Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)

2007-03-03 / 9. szám

AMERIKA, OH... Bizonyára másoknak is feltűnt már - hiszen feltété lezhető, hogy rajtam kívül akadnak még okos emberek hogy vannak személyek, akik állandóan olyan arccal osonnak életük fő- és mellék­­útjain, mintha citromot nya­logatnának. Főként azt tar­tom elítélendőnek, amikor valakinek nemcsak az arca savanyú, hanem a hangulata és a kedélyállapota is. Ennek a búvalbélelt ban­dának egyik ellenszenves példája és díszpéldánya Eric M. A savanyú alak két évtize­de paciensem abban a „megjátszovics” privát klub­ban, amelynek immár 36. éve lángeszű fizikoterapeutá­­ja vagyok. Képtelen vagyok megérte­ni, hogy a 45 év körüli, mul­timilliomos bankigazgató­nak szinte állandóan, miért olyan az arca és kedélyálla­pota, mint az emésztési za­varokkal küzdő daxli kutyá­ké, vagy a csődbe jutott te­metkezési vállalkozóké...? A dolgot még érthetetle­nebbé teszi, hogy Eric M. egészséges, az átlagosnál jobb képű, közel kétméteres, jó alakú férfiú, aki négy-öt­­évenként váltja fiatal és szebbnél szebb feleségeit. Két évtizedes kapcsolatunk alatt Eric M. már a negyedik feleségénél tart. Azt azonban el kell ismernem, hogy a lan­­galéta bankigazgató nem bu­ta ember, mert mindig na­gyon gazdag nőket vesz fele­ségül, tehát mikor továbbáll, nem kell neki asszonytartást fizetni. Nem kritikaként mon­dom - csak úgy halkan és suttyomban megjegyzem -, nem értem, hogy az Úristen miért vesztegeti nagylelkű ajándékait egy olyan sava­nyú, hálátlan alakra, mint Eric M...? Amikor itt vagyok én! - aki minden apróságnak örülök, és hálás vagyok érte. Engem például 5 millió dollár kimondottan boldoggá ten­ne. Sőt még egymillió dollár­nak is örülnék. Mert én sze­rény vagyok. Ifj. Fekete István Közismerten nagylelkű és önzetlen férfiú lévén, persze nem tartanám meg magam­nak mind az ötmilliót, ha­nem igazságosan eloszta­nám családomban. Nejem és a két srác egy-egymilliót kap­na - amit természetesen én kezelnék -, én pedig kétmil­lió felett rendelkeznék. Ne­kem ugyanis több családi vo­natkozású kiadásom lenne. Az első és legfontosabb in­tézkedésemként azonnal fel­fogadnék egy kutyasétálta­tót, mert akkor nem nekem kellene naponta ötször meg­sétáltatni a kutyánkat a park­ban. A fentiekből látszik, az a buta jó szívem nem enged­né, hogy önzőn osszam el az ötmilliót, és más legyek, mint konekt és igazságos. Ilyen vagyok, na! Igazán nem panaszként mondom - hiszen tudom, hogy az Úr nagyon el van foglalva a világ súlyos problé­máival - de azért a személy­zeti ügyekre kicsit több fi­gyelmet kellene szentelnie.. Ezért elhatároztam, hogy amikor majd (lehetőleg jó so­kára) a Mennyek Országába kerülök - mert a hozzám ha­sonló tisztaszívű, humánus, szeplőtlen erkölcsű, Istenfélő emberek csakis oda juthat­nak -, kihallgatásra fogok je­lentkezni az Úrnál. És meg­kérem Őt, hogy nevezzen ki engem személyzeti osztálya főnökének! Ez ugyanis ga­rantálná, hogy: A barátaim - akik jelenleg a pokolban vannak, vagy ha­láluk után biztos, hogy oda jutnának -, protekció révén a Mennyországba kerülnének. Na de nem magammal akarok foglalkozni ebben a mesterművemben, hanem két történetet óhajtok meg­osztani a nyájas Olvasóval, melyeket Eric M. mesélt ne­kem. Nagyapja egy arizonai kisvárosban lakott, még azokban a régi szép időkben, amikor az emberek szinte soha nem zárták be a házaik ajtaját. Az öregúr egyszer ép­pen reggelizett, amikor nagy bőrönddel a kezében egy vi­­géc jött be a házba, aki meg­érdeklődte, hogy otthon van­­e a ház asszonya?- Nincs... - mondta a nagyapja, és tovább reggeli­zett.- Nem bánja uram, ha vá­rok rá? - törülgette izzadó homlokát a vigéc.- Dehogy bánom... Fog­laljon helyet, és reggelizzen velem... - szivélyeskedett a nagyapa. Egy óra várakozás után a vigéc kicsit türelmetlenkedni kezdett, és megérdeklődte, hogy hol van a ház asszonya?- Kint van a temetőben...- És mikorra várható a ha­zatérte...? - kíváncsiskodott a vigéc.- Hát erre nehéz lenne vá­laszolnom... - csóválta fejét a nagyapa. - A drágám ugyan­is már nyolc éve kint van a te metőben... Eric. M.-nek ez a nagyap­ja negyven évig orvos volt az említett arizonai városká­ban, s egyszer felkereste őt egy farmer, aki arra kérte, hogy jöjjön ki hozzájuk, mert a lánya vajúdik. És miu­tán világra segítette a kisba­bát, mindjárt kiszedheti a ve­­je hátából és ülepéből a sőré­teket is...- Mióta vannak benne a sörétek...? - kérdezte a dok­tor.- Tegnap óta...- Hogy történt a baleset?- Nem volt az baleset ké­rem, merthogy szándékosan lőttem meg őtet!- Hogy tehetett ilyen gaz­emberséget az állapotos lá­nya férjével..?- Amikor tegnap meglőt­tem őtet, még nem volt a lá­nyom férje, doktor úr... - mondta nyugodtan a farmer. Miközben ezeket a vidám történeteket mesélte, Eric. M. arca mosolytalan maradt. Is­mételni tudom csak, egy ilyen unszimpatikus alak, nem érdemli meg, hogy az Úristen elhalmozza őt min­den földi jóval. Na, majd ha én veszem kezembe ezeket a dolgokat, rend lesz ODAFENT! Rovarok - Hollywoodban? Hollywoodi filmtéma lehet a nyíregyházi Móricz Zsig­­mond Színházban tavaly feb­ruár óta játszott Rovarok című musical. Tasnádi István és Moldvai Márk darabját ma­gyar származású amerikai fil­mesek is megtekintették a bu­dapesti bemutatón, s utána vetették fel, hogy animációs filmet vagy já­tékfilmet készítenének a műből. Az animá­ciós alkotásokat és játékfilmeket készítő Angeli Levente - aki hollywoodi társaival, Soltész Nagy Attilával és Juszt Balázzsal látta a musicalt - kapcsolatba lépett a darab írójával, Tasnádi Istvánnal. A szerző Krigler Gáborral közösen meg is írta az animációs film forgatókönyvét, s azt az amerikai film­gyár alkotói angol fordításban már meg is kapták. A hollywoodi Csupó Híd Terabi Csupó Gábor és A A Hollywoodban többel közt a Simpson család és [ Fecsegő tipegők rajzfilmsc rozattal elismerést szerzel Csupó Gábor elkísérte leg utóbbi filmjét a minapi ma gyarországi bemutatóra jelentette a Filmhu inteii netes lap. A Híd TerabithiJ földjére című családi fantá ziafilm - amely a rendezd első nem animációs alkotál sa - Amerikában néhány nap alatt behozta az árát. Csupó Gábor az eddig munkája során számol hollywoodi stúdióval ki ríilt kapcsolatba, és jutc tak el hozzá különböí filmtervek. így talált rá| Katherine Paterson mű\] bői készült anyagra, és' lalta a megfilmesítést. A történet két, eleii magányos kiskamaszt rrl tat be, akik a közeli erei különféle lényekkel bei* pesítve, saját világot terem­tenek. Ide menekülnek a családi és az iskolai konflik­tusok elől. pozgathatja az újabb forga­tókönyveket, legközelebb egy felnőtt filmet szeretne készíteni. Jelenet a filmből „Borzasztó jó" musical Roman Polanski Világhírű zenei előadás színesíti Ma­gyarország műsorpalettá­ját 2007-től, amelynek kö­szönhetően a külföldi turis­ták még színe­sebb programkínálatból választhatnak. 2007 júniu­sában, Budapesten, a Pesti Magyar Színházban mu­tatják be Roman Polanski Vámpírok bálja című mu­sicaljét, amelyet pikáns humor és kellemes bor­zongás jellemez. A felejt­hetetlen élmény mellett a nézők ajándékokkal is gazdagodnak, ha ellátogat­nak az előadásra, és nyere­ménysorsoláson is részt vesznek. A Magyar Turiz­mus Zrt. nemzetközi háló­zatán keresztül is népsze­rűsíti az eseményt, amely­nek szervezői 20%-os kül­földi látogatottságra számí­tanak. A produkció hon­lapján (www.vampirokbal­­ja.com) az érdeklődők min­den információt megtalál­hatnak a musicalről és az alkotókról. mának, anyjukat papának szólítsák-e...? * * * ... A német-holland ha­táron szolgálatot teljesítő vámosok egy fiatalember kocsijának hátsó ülésére hanyagul odavetett papír­zacskót gyanúsnak talál­tak, fölnyitották, és nem csalódtak. A tasakban 200 gramm hasis volt. A le­gény hevesen tiltakozott a gyanúsítás ellen, konokul állította, hogy a zsakóc­­skában nem drog, hanem madáreledel van. Tilli ne­vű papagájának vette Amszterdamban (ahol úgy árulják a kábítószert, mint nálunk a zöldbabot). A vámosok azonban hajt­hatatlanok maradtak, és a fickó orra alá nyomták a lefoglalt árut, mondván: - Ilyet papagáj nem eszik! Erre a német suhanc nyeg­lén odavágta: - Eszi, nem eszi, nem kap mást! Ez a kis történet a BZ című buvárlapban jelent meg. Egy régi, szakállas vicc, amit még otthon hallot­tam, de más szereplőkkel, cigány, finánc, babkávé és az osztrák-magyar hatá­ron, úgy látszik azonban, másodperc leforgása alatt életek ezrei semmisülnek meg. Persze igyekszem magam túltenni az esemé­nyeken, végeredményben idegeskedni akkor is rá­érek, ha a ház kezd kibúj­ni az ablakon... ... Oszakában egy japán bankrabló pisztolyt tartva a pénztáros orra alá, pénzt követelt a tisztviselőtől. Erre az a legnagyobb nyu­galommal 6-7 kötegnyi bankót tett a zsivány elé, mintha ez a világ legter­mészetesebb dolga lenne. A gengszter kissé meg­lepődött a hidegvért tanú­sító férfi láttán, s csak ké­sőbb, amikor közelebbről vette szemügyre zsákmá­nyát, jött rá, hogy halvérű pénzkezelő játékbankók­kal verte át hívatlan kun­csaftját. ... Megbékélés félévszá­zad múltával. Hans Rotter hajdan volt német vadász­repülő a Lotaringiában rendezett háborús veterá­nok összejövetelén talál­kozott Thomas Aruvell an­gol pilótával, aki annak tésével, nem leite Töt örömét benne. Valószínű­leg azért is, mert már so­­kallotta a 12 csemetét. - Elég legyen a gyermekál­dásból! - mondotta nejé­nek. Ugyanakkor a szere­lemre éhes, temperamen­tumos asszonya eme „kö­telesség” megtagadása napjától kezdve megve­szekedett fúriává válto­zott. Mély álmot okozó teát főzött emberének, majd amikor az elszende­­rült, fölrakta egy talicská­ra, kivitte egy elhagyott lakatlan tanyára, és an­nak pincéjébe zárta a re­nitens parasztot. Naponta egyszer kivitt neki egy bögre vizet és valami ha­­rapnivalót, nehogy „sztrájkoló” férjeura éhen vesszen. Két hét múlva azonban a fogolynak si­került megszöknie, el­ment a rendőrségre, és emberrablásért följelen­tette szexéhes asszonyát, aki most dutyiban álmo­dozhat az elmúlt szerel­mes éjszakákról. Hogy a továbbiakban mi történt, nem tudni. De az biztos, hogy a hárpia hazatérte­kor nem szeretnék a férj bőrében lenni... Az Ön hetilapja! QB Café and Dining TERRA IMMIGRATION INC. . ORSOLYA LIPTÁK-BENNET, I.P.C. \ cégtulajdonos/bevándorlásjogi szaktanácsadó V DENIS S. LEVER, I.P.C. (42.v) bevándorlásjogi szaktanácsadó • Teljeskörű bevándorlásjogi szolgáltató cég. • Ideiglenes (látogatói-, munkavállalói, diák­vízumok), letelepedési engedélyek és törvény­végrehajtási ügyek Appeals Div. fellebbezések; (elfogatás esetén való kihallgatások...) stb. • Hiteles dokumentum-fordítás • Ingyenes konzultáció a tiszta lappal indulóknak • Részletfizetési lehetőség Célunk a közösség kanadai bevándorlási ügyeinek integritással, magas szaktudással és professzionalizmussal való lebonyolítása. Informálódjon hitelesen az új bevándorlási törvények és jogszabályok (IRPA/IRPR 2002) útvesztőiről! 25 év összevont tapasztalattal (több év ex-bevándorlási hivatalnokokkal) állunk rendelkezésére. A Canadian Society of Immigration Consultants (CSIC) és a Canadian Association of Professional Immigration Consultants (CAPIC) tagjai vagyunk. 311 Sheppard Ave. E., Suite 100 Toronto Ontario, Canada, M2N 3B3 Tel: 1-416-512-9900 Fax: 416-512-9918 E-mail: terraimmigration@on.aibn.com Tasnádi István Great Hungarian Cuisine • All Day Breakfast $2.49 Lunch • Dinner • Dine In or Take Out Catering to Birthday Parties and Special Events Valeria & Csaba Urbán Tel: 519-824-7570 • Fax: 519-824-0356 86 Dawson Road # 4, Guelph, ON N1H 1A8 Hours: . . Kitchener Woodlawn Rd. W. 7 Mon 9-4 ' _ ” " ic Tue 7-6 ------------?BCafe ■-1---------------7-6 —: w|||°wRdw- 1 _ Cam- Wellington St. W. Fri 7-8 bridge Sat 7-4. ,1-ondonl HWY 401 , Sun Closed ___________________________Toronl° Tel: 519-824-4871 Fax: 519-824-0356 QUALITY IS OUR SPECIALITY THE FINEST IN EUROPEAN CAKES & PASTRIES LARGE SELECTION OF BREAD & BUNS BAKED DAILY DELICATESSEN MEAT & CHEESE PRODUCTS (6.) FILM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents