Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-11-26 / 48. szám

2005. november 26. — No. 48 — — 3 Az autógyújtogatások száma a múlt hét végére je­lentősen lecsökkent Fran­ciaországban. Korábban a kormány és a társadalom el­len lázadó fiatalok éjszaká­­ról-éjszakára több mint 1000 járművet borítottak lángokba. Úgyhogy amikor az egyik éjjel Seine-St- Denis -ben „csak” 15 autó gyulladt fel, az országos rendőrfőkapitány bejelen­tette, a helyzet visszatért a „normális” kerékvágásba. Statisztikai szempontból ez valószínűleg igaz. De mi az, hogy „normá­lis”? A többségében muzul­mán arab és afrikai beván­dorlók, és az ő francia gye­rekeik és unokáik által la­kott sok száz francia lakóte­lepen a „normális” évek óta egyfajta krónikus intifáda volt, jóllehet ez Franciaor­szág nagy része és a világ számára láthatatlan maradt. A Renseignements Gener­­aux, az állam belföldi tit­kosszolgálata által végzett kutatás szerint körülbelül 150 tiltott zóna létezik Fran­ciaországban, ahová a rend­őrök komoly erősítés nélkül be sem merészkednek; és ez még az előttre vonatkozott, hogy a felkelés okt. 27-én kitört. Dominique de Villepin miniszterelnök — kissé megkésve — felelevenített egy a törvényt, amely a franciák 50 évvel ezelőtt Algériáért folytatott harca idejéből származik, és feljo­gosítja a helyi önkormány­zatokat a kijárási tilalom be­vezetésére. Nicolas Sarkozy belügyminiszter kijelentet­te, hogy az erőszakban résztvevő külföldieket de­portálni fogják, ami sokkal keményebbnek hangzik, mint amilyen valójában, hi­szen a letartóztatottak leg­alább 92 százaléka francia állampolgár. A hűvösebb időjárás és a békefelvonulá­sok hozzájárultak a zavar­gások enyhüléséhez. Félő azonban, hogy rosszabbra fordul a helyzet, mert a rendőrség lenyomozott né­hány olyan SMS-t, amelyek zavargásokra hívnak fel Pá­rizs eddig érintetlen köz­pontjában. A gyújtogatás okozta megdöbbenés nem csak Franciaország, hanem az összes európai nagyváros status quo-ját megkérdője­lezi. Még ha jelen pillanat­ban meg is menekülnek (Berlinben, Brüsszelben és Athénban csak kisebb inci­densek történtek), a kormá­nyok ezen túl, nem alhatnak nyugodtak. Olaszországban az ellenzéki vezető, Romano Prodi beismerte, hogy „nálunk vannak a leg­­szömyűbb külvárosok Eu­rópában. Nem hiszem, hogy a helyzet sokban különbö­zik Párizstól. Csupán idő kérdése az egész”. Spanyol­­országban, Írországban, Hollandiában és Németor­szágban a szociális munká­sok hasonló aggodalomnak adtak hangot. Az időzített bomba magja a demográfia, a detonátor pedig a rassziz­mus. Európa bennszülött la­kossága — mondjuk, hogy a fehér emberek — lassan szaporodnak és gyorsan öregszenek. Az EU és az ENSZ statisztikái szerint a folyamatos bevándorlás nélkül 2050-re Németor­szág népessége 83 millióról 63 millióra, Olaszországé pedig 57 millióról 44 milli­óra esne vissza. Ugyaneb­ben az időszakban az Euró­pát körülvevő észak-afrikai és közel-keleti országok la­kossága meg fog duplázód­ni. Az Európai Unió déli szegélyén néha már most is megrohamozzák a kapukat a leendő munkások. Szep­temberben és október elején több száz afrikai, akik hete­kig gyalogoltak a Szaharán keresztül, megrohanták a szögesdrótokat, a Ceuta és Melilla spanyol enklávékat a marokkói partvidéken. A marokkói biztonsági erők legalább 14 embert megöl­tek, és több ezret kiutasítot­tak az országból. Azok, akiknek mégis sikerül bejut­ni, általában találnak mun­kát. Európa demográfiai hi­ánya miatt szükség van rá­juk. Ahhoz például, hogy Spanyolország fenntarthas­sa gazdasági növekedésé­nek ütemét, 1 millió új be­vándorlóra van szüksége évente. A helyiek lázongása ellenére, akik fenyegetve ér­zik magukat, az első gene­rációs bevándorlók vi­szonylag kevés problémát okoznak. Többnyire az Eu­rópában élt életüket a sok­kal keményebb múltbeli életükhöz hasonlítják, és olyan állásokat vállalnak el, amiket kevés európai ember végezne el. A nagy bevándorlási hullámok Franciaország­ban, Németországban és Nagy-Britanniában azon­ban több mint 30 évvel ez­előtt zajlottak le, és a valódi problémát már a jövendő helyzet jelenti. A bevándor­lók második, harmadik, sőt, akár negyedik generációs leszármazottai már abban nőttek fel, hogy elvileg ugyanazok a jogok és lehe­tőségek illetnék meg őket, mint bárki mást. A valóság­ban mégis az fogadja őket, hogy bőrszínük vagy fur­csán hangzó vezetéknevük miatt kizárták őket az euró­pai álomból. Németország csak öt évvel ezelőtt köny­­nyítette meg az állampol­gárság megszerzését a nem német származású beván­dorlók számára. Azóta az ott élő 2,6 millió török közel egyharmada szerezte meg az állampolgárságot. A bri­tek támogatják a multikul­­turalizmust, és arra ösztön­zik a volt gyarmatokról származó állampolgárokat, hogy őrizzék meg etnikai és társadalmi identitásukat. A MEGHÍVÓ HZ Első MAGYAR REFORMÁTUS egyház kAroli gAspAr TERMÉRE 439 Vaughan Rd. Toronto, Telefon: 416-656-1342 2005. DECEMBER 4-ÉN, VASÁRNAP du. 12:30 ÓRAKOR DISZNÓTOROS EBÉD Előétel: hidegfelvágott csemegék Ebéd: pecsenye, sült hurka és kolbász (finom óhazai ízek) UTÁNA FILMVETÍTÉS: -JULIANUS­Kodolánvi János regényéből készült film, az ősmagvarok felkutatásáról EBÉDJEGYEK ÁRA: felnőtteknek $20 és gyermekeknek $10 A jegyek kaphatók: Molnár Imrénél (905) 891-8856 Osztrosits Máriánál (416) 654-9074 Heves vita alakult ki a felsőoktatási törvény miatt összehívott hét végi kor­mányzati egyeztetésen — értesült a Magyar Nemzet A magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a szocialista kormánytagok között az is felmerült, hogy a problémák rossz megol­dása helyett még az is ki­sebb politikai kockázatot jelentene, ha nem is vinnék a jogszabályt a Ház elé. A miniszterelnök azonban a szabad demokrata minisz­ter mellé állt. * * * Versenyhivatali vizsgá­latot kezdeményezett a Ma­gyar Posta ellen több piaci vetélytársa — írja a Ma­gyar Hírlap. Azzal vádol­ják a céget, hogy a levél­postai piacon meglevő erő­fölényét kihasználva tisz­tességtelen előnyökhöz jut, és a nagy megrendelőknek önköltségi ár alatt is kínál szolgáltatásokat. * * * Lehet, hogy mégsem romlott meg a Fidesz és az MDF viszonya? Orbán Viktor és Dávid Ibolya hosszú mosolyszünet után szerdán találkozott, és nem hivatalos megbeszélést folytatott — értesült a Nép­­szabadság. A kötetlen kon­zultációt az Osváth György nevével fémjelzett Nemzeti Kör szervezte. A két pártel­nök utoljára másfél éve, az EP-választások előtt ült tár­gyalóasztalhoz. * * * A kormány adminiszt­ratív úton venné el a gazdák kedvét a génmódosított nö­vények termesztésétől. A Magyar Hírlap birtokába jutott törvénymódosítási ja­vaslat szerint csak akkor ül­tethetnének génkezelt ter­ményeket, ha ehhez szom­szédaik is hozzájárulnak. A bürokratikus eljárás a kör­nyezetvédők szerint is el­venné a kedvet a „felturbó­zott” növények termeszté­sétől. * * * November végéig min­den közoktatásban részt ve­vő tanár és diák megkapja az úgynevezett oktatási azonosítóját — értesült a Magyar Hírlap. A tanárok meglepődtek az újdonsá­gon, szintúgy az oktatási jogok biztosa, aki nem érti, miért nem értesítette az érintetteket az újdonságról az oktatási tárca. A minisz­térium szerint az azonosító­val megpróbálják kiküsz­öbölni, hogy egy iskola fantomdiákok után vegyen fel állami támogatásokat, s a tanárok vagy a diákok jogtalanul vegyenek igény­be kedvezményeket. * * * A brit Independent Bill Clinton volt amerikai elnök képét helyezte a címlapra, megjegyezve, hogy ő is csatlakozott az iraki háború bírálóihoz és nagy hibának nevezte a beavatkozást. Mint a lap fogalmaz „átsza­kadt a gát, Clinton vélemé­nye az egész világon vissz­hangzik. Nem lehet elpa­lástolni a kellemetlen ér­zést, vagy a nyílt ellenke­zést, amelyet republikánus szenátorok és egy vezető demokrata képviselő is megfogalmazott, amikor a dsapatok azonnali kivoná­sát sürgette” — írja az Independent. * * * Németországban a Tagesspiegel úgy véli, a csalás miatt börtönbünte­tésre ítélt futballbíró elleni ítélet túl szigorú volt. Bár elismeri, hogy Robert Hoyzer kárt okozott bíró­társainak, akiknek botrány nélkül is elég nehéz a mun­kája, és bűnt követett el „a németek számára szent fut­ball ellen”, de megjegyzi, nem a bíróság dolga a sport tisztaságának védelme. Hoyzer viselkedése er­kölcstelen, tévészereplése gusztustalan volt, de a bíró­ságnak a bűncselekményt és nem az antipátiát kéne fi­gyelembe vennie. Két és fél év pedig súlyos büntetés egy ilyen rangú, első bűn­­cselekményért — írja a lap. * * * A Le Figaro a francia költségvetési hiányról és annak brüsszeli megítélésé­ről ír. Brüsszel szerint a pá­rizsi várakozásokkal szem­ben alacsonyabb lesz a francia gazdasági növeke­dés és a stabilitási paktum­ban meghatározott három százaléknál magasabb a hi­ány. „A bizottság szigorú módon áll a kérdéshez” — fogalmaz a lap és emlékez­tet rá, hogy az Unió gazda­sági biztosa magyarázatot kért Párizstól arra, miért hi­szi még mindig, hogy a jö­vő évi francia költségvetési hiány alacsonyabb lesz há­rom százaléknál. * * * Az 1989-es Bársonyos Forradalom évfordulóján a cseh Mlada Fronta Dnes azon lamentál, hogy vajon mennyire erős még az ak­kori események öröksége. „Tizenhat évvel ezelőtt a tüntetők azt kiabálták, nem vagyunk olyanok, mint ők!” Manapság azonban a kormány úgy viselkedik, mintha mégis olyan lenne, mint a kommunista helytar­tók, és a nép még meg is di­cséri érte — teszi hozzá. A miniszterelnök a közel­múltban azt mondta: haj­landó még a marslakókkal is együttműködni, hogy át­vigye a parlamentben a sze­rinte szükséges törvénye­ket. „A kormányfő azt hi­szi, szinte bármit megtehet” — vélekedik a cseh lap. A francia Le Nouvel Observateur túlzónak tart­ja azt, ahogyan a külföldi sajtó — és különösen a brit sajtó — tudósított a zavar­gásokról. „A britek kihasz­nálták a lehetőséget, hogy emlékeztessenek bennün­ket arra, hogy a mi integrá­ciós modellünk sem jobb, mint Nagy-Britanniáé” — írja a lap. A Le Nouvel Observateur hozzáteszi, hogy Franciaországban még csak terítékre sem ke­rültek a Tony Blair által a parlamentben javasolt ter­rorellenes intézkedések, amelyek legalább 30 évvel vetették volna vissza a kö­zösségi politikát, és ame­lyek miatt Nicholas Sarkozy belügyminiszter sárgult volna az irigységtől. * * * A Le Monde a tunéziai internet-csúcstalálkozó kapcsán az Egyesült Álla­moknak a világháló mű­ködtetésében játszott szere­pét veszi górcső alá. A lap szerint az internet amerikai találmány, és még mindig Amerika ellenőrzi a világ­hálót. „Ha nagyon akarná, Amerika le tudna kapcsolni egy egész országot a világ­hálóról” — írja a Le Mon­de, hozzátéve, hogy az internet politikai hatása el­kerülhetetlenné vált, straté­giai szerepe pedig létfon­tosságú. Washingtonnak óriási befolyása van a világhálón, és a világ többi része sze­retné ennek a hatalomnak legalább egy részét meg­szerezni. Az egyetlen prob­lémát az jelenti, hogy egyes országok az internet tartal­mát akarják ellenőrzésük alá vonni, és mivel ez a vágy főként a nem demok­ratikus országokban tapasz­talható, a dolog veszélyt hordoz magában — írja a lap. * * * A romániai Jurnalul National attól tart, hogy Európa újabb válsággal nézhet szembe az olyan ál­lítólagos híresztelések nyo­mán, amelyek szerint a CIA titkos börtönöket tar­tott fenn kelet-európai or­szágokban a terrorizmussal gyanúsított személyek szá­mára. A lap szerint az euró­pai újságok máris azt vizs­gálják, hogy egy ilyen vál­ságnak milyen következ­ményei lehetnek úgymond a régi és az új Európa meg­osztásában. * * * A brit Independent „A nagy fehér hazugság” cím­mel közöl címoldalas írást arról, hogy az iraki kor­mány vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, miként alkalmaztak fegyverként fehérfoszfort az amerikai csapatok a Falludzsa váro­sának elfoglalásáért folyta­tott harcokban. Az Inde­pendent szerkesztőségi cik­kében a fehérfoszfor hasz­nálatát illegálisnak nevezi és úgy véli, hogy az ilyen elfogadhatatlan módsze­rekkel Bush elnök elárulja országának alapvető érté­keit, tönkreteszi Amerika jó hírét — és ezzel együtt a szövetséges, Nagy-Britan­­nia tekintélyét is. SAJTÓSZEMLE | KOMMENTÁR franciák viszont kitartanak amellett, hogy az állampol­gársághoz teljes nyelvi és kulturális asszimiláció szükséges. Mindezek elle­nére, mindegyik ország lét­rehozta az elszigetelt ki­sebbségek nagy alosztálya­it. A munkahelyeket te­remtő erős gazdasági növe­kedés, valamint a kisvállal­kozóknak kedvező nyílt üz­leti környezet csökkentheti a feszültségeket. (Franciaor­szág egyértelműen gyengén teljesít mindkét fronton.) Franciaországban, ahol az állam állítása szerint „szín­vak”, a társadalom nem az. Mivel az egymást követő kormányok nem voltak haj­landók foglalkozni a rassz­izmus problémájával, a get­tók először rejtegetni való, később megközelíthetetlen zónákká váltak, ahol a düh és elkeseredés végül kivitte az embereket az utcára, és olyan tűzvészt eredménye­zett, ami megrázta egész Európát. A francia ellenzék és sajtó által provokátorának kikiáltott Nicolas Sarkozy belügyminiszter népszerű­sége érdekes módon nagyot ugrott az elmúlt hetek során, de Dominique de Villepin kormányfő elfogadottsága is jelentősen emelkedett a francia közvélemény sze­mében — derült ki a legfris­sebb közvélemény-kutatási adatokból. A francia bel­ügyminiszter 11 ponttal nö­velte népszerűségi indexét. A franciák 63 százaléka he­lyesli Sarkozynek a zavar­gásokban részt vett külföl­diek kiutasítására tett intéz­kedését, és 68 százalék álta­lánosan az elmúlt hetekbe« követett politikáját. ■ Pierre Giacometti, az 1 Ipsos közvélemény-kutató I cég igazgatójának értelme- I zése szerint Sarkozy és I Villepin már nemcsak ha-1 gyományos jobboldali vá-1 lasztótáborának, hanem al szocialista választók többi mint 40 százalékának is él-1 vezi támogatását. A belügy-1 miniszter kimagasló nép-1 szerűségét a szakértő a szél-1 sőjobboldali választók köré- I ben tapasztalható 90 száza- I lékos népszerűségével ma- I gyarázza. Ezzel szemben a I Nemzeti Front (FN) válasz- I tóinak csak 54 százaléka I elégedett a miniszterelnök I tevékenységével. I Franciaország jelenleg I legnépszerűbb politikusa te- I hát Nicolas Sarkozy 63 szá- I zalékkal, őt követi Bemard I Kouchner, egykori szocia- | lista egészségügyi miniszter I és Koszovó korábbi ENSZ- kormányzója 61 százalék­kal, valamint Bertrand Delanoe, Párizs polgármes­tere 56 százalékkal. I A 2007-es elnökválasz- I tásra legalkalmasabb jelölt- H nek a franciák 61 százaléka I Nicolas Sarkozyt, 53 száza- I lékuk pedig Dominique de I Villepint tartja. I

Next

/
Thumbnails
Contents