Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)

2007-09-29 / 39. szám

2007. szeptember 29. A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 57. No. 39 Price S 2.00 Különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják Letartóztatták a szocialista vezetőt Előzetes letartóztatásba helyezték Zuschlag Jánost, akit bűnszervezetben elkö­vetett, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsíta­nak. A szocia­lista politikusra - aki mintegy hatvanmillió fo­rinttal nem tud elszámolni - akár húszévi börtönbüntetés Zuschlag is várhat. A János Zuschlag kör­nyezetéből származó sajtó­­információk szerint a letar­tóztatott politikus nem val­lott a kormányfő ellen. A Szegedi Városi Bíróság egyes alapítványoknak nyúj­tott állami pénzek szabályta­lan felhasználása miatt ren­delte el az őrizetbe vételt. Az exképviselőt azért gyanúsí­tották meg, mert hamis számlákat találtak több, álla­mi támogatást kapó, MSZP- közeli ifjúsági szervezetnél. Zuschlag és társai a gyanú szerűit több alapítványt és egyesületet hoztak létre, és azok számára igényeltek ál­lami támogatásokat. Zuschlag - akit korábban lemondattak országgyűlési képviselői mandátumáról, mert a holokauszttal vicce­lődött - jelenleg az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető el­nöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkor­mányzati képviselő, a szoci­alista párt kiskunhalasi szer­vezetének elnöke. A kihallgatott tanúk kö­zött több kormánypárti poli­tikus is volt. Például Baja Fe­renc, a Miniszterelnöki Hi­vatal államtitkára, Arató Ger­gely, az Oktatási Minisztéri­um államtitkára, és Újhelyi István, a Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. „Nyilvánvaló, hogy a pá­lyázati pénzek kiutalása kol­lektív döntés volt, ám arról még korai beszélni, hogy milyen magasra vezethet­nek az ügy szálai” - mondta Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei helyettes főügyész. A miniszterelnök kész ta­núskodni, ha a Zuschlag­­ügyben beidézik. Gyurcsány Ferenc úgy nyilatkozott, hogy ha a szükséges, áll a hatóságok rendelkezésére. „Nem szabad semmit sem takargatni, ezért arra kérem az összes volt sport és ifjúsági minisztert és a tárca vezető politikusait, hogy mindenben álljanak a hatóságok rendelkezésére az ügy tisztázása érdeké­ben” - szögezte le a kor­mányfő, aki szerint mindent meg kell tenni az igazság ki­derítése érdekében. Szerinte nem lehet kettős mércével mérni, minél hamarabb ki kell derülnie, hogy történt-e jogsértés, minden eszközzel segíteni kell a vizsgálatot. Erdő Péter bíboros a budapesti városmisszióról: Nem vagyunk egyedül! A budapesti városmisz­­szió hete alatt a katolikus egyház megpróbált felvo­nultatni olyan módszereket és programokat, amelye­ken keresztül megszólalhat a hit öröme, tartalma, meg­győződése, közösségalkotó és vigasztaló ereje - mond­ta Erdő Péter bíboros. Az eddigi városmisszi­óknak a tapasztalatai sze­rint a legnagyobb hatása nem az volt, hogy tömege­sen megtértek a nem hívő emberek, hanem jobb szemmel néztek a hívőkre, a hívő emberekben pedig több bátorság kerekedett - nyilatkozta Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a ren­dezvénysorozat után. Mint elmondta, a hívő emberek rájöttek arra: nem csak azért katolikusok, hogy néha a plébánián ösz­­szejöjjenek, és egymás kö­zött jól érezzék magukat. Oda kell figyelniük a körü­löttük élőkre, azok problé­máira, szükségleteire, és ar­ra: hogyan, milyen módon tudják a hit örömét elmon­dani. Erdő Péter közölte, hogy a missziós programokat a várakozásoknak megfelelő érdeklődés övezte, és szán­dék van az öt missziós vá­ros - Bécs, Párizs, Lissza­bon, Brüsszel, Budapest - együttműködésének folyta­tására. A bíboros azt mondta: a városmissziót szervező bu­dapestieknek öröm volt azt érezni, hogy „nem vagyunk egyedül”. A főpásztorok je­lenléte kifejezésre jutatta, hogy része vagyunk a világ­egyháznak. Magyarország és az Európai Unió elutasítja a kollektív bűnösség elvét Tiltakozás a benesi dekrétumok ellen A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekei­vel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. A kormány határozott álláspontja, hogy a Benes-dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc ezért saj­nálatosnak tartja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Ta­nácsa által elfogadott határozatot. Az Európai Parlament 2002-ben készült jogi véle­ménye világos útmutatást ad ilyen esetekre. Aszerint ugyanis nem lehet csorbíta­ni az európai állampolgárok jogegyenlőségét, és ha a múltban ettől eltérő döntés született volna, azt célszerű kritikával illetni és megha­ladni - hangsúlyozta Gyur­csány Ferenc. A kormányfő úgy látja, a szlovák parlament határoza­tából nehéz megérteni, hogy az azt megszavazó pártok miként szándékoz­nak meghaladni a korábban alkalmazott kollektív bűnös­ség elvét. Gyurcsány Ferenc, a szlovák kollégájával, Robert Ficóval folytatott telefonbe­szélgetése során jelezte, hogy a kormány az EU és a jószomszédi kapcsolatok el­veivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határo­zatát. „Magyarország elfogad­hatatlannak és érthetetlen­nek tartja, egyben vissza­utasítja a Benes-dekré­tumok megerősítéséről szó­ló szlovák parlamenti hatá­rozatot” - közölte Sólyom László köztársasági elnök Keszthelyen, a Visegrádi Négyek államfőinek találko­zóján. Hozzátette: „a pozso­nyi parlamenti döntés sem­miképpen nem szolgálja a magyar-szlovák kapcsola­tok fejlődését”. A magyar ál­lamfő ezt azután jelentette ki, miután megbeszélést folytatott szlovák kollégájá­val, Ivan Gasparoviccsal. A megbeszélésen nem köze­ledtek az álláspontok - kö­zölte az államfő. „Nem kaptam választ ar­ra, hogy ha a szlovák parla­ment meg tudta követni a németeket, miért nem tud­ta megkövetni a magyaro­kat?” - tájékoztatott Sólyom László. A parlament külügyi bi­zottságának elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést a Benes-dekrétumokkal kap­csolatos döntés miatt. Né­meth azt mondta: a Fidesz A szlovákiai Guta községből, kitelepített magyarok elbú- ’í csúznak a temetőben fekvő rokonaik sírjától (1946. szeptember) támogatja a magyar kor­mányt abban, hogy határo­zottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a szlovák döntés ellen. A felvidéki magyarok és a németek II. világháború utá-Sólyom László és Ivan Gasparovic Keszthelyen ni meghurcoltatását törvé­nyesítő benesi dekrétumok érinthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határo­zat mellett szavaztak a szlo­vák honatyák, ellene a Ma­gyar Koalíció Pártja húsz képviselője. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Jón Sbta vezette Szlovák Nemzeti Párt indítványa nyomán immár ilyen doku­mentummal védelmezett dekrétumok alapján a hábo­rú utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgár­ságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermun­kára hurcolták el őket, mindezt a kollektív bűnös­ség elvei szerint, amely az Európai Unió számára dek­laráltan elfogadhatatlan. Az Európai Parlamentben a magyar pártok képviselői - Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Sarján László (KDNP) - közös nyilatkozat­ban ítélték el a szlovák parla­ment döntését. A Benes-dekrétumok érinthetetlenségét szentesítő határozat ellen más európai parlamenti képviselők is til­takoztak Bauer Edit szlová­kiai néppárti, Gál Kinga ma­gyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német nép­párti, valamint Kásámé Ko­vács Magda magyar szocia­lista képviselő levelet inté­zett Jean-Marie Cavadához, az Európai Parlament állam­­polgári joggal foglalkozó bi­zottságának (LIBE) elnöké­hez. Ebben azt kérik tőle, hívja fel Hans-Gert Pottering parlamenti elnök figyelmét erre a szégyenteljes pozso­nyi határozatra. Az európai képviselők azt javasolják, hogy a bizottság tűzze napirendjére a kérdést. Szerintük a Benes-dekré­tumok érinthetetlenné nyil­vánítása etnikai alapú és kol­lektív intézkedéseket szente­sít - márpedig az ilyen intéz­kedések teljesen idegenek az Európai Uniótól Nyilatkozatot tett közzé Brüsszelben Markus Ferber, az Európai Parlament nép­párti frakcióján belül műkö­dő CSU-csoport elnöke is. Riasztónak nevezte a pozso­nyi határozatot, amelyet - hangsúlyozta - a szélsőjobb­­oldali Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezett. Leszögez­te, hogy a kollektív bűnös­ség elvének megerősítése nem egyeztethető össze az európai normákkal. Lapzártakor a Magyarok Világszövetsége mellett több szervezet tartott közös tün­tetést a budapesti szlovák nagykövetség előtt. Az Európai Unió bekeményít a beutazások ügyében Vízumkényszer Kanadának? Vízumkényszert vezet be a kanadai állampolgárok­kal szemben az Európai Unió, ha Ottawa továbbra sem csökkenti az öreg kontinensről beutazók elé ál­lított követelményeket - jelentette be Franco Frattini, az uniós tagállamok bel- és igazságügyi minisztere­inek találkozóján. Az összejövetel legfon­tosabb napirendi pontja a vízumok kérdése volt. „Ha Ottawa nem csökkenti a ví­zumhoz szükséges követe­léseket legalább egy vagy két volt kommunista or­szággal szemben, akkor az Európai Unió is korlátozá­sokat vezet be a kanadaiak beutazásának nehezítésé­re” - jelentette be Frattini. Az unió bel- és igazság­ügyi biztosa a miniszteri találkozón hozzátette, az új szabályozásról való döntés még nem időszerű. Frattini várhatóan decem­ber elején utazik Ottawá­ba, leghamarabb akkor tud érdemben tárgyalni a vízumkérdésről. Mint el­mondta, a beutazás meg­könnyítésére még egy jú­niusi csúcstalálkozón tett neki ígéretet Stephen Harper kanadai miniszter­­elnök. „Arra fogom ösztö­nözni őket, hogy tartsák be a korábban megbeszél­teket” - mondta Frattini. Dorian Prince, az Euró­pai Unió kanadai nagykö­vete szerint a közösség és az észak-amerikai ország között most jól mennek a dolgok, a vízumkényszer megszüntetésének ügyé­ben is. „Nem tartom való­színűnek, hogy Brüsszel a közeljövőben ilyen intéz­kedést vezessen be - jelen­tette ki az uniós biztos mondataira reagálva. - Ka­nada minél hamarabb sze­retné megoldani ezt a problémát. Azt szeret­nénk, hogy a beutazási feltételek kölcsönösek és mindkét félnek megfelelő­ek legyenek” - ismertette Ottawa szándékait a diplo­mata. Ám, tette hozzá, az európaiaknak nem szabad elfeledkezniük arról, hogy számos gond is felvetőd­het. A nehézségekre a ha­mis dokumentumokkal utazni próbálókat és a visszautasított vízumké­relmezők arányát említet­te példaként. A globális felmelegedés foly­tán megnyílt Északnyugati­átjáró tulajdonjogán vitázik Kanada, Oroszország és Grön­land. A halászat, a hajózás és a nyersanyagok kitermelésé­nek jogaiért küzdenek az érintett országok. Az Északnyugati-átjáró a ka­nadai sarkvidéken át rövidíti le az utat Európa és Ázsia között. A globális felmelegedés hatására az eddig jéggel borított területen olyan olvadás következett be, amely hatására megnyílt a lehető­ség arra, hogy az eddigi hajózási útvonalakat is megváltoztatva könnyedén eljuthassanak a szál­lítmányok Ázsiából Európába. Még nincs egy hónapja sem, hogy Oroszország bejelentette Kanada és Oroszország marakodik a területeken Megnyílt az Északnyugati-átjáró igényeit az északi területek ás­ványkincseire, s most is az el­sők között van, akik hasznot szeretnének húzni az átjáró megnyílásából. A tét meglehe­tősen nagy, hiszen az eddig érintetlen területek kitermelhe­tő ásványkincsekkel kecsegte­tik az új honfoglalókat. A természetvédők az érintet­lenséget szeretnék fenntartani, hiszen a világ édesvízkészleté­nek jó részét a sarkvidéki terü­letek jege adja. Ezt a tartalékot eddig nem fenyegették az olaj­fúrótornyok és a nemzetközi hajózás hatásai. környezetszennyező Az oroszok a zászlójukkal jelezték, hogy igényt tartanak a területre, Kanada katonai bázist építene, jelezve a terület hova­tartozását. Minden érintett ha­talmas lehetőséget lát a terüle­tek kihasználásában, az eddig még érintetlen kőolaj- és föld­gázlelőhelyek felmérését már több helyütt meg is kezdték. Oroszország újrarajzolja térképein az ország határvonalát Mailed: September 29. 