Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-07-02 / 27. szám

2005. július 2 — (No. 27) — Magyarság — 9 oldal lvArjHK;az,iuazp közönségé!' Kedvezményes utazások Magyarországra, és a világ bármely részére. • Repülőjegyek Malév, Lufthansa, USAir, KLM, Air Canada, British Airways, Jetsgo, Westjet stb. járataira. • Szervezett kirándulások, város nézések, s egyéni és csoportos utazások. • Tengerparti üdülések, “last minute package-ok”. • Speciális programok: főző tanfolyamok külföldön, bicigli túrák, spa programok, falusi turizmus stb. • Hajó utak a tengeren és a nagy folyókon • Autóbérlés, szálloda foglalás, meghívólevél és utazási biztosítások. Hívja Gyöngyit, vagy Dianát bővebb felvilágosításért, 416-696-0036! Vidékről hívjon a.1-877-525-2138-on! 1046A Broadview Ave., Toronto, ON M4K 2S2 www.gvtravel.ca gv01@,bellnet.ca ITICOQ AOTA CUfcP^ Szombaton is nyitva vagyunk! * FINE JEWELERY ( 1 Minden igényt kielégítő ÚJ ÉKSZERBOLT nyílt a 2487/a Yonge Street (Yonge — Eglinton, 2 lámpával északra az Eglintontól. Különböző méretű 10,14,18 karátos címerek, nyakláncok és gyűrűk készítése, magyar címerek. Bármilyen ékszerek rendelésre, továbbá ékszerjavítások és átalakítások. Ékszerkészítés hozott anyagból is. „Baraka” stílusú gumi/arany karkötők is kaphatók! Mindenféle aranyat veszünk! Beszélünk magyarul! Szeretettel várja minden régi és új vevőjét: POSAN ZSOLT ékszerész Tei 416-488-7403 Email: zposan@sympatico.ca ( 43-) Szeretne legálisan Kanadában élni? MR. GEORGE KUBES, L.L.B., kanadai bevándorlási ügyvéd 20 éves gyakorlattal mindenféle bevándorlási ügyben segítségére áll. www.georgekubes.com 360 Bloor St. W„ Suite 403. Toronto, Canada M5S 1X1 Tel: 416-926-9298 (2-v) BLUE DANUBE SAUSAGE HOUSE LTD . Toronto egyik legnagyobb magyar hentesüzletébe szeretettel várunk mindenkit! Első osztályú friss húsok, jó minőségű, saját készítésű szalámik, felvágottak, kolbászok (csabai, gyulai, cserkész, debreceni és paraszt), fagyasztott ételek, cukrászsütemények kaphatók. Ezenkívül bőséges választékban találhatnak nálunk különleges európai import- csemege- és fűszerárukat. Megszokott kedves, figyelmes kiszolgálással várunk mindenkit, 24 Chauncey Avenue Etobicoke, Ont. M8Z 1Z4 Tel: (4i6) 234-9911 . www.bluedanubesausagehouse.com Kutyavilág Kiss Zoltán (Németország) Nem tudom nem unják-e már i.t. Olvasóim, hogy mindig újra visszatérek a „kutyatémához”, de miután gyakran akadnak ebekkel kapcsolatos — hol vidám, máskor szomorkás — szto­rik, hírecskék, bátorkodom azokat továbbadni, feltéte­lezvén, hogy talán sikerül t. honfitársaimat megmoso­lyogtatni... Sokszor elgondolkodtam már azon, vajon tudatában van-e egy kutya annak, hogy gazdája prominens, híres-nevezetes személyi­ség? Minden valószínűség szerint: nincs. Bizonyítékul szolgáljon, hogy egy kutya soha nem érezteti a másik­kal, ha gazdája által maga­sabb társadalmi réteghez tartozik. A kutyukának teljesen mindegy, hogy eltartóját Bili Clintonnak vagy Gugyerák Mártonnak hívják, attól sem illetődik meg, ha ebtársa méregdrága nyakörvet hord, amelyik meg ilyet visel, annak eszébe sem jut, hogy azzal kérkedjen. Szent meggyő­ződésem, ha történetesen egy államtitkár kutyája valami véletlen folytán ura villájából kiszabadulna az utcára, az első adandó alkalommal meggondolás nélkül összeadná magát bármelyik útjába kerülő jöttment kóbor kutyával — föltéve, ha az másnemű. Véleményem szerint tökéletes, hézagmentes demokrácia e földön sosem volt, ma sincs és nem is lesz soha, ilyen csak az állatvilágban létezik. Az ebek közötti osztálykülönb­ség csak gazdáikra vonat­kozik, az ebek fütyülnek rá. Egy államfő és egy hajlék­talan kutyája közt — gaz­dik nélkül — nincs semmi jelentős különbség, legfel­jebb annyi, hogy az egyik fajtiszta, a másik meg keve­rék eb, korcs. Ez azonban viselkedésükön nem vehető észre, hirdetőoszlopok tövében teljesen egyformán hagynak üzeneteket egymás számára, magatartásukon sem látszik a rangbéli ho­vatartozás, esetleg az elnöki eb szőre ápoltabb, mint a kóbor kutyáé. Amit a ku­tyákban — sok más pozitív tulajdonságuk mellett — mélyen tisztelek, hogy nem nézik le a másikat, amit embertársaim némelyikéről nem mernék ilyen határo­zottan állítani. Az ebeket különösen az a tény teszi Filmmúzeum (11) Vízszintes: 1. Homoki Nagy István filmje (1959). 8. Homoki Nagy István filmje (1959). 13. Valamit el lopott, angolul. 14. Gyulai Pál (1826-1909) regénye. 16. Szom­bathelyhez csatolt település. 17. Érd lakosa. 18. Savmaradék! 20. Thaiföld-Svédország autójelzései. 23. Bála párosai! 24. Vércsoport. 25. Állófilm. 27. Egy testrész ’ átmenetileg érzéketlenné válik. 31. Iráni-spanyol autójelzések. 32. Hegedű tartozéka. 34. Angol mű­hold. 35. Férfinév. 36. Észak-len­gyel város. 38. Szaglószerv. 39. Ritmus. 40. Fordított névelő. 41. Angol tinta. 43. Kerti szerszám. 44. Arzén vegyjele. 46. Csongrád megyei település. 47. Évszak. 48. Rádium vegyjele. 50. A juh hím­je. 52. Végtelen zöld! 54. Kopog­ni kezd! 55. Cukor, angolul. 57. Névutó. 59. Az „Amur” mellék­folyója. 61. Linz betűi. 62. Női név. 64. Szavazatgyűjtő eszköz. 65. „Á1M”. 66. Cipészszerszám. 67. Madagaszkár autójelzése. 69. Piros, németül. 70. Gabon-Kuba autójelzései. 71. Skandináv fér­finév. 73. Bibliai gyilkos, 75. India határai! 76. Homoki Nagy István filmje (1960). Függőleges: 2. Kötőszó. 3. Tom betűi. 4. Kis üzlet, régiesen. 5. Európai ország. 6. Piros, angolul. 7. Dátumrag. 8. Vízözöni hajós. 9. Árkád betűi. 10. Óvodai alkalmazott. 11. Azo­nos betűk. 12. Ón vegyjele. 15. Homoki Nagy István filmje (1951). 19. Kerti virág. 21. Sport­­rendezvény fontos szereplője. 22. De, azonban németül. 24. ízkivo­nat. 26. Spanyol női név. 28. Svéd-osztrák autójelzések. 29. Fanyar gyümölcs. 30. Alumínium vegyjele. 31. Nyelvtani fogalom, cselekvést fejez ki. 33. Óvoda köznyelven. 35. Győri-Rába..... sportklub. 37. Férfinév. 39. Ham­vadó parázs, népiesen. 42. Vágó­szerszám. 43. Kártyalap. 45. Irodalmi műfaj. 49.....Lajos. Az aradi vértanúk egyike. 50. Hím állat. 51. Férfinév. 53. Román pénzegység. 54. Volt hazai gyógyszergyár. 56. A szarvas nősténye. 57. Rangjelző. 58. Mint függ. 7. 60. Azonos betűk. 62. Kanadai-amerikai tó. 63. Kazah­sztáni tó. 66. Hálószobái bútor. 68. Orosz vadászrepülőgép. 71. Meleg a vége! 72. London hatá­rai! 73. Építőanyag. 74. Kettős­betű. Drágán József vonzóvá, hogy nem ismerik a diszkriminációt, a rassziz­mus meg egyenesen távol áll tőlük. Nem hallottam még olyan kutyáról, ame­lyik lenézte volna fajtársát csupán azért, mert annak más színű a szőre. Az ebek mindig őszinték, gátlás nélkül kimutatják érzel­meiket, nem hazudnak, s így tudjuk hányadán állunk velük szemben. És az em­berek? Svédországból hazautaztában betért hoz­zánk egy atyafi, akit még otthonról futólag ismertem. Mikor megmondtam neki, hogy gyárimunkás vagyok, méla undorral ábrázatán végignézett rajtam: — Hogyan süllyedhet valaki ilyen mélyre? — El sem köszönt, azóta sem láttam. Idegenbe tépődött szittyám származását tekintve nem éppen nemesi család sarja, Pestújhelyen élt egy kuli­­pintyóban, nem tanult ki semmilyen mesterséget, alkalmi munkákból tengette otthoni sivár életét, majd olajra lépett és Svédország­ban kötött ki, ahol köztu­dottan válogatás nélkül fölkarolnak mindenkit, aki ott menedéket kér, Kánaán­ban érezhetik magukat, munka nélkül élhetnek haláluk napjáig. Ennyit a kutyusok egymáshoz való viszonyáról... Az elmúlt idők folyamán többször írtam már ebekről meg a horkolásról is, de mindig csak külön-külön, a kettőről egyszerre még nem, teszem ezt most. Kérdés: Elképzelhető, hogy egy kutya horkolása válóok legyen? A felelet meglepő: igen. Egy hanno­veri házaspár között egyre gyakoribbak lettek a vesze­kedések. A civakodásokat egy Putty nevezetű labra­­dor-keverék okozta, Sabina asszony ugyanis mereven ragaszkodott ahhoz, hogy Putty a hálószobában tölt­­hesse az éjszakát, méghoz­zá a hitvesi ágyban, embere és közte. Erről nincs szán­dékomban véleményt mon­dani, nem ismerem a házas­párt, őnagyságát sem sze­retném megsérteni. Meg kell azonban jegyeznem, már maga az a tény, hogy egy kutya gazdája ágyában alszik, igen csak elgondol­kodtató, ám ez ízlés, illetve kulturáltság kérdése. De ha a dog — ez esetben dög — mindezek mellett még hangosan hortyog is, ez több, mint amennyit egy normális ember elviselhet. Egy azonban biztos, ha nejem netalán ilyen kérés­sel állna elő, gyengéden eltámogatnám a bolondok­házába, vizsgálják meg rendben van-e az elmeálla­pota. Elválni eszembe sem jutna, helyette úgy tenném ki a kutyuka szűrét, hogy négy lába közül egy sem érné a földet. Mindez per­sze nem jelenti azt, hogy a legkisebb ellenszenvet érezném az ebek iránt, de az én kölökkoromban a kutyáknak ólban volt a helyük, semmi esetre sem ágyunkban. Nos, Volker Saueréknél nem került sor kutyakilakoltatásra, mert Sabina Putty mellett dön­tött, mire férje beadta a válókeresetet. V. Sauer ácsmester még 18 évvel ezelőtt maga fabrikálta a hitvesi pamlagot, de akkor még nem sejtette, hogy a hencser később kutyafek­helyül fog szolgálni. Egy környékbeli paraszt ebének hat kölyke született és a gazdálkodó — mivel sen­kinek sem kellettek — egyszerűen vízbe akarta fojtani a kicsiket. Volker és neje elkérték az egyiket és annak rendje-módja szerint föl is nevelték. A Putty nevet kapta, szemrevaló, derék jószág lett belőle, 67 cm magas, 105 cm hosszú, szép, férfias, öblös hangjá­tól csak úgy zengett a környék. Ha elugatta ma­gát, a szomszédok majd kiestek az ágyból, s Putty csaholt is szorgalmasan. Amíg kicsi volt, asszonya megengedte neki, hogy éjjel lábuknál húzza meg magát, majd miután Sabina egy szép bársonypárnát is csináltatott neki, Putty joggal gondolhatta, hogy a heverő ezentúl az övé. Egyre jobban befészkelte magát a házastársak közé, miáltal a hitvesi nyoszolya kezdett szűknek bizonyulni, és ezt Volker mind nehe­zebben viselte el. — Én nagyon kedvelem Putty-t, de idővel, amikor elkezdett hortyogni is, képtelen vol­tam tőle aludni, holtfárad­­tan indultam munkába, mialatt Putty kényelmesen gyújtózkodott egyedül a fekhelyünkön, amiből las­san kiszorultnak éreztem magam. A pohár akkor telt be, amikor feleségem az ágyban kezdte etetni Puttyt, méghozzá külön neki vásá­rolt malacfüllel. Képzel­hető, milyen érzéssel fe­küdtem le esténként. — A derék ácsmester a per fo­lyamán a nyilvánosságra való tekintettel nem nyilat­kozott „házastársi kötele­zettségének” teljesítéséről, ami a kutya jelenlétében zajlott le. Végezetül Volker válaszút elé állította nejét; — Vagy Putty, vagy én. — Sabina asszony választása Puttyra esett. A bíróság ki is mondta az ágytól-asztal­­tól való válást. Azóta Putty békésen hortyog asszonya mellett, aki állítólag tel­jesen épeszű. * Elnézem a konzerv csomagolásán lévő fölirato­kat, hányféle vegyszer van benne, erről jut eszembe a mondás: Evés közben megy el az étvágy...! Különböző méretű 10,14, 18 KT címerek, nyakláncok és gyűrűk készítése. Bármilyen ékszerek ren­delésre, továbbá ékszerjaví­tások és átalakítások. Ék­szerkészítés hozott anyagból is. Mindenféle aranyat ve­szek! ZSOLT POSAN ékszerész Tel: 416-488.-7403 Email: zposan@sympatico.ca Rent A Car Budapest; New Automatic Cars, Air conditionl * Unlimited Km! * Pick up at the Airport! j * Insurance & Tax Included in price! | Economy: $189.-USD/week ($25t^$249.-CAD) Intermediate: $219.-USD/week ($29T-$289.-CAD) Premium: $329.-USD/week ($45r-$429.-CACr) can: (905) 403-8083 or (416) 827-3515 e-mail: centraleuro@yahoo.com web: www.centraleurorentacar.com Amerika, óh... Ilj. Fekete István Vörösváry István úr, a Kanadai Magyarság néhai tulajdonos-főszerkesztője húsz éve, — pontosan 1985. június 24-én —, heti rovatot adott nekem kiváló lapjában. Aminek természetesen nagyon örültem, mert így kapcsolatban maradhattam régi Olvasóimmal. Másodsor­ban pedig az emigráció legsikeresebb, legismertebb és világszerte olvasott lapja munkatársának lenni, presztízst és megtiszteltetést jelentett a szakmában. Megemlítendő, hogy a „Kék Újság”-ként ismert Ma­gyarság azon ritka emigrációban kiadott magyar lapok közé tartozott, ahol erejükhöz mérten fizettek is újságíró­iknak. Lehetséges, hogy ez a fair lapkiadói mentalitás is közrejátszott abban, hogy több mint fél évszázados sikeres egzisztencia után, sajnos megszűnik a lap. A szívemmel három évtizede a Magyarsághoz tarto­zónak éreztem magam. 1975—1985 között ugyanis a „Chicago és Környéke" című hetilap, — melynek tulajdonos-főszerkesztője voltam —, a Magyarság testvér­lapjának számított. Vörösváry István úr mindig atyai jóindulattal és önzetlen segítőkészséggel támogatta lapunkat és bölcs tanácsaival sok anyagi és jogi problémá­tól mentett meg annak idején. Sajnálatosan korai halála után, Vörösváry Irénke, a Magyarság tulajdonosa, és Gaal L. Csaba főszerkesztő úr hasonló jóindulattal kezeltek. Ugyanezt a baráti segítőkészséget kaptam Cúth János szerkesztő úrtól, Bojtár Terikétől és a lap összes munkatársától. Külön meg kell emlékeznem Simkó Katikáról, akitől nem tudtam olyat kérni, amit kedves megértéssel, gyorsan és szakszerűen el ne intézett volna. Köszönöm Harmath István úrfiak, hogy amikor gyakran olyan kérésem, vagy kérdésem volt, — melyekkel már szégyelltem Katikát, vagy a szerkesztőséget zavarni —, azt elintézte helyettem. A fent említett személyek önzetlen segítségét csak a szívemben tudom méltóképpen megköszönni. Több mint három évtizede kötődöm a Magyarsághoz. 1985 óta pedig először „Ez is Amerika”, majd „Amerika, óh... ” című heti rovatommal évente ötvenszer bekopog­tam kedves Olvasóinkhoz. írásaimmal főként az volt a célom, hogy néhány perces vidámságot, kikapcsolódást adjak lapunk támogatóinak. Büszkén és örömmel állít­hatom, hogy ez többnyire sikerült is. Amit azzal látok igazoltnak, hogy 1985 óta több mint ezer — ma is őrzött — levelet kaptam, melyek azt bizonyították, hogy Olva­sóink értik humoromat. (És, hogy mennyire nagyra becsü­lik Édesapám — Fekete István — emberi és írói ér­tékeit.) És megértik, hogy nyegle, frivol, diákos, ironikus, néha gyermeteg, máskor kissé közönséges stílusommal kizárólag szórakoztatni akarok, nem pedig megbotránkoz­tatni. Történeteimmel és azoknak hangjával kedves Olvasóim fiatalságát és a régi, szépülő, és egyre jobban ködbe vesző emlékeit szerettem volna egy kicsit vissza­hozni. Örülök, hogy ez a legtöbb Olvasóm esetében sikerült, amit a megtisztelő visszajelzésekből látok igazoltnak. Őszintén állíthatom, hogy azokat a kritikákat is köszönettel fogadtam, amelyekben — főként amikor nagyritkán politikai témákról írtam —, enyhén szólva nem értettek egyet velem. Amíg ez a kritika nem volt durván személyeskedő és névtelen, addig nem találtam bántónak ezeket az „ellenvéleményeket”. Jónéhány kritikából tanultam és előfordult az is, — igaz nagyon ritkán, mert konok ember vagyok —, hogy revideáltam nézetemet bizonyos dolgokban. S most, hogy az irodalmi életemnek bezárul egy nagyon szép korszaka —, illik megköszönnöm „Nejem Őnagyságának”, amiért eltűrte két évtizeden keresztül, hogy sok írásomban erőszakos, humortalan hárpiának állítottam be Őt. Magam pedig egy parancsuralmi házasságban élő, mártír sorsú férjnek. A legkisebb túlzás és elfogultság nélkül állíthatom, hogy nála nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, megértőbb, hangját soha fel nem emelő, mindent megbocsátó, melegszívűbb hölggyel én még nem találkoztam. Mindezek mellett kitűnő humorérzéke is van és oroszlán­­szelidítőkre jellemző kötél idegei, — ami nélkül nem tudott volna elviselni engem immár 29 éve. Köszönöm kedves Olvasóimnak, amiért olyan közel állónak érezhettem magam Önökhöz, hogy karácsonyi novelláimban szégyenérzet nélkül levethettem az írásaimban egész évben magamra vett „bohóc álarcot” és megmutathattam a szívemet. Megmutathattam az igazi énemet, amit sokszor még magam előtt titkolok és takargatok. Hálásan köszönöm azt a január óta közel száz szóban és írásban feltett kérdést, hogy a jövőben melyik lapnál folytatom munkásságomat, mert továbbra is akarnak olvasni. Nem hinném, hogy bármelyik emigráns újságnak helye lenne vagy igényt tartana az én írásaimra. Ez a vélemény nem álszerénység részemről, — de grafomániás, vagyis szinte beteges íráskényszerben szenvedő nemzet vagyunk, tehát sok írónk és újságírónk van az emigráció­ban. És amúgy is, — helyet a fiataloknak! Amennyiben azonban valamelyik újság mégis helyet akarna biztosítani nekem, — ezt majd közlöm kedves Olvasóimmal, akik érdeklődnek nálam. Mindig tudtam, hogy akik sokat jelentenek nekünk és akiket igazán szerettünk, azoktól nagyon nehéz a búcsúzás. De, hogy ilyen nehéz, azt nem gondoltam volna, — mert egy kicsit a saját életétől is búcsúzik az ember... Ismételten végtelen hálával köszönöm kedves Olvasóim hűségét, megértését, barátságát és szeretetét, — amit szívem minden őszinteségével és meleg emberségemmel viszonzok... Felhívás! Lépjünk be minél többen a MAGYAR HAZBA! A tagsági díj egy évre mindössze $50.00 (Nyugdíjasoknak és diákoknak $30.00) wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A No.26-os számunkban megjelent Filmmúzeum (10) Nyitvatartás: a Balega család : Hétfőn zárva ^ í Kedd 9—6 BLUE DANUBE ö«'1 szerda 9—6 ul»or V—^ .Csütörtök 9 — llerlne Awnue\ X EMI Péntek 9—8 24 Chnunrgv ■ f Z f”b*' 8T>1 □ZSSS If -/T*. Vasárnap zárva! x. 1 — QKW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents