkívül szellemesen Jutkáná hívtam, amint a kissé töl '*ií tött galamb idomú hőig; ■" hallatlan „charming” nak, vagyis „bájos”-n, talált. Judy, amikor először fel kereste „George” egyik kö| zeli kisvárosban lévő lai sát, majdnem hercig „ko ferjára” esett a meglepeté: tői. Lovagja meleg otthon ban ugyanis szinte mindéi kézzel elvihető dolog Sheraton Hotelból szármrl zott. Ideértve a képeke: szőnyegeket, étkészlete: ezüst teáskannát, a fürdi szobai törülközőket, lep dőket, hamutartókat... még a BIBLIÁT is!!- Hihihi... vihogott Jud;- Engem még egy év múl’ is zavart a dolog.- Ez a túlzott lelkiismeri tesség átka, drágám! mondtam. Befejezésül pedig azt ke] mondanom, hogy nekem i több eszem lehetett voln| azokban az években, miki sokat utaztam. Milyen sz< pen „kistafírungozhattam volna magam! Újabb Magyar Örökség-díjasok Elismerés a huszárnak TORONTÓI MAGYAR GIMNÁZIUM középiskolai szintű magyar tanfolyam A Torontói Magyar Gimnázium tanítja fiataljainkat középiskolai szinten a magyar irodalomra, nyelvtanra, történelemre, és ápolja bennük a magyarságtudatot. Négy szinten folyik a tanítás (9. osztálytól 12-ig) szombat délelőttönként a Senator O'Connor College School tantermeiben, North Yorkban. A tanév szeptember 29-től május 24-ig tart. A növendékek ontáriói iskolai „credit’’-et kapnak. Beiratkozás szeptember 10-én kezdődik. A beiratkozásra vonatkozó részletek megtalálhatók a Magyar Helikon Társaság honlapján, majd az oktatás és gimnázium linket kövessék: www.heliconsociety.com További felvilágosításért kéijiik, szíveskedjenek felhívni Koós-Hutás Györgyöt, tel: (416) 766-7243. M» Hét személynek, illetve intézménynek ítélt oda Magyar Örökség-díjat a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság. A díjat ezúttal a Békéstarhosi Énekiskola, Járni Zsigmond közgazdász, Buday György fametsző, Dsida Jenő költő, Bakay Kornél régész, a magyar huszár, és a Toldy Ferenc Gimnázium kapja meg - közölték a szervezők. A Békéstarhosi Énekiskola Kodály-elveken alapuló zenepedagógiai hagyománya elismeréseként részesül a díjban. Járai Zsigmond közgazdász nemzeti érdekeket érvényesítő közgazdasági tevékenységéért, Buday György fametsző grafikai életművéért kapja az elismerést. Dsida Jenőt költői életművéért, Bakay Kornél régészt „a magyar múlt igazságos feltárásáért” kifejtett erőfeszítéséért, a magyar huszárt fél évezredes helytállásáért, a Toldy Ferenc Gimnáziumot másfél évszázados működéséért díjazzák. Az elismeréseket Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében adták át. A Magyar Örökség-díjjal korunk, valamint a XX. század első felének legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák, ÁLLATI TÖRTÉNETEK NEW JERSEY. Frank Balthun nevezetű nyugdíjas postás igencsak méregbe gurult, amikor tvegházába belépve megitta, hogy féltő gonddal nevelt sárgarépáit megza>álták a patkányok. Toúbbi károsodást megellendő, csapdát állított ól, s a rágcsálók közül sikerült is elcsípnie ejr/et. Mivel azonban az áát nem pusztult el, fölkáta a keze ügyében lév/lapátot, és egyből agyontfapta a beste kártevőt. Töténytisztelő férfi lévén ölhívta az Állatvédő Egysületet, és megkérded, mitévő legyen a kadáer eltüntetésével kapcsolatban, hová vigye a dógöt, nehogy megfertőzo'djön tőle a környezet. I írre a társaság kiküldött Égy tisztviselőt, aki aher/ett, hogy jegyzőkönyvet lett volna föl az esetről, tarkánál fogva belecsúszlatta az útjába eső első kanálisba, majd elsodorja a Izennyvíz. I Ezzel Mr. Balthun az ■gyet magára nézve elinlézettnek tekintette. Néliány napra rá azonban a Kerék polgár, legnagyobb meglepetésére, idézést kapott a kerületi bíróságtól, följelentés érkezett ugyanis ellene állatkínzás vádjával. Kiderült, hogy kéthavi elzárást és 180 dollár pénzbüntetés fenyegeti. Az ügy érdekessége, hogy a feljelentő az Állatvédő Egyesület volt. •k METZ. Megtörtént vadeset. Egy lerészegedett őzbak betévedt a városba, és hogy, hogy nem, agancsai beakadtak az egyik épület kapujának vasrácsai közé, képtelen volt kiszabadítani magát. Nem volt mit tenni, értesítették a tűzoltóságot, akik aztán fáradságos munkával elfűrészelték a vasrudakat, és a vad végre megszabadulhatott fogságából. Felvetődött a kérdés: mi történhetett egyáltalán? Hogy részegedhetett le egy jó házból való, tisztességes családban fölcseperedett őzbak? Később a vadászok el- Imondták, hogy az állat nyilván sok friss rügyet zabálhatott. Tavasszal ugyanis a rőtvadak legkedvesebb csemegéi közé tartoznak a cserjék, bokrok fiatal hajtásai. Ám az azokban található nedvek lalkoholtartalmúak, amiktől a telhetetlen állatok berúgnak, elvesztik tájékozódó képességüket. Kiss Zoltán írása így esett meg tehát, hogy a kapatos őz több kilométeren át betántorgott a városba, míg végül a rácsos kapu rabja lett. A dologban megnyugtató, hogy a becsípett őzet beszállították az állatkertbe, ahol az orvosok kijózanították, majd útjára bocsátották. Remélik, hogy majd „elmondja” társainak, vigyázzanak, mert az alkohol öl, butít és „balhéba” dönt... k LONDON. Mrs. Valerie O'Farrel elmélete szerint azok számára, akiknek nyomorúságos gyermekkoruk volt, a legjobb „lélekgyógyász” egy hűséges, megbízható kutyus. Az ebek föltétel nélkül szeretettel viseltetnek gazdájuk iránt, a biztonság érzetét keltik bennük, sőt sok esetben meg is védik őket az atrocitásoktól. Sajnos jómagam sem dicsekedhetem valami rózsás gyermekkorral, ám ennek ellenére a múltkor egy intoleráns kutya, nem respektálván kölökkorom sivárságát, megérezte rajtam a szegényszagot, kihúzta fejét pórázából, és megtépte nadrágom szárát. Kétségbeesett védekezésem közben akaratlanul is tomporon billentettem az erőszakos négylábút. Jó sorom dicsérhetem, hogy a hölgy nem jelentett föl ebének bántalmazásáért. Mivel hadilábon állok az angollal, németül írtam Mrs. Farrelnek, hogy nekem más tapasztalataim vannak a borús gyermekkor és a kutyák ilyen irányú viselkedésével kapcsolatban, a levélborítékba beletettem egy tenyérnyi darabot kutya szabta nadrágomból... * Nico és Samba 33 évükkel a legszebb gorillakorban vannak. ‘86 óta élnek egy dél-angliai tó közepén fekvő sziget magánrezervátumában. A Marques von Bath-i szafariparkban szokatlan módszerrel próbálják párosodásra bírni a gorillapárocskát. Az állatok felügyelője szerint a rendkívül elragadó, kedves majmok mindenkihez igen barátságosak, korántsem olyan agresszívek, mint a hollywoodi hülyegyerekfilm King Kongja. Távol áll tőlünk bármilyen támadási szándék, nyugodtan lehet őket vakargatni, simogatni. Sajnos azonban a szaporodáshoz, pontosabban az ehhez szükséges aktushoz semmi kedvet nem mutatnak, ezen a területen teljesen közömbösnek mutatkoznak. „Mindent elkövettünk már, hogy egymás iránti vonzalmukat fölkeltsük, ám igyekezetünk sikertelen maradt” - mondotta Mr. Ian Turner, aki nyolc esztendeje kísérletezik, hogy a két gorilla újszülöttekkel örvendeztesse meg a park látogatóit. Nicót és Sambát más-más partnerekkel is összehozták, de az eredmény nulla. „Lelkileg” kiegyensúlyozott állapotban vannak, mindent a legnagyobb rendben találtak náluk. Ezt a diagnózist a szakorvosi vizsgálatok is alátámasztották. Mivel ilyen fontos események híre hamar elterjed a világban, amerikai zoológusok siettek az elbizonytalanodott angol kollégák segítségére. Az ohiói Colombus-állatkert majmaival sok esetben tettek szert hasznos tapasztalatokra, majompornó-filmmel sikerült szaporodásra bírni, illetve ingerelni más gorillapárokat. Nos, a jenkik kiválasztottak néhány „klasszikus” (vajon mit értettek ez alatt?) pornószalagot, melyeket elküldték Mr. lan Turnernek. Sötétedés után le is játszották Nico és Samba számára a részükre fölállított tévékészüléken. Sajnos a bemutató hatástalan maradt, Nicón és Sambán a vonzódás legkisebb jelei sem mutatkoztak, így tehát a tervezett reményt keltő pásztoróra elmaradt. Mr. Turner még néhány hétig erősködött ugyan, de szorgoskodása a mai napig is kudarcba fulladt. A két majom egyébként rendszeres tévénéző, de este 11-kor ápolójuk takaródét fúj, kikapcsolja a készüléket, s indíts hajcsikálni! Kedvenc műsoruk különbözőek, Nico a rajzfilmeket részesíti előnyben, mint pl. Tom és Jerry sorozaton szó szerint gurul a nevetéstől. Samba viszont a futballmeccseket izgulja végig, csak éppen azt nem sikerült megtudni, melyik csapatnak szurkol. Az állatfilmek iránt mind a ketten egyformán lelkesednek. A furcsa esetről beszámoló újságcikk olvastán magam is behatóan foglalkoztam a problémával, dacára annak, hogy nem vagyok gorillatulajdonos. A vasárnap délelőtti sörözésnél megemlítettem a cikket bajor szomszédjaimnak. Kissé irigykedve néztek rám, fejüket csóválva, hogy nekem milyen gondjaim vannak. Végezetül Sepp Pleitner nyugdíjas vízvezetékszerelő megjegyezte: „Hoppá! Kiss úr figyelmét valószínűleg elkerülte egy mondat a cikkben. Történetesen az, hogy a pornófilm bemutatása semmi sikert nem eredményezett a majmoknál, ellenben Mr. Turneréknál annál inkább, ugyanis Mrs. Turner anyai örömök elé néz... k Két szögedi atyafi találkozik a piacon.- Mondd csak komám, mit szólsz a Gyurcsánykormányhoz? Mire a koma:- Őszöd, nem öszöd, nincsen más...!