2007. Canada: PAPP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV non Profit Corp. 747 St. Clair Ave. W.#103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 or 1-866-696-4990 Fax: 416-651-2442 Editor in Chief: Dr. Simon László Felelős szerkesztő: Dr. Tanka László E-mail: kekujsag@rogers.com Adv. e-mail: terikemagyarsag@yahoo.ca Vétel Eladás 1 Euro (Európa) 244,48 HUF £ 257,02 HUF 1 USD (Amerika) 173,47 HUF £ 182,37 HUF 1CAD (Kanada) 171,94 HUF £ 182,58 HUF Mi történt a múlt héten? Jönnek a nyereségérdekeit biztosítók A politikai megállapodásra jutottak a koalíciós pártok az egészségbiztosítás kérdésében. A vezérelv szerint 22 területi egységből 18-at tesznek ki a megyék, 4-et pedig a közép-magyarországi régió. A felek tartják magukat ahhoz, hogy az új szisztéma 2008 januárjától indul el. Az adott pénztár azért a megyéért lesz felelős, ahol ala­pítási jogot szerzett, de biztosítottakat „toborozhat” a megyén kívül is. Egy megyében egy pénztár lesz, és en­nek az állam 51 százalékos tulajdonrészén kívül egy biz­tosító, vagy egy különböző szereplőkből összeálló kon­zorcium lehet a kisebbségi tulajdonosa. Parlamenti sérelem Sérelmezték a parlamenti pártok képviselői Gyurcsány Ferenc képviselői költségtérítésre és a hiány­zások szigorúbb szabályozására tett javaslatát. A mi­niszterelnök már úgy fogalmazott: mindkét ügy élén­ken foglalkoztatja a társadalmat, és az emberek többsé­gét joggal irritálja. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Gyurcsánynak írt válaszlevelében sérelmezte a javasla­tok időzítését, amely rontja a Ház és az országgyűlési képviselők egyébként is megtépázott tekintélyét. Répássy Róbert (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a kormány ellenőrzi az Országgyűlést és a képvi­selőket, hanem fordítva. Filmkalózkodásban élen járunk Évente csaknem 40 milliárd forintos kárt okoznak a magyar nemzetgazdaságnak azok, akik illegálisan töl­tenek le filmeket az internetről vagy dvd-re másolják azokat. A veszteség felét a felsőoktatásban tanuló film­kalózok okozzák, ezzel az eredménnyel az amerikaiak után a második helyen állunk a világon. A teljes ma­gyar filmes feketepiac méretét tekintve milliárdos vesz­teségekről lehet beszélni. A filmforgalmazó cégek kára évente 102 millió dollár, míg nemzetgazdasági szinten 193 millió dolláros, vagyis majdnem 40 milliárd forin­tos veszteség keletkezik évente Magyarországon csak a filmkalózok miatt. A zeneipar kára még ennél is jelen­tősebb lehet. A leggazdagabb amerikaiak Már egymilliárd dollár is kevés volt ahhoz, hogy valaki felkerülhessen a Forbes magazin által 25. éve összeállított 400 leggazdagabb amerikai sorába. A tavalyi 1 milliárdos küszöb ezúttal 300 millió dollár­ral emelkedett. Bill Gates, a Microsoft alapítója im­már tizennegyedszer szerezte meg az első helyet 59 milliárd dolláros vagyonával, akit barátja Warren Buffet (a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgató­ja) 52 milliárd dollárral követ. Lopják az uniós pénzeket? „Ma a Magyarországra érkező pénzek nagy részét ellopják” - jelentette ki Orbán Viktor Fidesz-elnök az InfóRádió Aréna című műsorában. Az interjúban el­mondta, hétről hétre jelennek meg különböző kor­rupciós, pénzlopási ügyeket feltáró oknyomozó írá­sok. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hazugságnak nevezte Orbán állításait.

Next

/
Thumbnails
Contents