Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)

2007-06-16 / 24. szám

Felfedezés Vitéz János dolgozószobájában Botticelli-freskó az esztergomi várban Az esztergomi várban - a XV. századi európai re­neszánsz kultúra egyik központjában - nagy va­lószínűséggel Botticelli festette a Vitéz János ér­sek (Mátyás király neve­lője) híres könyvtárának is helyet adó dolgozószo­ba falán lévő freskó egy részletét. A freskó restaurálásán 2000 óta dolgozó csoport vezetője, Wirl Zsuzsa és a kutatást vezető Prokopp Mária művészettörténész bejelentése szerint a resta­urálás során a freskóról infravörös felvételeket ké­szítettek. Az ennek során láthatóvá vált monogram alapján nagy valószínű­séggel állítható, hogy a négy erényt ábrázoló fres­kó egyik alakja - a Mérték­letesség allegóriája - a fia­tal, 22 éves Sandro Botti­celli műve. A szenzációs felfede­zést Firenzében, egy rene­szánsz konferencián, majd Rómában, a Magyar Akadémián jelentették be. Az 1460-as években ké­szült kép a dolgozószoba északi falán található, a négy reneszánsz erényt - Bölcsesség, Mértékletes­ség, Állhatatosság, Igazsá­gosság - allegorikus nő­alakokkal ábrázolja. A fel­fedezés abban az értelem­ben is szenzációs lehet, hogy bebizonyítja, Má­tyás király korában a ma­gyar reneszánsz kultúra az olasz reneszánsz legja­vával állt kapcsolatban. Balról a második: a Mértékletesség Sólyom segíthetné a vízumkérdés rendezését Amerikába hívják az elnököt Amerikai magyarok ar­ra ösztönzik Sólyom Lász­ló köztársasági elnököt, hogy a kétoldalú kapcso­latok erősítése és a ví­zumügy megoldásának előmozdítása érdekében utazzon az Egyesült Álla­mokba - közölte az Ame­rikai Magyar Koalíció (HAC). A legbefolyásosabbnak tartott amerikai magyar ernyőszervezet szerint Sólyom László látogatása erősítené a kétoldalú kap­csolatokat és segítené azokat az erőfeszítéseket, amelyek annak elérését célozzák, hogy Magyaror­szág és a többi új EU-tag számára kedvező döntés szülessen a vízumkérdés­ről szóló, jelenleg vita tár­gyát képező törvényalko­tási folyamatban. Maximilian Telekit, a HAC elnökét és Andrea Lauer Rice alelnököt a na­pokban fogadta a magyar államfő Budapesten. Só­lyom arra kérte az ameri­kai magyarság képviselőit, hogy közvetítsék meggyő­ződését: az amerikai ma­gyarok szerves részét ké­pezik a magyar nemzet­nek, amely határokat nem ismerő gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. „A Magyarország hatá­rain túl élő minden ma­gyar, beleértve az Egyesült Államokban élőket, része a kulturális magyar nemzet­nek és része Magyaror­szágnak” - idézte Sólyom Lászlót a HAC. Moszkva közös azerbajdzsáni rádiólokációs rendszert javasol Amerikának Merre fordulnak az orosz rakéták? Ha az Egyesült Államok nem Csehországba és Len­gyelországba telepíti rakétvédelmi rendszerét, hanem a közép-ázsiai Azerbajdzsánba - és azt Washington és Moszkva közösen használja - akkor Oroszország eláll attól, hogy saját rakétáival újra célba vegye Euró­pát - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök George Bushsal, az Amerikai Egyesült Államok első emberé­vel a G8-ak csúcsértekezletén, Heiligendammban. Angela Merkel a német­­országi G8-csúcson közölte, hogy a résztvevők „igen si­keres” megállapodásra jutot­tak, miszerint 2050-re a széndioxid-kibocsátást a fe­lére csökkentik. A tanácsko­záson többen érveltek a ki­bocsátás csökkentésére vo­natkozó nemzetközi vállalá­si kvóta mellett, beleértve a csökkentés menetrendjét is, jóllehet kezdetben felvető­dött, hogy ilyen konkrét vál­lalás nem lehet a csúcstalál­kozó célja. Tony Blair brit miniszter­­elnök korábban már remé­nyét fejezte ki egy jelentős csökkenésről születendő megállapodásban, dacára annak, hogy az Egyesült Ál­lamok ellene van az európa­iak által szorgalmazott köte­lező csökkentésnek. Nicolas Sarkozy francia elnök is ki­fejtette: számszerűsített vál­lalásokat kellene rögzíteni. A tanácskozás egyik leg­fontosabb eseménye George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találko­zója volt. Bush bejelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok stratégiai párbeszédet kezd a rakétael­hárító rendszerek problémá­járól katonai vezetők és dip­lomaták részvételével. Bush kijelentette: nem kell túllihegni az ellentéte­ket. „Nem állunk háború­ban Oroszországgal, Orosz­ország nem képvisel fenye­getést” - hangsúlyozta az amerikai elnök, aki azt is hozzátette: „Nagyon fontos, hogy Oroszország és az oro­szok megértsék: a hideghá­borúnak vége, Oroszország nem az Egyesült Államok el­lensége.” Az utóbbi hónapokban feszültséget keltő amerikai rakétavédelmi tervekkel kapcsolatosan Bush kifejtet­te: az az Irán részéről esetle­gesen fölmerülő fenyegetés elhárítását szolgálja. „Egyetértünk a közös ve­szélyben, de nézetkülönbsé­gek vannak abban, milyen úton és eszközökkel va­gyunk képesek elhárítani azokat” - közölte Putyin, aki javasolta az amerikai elnök­nek, hogy e célból használ­ják közösen az Azerbaj­dzsán területén Oroszország által működtetett rádióloká­ciós rendszert. Putyin meg van győződve arról, hogy az azeri lokátor közös haszná­latával hatékonyan lehet el­lenőrizni az iráni rakéta­programot. Kommentátorok találgat­ják, mi az oka annak, hogy Putyint élesen kikelt az ame­rikai rakéták ellen. Katonai szakértők szerint még az európai telepítés helyszínei­nek, Csehországnak és Len­gyelországnak sincs köze Oroszországhoz. A lengyel­­országi rakéták nem veszé­lyeztetnék az orosz interkontinetális rakétaarze­nált; a csehországi radar sem lesz alkalmas arra, hogy nyomon kövesse az esetleges orosz „rakétafor­galmat”. Moszkva reagálá­sának más oka van: Orosz­ország igyekszik kicövekel­­ni „befolyási övezetének” határait, jelezni kívánja, hogy kikerülhetetlen ténye­ző a nemzetközi politika, gazdaság nagy ügyeiben. A tanácskozás résztvevői megállapodtak, hogy 60 mil­liárd dolláros segélyprog­rammal támogatják Áfrika AIDS, malária és tuberkuló­zis elleni küzdelmét. Bush elnök felajánlotta, hogy az összeg felét Washington áll­ja, míg a másik 30 milliárdot a többi hét tagállam fedezi. A G8-csoport állam- és kormányfői azzal a szán­dékkal kezdték a tárgyaláso­kat, hogy megerősítik a két évvel ezelőtt vállalt ígéretet, amely szerint 2010-ig meg­­’kétszerezik, azaz 50 milliárd dollárra emelik az afrikai or­szágoknak nyújtott fejleszté­si segélyeket. Ennek kereté­ben új partneri viszonyt in­dítványoznak, ugyanakkor elvárják, hogy az érintett or­szágok határozott lépéseket tegyenek a reformok elő­mozdítására. A témát megpendítette a Világbank is, amely arra fi­gyelmeztette a gazdag orszá­gokat, hogy nem tartják be Afrikának tett ígéreteiket. A nyolc ország 2005-ben azt ígérte, hogy 2010-ig 50 milli­árd dollárra emeli az Afrika fejlesztésére szánt éves segé­lyek összegét. Az ígéretek el­lenére szinte változatlan ma­radt az afrikai országok fej­lesztési programjaihoz nyúj­tott támogatás mértéke. A vi­lágkereskedelem liberalizálá­sáról folyó tárgyalásokon ta­pasztalt nehézségek ugyan­csak akadályozzák a gazdag országok piacának megnyi­tását az afrikai termékek előtt. A Világbank szerint a 2005-ös 35,8 milliárd dollár­ról 35,1 milliárd dollárra csökkent 2006-ban a be­áramló segélyek összege. A G8-ak megállapodtak abban, hogy meghatározat­lan időre elhalasztják a sza­vazást az ENSZ-ben a Ko­szovó jogállását rendező ha­tározattervezetről. „Egyez­ség született arról, hogy egy ideig nem lesz határozat, de közösen munkálkodni fo­gunk azon, hogy megoldást találjunk” - mondta egy névtelenséghez ragaszkodó diplomata. Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta, hogy fél évvel később döntsenek a dél-szerbiai tartomány jog­állásáról. A francia államfő ugyanakkor kijelentette: Oroszországnak el kell fo­gadnia, hogy elkerülhetet­len Koszovó távlati függet­lensége. Sarkozy kifejtette, javasla­ta értelmében Szerbiát és Koszovót rászorítanák arra, hogy tárgyaljanak egymás­sal, s hat hónapon belül álla­podjanak meg a jelenleg na­pirenden szereplőnél „jobb státusban”. Ha nem sikerül­ne ilyet találni, csak akkor alkalmaznák az ENSZ-főtit­­kár különmegbízottja, Martti Ahtisaari finn diplo­mata által előterjesztett, Ko­szovónak széles körű, ellen­őrzött függetlenséget elő­irányzó javaslatot - mondta a francia elnök. Az érdekeltek kedvezően értékelték a világgazdasági helyzet alakulását, s egyetér­tettek, hogy a globalizáció előnyeinek kihasználása ér­dekében erősíteni kell a pár­beszédet a leggyorsabb ütemben fejlődő államok­kal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexi­kóval és Dél-Afrikával Paprika, libamáj, mangalica - a kanadaiaknak Film a magyar finomságokról A Magyar Turizmus Zrt meghívására Budapesten forgatott a kanadai Tele­­punch produkciós iroda. A montreali Canal Evasion csatorna - amely főként utazási filmeket sugároz francia nyelvű nézőinek - várhatóan novemberben mutatja be az elkészült egyórás filmet, egy 12 részes széria epizódjaként A so­rozat a világ leghíresebb piacait mutat­ja be Párizstól Marrakeshig. A forgatás fókuszában a budapesti Nagycsarnok volt. A műsorban bemutat­ják a csarnok építészetét és történetét, len­csevégre kapják a sokféle árust, akik közül többekkel is elbeszélgettek. Az interjúk­hoz és a piacon tapasztaltakhoz kapcsoló­dóan a stáb felkereste többek között a Ka­locsai Paprikamúzeumot, a Zwack-gyárat, a Gerbeaud-t és ellátogatott jó néhány liba­máj-kóstolóra. A film foglalkozik a manga­licával, mint koleszterin-szegény sertés­hússal, és bemutatja a mangalicából ké­szült ételeket. A magyar konyha és életmód mellett Budapestet is bemutató film a francián kí-Paprikafűző asszonyok kalocsai népviseletben vül angol változatban is elkészül, így vár­hatóan a világ számos televízióállomása sugározni fogja. A kanadai csatornán minden bizonnyal 1,4 millió néző látja majd a filmet. Hazatért a zarándok A budapesti Szent István Bazilika előtt fogadták a csán­gó-ügy támogatói a 4000 kilo­méteres zarándokújáról visz­­szatért Ferkó Zoltánt. A 31 éves budapesti fiatalember európai kőrútján százezrek fi­gyelmét hívta fel a csángók anyanyelvi miséjének hiányá­ra, amely a zarándok szerint a Szentírás szellemével és a ro­mán alkotmánnyal is ellenté­tes. Ferkó Zoltán sikeresnek tartja vállalását. „A Vatikán­ban is arra bíztattak bennün­ket, hogy ne adjuk fel a küz­delmet, hanem harcoljunk to­vább, álljunk ki a jogaikért, amik járnak nekik, én ezt üze­nem a moldvai magyaroknak is. Azt megígérem, hogy bár a zarándoklat most véget ért, de a küzdelem, a harc a moldvai magyar miséért tovább folyta­tódik” - nyilatkozta Ferkó Zol­tán, kerékpáros zarándok. Canada: PAPP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV non Profit Corp. 747 St. Clair Ave.W.# 103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 or 1-866-6964990 Fax: 416-651-2442 Editor in Chief: Dr. Simon László Felelős szerkesztő: Dr. Tanka László E-mail: kekujsag@rogers.com Adv. e-mail: terikemagyarsag@yahoo.ca VALUTAARFOLYAMOK Vétel Eladás 1 Euro (Európa) 246,58 HUF § 259,22 HUF 1 USD (Amerika) 184,76 HUF ^ 194,24 HUF 1 CAD (Kanada) 173,25 HUF f 183,97 HUF Mi történt a múlt héten? Beiktatták az új egri érseket Az egri bazilikában szentmisén beiktatatták hiva­talába Temyák Csaba érseket. Az eseményen külföl­di és hazai egyházi méltóságok, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, világi elöljárók, az egy­házmegye papsága és hívei vettek részt. XVI. Benedek pápa kinevezési okmányát Ficzek László kanonok, érseki irodaigazgató olvasta fel. Köszöntötte az új fő­pásztort Seregély István, aki 20 évig állt az egri főegy­házmegye élén. A Magyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia nevében Erdő Péter bíboros prímás köszöntöt­te az új érseket. Bush találkozott a pápával George W. Bush amerikai elnök ellátogatott a Vati­kánba, hogy találkozzon XVI. Benedek pápával A 30 perces audiencián szó esett a Közel-Keletről, Iránról és a világ népeinek egyéb problémáiról is. A katolikus egyházfő gratulált Bushnak a heiligendammi G8-csúcs sikeréhez és külön méltatta az Afrikának nyújtandó segélyekkel és az AIDS elleni küzdelemmel kapcsola­tos kezdeményezéseket. Lehetséges a vízummentesség Lehetségesnek tartja George Voinovich ohiói repub­likánus szenátor a vízummentes amerikai beutazás újabb országokra való kibővítését anélkül, hogy az Egyesült Államok biztonsága veszélybe kerülne. A sze­nátor szerint a programnak az EU új tagállamaira tör­ténő kiterjesztésével erősíteni lehet az USA versenyké­pességét, jelentősen növekedne az Egyesült Államokba irányuló turista- és üzleti forgalom - hangsúlyozta Voinovich a szenátor. Távol az eurótól Az EU országai közül Magyarországon a legmaga­sabb az infláció, ami jó néhány évig kétségessé teszi, hogy mikor tudjuk meghatározni a közös árfolyam­­rendszerbe való belépésünket - mondta Becsey Zsolt, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus emlékeztetett arra, hogy Szlovénia január 1-jétől már az eurózóna tagja. Mint elhangzott, Szlovákia, Len­gyelország és Csehország várhatóan 2009-ben nyújt­ja be igényét az eurózónához csatlakozásra. Az unió országainak többségében csak a magyarok rendel­keznek majd az átlagos 3-4 százaléknál jóval maga­sabb deficittel. Harc a drogok ellen Több milliárd forintos támogatást juttat a kormány a drogmegelőzésre az elkövetkezendő hét évben - közölte Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. A felnőtteknél 11,4 százalékos, míg a fiataloknál 20-25 százalékos a drogfogyasztók aránya. Kiss el­mondta: a következő hét évben 7,5 milliárd forintot szánnak ifjúsági és gyermek felvilágosító programok­ra, 16,4 milliárd forintot a szenvedélybetegek problé­máinak kezelésére, 4 milliárdot a megelőzéssel és a betegekkel foglalkozó intézményrendszer fejlesztésé­re, míg 3,9 milliárd forintot a szociális szakma és ká­bítószer-használók együttműködését szolgáló ellátási modell kialakítására. Kenőpénzek a harcigépek vásárlásánál Gyanúban a Gripen A gyanú szerint a harci gépeket gyártó svéd-angol konzorcium Ausztriának és Csehországnak jelentős kenőpénzek fejében tudta gyártmányait eladni, és fé­lő, hogy Magyarország esetében is ilyesmi történt. A NOL szerint 2001-ben, amikor az Orbán-kormány harcigépvásárlásról döntött, a legesélyesebbnek tar­tott F16-osokat hirtelen kiütötték a Gripenek. A lapnak nyilatkozó Tóth Károly szocialista politi­kus szerint akkor támogatnák a KDNP által kezde­ményezett parlamenti vizsgálóbizottság megalakítá­sát, ha a gépek kiválasztásának részleteit is ellenőriz­nék. A KDNP ugyanis a vesztegetési gyanú kapcsán azt firtatja, a Gripenekről szóló döntés után a Medgyessy-kormány miért módosította úgy a szer­ződést, hogy az többletterheket rótt a költségvetésre. Az SVT svéd televízió szerint Ausztriában és Csehországban már bizonyíthatóan vesztegetési pénzek is bekerültek a harcigépek megvásárlásába, és erős a gyanú, hogy Magyarországon sem volt ez másképpen. Úgy tudni, egy osztrák üzletember a ma­gyar vadászgép-beszerzésekkel kapcsolatban kifej­tett közvetítői tevékenységével nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert. Magyarország egy 2003-ban kötött megállapodás értelmében több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents