Kanadai Amerikai Magyarság, 2006. február (56. évfolyam, 5-8. szám)

2006-02-25 / 8. szám

2006. február 25. — 8. szám — HMSMSSSB — 5 Igyunk eleget! Átlagosan mennyi folyadékot iszunk naponta? A szak­emberek többsége úgy gondolja, hogy kevesebbet iszunk a kelleténél. Szervezetünkben nincs jelentősebb folyadékrak­tár, a zavartalan működésért ezért naponta többször is kell folyadékbevitelről gondoskodnunk. Az izomzat és a belső szervek víztartalma elég nagy. A szív, a vese, az idegrendszer és a tüdő 76-79 százaléka, míg a zsírszövetnek csak a 20-25 százaléka, a csontok 10 száza­léka víz. A víz többféle feladatot tölt be; a vitaminok, a cuk­rok, az ásványi sók és az aminosavak oldószere. A víz szál­lítja a különböző tápanyagokat és az oxigént a sejtekhez, részt vesz a sejtek alakjában és struktúrájának a kialakításá­ban; a verejték hőelvonó hatásának köszönhetően szerepet játszik a hőmérséklet szabályozásában. A víz szükséges az emésztőnedvek képződéséhez; részt vesz kémiai reakciókban, például enzimek és hormonok képzésében; a sejtreakciók közege; a keringés strukturális és funkcionális eleme. Az ízületi folyadéknak köszönhető a csontvégek olajozott mozgása az ízületekben, amely nedve­sen tartja, és megvédi a nyálkahártyákat a kiszáradástól. A folyadékfelvételt a szomjúságérzés szabályozza. A szomjúság annak jelzése, hogy a szervezetnek vízre van szüksége, a szomjazást szervezetünk rosszul tűri. Felnőttek­nek naponta 1,5-2 liter folyadékot kellene fogyasztaniuk, to­vábbi egy litert pedig a táplálékok víztartalmából nyerhet­nek. Télen kevésbé érezzük a szomjúságot, mint a forró na­pon, de a mennyiségekre a hideg időben is oda kell figyel­nünk. A folyadékpótlás ráadásul nagyon kellemes elfoglalt­ság lehet, hiszen egy-egy csésze finom, gőzölgő tea elkor­­tyolgatása nem csak hasznos, de élvezetes is. Kassa tükre Itt van Kassa esete. Annak ellenére, hogy a város vezetői a Hemád-parti várost gyakran a tolerancia városaként neve­zik, a magyarok asszimilációja és fájdalmas fogyása az el­múlt évtizedben fájdalmas méreteket öltött. Ezen belül a kassai magyarok csökkenése a lélektani tízezer alá csökkent Természetesen a magyarok testben-vérben ott vannak Kas­sán, sokkal többen mint tízezren, viszont lélekben már nem magyarok, megszámláltatásukkor már szlováknak mondják magukat, gyermekeiket szlovák iskolába íratják be. Nyilvánvaló, hogy minden nemzeti kisebbség létének ki­védhetetlen velejárója a beolvadás, amikor a közösség tagjai közül — az idő múlásával egyre többen — úgy érzik, hogy az ő nyelvük és kultúrájuk nem olyan „reprezentatív”, mint a többségi nyelv és kultúra, ezért a többségihez pártol, és fel­adja gyökereit. A mesterséges asszimiláció skálája bővebb, hiszen kiteljed az erőszakos elnemzetietlenítéstől egészen a fondorlatos lélekvásárig. Kisebbségi történelmünk igazolja, hogy a közösségünk ellen eszközölt bűnök sora a kitelepítés­től a lakosságcserén és a deportáláson keresztül az elrettentő népbírósági ítéletekig teljed, illetve a reszlovakizációtól a mecsiarizmusig tart napjainkban is. A fondorlatos asszimilá­cióról pedig mindenki saját tanúságtétellel szolgálhat, példá­ul azokról a máig tartó hivatali csel vetésekről, melyeknek egyedüli célja a magyar gyerek elszakítása a magyar iskolá­tól. Amíg 1918 előtt Kassa lakosságának több mint három­negyed része vallotta magát magyarnak, a harmincas évek elejére ez az arány húsz százalék alá esett, majd a negyvenes évek elején ismét hetven százalék fölött volt. Igaz, közben módosultak a határok, és lakossági migráció is volt, de a ki- és beköltözés nem indokolt ilyen hegyomlásnyi változáso­kat. A második világháborút követő retorziókat azonban Kassa magyarsága többé nem tudta kiheverni. Mindezek kapcsán Németh László „Kassa pálfordulásairól” beszél, s hasonló dilemma előtt áll Cseres Tibor Parázna szobrok cí­mű regényének hőse is. Fábty Zoltán a harmincas évek ele­jén szomorúan állapítja meg, hogy Kassán és a kassai Álla­mi Színházban eltűntek a magyar feliratok, mert az első köz­társaság nyelvhasználati törvénye 20 százalékos jelenléthez kötötte a kisebbségek nyelvhasználatát. A stószi író nem a kassai polgárokat kárhoztatja, hanem a prágai kormányzatot, amely — megállapításai szerint — még a népszámlálási adatok meghamisításától sem riadt vissza. Nem először és utoljára a történelem folyamán. Van még egy jelentős réteg, amely a hivatalos népszám­lálásnál ugyan szlováknak vallja magát, de kettős kötődése van. Közöttük a leggyakoribb képlet: az illető magyar, illet­ve vegyes családban született, szlovák iskolába járt, a ma­gyar és a szlovák nyelv közül az utóbbit bírja jobban, de nem szakadt el teljesen a magyar nyelvtől sem. Beszéli a magyar nyelvet, és szükség esetén könnyen jártasságot szerez benne, hamar felfejlődik irodalmi szintre. Csak jobban oda kellene figyelni rájuk a kassai magyar politikai és civil szervezetek­nek, a szlovákiai magyar közéletnek, egészen a magyar dip­lomáciai képviseletig. Akkor nem lennének elveszve a ma­gyar nemzet számára. hét dönteni, mikor nyugdíjas korba érnek?!... Meg kellett volna csinálni azt a tavaszi nagytakarítást, öt­venhat szellemében. Nem megkínozni, nem ledarálni, mert mi emberek vagyunk, nem állatok, hanem elvenni az összehará­csolt vagyonokat, és a bűnösöket munkatáborokba zárni. Mert lám, mikor kiderült, hogy a bűnök büntetlenül maradnak, ak­kor egyből megnyílt a csipájuk. És Keleti György miniszter korában odáig merészkedett, hogy kijelentette: Oroszlányban nem is volt politikai rabtábor! Kilopják alólunk a múltunkat, letagadják szenvedéseinket! Ha így megy, a végén ki fogják deríteni, hogy Hóm Gyula, s a homgyulák voltak a szabadsághősök, mi pedig a pufajkások. S mi hiába tiltakozunk, mert az „értelmiségi szakemberek” is az ő pártjukra álltak. Például a Magyar Tudományos Akadé­mia hivatalos levélben közölte velünk, oroszlányi 56-osokkal, hogy Ságvári Endre és Mansfeld Péter egyaránt a magyar sza­badságért harcoltak! Ez talán jobban fáj, mint az ávósok ökölcsapásai. Rendet kell csinálni, az erkölcs és az igazság alapján, különben megint 56 lesz. Ezt tudom mondani. Ktinka Mihály 56-os Szövetség Bököd Különös szilveszter Újra itthon vagyok, ami­nek — mint mindennek a világon — van jó és rossz oldala is. A jó, hogy épség­ben, biztonságban, lebar­nulva értünk haza, az már nem annyira jó, hogy fel is szedtünk pár kilót. De ez ki­védhetetlen volt. Én mindennek ellen tudok áll­ni, csak a kísértésnek nem.... Abból pedig volt bő­ven, mármint ami az ételt, italt illeti. A hajóút csodálatos volt, de így elmondva, leírva nem sokat jelent annak, aki nem volt ott, nem tapasztal­ta meg, milyen érzés, ami­kor a tündöklőén kivilágí­tott hajó úszik a karibi éj­szakában, szól a zene a fe­délzeten, a csillagok ra­gyognak felettünk, körbe­vesz a végtelen tenger, és a fedélzeten ülve, a szél ciró­gatja az arcunkat. Kezünk­ben egy tropikus gyümöl­csökből készült ital... Éjsza­ka amíg alszunk, utazunk, és naponta újabb és újabb szigeteken kötünk ki, me­lyeket lehetőség szerint igyekszünk felfedezni. A kaland a dél karibi ha­jóút Puerto Rico szigetén, San Jüanban kezdődött szil­veszter napján. Este 11-kor indultunk el a Golden Princess nevű hajóval, ami kinézésre egy 17 emeletes úszó hotelnek felelt meg. Erre az éjszakára a hajó há­tuljában lévő medencét leta­karták, és ott játszott a zene­kar. Mindenki kapott egy kalapot vagy koronát a fejé­re, kezébe pezsgőt, és tán­coltunk, énekeltünk. Éjfél­kor hatalmas üdvrivalgás közepette elköszöntünk 2005-től. Éjjel egy után át­mentünk az étterembe (ami 24 órán keresztül egész hé­ten a rendelkezésünkre állt), és finomabbnál finomabb tengeri herkentyűkből lak­­mároztunk. Az új év első napja (mi­után nem egészen üdén, de felébredtünk) St. Thomason talált bennünket. A nap sü­tött, a kikötő pedig egy szí­nes forgatag volt. A parton, pálmafák árnyékában kipi­hentük az előző napot. Ezen a szigeten található a Magens Bay, amely a világ tíz legszebb strandja között szerepel. Este indultunk to­vább. A vacsora mindig 5 fogásos volt, én egyszer sem tudtam végig enni, nem is próbálkoztam vele. Előé­telnek mindig valami kü­lönlegesség volt, utána le­ves, majd saláta, a főétel 5 fajta volt, hal mindig volt a választékban, utána desz­­szertként is 4 feléből lehe­tett választani, majd kávé. A vacsora általában 2 órát vett igénybe. Utána elmentünk show műsorokra, táncolni vagy csak zenét hallgatni. A hajón volt 2 színházterem, 6 bár, 5 úszómedence, 8 jacuzzi, tornaterem, kozme­tikai szalon, szauna, tenisz­pálya, diszkó. Másodikán St. Kitts-en ébredtünk, nem volt egy egész napunk, délután 3-kor indultunk tovább. A szige­ten éppen valamilyen ünne­pet tartottak a bennszülöt­tek, nagy parádés felvonu­lást tartottak. A délután a fe­délzeten napozással telt, és persze este a vacsora, és a különböző programok. Ál­talában éjfél felé feküdtünk le. Harmadikén Grenadát néztük meg. Itt beültünk egy taxiba, ami elvitt a víz­eséshez. Ez a sziget a fűsze­reiről is híresy A zászlójuk­ban benne van a szerecsen­dió emblémaként. Sajnos a 2004-es Ivan hurrikán a szi­get 70 százalékát tönkre tet­te, így a fűszer ültetvénye­ket, feldolgozó helyeket is, s még mindig tart az újjá­építés. A szigeten szinte nincs egyenes terep. Az egész hegyes, völgyes, de olyan magasak a hegyek, hogy állandó ködben van­nak, és a sziget egyik része esőerdő. Ettől a klímától gyönyörű a növényzet, káp­rázatosak a virágok, bódító az illatuk. Az itt élők szegé­nyek, csak a fűszerekből és turizmusból élnek. Negyedikén Venezuela partjaihoz értünk, és kikö­töttünk Margarita szigetén. A kikötőnél szólt a zene, és fiatal lányok fodros, színes ruhákban táncoltak, olyan volt mint egy karnevál. Árusok kínálták portékái­kat. Itt csodálatos fehér ho­mokos a tengerpart, le is hű­­töttük magunkat, hiszen 34 fok meleg volt. Miután a vízben felfrissültünk, a na­pon megszáradtunk. így telt a délelőtt, szörnyű stresszes állapotban, hogy vajon most árnyékban vagy a na­pon pihenjek-e... Egykor in­dultunk tovább, így nem volt időnk megnézni a fővá­rost ami 45 percre volt a tengerparttól. Majd legkö­zelebb — vigasztalód­tunk.... Ötödikén Arubát fedez­tük fel. Ez holland gyarmat volt, ma már persze függet­len, de európai jellege na­gyon meghatározó. A fővá­ros kikötőjében kötöttünk ki. Kiszállva, rögtön a nyüzsgő főutcán találtuk magunkat. Élveztük az elénk táruló képet és a ben­zingőzt, hiszen igazi városi forgalomba keveredtünk. Emeletes épületek, boltok, éttermek, kávéházak, mind légkondícionálva. A város megtekintése után megebé­deltünk, utána taxival el­mentünk a sziget legszebb tengerpartjára. A taxis tudta hova vigyen bennünket. Itt voltak a nagy szállodák, ami azt jelentette, hogy a parton nyugágyak, zuhany­zók, lábmosók, tiszta WC-k sorakoztak. Minden szige­ten úgy van, hogy a tenger­part nyitott, tehát egyik szálloda sem zárhatja le az ő részét, így bárki használhat­ja bárhol a strandot. Este a hajón különleges dolgot szerveztek. 756 pezsgőspo­harat tettek gúla szerűen egymásra, mikor ez meg­volt, lépcsőre felállva el­kezdték megtölteni őket pezsgővel. A vendégek töl­tögethettek, természetesen én is részt vettem a móká­ban. Kb. egy óra hosszáig tartott, amíg minden pohár megtelt, utána a pincérek körbehordták, és mindenki aki ott volt, kapott belőle. A péntek volt az utolsó napunk. Ezt a tengeren töl­töttük, az egész nap pako­lással, fényképezéssel, bú­csúkoccintásokkal telt. A vacsora után ki kellett tenni a bőröndöket az ajtó elé, azokat elvitték, csak más­nap a kikötőben láttuk vi­szont őket. Még egyszer körbejártuk a kivilágított, feldíszített „Golden Princess”-t, ahol 3100 em­berrel osztottuk meg ezt a csodálatos hetet. A sötét éj­szakában néha feltűnt egy­­egy sziget, és mi megállít­hatatlanul közeledtünk a végállomás, Púért Rico felé, ahonnan még tavaly indul­tunk el. Reggel 8-kor még utol­jára teleraktuk a hasunkat a hajón, és fél 10-kor kiszáll­tunk. Taxi, repülőtér. Elő­ször Philadelphiába, utána Torontóba repültünk. Itt hi­deg szél és hóesés fogadott. Ennyi volt, jó volt. Bármi­kor meg tudnám ismételni. Eddig vártam erre az útra, most már túl vagyok rajta. A legjobb az volt, hogy nem egyedül, hanem barátok tár­saságában telt el az idő, és ami még kellemesebbé tette utunkat, az volt, hogy a ha­jón felszolgáló mindkét pin­cér fiú magyar volt! így telt 2005 — életem legjobb és legkülönlege­sebb — szilvesztere. Szeret­tem volna megosztani Önökkel is. Ugye nem baj? Danics Márta A génkezelt élelem keresi az útiét A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kijelentette: a genetikailag módosított élel­miszereket be kell engedni Európába! Európára ezért most újabb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy meg­nyissa piacait az Egyesült Ál­lamokból érkező, genetikailag módosított élelmiszerek előtt. A WTO szerint az Európai Unió megsérti a nemzetközi törvényeket azzal, hogy mora­tóriumot vezetett be az új faj­tákkal szemben. A WTO hosszú és körülményes előze­tes határozata szerint az euró­pai szintű tiltás, amely meg­akadályozza az új búza-, gyapjú- és szójafajták európai piacokra való bejutását, tudo­mányosan megalapozatlan. Amerikai források szerint a WTO azt is leszögezte, hogy hat állam — Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország, Luxemburg és Görögország — megsértette a nemzetközi szabályozást az­zal, hogy megtiltotta a geneti­kailag módosított mezőgazda­sági termékek importját. A genetikailag módosított élel­miszerek miatti nézeteltérés komoly kereskedelmi feszült­séget okozott Európa és Ame­rika között. A legtöbb európai országban ugyanis erős fenn­tartások vannak az észak­amerikaiak által széles körűen használt termények iránt. Az Egyesült Államokban évek óta rengetegen termesz­tik a betegségekkel és fertőzé­sekkel szemben ellenállóbb, genetikailag módosított kuko­ricát és szójababot. A mostani eset sokban hasonlít az 1998 és 2004 közötti időszakhoz, amikor az unió tagállamainak egy csoportja minden ilyen kezdeményezést elutasított egészen addig, amíg az új sza­bályozás révén felgyorsulha­tott a genetikailag módosított termékek osztályozása és nőtt nyomon követhetőségük. Bár a behozatali tilalom megszű­nik, az amerikai termelők még mindig aggódnak az európai elfogadási folyamat üteme miatt. Emellett azonban abban reménykednek, hogy az Euró­pai Unió WTO elé citálásával talán megijesztették azon nem európai országokat is, ame­lyek szintén tiltják a genetika­ilag módosított élelmiszerek behozatalát. Az EU azonban valószí­nűleg vitatni fogja a Világke­reskedelmi Szervezet előzetes döntését, azzal érvelve, hogy a moratóriumot már meg­szüntették, illetve hogy eddig mintegy harminc genetikailag módosított, és abból származó élelmiszer, illetve azok termé­ke lehet jelen az Európai Unió piacán. Egyébként ha ezt az előzetes határozatot a WTO végleges jelentésében jóvá­hagyja — ami pár hónapba kerül —, akkor az EU-nak még mindig joga lesz felleb­bezni. Az Egyesült Államok, Kanada és Argentína 2003. májusában nyújtott be a WTO-hoz panaszt az EU el­len azt állítva, hogy az uniós moratórium a protekcioniz­muson, nem pedig a tudomá­nyosságon alapul. A három ország szerint az EU lépésére nincs tudományos bizonyíték, és tisztességtelen akadályt je­lent az Európában üzletet köt­ni szándékozó, biotechnológi­át használó termelőknek. Az Európai Unió érvelése szerint viszont addig meg kell tiltani ezen termékek behoza­talát, amíg eldönti, hogyan le­hetne megfelelően átdolgozni a genetikailag módosított ter­mékekkel kapcsolatos szabá­lyozását. Bár véleménye sze­rint ezek a termékek nem szükségszerűen jelentenek ve­szélyt, a környezetvédelmi, il­letve ember- és állategészség­ügy szempontok miatt min­den eshetőséggel számolni kell. Két évvel ezelőtt részle­gesen fel is oldották a morató­riumot, és a főleg az Egyesült Államokban termesztett ku­korica genetikailag módosí-. tott változatát engedték be az európai piacokra. Washington azonban továbbvitte az ügyet, mert biztos akart lenni abban, hogy a genetikailag módosí­tott élelmiszerek kérdésében tudományos, és nem pedig politikai alapon hozott döntés születik. Vásároljon hirdetőinktől! Fizessen elő a nyugati világ legnagyobb hetilapjára! Olvassa a Kanadai Magyarságot! A MAGYAR 56-OS VITÉZI LOVAGREND Vitéz HOLL FERENC Vezérőrnagy, Országos Fő­kapitány, megszólítja és felkeresi csatlakozásra azokat a hazafiakat, akik 1956-ban részt vettek a dicsőséges MAGYAR SZABADSÁGHARCUNKBAN, vagy akik a II. Világháborúban vitézül harcoltak a vörös hadsereg ellen. Érdeklődni lehet vitéz Petróczi Mihalik Márton on­tarioi tórzskapitány úrnál, lehetséges vitézzé avatásuk ügyében. Keressük és kérjük az érdekelteket a magyar katonai érdem ezen kiváltságos kitüntetésére. Jelent­kezzenek azok, akik nem voltak tagjai a kommunista vagy nyilaskeresztes pártnak, az ÁVO-nak, ÁVH-nak, és közjogi bírósági eljárás sem volt és nincs ellenük. Cím: 960 King Rd. Burlington, ON L7T 3L3, Canada Telefon: 905-639-3929 vagy: vitéz Zsirai Mézes Miklós a vitézi rend hadnagya: 6776 Demetre Cres. Niagara Falls, ON, L2G 2Y3 Telefon: 905-354-9250 Ismét itt van a MALÉV EARLY BIRD, ha most megveszi jegyét spórolhat! Hívja Gyöngyit a 416-696-0036, vidékről a 1-877-525-2138. Brigittát a 905-883-4550, és Krisztinát az 519-239-6445. Kedvezményes utazások Magyarországra és a világ bármely részére egész évben. • Repülőjegyek bármely légitársasággal; Malév, Lufthansa, USAir, KLM, Air Canada, Czech Airline, Westjet stb. • Szervezett egyéni és csoportos túrák. • Tengerparti üdülések, „last minute package-ok”. • Hajó utak a tengeren és a nagy folyókon • Autóbérlés, szálloda foglalás, meghívólevél és utazási biztosítások. 1046A Broadview Ave.. Toronto. ON M4K 2S2 INTERNATIONAL TRAVEL 208. Bloor St. West. Suite 801, Toronto On. M5S 3B4 tel. 416-922-7775, toll-free: 1-877-922-8775 web-site: www.intertravel.ca KEDVEZMENYES ARAK BUDAPESTRE: EGYENES JÁRAT: $670.00-TŐL MEGÉRKEZTEK A MALÉV „EARLY-BIRD” ÁRAI ÁPRILIS 1 - OKTÓBER 15, 2006 SZEZONRA $770-TŐL Ha a végállomása Szerbia: Szabadka, Újvidék vagy Belgrád, benne foglaltatik a repülőjegy árába. Hozassa ki látogatóba szeretteit, $540-től A jegyeket ingyenesen házhoz küldjük. Legújabb TÉRKÉPEK. Magyarország, Erdély stb.eladók! DÉLI UTAK: Kuba. Mexikó, Karib-szigetek, hajókirándulások MEGHÍVÓLEVÉL. UTAZÁSI-. ORVOSI- ÉS KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁSOK. AUTÓBÉRLÉS. SZÁLLÁSFOGLALÁS. PRIVAT SZÁLLÁS BUDAPESTEN Rondzik Ági 416-922-7775 cell.: 416-939-6118 Malév • Czech Airlines • Austrian Airlines • Westjet Lufthansa • KLM • JAT • AC • Air France • British Airways Tico.reg.no. 50014181 Apró Szilvia 519-823-9498 cell.519-766-2509 56 éve szolgálja a nyugatra szakadt magyar közösséget. Elismerten, a nyugati világ legnagyobb példányszámban megjelenő magyar hetilapja. Megjelenik minden szerdán délelőtt, és még aznap olvashatják, akik megvásárolják a torontói magyar üzletekben. Előfizetés $75 egy évre vagy $40 félévre, postázással. A legfrissebb magyarországi, nemzetközi és sport híreket foglalja össze lapunk minden politikai elhajlás nélkül, mint a múltban. A Magyarságban hirdetők több ezer olvasóhoz szólhatnak! Olvassa, hirdessen és rendelje meg a mindenki által szeretett Kékújságot! A legjobban informált magyar a Magyarságot olvassa! Rövidesen megnyílik AZ ARANY KRIZANTÉMHOZ Nyugdíjas Otthon Richmond Hillben. A családi otthon minden kényelmével és a következő szolgáltatásokkal állunk majd az Önök rendelkezésére: 24 órás orvosi felügyelet; mobil orvosi laboratórium • fizioterápia • orvisi kivizsgálás a bentlakóknak, Dr. Gabriele Tamir révén • helybeli esztétikai szolgáltatások • magyar nyelvű TV adások; otthoni ízek • a vezetőség és személyzet beszél magyarul Az Arany Krizantémhoz felejthetetlen élményben részesíti majd úgy a bentlakókat, mind családjukat. Könnyen megközelíthető a HWY 404-ről, ugyanakkor kellemes és természetes környezetével egy turisztikai központ nyugalmát nyújtja. Hosszú tapasztalattal rendelkező, hivatásos személyzetünk megértő és szerető türelemmel kielégíti min­den vendégünk egyedi szükségleteit. Kedvező áraink a piacon páratlanok! További információért vagy egy látogatás időpontjáért kérjük hívja Monica-t a 905-773-1469 telefonszámon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents