Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-07-16 / 2. (29.) szám

2005. július 16. — No. 2 — ifflBäMjWS — 9 R ÍPíisi 3M Szeretettel várjuk az utazó közönséget! Ismerje meg a világot, utazzon velünk! Kedvezményes utazások Magyarországra, és a világ bármely részére. • Repülőjegyek Malév, Lufthansa, US Air, KLM, Air Canada, British Airways, Jetsgo, Westjet stb. járataira. • Szervezett kirándulások, város nézések, egyéni és csoportos utazások. • Tengerpárti üdülések, „last minute package-ok”. • Speciális programok: főző tanfolyamok külföldön, bicikli túrák, spa programok, falusi turizmus stb. • Hajó utak a tengeren és a nagy folyókon • Autóbérlés, szálloda foglalás, meghívólevél és utazási biztosítások. Hívja Gyöngyit, vagy Dianát bővebb felvilágosításért a 416-696-0036 számon! Vidékről hívja díjmentes számunkat: 1-877-525-2138 1046A Broadview Ave., Toronto, ON M4K2S2 www.gvtravel.ca gvOl@Dellnet.ca FINE JEWELERY W jeweled Minden igényt kielégítő ÚJ ÉKSZERBOLT nyílt a 2487/á Yonge Street cím alatt. (Yonge - Eglinton, 2 lámpával északra az Eglintontól.) Különböző méretű 10, 14, 18 karátos címerek, nyakláncok és gyűrűk készítése, magyar címerek. Bármilyen ékszerek rendelésre, továbbá ékszerja­vítás és átalakítás. Ekszerkészítés hozott anyagból is. „Baraka” stílusú gumi/arany karkötők is kaphatók! Mindenféle aranyat veszünk! Beszélünk magyarul! Szeretettel várja minden régi és új vásárlóján: POSAN ZSOLT ékszerész Email: zposan@sympatico.ca Tel: 416-488-7403 (43) Szeretne legálisan Kanadában élni? MR. GEORGE KUBES, L.L.B., kanadai bevándorlási ügyvéd 20 éves gyakorlattal mindenféle bevándorlási ügyben segítségére áll. www.georgekubes.com 360 Bloor St. W., Suite 403 Toronto, Canada M5S 1X1 Tel: 416-926-9298 (2v) Megszégyenülten Közel két éve utazom kisebb-nagyobb rendsze­rességgel a Iasi-Marosvá­­sárhely mikrobuszjárattal Borszékre. Kényelmes ülőhelyek, zenei aláfestés, vidám hangulat fogadja az utazni vágyó-akaró embe­reket, s ami ennél is több, gyors a szolgáltatás, ugya­nis olyan sebességgel szá­guld a masina, hogy bi­zony jó gyomra kell le­gyen az embernek, hogy simán átvészelje az uta­zást, annak minden ka­nyarjával együtt. Hacsak ki nem repül, helyesbítek, ki nem repítik újabban a mikrobuszból, mint tették velem pár nappal koráb­ban — szerencsémre nem száguldás közben. Június 27-én, zuhogó esőben, házinénim társa­ságában várakoztam a 11.30-kor érkező járatra. Zsúfoltan, negyedóra ké­séssel érkezett. A buszka­lauz (sofőrsegéd) megvi­gasztalta a felszálló utaso­kat, hogy Maroshévízen üresednek majd helyek. Felszálltam hirtelen, hogy legalább „állóhelyet” ta­láljak magamnak. Magya­rul kérdeztem meg a mel­lettem álló, szintén Vásár­helyre utazó ismerőstől, hogy ő mikor fizet, most vagy leszálláskor? Eléggé ártalmatlan kérdés volt, de erről a kalauznak más volt a véleménye. A parkoló­ban, a mikrobusz ajtaja előtt álldogálva rám kiál­tott: itt ne beszéljek ma­gyarul, mert leszállít. Bár megnyugtattam a kalauzt, hogy nem róla beszélünk, ennek ellenére még vilá­gosabban kifejtette, hogy érteni akarja a beszédet. Hölgyismerősöm halkan megállapította, hogy ez Hargita megye. Jogosan mondta, hiszen Borszék lakóinak több mint 80%-a magyar nemzetiségű, s a mikrobusz is Hargita me­gyében állomásozott. Mi­vel a „tilalomra” nem lát­tam semmiféle „jogsza­bályt” kifüggesztve, meg­kérdeztem a „sértett fél­től”, miért nem függesztik ki írásban a tilalmat? Ek­kor a sofőr rám parancsolt, hogy „az a nő, aki a kifüg­gesztésről beszélt, szálljon le”. Bár elnézést kértem, s hozzátettem, talán a kolle­gája viccelt, nem tágított. Rászólt a kalauzra, adja vissza a pénzem, és szállít­son le. Leszálltam megalá­­zottan, s közben fojtoga­tott a sírás. A parkolóban álló emberek döbbenten bámultak rám. Idéznék Románia Al­kotmányából: „Románia összes állampolgárainak közös és oszthatatlan ha­zája, fajra, nemzetiségre, etnikai eredetre, nyelvre, vallásra, nemre, véle­ményre és politikai hova­tartozásra, vagyonra vagy társadalmi származásra való tekintet nélkül”. Saj­nálattal kell megjegyez­nem, hogy még időre van szükség. 1990. márciuslő­­én, egy állami autóbuszon leköptek, mert csupán sej­tették, hogy magyar va­gyok, illetve lehetnék. Ak­kor forróbb volt a hangu­lat. 15 évvel később lepa­rancsolnak a buszról, mert bátorkodtam anyanyelve­men megszólalni. Menta­litás, intelligencia, művelt­ség és jóérzés kérdése el­fogadni a „másságot”. S ha nehezen is működik, ta­nácsos lenne gyakorolni. Luxemburg megmentette az Európai Unió Alkotmányát? Az Igen szavazatok győztek a luxemburgi népszavazáson Győzött az EU- alkotmány Luxemburgban: a dokumentumról rende­zett népszavazáson a vég­leges adatok szerint a sza­vazók 56,52 százaléka a ra­tifikálás mellett foglalt ál­lást. A miniállam 118 vá­lasztókerületének 553 vá­lasztókörzetében leadott 193715 érvényes szavazat 56.52%-ában az igen mellé került a kereszt, míg a vá­lasztópolgárok 43.48 %-a elutasította az alkotmányt. Valójában azonban — aho­gyan ez a két korábbi eluta­sító népszavazás során is valószínűsíthető — a nem­mel szavazók sem magával a szövegtervezettel nem ér­tettek egyet, hiszen azt aligha ismerik. Az év elején még óriási — közel 75%-os — volt a tá­mogatottság. A francia és holland „nem” azonban Luxemburgban is hatalmas lökést adott az elutasítók táborának. A helyi közvé­lemény-kutató intézet fel­mérése szerint ez a szám néhány héttel ezelőttre 55%-ra csökkent. A nem­mel szavazó 9 választóke­rületből 7 a francia határ menti iparvidékről került ki. Nem véletlen az egybe­esés, ugyanis az egykori hí­res acélipar ma válságban van, még a világ egy főre eső legmagasabb nemzeti össztermékét előállító al­kotmányos monarchiában is. Ez az eredmény — mi­vel a francia és a holland elutasítást követő, pesszi­mista európai közhangulat dacára született — különö­sen jelentős siker a luxem­burgi kormánypártok, s a miniszterelnök, Jean- Claude Juncker számára. Az alkotmányt támogató politikai erők ugyanis nem éltek a június közepi brüsz­­szeli EU-csúcson született engedménnyel (azaz hogy a tagállamok későbbre tol­hatják a ratifikálást, így fogva ki a szelet az ellen­zők vitorláiból), s kitartot­tak a már hónapokkal ez­előtt kitűzött július 10-i időpont mellett. Ráadásul Juncker még a lemondását is kilátásba he­lyezte, ha a luxemburgi szavazók nemmel dönte­nek, mondván: ha az embe­rek úgy vélik, hogy hibásan járt el, amikor nevét adta az alkotmányhoz, akkor ez a legkevesebb, amit meg kell tennie. Jacques Chirac francia elnök és Jan Peter Balkenende holland kor­mányfő nem így gondolta, ők ugyanis a hazájukban született elutasító döntés után is posztjukon marad­tak. Ugyanakkor megfigye­lők szerint a luxemburgi si­ker nem sokat segít az EU- alkotmány életbe lépési esélyein. Ehhez ugyanis mind a 25 uniós tagállam jóváhagyása szükséges, s továbbra sem látni, miként lehetne rávenni a francia, illetve a holland szavazó­kat elutasító döntésük meg­változtatására. E két nép­szavazás után sokan nyíl­tan kimondták, hogy a do­kumentum meghalt, még akkor is, ha a júniusi EU- csúcs résztvevői nem mer­ték ezt kinyilvánítani, s in­____ ____ ____/ _____ REJTVÉNY E heti feladványaink Rutkai Évával és Medici Máriával kapcsolatosak kább haladékot adtak a ra­tifikálásra. A támogatók luxembur­gi győzelme persze némi megkönnyebbülést hoz majd az alkotmány hívei­nek Európa-szerte, de a közhangulat megfordításá­ra aligha lesz elég, hiszen kis államról van szó (Málta után a második legkisebb az Európai Unióban), s rá­adásul olyan országról, amely jelentős részben az EU-nak köszönheti gaz­dagságát, azaz ahol az „igen” győzelme elvárható volt. Bár a nagyhercegségben is sokan tartanak attól, hogy az Európai Unió kibővíté­se, s a folytatódó liberalizá­ció megkérdőjelezi majd az olyan hagyományos vív­mányokat, mint a közszol­gáltatások finanszírozása, a mindenkire kiterjedő társa­dalombiztosítás, s a bérek­nek az inflációhoz való au­tomatikus hozzáigazítása, az a tény, hogy egy kivéte­lével az összes parlamenti párt, az üzleti körök, s még a két nagy szakszervezeti tömörülés is a dokumen­tum támogatására szólította fel a szavazókat, a jelek szerint meggyőzte a kétel­kedők jelentős részét. Szlovákia nem csatlakozik az esetleges cseh megbékélési gesztushoz „Szlovákiának nem ér­deke a II. világháborút lezá­ró szerződések bolygatása, beleértve a Benes-dekré­­tumokat is” — jelentette ki Mikulás Dzurinda kor­mányfő annak kapcsán, hogy Jirí Paroubek cseh mi­niszterelnök megbékélési gesztust kíván tenni a szudé­­tanémetek felé. „Szlovákiát nem érinti Csehország ilyen irányú igyekezete” — tette hozzá Dzurinda. Szerinte a szlová­kiai magyarok kitelepítése a két ország közt kötött, la­kosságcseréről szóló megál­lapodás alapján történt. Hozzátette, nem szabad el­feledkezni a háború előtti müncheni egyezményről és a bécsi döntésről. ,Jobban megértjük ezeknek a dönté­seknek a háború utáni kö­vetkezményeit is, amelyek végül sok félreértéshez ve­zettek” - tette hozzá Miku­lás Dzurinda, a magyarok kitelepítésére utalva. A szlo­vák kormányfő szerint Csehország dolga, hogyan áll a Benes-dekrétumokhoz, de Szlovákia nem nyitja meg ezt a kérdést, és ezt már közölte a cseh államfővel is. Jirí Paroubek javaslatá­nak részletei még nem is­mertek. Dzurindával Buda­pesten, Wolfgang Schüssel osztrák kancelárral pedig Bécsben egyeztetett. A cseh koalíciós partne­rek támogatják a szudétané­­metek felé teendő gesztus elképzelését, míg az ellen­zéki ODS élesen kikelt elle­ne. „A miniszterelnök ezzel megbontja azt a konszen­zust, amely a cseh politikai pártok között eddig érvény­ben volt, miszerint a II. vi­lágháború utáni rendezés kérdéseit a cseh- német megbékélési nyilatkozat el­fogadásával lezártnak te­kintjük, s nem nyúlunk hoz­zájuk” — jelentette ki Jan Zahradil, az ODS árnyék­­külügyminisztere, europar­­lamenti képviselő. A másik nagy ellenzéki párt, a kom­munisták nem ellenzik a kezdeményezést. Csehországban néhány éve, Vladimír Spidla szoci­áldemokrata kormánya ide­jén merült fel, hogy valami­féle gesztust kellene tenni azon szudétanémetek felé, akik a háború után nem let­tek kitelepítve, de nemzeti­ségük miatt üldözték őket. Paroubek kinevezése után ismét felelevenítődött a dol­got, de a korábbiaktól elté­rően ő már csak az antifa­sisztákról beszélt. Míg a csehországi németek szer­vezete mintegy 2500-ra be­csülte az érintettek számát, Paroubek néhány tucat sze­mélyről beszélt. Korábban az is felmerült, hogy az eset­leges jelképes kárpótlás a többi csehországi kisebbsé­get is érintené. A magyarok is szóba kerültek, de hivata­losan ezt senki sem erősítet­te meg. A II. világháború után ugyanis alapvetően a szlovákiai magyarokat érték jogsértések, és sokan az erő­szakos kitelepítések után kerültek Csehországba. De értük nem áll ki senki. Irán: nem győzhet a terrorizmus elleni háború Ali Ahani, Irán európai uniós nagykövete egy nap­pal a londoni robbantások után azt nyilatkozta, hogy a terrorizmus elleni háború nem győzhet mindaddig, amíg a terrorizmus okait meg nem szüntetik. A diplo­mata mindenesetre elítélte a brit fővárosban történteket, és nagyobb „nemzetközi szolidaritásra és összefogás­ra” szólított fel. Arra a kér­désre válaszolva, miszerint győzhet-e valaha a terroriz­mus elleni háború, Ahani kertelés kijelentette: .Mind­addig nem, amíg a terroriz­mus kiváltó okait meg nem szüntetik. Mi magunk is a terrorizmus áldozatai vol­tunk, így meg tudjuk érteni, milyen is ez.” — tette hozzá a nagykövet. Az új elnökkel, Mahmud Ahmadinedzsáddal kapcso­latban Ahani elismerte, hogy megválasztása mindenki számára meglepetés volt. A negyvennyolc éves Ahmadi­­nedzsád lesz Irán első nem vallási tisztséget is viselő el­nöke, hiszen az elmúlt hu­szonöt évben muszlim pa­pok irányították az országot. Azokra az eddig meg nem erősített értesülésekre rea­gálva, melyek szerint az újonnan megválasztott ál­lamfő az ország nukleáris tárgyalóbizottságának eddi­gi vezetőjét, a mérsékelt Hasszán Rohvanit egy kato­nával, Ali Laridzsánival ké­szül felváltani, az uniós nagykövet kijelentette: véle­ménye szerint még egy ilyen lépés sem változtatná meg hazája tárgyalásokon elfog­lalt álláspontját. „Nálunk a (nukleáris politikával kap­csolatos) döntések ugyanis a Legfőbb Nemzetbiztonsági Tanácsában születnek” — adta meg a magyarázatot Ahani. A 2004. novemberében Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Németország valamint Irán által aláírt párizsi meg­állapodás alapján Teherán ígéretet tett arra: beszüntet minden nukleáris hasadó­anyag-dúsítási kísérletet, és meghívja vizsgálódni magá­hoz a Nemzetközi Atom­energia-ügynökséget. Cseré­be az Európai Unió arra kö­telezte magát, hogy 2005. augusztusának elejétől szé­leskörű együttműködésbe kezd Iránnal a technológia, politikai és biztonsági ko­operáció terén, és aktívan fogja támogatni a közép-ke­leti ország világkereskedel­mi szervezetheti tagságával kapcsolatos ambícióit. Az augusztusban útjára induló együttműködési csomag részleteit még pontosítják zárt ajtók mögött. Ahmadinedzsád váratlan győzelme miatt Javier Solana, az unió külügyi fő­megbízottja sietett kijelente­ni, hogy az EU nem fog elfo­gadni semmilyen változta­tást a párizsi megállapodá­son. Mind az atomsorompó­­egyezmény, mind pedig a párizsi szerződés szerint, Iránnak jogában áll fejleszte­nie békés célú nukleáris technológiáját, emiatt a kí­sérletek mostani befagyasz­tása csupán „bizalomépítő lépés”, és nem „jogi kötele­zettség” következménye. BLUE DANUBE SAUSAGE HOUSE LTD Szeretettel várunk mindenkit Toronto egyik leg­nagyobb magyar hentesüzletébe! Első osztályú friss húsok, jó minőségű, saját ké­szítésű szalámik, felvágottak, kolbászok (csabai, gyulai, cserkész, debreceni és paraszt), fagyasz­tott ételek, cukrászsütemények kaphatók. Ezenkívül bőséges választékban találhatnak ná­lunk különleges európai import- csemege- és fű­szerárukat. Megszokott kedves, figyelmes kiszolgálással vá­runk mindenkit, a Balega család Ny|ri(atartás: Hétfőn zarva jj 24 Chauncey Avenue Csütörtök 9-7 ^ Etobicoke, ON M8Z 1Z4 p. . g_8 Pi Tel: 1-416-234-9911 szombat 8-4 II ■'7 Fax 1-416-234-9122 Vasárnap zárva! 51:7.r._.i2?ri(six:ftiNr^ i~ | iTSSx | BLUE DANUBE WB 1 ^ Sj SAUSAOi HOttSE UMITXO W*r ^ www.bluedanubesausagehouse.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents