Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-07-16 / 2. (29.) szám

„Erezniük kell: fontosak az anyaországnak” Beszélgetés Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság leköszönő elnökével — Sikeres, köztiszteletnek örvendő elnökként köszön le, tevékenységét soha nem érte nyilvános kritika. Melyek voltak elnöksége legszebb, il­letve legnehezebb pillana­tai? — Nehéz kérdés... A nehéz pillanatok közül elsőként a tavaly decemberi, a kül­földön élő magyarok kettős állampolgársága ügyében ki­írt, meghiúsult referendum jut eszembe. Jogtudós kollé­gákkal átvizsgáltuk a ma­gyar és a nemzetközi jog­anyagot, de nem találtunk olyan jogszabályt, amely til­taná a kettős állampolgárság intézményét. Hivatali időm szomorú pillanata volt a 2001. szeptember 11-i ter­rortámadás is New Yorkban és Washingtonban. Egy Ba­­laton-parti programon ért a hír, amit csak nehezen hit­tünk el. Jó szívvel gondolok viszont a határon túli magyar szervezeteknél tett látogatá­saimra, amelyekről kifejező­en csak Sütő András szavait idézve tudok beszélni: olyan emberi közösség látott ven­dégül, „amelytől lélekcson­­kulás nélkül elszakadni: le­hetetlenség”. A magyar EU- csatlakozási szerződés ünne­pélyes athéni aláírását ugyancsak szép emlékként őrzöm. Vagy beszédemet az Európai Parlament előtt az 1956-os magyar forradalom évfordulója alkalmából. Én lehettem az első államelnök, aki beszédet mondhatott az Európai Parlamentben. Fe­lejthetetlen marad egy nagy küldöttség tagjaként tett za­rándoklat Rómába, ugyan­csak 2000-ben, II. János Pál pápához. Köszönetét mond­hattunk azért a segítségért, amelyet a Vatikán ezer évvel ezelőtt a magyaroknak az Európába való integrálódá­sukhoz nyújtott. Mindenkép­pen a legszebb pillanatok kö­zé tartozik az uniós csatlako­zás napja. Már fiatalon meg­érintett az „európai álom”, és a sors különös ajándékának tartom, hogy államfőként él­hettem meg Magyarország EU-s taggá válását. — A nemrég lezajlott ma­gyarországi államfőválasz­tás előtt a Fidesz-MPSZ ere­detileg Önt szerette volna je­lölni, ám közölte, nem kíván élni a lehetőséggel. Miért nem vállalt újabb elnöki mandátumot, hiszen a szim­pátiaszavazás eredményének ismeretében valószínűleg új­raválasztotta volna Önt az Országgyűlés. — Bár nagyon megtisztelő­nek érzem a szimpátiaszava­zás eredményét, annak — közjogi értelemben — sem­milyen befolyása nem volt, nem lehetett az Országgyű­lés döntésére. Indokaimat, hogy miért nem vállaltam újabb öt évre az elnöki tiszt­séget, időben világossá tet­tem. Azt mondtam, nem lá­tok olyan kényszerítő körül­ményt, ami miatt vállalnom kellene az újabb jelöltséget. Ilyen körülmény lehetett vol­na, ha mind a négy parla­menti párt támogatja a jelölé­semet. Ez, mint tudjuk, nem történt meg. Döntésemnek ezen túl személyes jellegű okai is voltak. Tizenöt évet töltöttem el a politikában, s úgy érzem, ez elegendő. Másrészt az államfő hivatala nagy felelősséggel jár. Én 74 éves vagyok. Bár jelenleg — nem akarom elkiabálni — egészségesnek érzem ma­gam, előfordulhat, hogy ez nem lesz mindig így. E meg­gondolások miatt nem pá­lyáztam a második hivatali időszakra. — A választást éles politikai csatározás kísérte, amelyből nem hiányzott a szavazatvá­sárlás, az alkotmányellenes módszerek alkalmazásának vádja. Mennyiben csorbítja mindez a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét? Tá­mogatná-e, hogy — egy eset­leges alkotmánymódosítást követően — a jövőben a ma­gyar polgárok válasszák meg az államfőt? — Régóta tartó vita ez Ma­gyarországon. Mindkét vál­tozat mellett szólnak meg­fontolandó érvek. Tény, hogy az elnökválasztást nem lehet az ország intézményi berendezkedésétől elválaszt­va szemlélni. Magyarország parlamentáris, és nem prezi­­denciális demokrácia. Ez az intézményi rendszer az 1989-es politikai fordulat idején létrejött intenzív poli­tikai véleménycsere, egy jól átgondolt alkotmányozó fo­lyamat, és nem utolsósorban egy olyan népszavazás ered­ménye, amelynek egyik kér­dése éppen az elnökválasztás módjáról szólt. Ebbe a rend­szerbe illeszkedik tehát az ál­lamfő hivatala a hatáskörei­vel együtt. A parlamentáris rendszerből következően a köztársasági elnök politikai súlya, mozgástere korláto­zott. Hatalma többé-kevésbé abban merül ki, hogy az Or­szággyűlés által elfogadott törvényeket alkotmányossá­guk szempontjából vizsgálja. Itt lehetősége van arra, hogy a törvényeket visszaküldi a törvényhozásnak átdolgo­zásra, vagy az Alkotmánybí­rósághoz továbbiba. Az el­nök közvetlen mégválasztá­­sának tulajdonképpen csak akkor lenne értelme, ha ha­talmát és befolyását kiter­jesztenék, vagyis ha az or­szág intézményi struktúráját megváltoztatnák. Igaz vi­szont, hogy a közvetlen vá­lasztás növelné az állam első emberének morális súlyát, és óhatatlanul is nagyobb poli­tikai szerepvállalást tenne le­hetővé. — Ön szerint mitől tartott az anyaországi társadalom, amikor elutasította az állam­­polgárság kiterjesztésének intézményét? Miért nincs egyetértés az országgyűlési pártok között a határon túli magyar politikát illetően? — Az anyaországi magya­rok jelentős része egyszerű­en félt. Nyugodtan kijelent­hetjük, hogy megalapozatlan és irracionális volt ez a féle­lem, de a tényt mégsem ke­rülhetjük meg. Az ország la­kói bizonytalannak érzik helyzetüket, félnek a munka­­nélküliségtől, a szociális tá­mogatások csökkenésétől, számtalan dologtól. Ebben a helyzetben pedig könnyen hittek azoknak, akik azt ma­gyarázták nekik, hogy a ha­táron túli magyarok elveszik előlük a munkát, miattuk csökken majd a szociális el­látások összege, és így to­vább. És ha az okokat vizs­gáljuk, meg kell említeni legalább még egy tényezőt: a 2002-es országgyűlési vá­lasztások óta folyamatosan csökken a különböző vokso­lásokon történő részvétel. Nagyon sok honfitársunk ki­ábrándult a politikából, kö­zömbös és szkeptikus lett. És ez a kiábrándultság rányom­ta bélyegét erre a népszava­zásra is. Lehet, hogy kicsit erős így ez a megfogalma­zás, de a politikából kiábrán­dult magyar választók a poli­tikusok helyett a határon túli magyarokon verték el a port. És ez a kiábrándulás talán az ön által említett jelenségnek is szól: a határon túli magyar politikát illetően sincs egyet­értés a magyar politikai pár­tok között. Nem hiszem, hogy a konszenzus mindig elérendő és mindenek felett álló cél, de a határon túli ma­gyarokkal kapcsolatos politi­kában valóban szükség lenne rá. — Az EU-alkotmány fran­ciaországi és hollandiai le­szavazása után válságban van az Európai Unió, amely­nek következtében nemcsak a bővítési folyamat, hanem maga az Unió egészének jö­vője is kérdésessé vált. Az európai kiútkeresésben mely megoldást találja célszerű­nek? — Valóban válságos helyze­tet él át az Unió, de bízom benne, hogy ez csak átmene­ti válság. Sok összetevője van ennek, én csupán néhány szempontot szeretnék most megemlíteni. Először is: ál­talános gazdasági recesszió­ban vannak a térség húzóál­lamai, és egyelőre nem lát­szik az alagút vége. Ehhez kapcsolódik, hogy Francia­­ország és Németország, az EU hagyományos motorjá­nak tekintett két állam önma­gában is nehéz helyzetben van. Másodszor: a tavalyi nagy bővítést követően ma már látszik, hogy a régi tag­államok polgárainak sok esetben alaptalan félelmét nem sikerült teljesen elosz­latni. További szempont az Egyesült Államokhoz fűző­dő viszony. Emlékezhetünk, hogy az iraki háború idején komoly viták voltak az EU-n belül arról, miképpen viszo­nyuljon az EU ehhez a hábo­rúhoz. A vita mára ugyan nyugvópontra jutott, de attól a felvetett kérdések mögött húzódó törésvonalak nem szűntek meg teljesen. Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy milyen szerepet vállal­jon az EU a különféle hábo­rús övezetekben, legyen-e közös hadereje. Újabb szem­pont a válságban, hogy mára kiderült: az alapító atyák kö­zös érdekekről és közös érté­kekről beszéltek, azok bázi­sán hozták létre a szövetsé­get. Először a közös gazda­sági érdek alapján jött létre a szövetség, de az Unióban egyetértés volt az alapérté­kek tekin­tétében is. Az alkotmány vi­tája, illetve az új bizottság tagjainak kiválasztását kísé­rő viták arra utalnak, hogy ezen értékek körül kemény nézetkülönbségek bontakoz­tak ki. Erről is megállapo­dásra kellene jutni. Az alkot­mányról rendezett népszava­zásokon született „nem” sza­vazatok pedig azt is jelzik, hogy nem sikerült megis­mertetni az EU több százmil­lió polgárával, hogy mi is az alapokmány lényege; ez arra utal, hogy a polgárok távoli­nak érzik a brüsszeli bürok­ráciát, úgy érzik, fejük felett születnek a döntések. — Milyen történelmi fele­lősség hárul ebben a tavaly csatlakozott tíz közép-kelet­­európai országra, köztük Magyarországra ? — A válság legújabb jele, hogy sikertelenül zárult a legutóbbi EU-csúcstalálko­­zó. Már utaltam arra, hogy a tavalyi bővítést követő lelke­sedést kiábrándulás követte; a sokszor komoly gondban lévő gazdagabb országok ne­hezebben szánják rá magu­kat arra, hogy betegyenek a közösbe. Egyes vélemények szerint ez csak mondvacsi­nált indok, a baj a struktúrá­ban keresendő, ugyanakkor ez a megközelítés mégiscsak létezik, hivatkozási alapként mindenképpen. A kérdés csak az, hogy nem rövidlátó­­e ez a szemlélet. Egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy merre mozdul az EU, hogyan lábal ki ebből a vál­ságból. Ami biztosan szük­séges: rengeteg beszélgetés, egyeztetés és persze kom­promisszum-készség. Elkép­zelhető, hogy ebben a mai helyzetben, amikor a „régi motorok” felújításra szorul­nak, a szegényebb, de sok szempontból frissebb Kelet- Közép-Európa lesz az, ame­lyik újra mozgásba hozza az Uniót. Ezen a téren példaér­tékű az a gesztus, amelyet a visegrádi országok Litvániá­val és Lettországgal együtt tettek a brüsszeli EU- csúcson a 2007. évi költség­­vetés elfogadása érdekében. — Magyarország egy éve tagja az EU-nak, Románia pedig tervek szerint 2007- ben válik uniós tagállammá. Begyógyítja-e Románia csat­lakozása a Trianon okozta sebeket, ezáltal megvalósul­­e Ön szerint a magyar nem­zet határmódosítás nélküli egyesítése? Lendít-e majd az integráció a kisebbségi auto­nómia, a regionalizmus ügyén abban a Romániában, amelynek alkotmánya egysé­ges nemzetállamként hatá­rozza meg az országot? — A lelki sebeknek a lélek­ben kell begyógyulniuk. Nem mindegy viszont, hogy a különböző intézkedések, döntések, események segí­tik-e ezt a gyógyulást, vagy újból feltépik a sebeket. Ro­mánia EU-tagsága minden­képpen jó hatással lesz a ma­gyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítésére, leg­alább két okból. Először is az EU-tagságra pályázó, majd teljes jogú taggá váló orszá­goknak be kell tartaniuk mindazokat a demokratikus és jogállami normákat, ame­lyek a tagsághoz szüksége­sek, és amelyek betartása a kisebbségek helyzetének ja­vulását is eredményezi. Az Európai Unió jogrendszer­ében pedig a személyiségi jogok mellett egyre termé­szetesebbé és elfogadottabbá válik a közösségi jogok ga­rantálása is. Másrészről nyu­godtan elmondhatjuk, hogy már vannak tapasztalataink, hiszen Szlovákia és Szlové­nia Magyarországgal egy időben lett az EU tagja. E két országgal egyre élénkebbek a határ menti kapcsolatok, az ottani magyaroknak a határ már nem valamiféle átjárha­­tatlan fal. A szlovákiai ma­gyarok mindennapjaikban is egyre erősebb szálakkal kap­csolódnak az anyaország­hoz. — Egy hónap múlva átadja hivatalát Sólyom Lászlónak. Ha utódja kikérné az Ön vé­leményét, milyen tanácsok­kal látná el a magyar nem­zetpolitikát, a határon túli magyarságot érintő kérdé­sekben? — Az Alkotmány két para­grafusára hivatkozhatok, mint fundamentumra. Az egyik szerint Magyarország felelősséget érez a határon túli magyar kisebbségekért, a másik pedig azt mondja ki, hogy az államfő megjeleníti a nemzet egységét. A min­dennapi munkában minden ebből következik. Nem a szép táj és a lenyűgöző kul­turális örökség miatt igye­keztem minél többször fel­keresni a határon túli magyar területeket, hanem azért, hogy az ott élő magyarok érezzék: fontosak az anyaor­szág számára, meghallgatjuk gondjaikat, örömeiket, együtt érzünk velük sikereik­ben, kudarcaikban, és segí­tünk nekik abban, hogy szü­lőföldjükön boldoguljanak. R.Sz. ara ra Wines from Villany Hungary, Imported by László Corporation (636) 447-1312 „Remember your special moments with Menrath Signature Wines” Internet purchases: www.bombaywines.com www.menrathwines.com BLUE DANUBE MAGYAR KÖNYVESBOLT MANHATTANBEN 217 East 83rd St. NY, NY 10028 Szépirodalom, magyar történelem, versek, ezoterikus könyvek, szótárak, szakácskönyvek, gyermekkönyvek, bestsellerek, napi újdonságok! Pop-rock zene, mulatós lemezek, humor, népdalok, operettek! Hetente 130 féle újság, magazin, rejtvények! National Geographic magyarul!!! Megrendeléseket az egész ország területéről elfogadunk! Nyitvatartás — minden nap: 11-6 Tel: (212) 794-7099 Mindenkit szeretettel vár az új tulajdonos BARTOS Gyula és Melinda 7 (7) BENDE Inc. Üzletünkben kapható: • téli szalámi • csabai paprikás szalámi • gyulai kolbász • cserkész kolbász • füstölt húsféleségek Import készítmények: • csemegeáru • bor • sör • likőr és Pálinka Keresse fel üzletünket! 925 Corporate Woods Pkwy. Vernon Hills, IL 60061 (A Milwaukee Ave.-nál 1 1/2 mérföldre északra a Half Day Road-tól (R-22)-től, második bejárat.) Tel: (847) 913-0304 Fax:(847) 913-0001 Nyitvatartási Hétfőtől-péntekig: 7am — 3:30 PM Szombaton 9 am - 3:30 PM vasárnap zárva. www.bende.com 10% off with this ad up to $10. Expires 7/31/05 Paprikash, the first restaurant serving Menráth signature wines from Hungary’s prestigious Villány wine region. New summer specials featuring light entrees for the hot summer nights. Live entertainment nightly. (T-Sa: 6:30-10:00, Su; 5:00-9:00) No cover charge. www.PaprikashRestaurant.com Reservations: 773-736-4949 Hrs: T-F: 4-11, S&S: 11-11 Air-conditioned rooms. Free parking across the street. www.MenrathWines.com EMIGRACIOS SPECIALISTA iöEíHF -iiyv veti ivjVsüiwP» WSS Sokéves országos ügyészi gyakorlat után az Immigration and Naturalization Service-ben. Önálló ügyvédi irodájában bevándorlási, letelepedési és állampolgársági ügyekkel foglalkozik. Ügyek intézése egész Amerikában. 53 W. Jackson Blvd., Suite 523 Chicago, Illinois, 60604, The Monadnock Bldg. 663-6287 / 663-3555 RÉPAY HENRY ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS ’ Baleseti ügyek ■ Végrendeletek ■ Üzleti ügyek; 1 Ingatlan átírások 1 Válóperek ■ Emigrációs ügyek ■ Örökösödési eljárások ■ Közlekedési ügyek Első telefonhívás térítés nélkül! 920 Davis Road Elgin, IL 60123 405 1/2 S. State St. Belvidere, IL 61008 (815) 547-3369 BLACK FOREST RESTAURANT — a Delicatessen melletti épületben! Hétvégeken péntek, szombat és vasárnap este szórakoztató zenés műsor! Az étterem új vezetői kitűnő német, amerikai és magyar ételkülönlegességekkel, valamint kaliforniai borokkal várják kedves magyar vendégeiket ebédre és vacsorára. Nyitva hétköznapokon: 11:00 AM — 9:00 PM szombaton: 4:00 PM — 10:00 PM vasárnap: 3:00 PM — 8:00 PM hétfőn zárva A restaurant telefonszáma: (847) 965-1642 Black Forest Delicatessen and Meat Inc. Tulajdonosa HARRY VIZETHUM A nyári szabadban történő grillsütéshez (Barbeque) friss húsok, virsli, magyaros debreceni, borjú bratwurst kaphatók. Rendelésre friss disznótöpörtyű — magyaros füstölt kolbászok, szalámik és szalonnák széles választéka egész éven át. Sajtok, csemegeáru, fűszerek, európai konzervek, pékáru, sütemények várják az igényes vásárlókat. Catering, Party trays, Roast pigs and lambs 8840 N. Waukegan Road Morton Grove, II 60053 (847)965-3113 (v) Dr. Bodoni Ildikó jogász és ügyvéd ■ Végrendelet és Trust előkészítés > ügyvédi meghatalmazás ' Hagyatéki eljárás 1 Ingatlan átírás ’ Válóper és gyermektartás ■ Szerződés > Wills and Trusts ■ Power of Attorney ■ Probate 1 Real Estate Closing > Divorce & Child Support • Contracts Telefon: (708) 354-4912 512 W. Burlington Ave. Suite 1/A La Grange, IL. 60525 (Chicagótól nyugatra, Stevenson #55, Eisenhower #290 és Tri-State #294 utakról könnyen megközelíthető.) (48-v) Különböző méretű 10, 14, 18 KT címerek, nyak­láncok és, gyűrűk készí­tése. Bármilyen ékszerek rendelésre, továbbá ék­szerjavítások és átalakí­tások. Ékszerkészítés hozott anyagból is. Mindenféle aranyat veszek! ZSOLT POSAN ékszerész Tel: 416-488-7403 Email: zposan@sympatico.ca Figyelem! új szolgáltatások! Direkt hívás 011-el — Magyarország 7 cent/p Helyi / Local és internet is kapható! BUDAPEST • Új... MOBIL... MOBIL... MOBIL! • Új!!! Mobil telefon szervice — $17.99-től $27.99, és magasabb csomaggal ingyenes telefon. Korlátlan esti és hétvégi percek. Nincs szerződés, külföldre is hívhat olcsón! • Tárcsázós internet szolgáltatás — $9.95 cent/perc Magyarország 7 cent/p Budapest 6 cent/p Románia 12.5 cent/p Németország és Kanada 4 cent/perc Telefonkártya is kapható! Info a web-en: www.kovacsbiz.com 1QAQ (TQQ 7040 Kérem hívja Mónikát vagy “OÖÖ“OÖÖ“ # 0*40 Gyurit az ingyenes számunkon! 2005. július 16.-No. 2 — Im Ü- 7 TP% *1 0 1 i Paprikash Egyéni és v Bérszámfejtés üzleti Adóbevallás szolgáltatások GST.PST.WSIB IC«; tan*csad*s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents