Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)
2007-03-17 / 11. szám
INFORMÁCIÓK 2007. március 17. - 11. szám- KíUMffiíSSl© -3. oldal EUROPE BAR ÉS RESTAURANT 3030 Bathurst St. Toronto Új magyar restaurant nyílott a Bathurst > Lawrence környékén. ^ Nyitva február Hői, ahol kitűnő magyar ételek nagy választékban kaphatók elvitelre is. Előzékeny, udvarias kiszolgálás. Jöjjön és győződjön meg személyesen. Mindenkit szeretettel várunk!!! Partikra - rendezvényekre 65 személyig megrendelést felveszünk. Nyitva tartás: 114ŐI 11-ig. Telefon: 647-436-9739 Be beweise “ PtNE JEWELEPiY * ' Minden igényt kielégítő TJJ ÉKSZERBOIiT nyílt a 2487/a Yonge Street cím alatt. (Yonge - Eglinton, 2 lámpával északra az Eglintontól.) Különböző méretű 10,14,18 karátos címerek, nyakláncok és gyűrűk készítése, magyar címerek. Bármilyen ékszerek rendelésre, továbbá ékszerjavítás és átalakítás. Ékszerkészítés hozott anyagból is. „Baraka" stílusú gumi/arany karkötők is kaphatók! Mindenféle aranyat veszünk! Beszélünk magyarul! Szeretettel várja minden régi és új vásárlóját: POSAN ZSOLT ékszerész E-mail: zposan@sympatico.ca Tel: 416-488-7403 A New York-i történész üzenete: a politikai ellenfelek ne tekintsék egymást ellenségnek Védjük meg a szabadságot! Dr. Vermes Gábor történész, a Rutgers egyetem nyugdíjas professzora interjút adott a Kanadai/Amerikai Magyarságnak abból az alkalomból, hogy ő mondta a március 15-i ünnepi beszédet a New York-i Kossuth-szobornáL Vermes a több kiadást megért Tisza István-könyvről ismert leginkább, szakterülete Magyarország történelme a 18. században és a 19. század első felében.- Addig tartjuk az ünnepeinket, amíg aktualitásuk van, amíg valamit üzennek a múltból Tanítanak valamit, hogy jobban megértsük a jelont, és benne magunkat. Ha van ilyenfajta aktualitása március 15- ének, akkor mi az?- A beszédet egy párhuzammal kezdtem, ‘56-tal. Csak éljük a mindennapi életünket, aztán egyszerre csak történik valami - másokká leszünk, igazabbakká, jobb magyarokká. Ez így volt ‘56-ban, és így volt ‘48-ban is. A fennköltség egy idő után aztán elmúlik, 1848 áprilisában már antiszemita megmozdulások voltak, viszályok törtek ki a Kossuth-vonal és Petőfi között, mert a kossuthi politikai vonal aránylag mérsékeltebb volt. Az izzó hazafiságot nem lehet konzerválni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet belőle tanulni, mégpedig azt, hogy az ember ki tud önmagából emelkedni, és képes még az életét is feláldozni nemes célokért, mint Petőfi és Vasvári. Mivel én ezzel a korszakkal foglalkozom, kikutattam március 15-ének a részletes történetét, és arról beszéltem, mi történt azon a napon. Mi az öröksége a márciusi ifjaknak? Ezt én abban látom, hogy a szabadság, amiért akkor ők kiálltak és harcoltak, nagy kincs, zsenge palánta, nem egy erős növény, amire nagyon kell vigyázni. Könnyű elveszteni, és, az én meglátásom szerint, ez egy üzenet a mai Magyarország felé (és Amerika felé is, mert ez itt is így van). Arról van szó, hogy a politikai ellenfelek ne ellenségnek tekintsék egymást, mert akkor a demokrácia nem tud életképes maradni. Ezt tartom március legnagyobb örökségének. Függetlenül a pártállásunktól és nézeteinktől, a demokráciát és a szabadságot kell megvédenünk, ami közös érdek.- A jelek szerint hoszszabb időbe telik, amíg Magyarországon az emberek érettebben tudják irányítani a sorsakat a demokrácia adta szabadságban, mint ahogy azt eredetileg 17 évvel ezelőtt gondolták.- Nemrégen hunyt el Arthur Schlesinger, Jr. kiváló amerikai történész, liberális politikus, aki szintén foglalkozott a „politikai ellenfél vagy ellenség” témával. A The Vitai Center című 1949-ben megjelent könyvében éppen arról írt, hogy a liberálisoknak és a konzervatívoknak közös az érdeke abban, hogy a demokrácia jól funkcionáljon mind a jobb, mind a bal szélsőségekkel szemben. A szélsőségek veszélyeztetik Dr. Vermes Gábor a demokráciát, és az amerikai nép többsége középen van.- Ez azért csaknem átlagos szintű ismeretanyagnak tűnik...- Igen, ez nem új, de az amerikai köztudatba ő hozta be. A szélsőségen levők ezt nem hajlandók elfogadni, mert ők nem kompromisszum-képesek. Azt hiszik, ha nem az ő vonalukon halad egy ország, akkor az elveszíti a tisztaságát és a becsületét. Megjelenik egy cikkem erről a témáról a magyarországi sajtóban. Sokan azt fogják mondani, miért avatkozik a mi ügyeinkbe egy olyan, aki 50 éve elhagyta az országot. Én nem érzem hivatottnak magam arra, hogy a mai magyar politikai életben állást foglaljak. Csak egy elvi kérdést szeretnék felvetni: ha az ország egyik fele a másik felét kommunistának, a másik fele az egyik felét fasisztának tekinti, akkor ott nincs kiút.- Ezzel azonban semmiféle tanácsot nem ad, csak kijelenti, hogy nem jó a helyzet.- Ha mindkét oldal folytatja ezt az útszéli stílust, akkor abból semmiféle jó nem fog kijönni. Itt, az amerikai kongresszusba most sok „középen ülőt” behoztak, akik ellene vannak azoknak, akik felelőtlenül rágalmaznak, akik nem tisztességesen beszélnek. Ez igenis aktuális téma Magyarországon. Olyan emberektől kapok útszéli stílusú leveleket, akikről azt hittem, úriemberek.- Részben a politikusok maguk okozzák azt, hogy negatív a megítélésük. Én úgy fogalmaznék, hogy ez is egy szakma, amit iskolában tanulni kell Rátermettnek és profinak kell lenni, akárcsak egy jó cipésznek vagy orvosnak. A világ ma egyértelműen túilermeli a rossz politikusokat.- Ez aránylag új tünet Amerikában. A 80-as években Tip O’Neal házelnök, vérbeli demokrata a konzervatív Reagan elnökkel rendszeresen találkozott és keményen vitatkoztak. Amikor befejezték, ír vicceket meséltek egymásnak, és jól elszórakoztak.- Azért beszélünk mostanában többet erről az „útszéliségről”, mert minket is rendkívül sért, növeli a cinizmust és degradálja a népet.- Ha a politika civilizáltabb lenne, az mindenkinek a hasznára válna.- Hogy ez mennyire igaz, hadd idézzem a befejező sorokat az ünnepi beszédéből: „Nyári Albertnek az a tétele, amely szerint az a nemzet, amelyik önmagát elhagyja, nem méltó a szabadságra. Ez a tétel, ez az üzenet ma is érvényes. Egy demokrácia sem problémamentes. A vitáknak azonban a nemzet jelenéről és jövőjéről konstruktívnak kell lenniük.” Niemetz Ágnes (New York) A kerítéssel a törvényhozók elvágják magukat a néptől Példátlan a Kossuth téri barikád Huszonkét év az öreg kontinens hátránya Európa lemaradt Amerikától Egy brüsszeli üzleti lobbi, a Eurochambers által készített felmérés szerint az Egyesült Államok már 1985-ben akkora egy főre jutó GDP-vei rendelkezett, mint amennyi a jelenlegi európai átlag. A szakképzettség és a kutatások terén pedig csaknem 30 éves lemaradása van az öreg kontinensnek. A 2000-es lisszaboni európai uniós csúcsértekezleten a közösség vezetői azt tűzték ki célul, hogy az unió 2010-re a legversenyképesebb gazdasági régióvá váljon. Ennek ellenére az Atlanti-óceán két partján található térségek közötti különbség 2003 óta tovább növekedett. Ennek egyik oka az, hogy az akkori adatok még a régi tagok mutatóin alapultak, azóta azonban a közösség kevésbé fejlett államokkal bővült. így az európaiak hátránya még nagyobb lesz, ha az adatgyűjtésbe Romániát és Bulgáriát is bevonják. A tanulmány arra is rámutat, hogy míg az Egyesült Államokban a GDP 3,3 százalékkal emelkedett tavaly, az Európai Unió csak 2,9 százalékos növekedést könyvelhetett el. Magyarország ellen deficiteljárást folytat az EU Nehéz idők elé nézünk A jelenleg kilenc állam ellen folyó deficiteljárások jövőre már csak három ország - köztük Magyarország - esetében folytatódnak - mondta Brüsszelben Joaquin Almunia uniós gazdasági és pénzügyi biztos. 2008-ban ugyanis az uniós tagok közül Magyarország, Lengyelország és Portugália államháztartási deficitje haladja meg a GDP három százalékát. Almunia Magyarországot azon hét-nyolc tagállam közé sorolta, amelyek a bizottság megítélése szerint nem biztos, hogy el fogják érni középtávú gazdasági céljukat. Ez hazánk esetében a hiány 2010- es szintjére vonatkozik. Magyarország az államadósság mértékét tekintve is a megengedett határ fölött van. Az uniós biztos úgy vélte, hogy bár hazánk megkezdte a konszolidációs folyamatot, nagyon nehéz kiigazítás elé néz, még hosszú utat kell megtennie. Joaquin Almunia Kockázatosabb terep Visszacsúszott Magyarország az egy évvel ezelőtti szintre az Euromoney gazdasági folyóirat országkockázati besorolásában. A legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin elemzők értékelése alapján félévente állítja össze listáját. Ezen Magyarország a tavaly szeptemberi 35. helyről visszaesett a 41-re, ahol 2006 márciusában állt. Az összefoglaló szerint az elmúlt fél évben némileg csökkent az országban a politikai kockázat, viszont visszaesett a gazdasági teljesítmény. A 85 országot tartalmazó listát Luxemburg vezeti, Közép- Európából Szlovénia a legjobb. A hatalmát konszolidáló magyar kormányfő számára is kínossá vált parlament körüli kordon sokat elárul a magyar demokrácia állapotáról - vélekedett az International Herald Tribune. A Fidesz által kezdeményezett népszavazás állása: Hétből csak három? A Párizsban megjelenő angol nyelvű újság szerint a parlament épületét 200 méteres szakaszon körülvevő kordon - amelyet a kormány azután emeltetett, hogy októberben több tízezren tüntettek heteken át a szocialista-liberális kormányzat megszorító intézkedései és a miniszterelnöknek a gazdaság helyzetéről a választóknak mondott hazugságai ellen - már Gyurcsány Ferenc kormányfőnek is „zavart” jelent. A lap szerint a miniszterelnök azt állítja, hogy maga is utálja a kordont, de arra hivatkozik, hogy amikor azt rövid időre ellenzéki képviselők lebontották, a radikális tüntetők félórán belül feltűntek a Kossuth téren. Az ellenzék pedig azt hangsúlyozza, hogy a kerítéssel a magyar törvényhozók elvágják magukat a néptől. Az IHT felhívja a figyelmet: a XIX. században épült parlament elé még az 1956-os forradalom és a rendszerváltás előtti demokráciát követelő tüntetések idején sem emelt a rendőrség barikádot. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett hét népszavazási kérdés közül háromban, a termőfölddel, a kórházprivatizációval és a patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatos kezdeményezésekben megkezdődhet az aláírásgyűjtés - közölte Bihari Mihály, a testület elnöke. Két kérdésben, a kormánytagok felelősségére és a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kezdeményezéseket illetően az Ab helyben hagyta az Országos Választási Bizottság aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadására vonatkozó határozatát. További két kérdést, a vizitdíjra és tandíjra vonatkozóakat az OVB-nek újra meg kell vizsgálnia. Martonyi szerint külső jogállami kontroll szükséges Lefelé vezető pályán vagyunk Magyarországnak külső jogállami kontrollra van szüksége - mondta Martonyi János volt külügyminiszter -, mert az ország a jogállami kontrollt, a demokratikus intézmények tartalmi működését saját erejéből nem tuja megvalósítani. A politikus úgy fogalmazott, „az az ország, amelyik nem tudja levonni a politikai következtetést egy kormányzat teljes gazdasági, erkölcsi kudarcából, az önmaga lábán nem tud megállni”. Martonyi az Európai identitás - nemzeti identitás címmel rendezett konferencián azt mondta: Magyarország Közép-Európa államaival ellentétben lemaradási pályán van az uniós államokhoz képest, és az, hogy Magyarország legalább öt-tíz esztendőt veszít el az elmúlt öt esztendő hibái következtében, nagyon valószínűnek látszik. Tizenkétezer feketemunkás A munkaidő és a munkabér szabályait 20-20 ezer munkavállalóval szemben szegték meg a magyarországi cégek a 2006-os munkaügyi ellenőrzések szerint. Összesen több mint hétmilliárd forint bírságot szabott ki a felügyelet. Más fővárosokban drágábban boldogulnak Olcsó az élet Budapesten Húszmilliárd forintba kerül a kormány egészségügyi reformja Kilencezer kórházi ágy megszűnik Három budapesti kórház szűnik meg Molnár Lajos egészségügyi miniszter döntése alapján. Három vidéki kórház más intézményben működik tovább. A jövőben megszűnik a Schöpf-Merei Ágost Kórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet Budapest kínálja a legalacsonyabb megélhetési költségeket a dollárban fizetett kiküldötteknek a közép-európai EU-tagállamok nagyvárosai közül - állítja az egyik vezető londoni gazdaságkutató intézet. Az Economist Intelligence Unit 100-as megélhetési indexszel New Yorkot veszi a költség-összehasonlítás alapjául. A tavaszi felmérés szerint a 132 várost tartalmazó listát a norvégiai Oslo vezeti 132-es indexszel, vagyis a New York-inál 32 százalékkal magasabb árszinttel. Oslo után Párizs a legdrágább (130-as index), utána Koppenhága (126), London (125), majd Tokió (124) következik. Kelet-Európa legdrágább városa Moszkva (101), amely a 26. helyre jött fel, megelőzve a 28. helyezett New Yorkot, amely a legdrágább amerikai nagyváros. A közép-európai EU-tagországok nagyvárosai közül Budapest a legolcsóbb, 67-esre csökkenő költségindexével. A magyar főváros Bangkokkal, Belgráddal és Ho Si Minhvárossal holtversenyben a 92. helyre süllyedt vissza tavaly elfoglalt 77. helyéről. A kórházi ágyak száma mintegy 80 ezerről alig több mint 71 ezerre csökken. Az aktív ágyak száma 16 ezerrel csökken, a krónikusoké 7500-zal nő. A miniszter elmondta: a kórházi struktúrával párhuzamosan életbe lép a területi ellátási kötelezettség. Minden intézmény és minden szakma külön határozatot kap arról, hogy mely terület, város, község lakosait kell ellátnia. Annak a betegnek, aki beutaló nélkül, vagy más helyre szóló beutalóval megy kórházba, ki kell fizetnie az ellátás költségének 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot. Sürgősségi ellátást az ország bármely intézményében többlettérítés nélkül kap a rászoruló. A tárca szerint 1500 orvosnak és 5-6 ezer aszszisztensnek és kórházi dolgozónak kell munkahelyet váltani. Az átalakítások költsége körülbelül 20 milliárd forintot tesz ki. Az intézményeknek és a fenntartóknak az új finanszírozási szerződéseket március 31-ig kell megkötniük, a változások 2007. április 1-jével lépnek életbe.
