Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-12-03 / 49. szám

2005. december 3. A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. No. 49 Price $ 2.00 Titkos CIA-járatok Európában A német légiirányító köz­pont megerősítette, hogy a CIA titkos repülőútjainak Frankfurt volt a csomó­pontja. A szóvivő utalt ar­ra is, hogy tudják a repülő­­utak célját is, de arról nincs ismeretük, hogy ki­ket szállítottak a gépek. Erich Wolf, az osztrák lé­gierő főparancsnoka ezzel kapcsolatban közölte, hogy idén, január 21-én Ausztria légterén áthaladt egy CIA-gép, amely Frankfurtból szállt fel, és a polgári forgalom számára fenntartott légifolyosót használta, ezért csak azt követően keltett gyanút, hogy megtagadta a szállít­mányra és az úti célra vo­natkozó felvilágosítást. Elterjedtek olyan hírek, hogy a CIA-gépek a buda­pesti Ferihegyen is leszáll­tak. Az Európa Tanács fő­titkára, Terry Davis beje­lentette, hogy felkérte a szervezet 45 tagállamát, másfél hónapon belül nyújtsanak tájékoztatást a titkos repülőutakkal kap­csolatos ismereteikről. A főtitkár szerint az Euró­pa Tanács tagállamait az európai emberjogi kon­venció kötelezi a tájékoz­tatásra arról, hogy a fenn­hatóságuk alatt álló terüle­ten 2002 óta hivatalos sze­mély akár tettek, akár hall­gatás révén elősegített-e olyan cselekedeteket, amelyekkel bárkit is tör­vénytelen eszközökkel megfosztottak szabadsá­gától, illetve szállítottak akarata ellenére más hely­re. Változóban az USA iraki stratégiája Visszaállamosítás Oroszországban Condoleezza Rice ame­rikai külügyminiszter inter­jút adott a CNN hírtelevízi­ónak, és ebben úgy fogal­mazott: nem gondolja, hogy hosszabb távon szükség van az amerikai erők jelenlegi állományának fenntartására Irakban. Vajon mi a jelentő­sége ennek a kijelentésnek akkor, amikor a közelmúlt­ban Washingtonban komoly politikai vita tört ki az úgy­nevezett iraki távozási stra­tégiáról? Irak egyértelműen ko­moly politikai érzelmeket és dühöt vált ki ezekben a na­pokban Washingtonban. Mindezt az ingerültség és a türelmetlenség szítja, de az a tény is, hogy a háború egyre népszerűtlenebb az ameri-A bolgár Novinite hír­­ügynökség jelentése szerint a taszári légitámaszponton is működtettek titkos börtönt. A botrány tovább dagad, Spa­nyolország után Hollandia és Finnország is magyarázatot követel a titkos. CIA- börtönök és repülőgépek ügyében. A holland külügy­miniszter egyenesen arra fi­gyelmeztette az Egyesült Ál­lamokat, hogy kérdésessé válhat hazája részvétele, az amerikai vezetésű hadműve­letekben. A finn biztonsági szolgálat magyarázatot kért a Központi Hírszerző Ügynök­ségtől egy Helsinkiben le­szállt gyanús repülőgépről. Dánia szintén az ügy mielőb­bi tisztázását sürgette. kaiak szemében, és ennek komoly következményei vannak a Bush-kormányzat megítélése szempontjából. A színfalak mögött azonban a jelek szerint vál­tozóban van a viták témája — és ennek nagy jelentősé­ge lehet. Feltehetőleg egy komoly változás küszöbére értünk. Egyre inkább az vá­lik fontos kérdéssé, hogy miként vezényeljék le a vál­tozásokat, és hogy ki arassa le az értük kijáró babért — a kormányzat-e avagy annak bírálói. Ezért aztán — az egyik szinten — Dick Cheney alelnök továbbra is dühödten visszautasítja azo­kat a felhívásokat, amelyek a csapatkivonások határo­zott és gyors menetrendjé-Ausztriában az ellenzék egyenesen azt követeli a bé­csi kormánytól, hogy Wolf­gang Schüssel személyesen is tiltakozzon Washingtonnál a CIA titkos repülései miatt. Josef Cap, az osztrák szocia­listák (SPÖ) frakcióvezetője a nemzetbiztonsági tanács összehívását követelte, míg a zöldek biztonságpolitikai szakértője, Peter Pilz szerint a CIA légitársasága nyugod­tan viselhetné a „Kidnap Air” (Elraboltak légitársasága) ne­vet — írja a Rheinische Post düsseldorfi napilap. Az SPÖ követelése egy­beesik Schüssel december 8- ra tervezett washingtoni útja előkészületeinek véglegesíté­sével. Bush a Fehér Házban nek kidolgozását sürgetik. A másik oldalon viszont Condoleezza Rice külügy­miniszter arra utal most, hogy már nincs messze az amerikai csapatok valami­fajta iraki létszámcsökken- ■ tésének ideje. De vajon mennyire lehet va­lóban számítani egy ilyen hangsúly áthelyezésre? Az amerikai tisztségviselők és katonai parancsnokok ma­gánemberként kétségtelenül felkészültek már egy ilyen rendkívüli lépésre, és azt vizsgálják, hogy miként kell ezt összehangolni az iraki­akkal, illetve a koalíciós partnerekkel. Természete­sen ezt már korábban is hal­lottuk, vagyis hangzottak már el célzások olyan lét­fogadja majd az osztrák kan­cellárt, az eredeti tervek sze­rint a megbeszélések az oszt­rák uniós elnökséggel foglal­koztak volna. Pilz azonban időközben biztosnak nevezte, hogy a szóban forgó 2003. januárin kívül, további illegális rab­szállítás is történt. E célra a CIA olyan fedőcégeket alapí­tott, mint a „Rapid Air Trans­port”, „Pegasus Technolo­gies”, „Path Corporation” és „Aviation Specialities”. Pilz követelte, hogy a teljes EU- ban tárják fel az összes CIA légi fogolyszállítást, ahol va­lószínűsíthető, hogy a letar­tóztatottakat a célállomáso­kon megkínozták. A budapesti kormány kije­számcsökkentésekről, me­lyek aztán soha nem való­sultak meg. Mindebből a szempont­ból kulcskérdés a közelgő iraki választások eredmé­nye, illetve az, hogy ezt kö­vetően hiteles kormány jön­­e majd létre Irakban. A két­ségtelen hiányosságok elle­nére az amerikai tisztségvi­selők még mindig bíznak abban, hogy mindez igazi előrelépést eredményezhet. Végeredményképp tehát az amerikai csapatok létszámá­nak kérdésében nem az iraki felkelés erőszakosságának szintje tűnik mérvadónak, hanem az Egyesült Álla­mokban fokozódó nézetel­térés és belső feszültség a háború kapcsán. lentette, hogy az elmúlt 15 hónapban feltehetően két. a CIA által használt repülőgép landolt Ferihegyen. A fedél­zeten azonban nem voltak sem utasok, sem teheráru — állította a kormányszóvivő, Boglár László. A bolgár Novinite hír­­ügynökség jelentése szerint azonban titkos börtönt mű­ködtettek a taszári légitá­maszponton. A Novinite név­telenségbe burkolózó tanúja állítólag jelen volt az egyik titkos börtön építésénél, el­mondása szerint a foglyokat kutyaketrec méretű dobozok­ban szállították a Hercules tí­pusú repülőgép fedélzetére. A terrorizmussal gyanúsított személyeket részben a repü­lőgépeken, részben az egyko­ri szovjet börtönökben hall­gatták ki — állítja a Novinit. Egyre élesebb kritikákat váltanak ki a piacgazdaság iránt elkötelezett szakembe­rek és politikusok körében az orosz államfő piacellenes lépései. A Jukosz megszer­zése után a Szibnyefty is az államé lehet, de a visszaál­lamosítástól már nem csak az olajszektornak kell fél­nie, hanem a könnyű- és ne­héziparnak egyaránt. Az állami tulajdonú Gasprom megvenné az '1100 benzinkúital rendelke­ző Szibnyeftyet. Ezt a szán­dékot German Gref, az orosz gazdaságügyi és ke­reskedelmi miniszter élesen bírálta. Gref szerint nem jó irányba haladnak az állami vagyonkezelés folyamatai. A gazdasági tanácsadó, Andrei Illarionov ehhez hozzátette, hogy az államo­sítás már nem csak az olaj­ipari vállalatokat fenyegeti. Példaként hozta fel a Gasprom részesedésvásár­lását a nehézipari OMZ- ben. A félelmeket tovább erősíti, hogy a közelmúlt­ban kiderült, miszerint a kormány nagyobb befolyást szeretne szerezni Oroszor­szág legnagyobb autógyártó vállalatában, a Ladákat gyártó Avtovazban. Az államosítás gyakor­latilag Putyin hatalomra ke­rülése után nem sokkal kez­dődött. Igazán azonban csak az elmúlt években vált nagy mértékűvé, miután a magas olajárak következtében az orosz állami költségvetés 2003 óta többletet produkál. Az orosz gazdaság évente átlagosan 6 százalékkal bő­vül 1999 óta — többnyire a magas olajáraknak köszön­hetően, azonban kérdés, hogy ez meddig tarthat. A rubel az elmúlt hét évben 50 százalékkal lett erősebb. Jean Lemierre, az EBRD elnöke felhívta a fi­gyelmet, hogy nem ismer olyan elsősorban olajiparra épülő gazdaságot, amely hosszú távú sikereket érne el. Ezért azt ajánlotta az orosz kormánynak, hogy először is a szociális rend­szerét tegye helyre. Guantanamo Taszáron? A Rákóczi-szabadságharc ismeretlen fordulatai A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főis­kolán immár hagyomá­nyosnak számító Kölcsey Esték keretében legutóbb november 21-én Csatáry György, a főiskola tanára tartott előadást „A Rákó­czi-szabadságharc történe­tének aktuális problémái” címmel. Az előadó az 1703-1711 között zajlott szabadságharc történeté­vel kapcsolatos legújabb, aktuális kutatások által fel­vetett kérdéseket taglalta. Csatáry György az ak­kori Északkelet-Magyar­­ország (ezen belül Kárpát­alja) eseményeit tárgyalta. Az előadás első részében Csatáry György a szabad­ságharccal foglalkozó, 19- 20. századi történetírók kutatásairól beszélt. A leg­fontosabb tudós ebben a korban Thaly Kálmán, aki kiadta a 10 kötetből 'álló, ún. Archívum Rakoczi­­anum-ot, amivel megala­pozta a szabadságharc tör­ténetének publikált forrás­bázisát, de ezzel bizonyos tévhiteket ültetett a köztu­datba. Szó esett még Szek­­fű Gyula 20. századi törté­netíróról is, aki 1913-ban megírta A száműzött Rá­kóczi c. munkáját, mely a fejedelem életének 1715- 1735 közötti eseményeit tárgyalta. E dokumentu­mokból olyan — eddig a köztudatba be nem ivódott — tények kerültek napvi­lágra, melyek kissé más szemszögből is bemutat­ják a szabadságharc lefo­lyását. A szabadságharchoz veze­tő út kapcsán elhangzott többek között, hogy 1703- ban, a még Lengyelor­szágban tartózkodó Rákó­czi zászlókat csináltatott, és azokat követeire bízta, hogy majd csak utasítására bontsák ki, amikor maga is hazatér. A követség tagjai azonban nem tartották be a fejedelem utasítását; és visszatérve vidékünkre, hamarabb kibontották a zászlókat, így a tervekkel ellentétben, korábban kez­dődött meg a szabadság­­harc. Az előadó tárgyalta a diplomáciai, nemzetiségi és hadseregpolitikát is. 1711-ben egyre reményte­lenebb helyzetben került sor a salánki vadászkas­télyban megtartott ország­­gyűlésre, ahol a főurak Rákóczival külső szövet­séges kereséséről döntöt­tek. Ám a fejedelem diplo­máciai erőfeszítései már nem hozhattak eredményt, távollétében ugyanis a ku­ruc sereg a majtényi síkon 1711-ben Károlyi Sándor vezetésével letette a fegy­vert. Válságos vízhiány Kínában Északkelet-Kínában a Szong Hua folyón a mérge­zett víz elérte a négymillió lakosú Harbint, amelynek e folyó a fő ivóvíz-forrása. 100 tonna rákot okozó szennyező anyag ömlött a folyóba, miután közel két hete robbanás történt egy petrolkémiai üzemben. A harbini helyzet csak aláhúz­ta, milyen kétségbeejtő helyzetben van ma Kína vízellátása. Az ország gyors gazdasági fejlődése a kör­nyezet rovására történt. Az ország folyóinak közel fele szennyezett, és a talajvíz 25 százaléka is. Kína egymilli­­árd háromszázmillió lakosa számára nincs elegendő víz az országban, és ami van, az is igen rossz minőségű. Az országban régóta megszokott jelenség a víz­hiány, de Kína gyors iparo­sítása válsággá fokozta ezt a hiányt. Kína rendelkezik az egy főre jutó legalacso­nyabb vízkészlettel a vilá­gon. A Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint a kínai vízhiány eléri a 36 milliárd köbmétert évente. A harbini eset is rámuta­tott a kínai gazdasági csoda fonákjára, arra, hogy az el­lenőrizetlen iparosítás, az alacsony szintű biztonsági szabványok és egy autokra­ta kormány törekvései ho­gyan teszik tönkre az alap­vető létfeltételeket. Mailed: December 2, 2005 MagyarsaG Canada: PAP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV Inc. 747 St. Clair Ave. W. #103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361,416-651-2442 Fax: 416-352-1874 Editor in Chief: Dr. Simon László E-mail: főszerkesztő@ magyarsag.ca E-mail: online@magyarsag.ca (editorial office) Magyarsag Online: http://www.magyarsag.ca Az Erste Bank vételi valutaárfolyama: 1 Euro (Európa) = 244.12 HUF 1 USD (Amerika) = 205.53 HUF 1 CAD (Kanada) = 173.36 HUF Mi történt a múlt héten • Angela Merkel ragaszkodik elődje, Gerhard Schröder politikájához, és nem fogja engedélyezni, hogy németek Irak területén képezzenek ki katonákat az új iraki hadse­regbe. „Nem támogatjuk a katonai kiképzést Irak belse­jében” — mondta Brüsszelben, ahol első hivatalos láto­gatását bonyolította le a NATO-nál. • Az Európa Tanács eldöntötte, hogy hivatalosan is vizs­gálatot indít annak megállapítására, hogy voltak-e titkos CIA-börtönök a szervezet tagországaiban, illetve igény­be vették-e terrorizmussal gyanúsított személyeket szál­lító CIA-repülőgépek a tagországok légterét —jelentet­te be Terry Davis, a szervezet főtitkára. • A mélyszegénységet és a munkanélküliséget nevezte a mai magyar társadalom legnagyobb szociális problémá­inak Ferge Zsuzsa szociálpolitikus a Családsegítés 20 éve címmel rendezett konferencián Budapesten. „Két év munkanélküliség megeszi az embert lelkileg, fizikailag, egészségileg, családilag” — érzékeltette a problémát Ferge Zsuzsa. • Betegsége miatt nem vesz részt a december 10-i stock­holmi díjkiosztó ünnepségen Harold Pinter brit író, az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettje. Harold Pintért nye­lőcsőrákkal kezelik, amelyet 2002. decemberében álla­pítottak meg nála. • A Hajabusza űrszonda sikeresen leszállt a célpontjául kiszemelt aszteroida felszínére — jelentette a japán űr­ügynökség. A Mars és a Jupiter közötti pályán, a Nap körül keringő kisbolygó felszínére vasárnap szállt le a szonda. • Legkevesebb 40 bányász meghalt, 138 pedig eltűnt az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartomány Csitajho tele­pülésének szénbányájában történt légrobbanásban. • Folytatja az előrenyomulást a Muzulmán Testvériség nevű betiltott, de megtűrt szervezet az egyiptomi parla­menti választásokon: a második szakasz után nem hiva­talos adatok, szerint 76 képviselői hellyel rendelkezik a 454 fős parlamentben. • Két hajléktalan megfagyott Brüsszel központjában a váratlanul érkezett hóesésben a hét végén, Franciaor­szágban pedig háromra emelkedett a zord tél áldozatai­nak száma. • Elraboltak Irakban négy külföldi segélymunkást — feltehetően két kanadai, egy brit és egy amerikai állam­polgárt. • Ismét Francois Hollande-ot választották meg az ellen­zéki francia Szocialista Párt vezetőjévé. • Nemzetközi közvetítést sürget a baszkföldi konfliktus rendezése érdekében a Baszk Haza és Szabadság nevű (ETA) szervezet. • Tokió elengedte a Japánnal szembeni iraki adósságok nyolcvan százalékát. • A montreali földalatti ellen is támadást tervezett a 2004. márciusi madridi terrortámadások egyik gyanúsí­tottja —- erősítette meg Jean Lapierre kanadai közleke­dési miniszter. • Teltház előtt, Mészáros Márta — A temetetlen halott című filmjének vetítésével nyűt meg a 16. Történelmi Filmek Fesztiválja a franciaországi Pessac-ban. • Elítélte az ENSZ a Hezbollah libanoni síita gerillaszer­vezetet az izraeli-libanoni határtérségben kirobbant har­cokban játszott szerepéért. ISSN 0022-8281 Palma de Mallorca repterőr felvételén a gép, mely az Egyesült Államok Central Intelligence Agency (CIA) titkos programjában vett részt Balról jobbra: Silvio Berlusconi, Alexei Miller a Gasprom vezérigazgatója és Vladimir Putin orosz elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents