Kanadai Amerikai Magyarság, 2006. február (56. évfolyam, 5-8. szám)

2006-02-25 / 8. szám

2006. február 25. A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 56. No. 8 Price $ 2.00 A Hamász kormányozhat Mahmúd Abbász palesztin elnök (bal) Gázában tárgyalt Ismail Haniyeh (jobb) kijelölt miniszterelnökkel az új palesztin kormány összetételéről A parlamenti választáso­kon győztes radikális Hamászt kérte fel kormány­­alakításra Mahmúd Abbász palesztin elnök az új palesz­tin törvényhozás alakuló ülésén, amely Korán-idéze­tek felolvasásával és a kép­viselők eskütételével vette kezdetét február 18-án dél­előtt a ciszjordániai Rámal­­láhban. Az ülés helyszínén — a Mukata negyedben, a Pa­lesztin Hatóság kormányza­ti negyedében —, illetve vi­­deó-konferenciavonal segít­ségével 119 képviselő vett részt a palesztin törvényho­zás 132 tagjából. Tizenhá­rom megválasztott képvise­lő jelenleg izraeli börtönök­ben raboskodik. A konferencia-vonalat an­nak az 54 képviselő számá­ra hozták létre, akik az izra­eli biztonsági intézkedések miatt nem tudtak a Gázai övezetből Rámalláhba utaz­ni. Ez elsősorban a január 25-i választásokon 74 man­dátumot szerzett Hamász iszlám mozgalom képvise­lőire vonatkozik, mivel Iz­rael terrorista csoportnak te­kinti a szervezetet. A katonák úttorlaszokat ál­lítottak fel a törvényhozás székhelyéül szolgáló ciszjordániai város vala­mennyi bevezető útjánál. Jeruzsálemben már koráb­ban közölték, hogy korlá­tozzák azon képviselők sza­bad mozgását, akik Izrael Egyre messzebb van az euró szerint terrorista szervezet­hez tartoznak. A Hamász képviselői a parlamenti ülés előtt is meg­erősítették, hogy Iszmáil Hanije a jelöltjük a kor­mányfői posztra. Az Abu Abed néven is emlegetett Hanije, a radikális szervezet politikai bizottságának tagja vezette a Hamász listáját a január 25-i palesztin parla­menti választásokon. A 132 tagú palesztin parlamentben a Hamász 74 helyet szerzett, az eddig kormányzó Fatah mozgalomnak 45 képvise­lője van és még négy kisebb szervezet kapott 2-3 mandá­tumot. Egyébként a Hamász politikai vezetője szerint a világban hamis kép él a pa­lesztin szervezetről. Háled Mesaal felszólította a nem­zetközi közösséget, hogy ne Izrael szemével nézzen a Hamászra. A palesztin poli­tikus szerint a közel-keleti problémát az izraeli meg­szállás indította el. A januári választásokon győztes Hamászra az Egye­sült Államok és az Európai Unió is nyomást gyakorol, hogy ismerje el Izraelt és mondjon le az erőszakról. A mozgalom egyelőre csak annyit közölt, hogy kölcsö­nös szándék esetén kész a hosszú távú tűzszünetre. Iz­raeltől eltérően azonban Oroszország nyíltan és ba­rátságosan viszonyul az új palesztin vezetéshez, Putyin már meg is hívta a Hamász vezetőjét egy oroszországi tárgyalásra, a hivatalos moszkvai meghívást pedig a Hamász el is fogadta. A meghívót Háled Mesaalnak, a mozgalom politikai veze­tőjének küldték, aki szám­űzetésben él. Az orosz meg­hívás minden jel szerint megosztottságot teremtett a béketeremtésben közvetítő négyesen, az úgynevezett közel-keleti kvartetten (ENSZ, Európai Unió, Egyesült Államok és Orosz­ország) belül, azonban úgy tűnik, hogy Oroszország ez­zel mit sem törődik. A január 20-i datálású kormányelőterjesztés ma­gyar szempontból értékeli a tavalyi második féléves — brit EU-elnökség alatti — időszak eseményeit, vala­mint felvázolja az idei első féléves, osztrák elnökségi programhoz kapcsolódó magyar tennivalókat és cé­lokat. Az idei első félévre vonatkozó politikának há­rom sarokpontját fogal­mazzák meg. Eszerint Ma­gyarországnak továbbra is alapvető érdeke a kibővített EU konszolidálása, a mi­előbbi bekapcsolódása az euró- és a schengeni öve­zetbe. A három sarokpont­ból a legfontosabbnak a schengeni és a eurócsat­­lakozás számít. A kor­mányelőterjesztés leszöge­zi, hogy a schengeni csatla­kozás előkészítése folya­matban van. Nem ilyen kedvező azonban az euróbevezetéssel kapcsola­tos helyzet, amelyet maga a dokumentum „stratégiai kérdésnek” nevez. „Akár a tagállamok közötti gazda­ságpolitikai koordináció erősítése, akár az adóhar­monizációs törekvések elő­re vetítik annak a veszélyét, hogy az intézményesen is leginkább elkülönülő euróövezet tovább távolo­dik a kívül állóktól” — ol­vasható az előterjesztés­ben. A kormányzati doku­mentum is elismeri: ez ah­hoz vezethet, hogy a „fel­zárkózás idővel még nehe­zebbé és még távolibbá vá­lik az euróövezeten kívüli tagállamok számára”. A kormányzati szakértők szerint az Európai Unió át­lagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás egyik leg­fontosabb feltétele a gazda­sági stabilitás elérése és fenntartása. Az előterjesz­tés szerint az egyensúlyi követelmény maradéktalan érvényesítése Magyaror­szág szempontjából külö­nösen fontos, noha ennek ellenére az éves államház­tartási hiányt 2002 óta nem' sikerül a kormány által ter­vezett szintre csökkenteni. Jelentős teret szentel a magyar uniós stratégiával foglalkozó anyag az uniós belső piaci szolgáltatások­ról szóló irányelv terveze­tének. Ennek az irányelv­nek az elfogadása lehetővé tenné, hogy az EU határain belül országhatárokon túl­nyúlóan, szabadon lehes­sen szolgáltatásokat nyújta­ni. A dokumentum leszö­gezi: „a hatástanulmányok tanulságai szerint Magyar­­ország számára összessé­gében kedvező gazdasági hatással jár a javaslat elfo­gadása”. Különösen úgy, hogy a magyar álláspont «érint ez csak egy részle­ges piacnyitás lenne. A ma­gyar kormány ugyanis arra törekszik, hogy a szeren­csejáték-szolgáltatások, egészségügyi és szociális, valamint egyes, a közhata­lom gyakorlásával, illetve az igazságszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó szol­gáltatások (pl. közjegyzők) kerüljenek ki az irányelv­ből, vagyis azokra ne vo­natkozzon a piacnyitás. Hazánk továbbra is szeret­né napirenden tartani a ví­zumkérdést, ám azt a kor­mány-előterjesztés készítői is elismerik: a vízumpoliti­ka nem jelenik meg elnök­ségi prioritásként. Francia­­ország jelentősen növelné a schengeni vízumdíjakat, a dokumentum szerint a ma­­g>ai kormány láthatóan le­tett arról, hogy ezt a szán­dékot megakadályozza. Az előterjesztés ugyanis úgy fogalmaz: „a javaslat vitá­jában úgy veszünk részt, hogy — amennyiben meg­akadályozni nem tudjuk — , az olyan módosításokkal nyerjen elfogadást, ame­lyek révén a szomszédos országok állampolgárai ki­kerülhetnek a hatálya alól”. Az ENSZ is elítéli a palesztinok büntetését Bírálta a palesztinok elleni legutóbbi izraeli szankciókat Alvaro de Soto, az ENSZ közel-ke­leti főmegbízottja. A vi­lágszervezet főtitkárának képviselője problemati­kusnak nevezte az izraeli kormány határozatát, amellyel a Hamász-kor­­mány közeli hivatalba lé­pése miatt a Palesztin Ha­tóságnak eddig nyújtott adó- és vámátutalások be­fagyasztásáról döntött. „Nyilvánvaló, hogy ezek a pénzek a palesztinokat il­letik, és semmi esetre sem tarthatók vissza” — jelen­tette ki a főmegbízott, aki elsietettnek minősítette a szankciókat. De Soto sze­rint jobb lett volna meg­várni az új palesztin kor­mány megalakulását és a kormányprogram előter­jesztését. Az Európai Unió né­hány órával korábban le­szögezte, hogy nem csat­lakozik az. izraeli szankci­ókhoz. Brüsszeli állásfog­lalás szerint a palesztin hatóság továbbra is kapja az uniós pénzeket, s mi­helyst a kormány hivatal­ba lép, elemezni fogja a helyzetet. Az izraeli kormány a hétvégén fogadta el a pa­lesztinokat sújtó büntető­intézkedési csomagot: a Palesztin Hatóság nem kap meg körülbelül 50 millió dollárt, és utazási korlátozásokat is bevezet­nek. A hétvégén kérte fel a Hamász radikális szer­vezetet kormányalakításra Mahmúd Abbász palesz­tin elnök, és a szervezet Iszmáil Hánijét jelölte a kormányfői posztra. Izrael eddig a paleszti­noknak 50 millió dollárt utalt át havonta, ami a Pa­lesztin Hatóság költségve­tésének 30 százalékával volt egyenlő. Ebből fedez­ték a 140 ezer fős hivatal­noki gárda és a 60 ezer rendőr, illetve biztonsági ember fizetését. A határok lezárása azokat érinti, akik rendszeresen léphetnek be izraeli területre munkavál­lalás címén. Jelenleg a gá­zai és ciszjordániai pa­lesztinok közül 15 ezer embernek van ilyen enge­délye, de az utóbbi időben csak egyharmaduk tudott élni ezzel a lehetőséggel a részleges korlátozó intéz­kedések miatt. Egyesek szerint ezek után a palesz­tin hatóság pénzügyi vál­sággal néz szembe. Allamtíiok, mikor lőhetnek le eltérített utasszállítót A terroristák kezére került gépek megsemmisítése alkotmányos jogot sérthet Valószínűleg a ma­gyar alkotmánybíróknak is fejtörést okozna, mi­ként döntsenek, ha valaki megtámadná azt a titkos kormányhatározatot, amely lehetővé teszi, hogy az eltérített repülő­gépeket bizonyos esetek­ben megsemmisítsék. Se­gítene a döntésben, hogy a német alkotmánybíró­ság a múlt héten alkot­mányellenesnek- találta, azért megsemmisítette a Bundestagban 2004 őszén minimális többséggel el­fogadott, hasonló tartalmú jogszabályát — cikkezi a Népszabadság. A légtér­biztonsági törvény szerint polgári gépet akkor lőhet­tek volna le, ha a terroris­ták hatalmában levő légi jármű megsemmisítésével egy még nagyobb kataszt­rófát akadályozhatnak meg. Ilyen esetekben a döntési jogkört egyébként a német védelmi minisz­terre ruházták. — Valóban megfontolan­dó lehet, hogy szükség van-e a jelenleg érvény­ben levő légtérvédelmi szabályok fenntartására — mondta el a lap kérdé­sére Simicskó István, az Országgyűlés honvédelmi Magyarországon a polgári repülőgépek lelövését titkos kormányhatározat teszi lehetővé, ami valószínűleg példa nélküli, mert alkotmányos alapjogokat súlyosan korlátozó rendelkezésről van szó. A magyarországi szabályozás alkotmányossági ellenőrzését ezért aligha kezdeményezhetné bárki is. Egy esetleges terrortámadás esetén az eltérített polgári gép lelövéséről valószínűleg nem politikus döntene... bizottságának fideszes alel­­nöke. Konkrétumokról ő sem kívánt nyilatkozni, azt azonban hangsúlyozta: ál­láspontja szerint elsősor­ban biztonsági intézkedé­sekkel kell megelőzni, hogy utasszállító gép terro­risták kezére kerüljön. A politikus úgy véli, terrortá­madásokra változatlanul lehet számítani, ezért a pol­gári gépek lelövéséről ren­delkező szabályokat nem célszerű megsemmisíteni, a konkrét feltételeket azon­ban érdemes lenne áttekin­teni. Mailed: February 24, 2006 MagyarsAG Canada: PAP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV Inc. 747 St. Clair Ave. W. #103 . Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361, 416-651 -2442 Fax: 416-352-1874 Editor in Chief: Dr. Simon László E-mail: főszerkesztő@magyarsag.ca E-mail: online@magyarsag.ca (editorial office) Magyarsag Online: http://www.magyarsag.ca Valutaárfolyam: vétel eladás 1 Euro (Európa) 244.75 HUF 258.85 HUF 1 USD (Amerika) 204.41 HUF 217.93 HUF 1 CAD (Kanada) 175.71 HUF 192.27 HUF • Pakisztánban a hatóságok gyülekezési tilalmat léptet­tek életbe, és megtiltották a további tiltakozásokat a Mo­hamed prófétát ábrázoló gúnyrajzok ellen. Sejk Rasid Ahmed tájékoztatási miniszter közölte, hogy egyetlen pártnak sem engedélyezik a tüntetést Iszlámábádban. • Három iraki biztonsági ügynököt, három civilt és egy amerikai katonát öltek meg a hétvégén Bagdadban két po­kolgépes merényletben. A terrorakciókat az út szélén el­helyezett robbanószerkezetekkel követték el. A Pentagon adatai szerint az iraki invázió 2003. márciusi kezdete óta 2277 amerikai katona halt meg a közép-keleti országban. • Az izraeli kormány elfogadta a palesztinokat sújtó büntetőintézkedések csomagját, egy nappal azután, hogy a Hamász-többségű palesztin parlament letette a hivatali esküt. Az újabb büntetőintézkedések értelmé­ben Izrael leállítja az adókból befolyó pénzösszegek ha­vi átutalását a Palesztin Hatóságnak, és korlátozza a pa­lesztinok utazási lehetőségeit. • Az első világháborúban elesett katonatisztek földi ma­radványait rejtő kriptára bukkantak Bulgáriában a Duna menti Rusze településen. A katonák az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság hadseregében szolgál­tak. A jelentés szerint 32 katona földi maradványait talál­ták meg a városka egyik teniszpályája alatti kriptában. • Izraeli katonák február 20-ára virradó éjjel megölték az Iszlám Dzsihád palesztin mozgalom fegyveres szárnyá­nak vezetőjét, Hamad Abu Sarifot a ciszjordániai Náblusz városban. • Németország, Franciaország és Nagy-Britannia egye­sült államokbeli nagykövete a guantanamói amerikai börtöntábor haladéktalan bezárását követelte vasárnap a CNN hírtelevízióban. Kofi Annan ENSZ-főtitkár is csatlakozott hozzájuk, mondván: nem lehet az örökké­valóságig embereket fogva tartani vádemelés és a bíró­ságon való védekezés lehetősége nélkül. • Pokolgépet robbantott a Baszk Haza és Haladás (ETA) nevű szervezet február 17-én este a spanyolországi Baszkföldön, egy építkezési vállalat telephelyén, de senki sem sebesült meg. • A bevásárlókocsik fogantyúin van a legtöbb baktéri­um, míg a nyilvános vécék kilincsei nem annyira fertő­zésveszélyesek, mint gondolnánk — áll egy dél-koreai egészségügyi felmérésben. A bevásárlókocsik tolóru­dacskáján négyzetcentiméterenként 1100 baktériumko­lóniára bukkantak a kórokozóvadászok, egy internetes kávézóban a számítógép egere 690 baktérium-kolóniá­nak adott életteret, a vécékilincsek pedig 340-nek. • Elkészült a terv, amelynek értelmében 25 hidat építe­nek majd újjá uniós támogatással az Ipoly Nógrád és Pest megyei 120 kilométeres szakaszán, a magyar-szlo­vák határvidék gazdasági, társadalmi és földrajzi egysé­ge helyreállításának elősegítésére. A folyón már az el­múlt századok során is több tucatnyi híd teremtette meg az összeköttetést a két part között, a két világháború után azonban a számuk 49-ről mára négyre csökkent. • Olcsó szeméttelepként kezeli Csehországot számos német cég és vállalkozó, panaszkodik a cseh sajtó, miu­tán országszerte illegálisan behozott német szemétre bukkantak a hatóságok. A cseh környezetvédelmi fel­ügyelőség szerint az utóbbi hónapokban 15 ezer tonna, több mint hatszáz kamionrakománynak megfelelő sze­mét érkezett Németországból néhány tucatnyi csehor­szági helyszínre. ISSN 0022-8281

Next

/
Thumbnails
Contents