Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-07-02 / 27. szám
4 oldal — Magyarság — (No. 27) — 2005. július 2 Lehajtott fejjel Cúth János Az ember csaknem minden esetben tanulással tölti fiatalságát. Készül valamely pályára, amelyet fontosnak tart, s amelyen belül saját munkája is fontossá válik. A befutott ember szinte pótolhatatlannak hiszi önmagát és munkáját. Ha netán valami késlelteti vagy keresztezi szándékát és terveit, azt az emberiség elleni merényletnek tekinti. Az ilyen ember halálos véteknek tartja, ha valaki könnyelmű vagy kevésbé segítőkész az ő tevékenységét illetően. Egy kicsit valamennyien ilyenek vagyunk. Elvárnánk, hogy munkásságunkat mindenki értékelje a lehető legnagyobbra. Az sem baj, ha túlértékelik. Csak nehogy alábecsüljék, mert az sértés, merénylet az ember önérzete ellen. Csak akkor torpanunk meg egy pillanatra, amikor egy író kezéből hirtelen kihull a toll, s az életmű befejezetlen marad, vagy a Nagy Politikus, aki milliárdokat veszteget el az élet rulettasztalán a halál javára, esetleg háborút tervez egy mit sem sejtő, szuverén állam ellen, egyszer csak ráhanyatlik a piros zászlócskákkal teletűzdelt stratégiai makettre, s a háborút már nem ő, hanem valaki más fogja elveszíteni... Mindezt a Nagy Politikus bérencei pótolhatatlan veszteségként emlegetik. És talán senki sem veszi észre, hogy másnap reggelre az ablak alatti kertben kinyílt egy sárga rózsa, Smith-ékhez pedig bekopogott a gólya, vagyis, hogy az élet nélkülünk is megy tovább. A mi munkánk is így válik semmivé: talán néhányan még egyszer-kétszer fölemlegetik valamely jeles tettünket. Ennél több azonban nem történik, ne is reméljünk többet: papírjaink megsárgulnak, ásónk megrozsdásodik, emlékünk megfakul, mindössze egy aktaszám marad belőlünk, amelyre talán soha többé, senkinek nem lesz szüksége. Az is elképzelhető, hogy fiunk vagy leányunk hónapokat áldoz majd kedvenc daxlijának törzskönyveztetésére, amihez a nemes állat öt generációra visszavezethető, fajtisztaságra vonatkozó bizonylat szükséges, de apjának és anyjának a felmenőit három generációs távlatban sem ismeri, nem is beszélve azok létküzdelméről, vívódásaikról, üldöztetésükről, törvényszerű kudarcaikról. Nem véletlen, hogy gyarlóságaink és esendőségünk jut eszembe most, amikor itt állunk lapunk, a Kanadai Magyarság nyitott koporsója előtt, hiszen vele együtt mi, a lap közvetlen munkatársai is meghalunk egy kicsit. Kár lenne ezt szépíteni még akkor is, ha tudjuk, a nap holnap is felkel, legföljebb felhők takarják. Igen, egyre sűrűsödő felhők tornyosulnak életünk egén. Aztán elered az eső, halkan dobol a koporsó fedelén, majd elmossa kezünk és szellemünk lenyomatait, s elúsztatja az érdektelenségbe. Hacsak... hacsak nem sikerült néhány olyan gondolatot elhintenünk magunk körül, amelyek tovább munkálnak olvasóink tudatában, s ott parázslanak tovább, mígnem felizzanak, s — ki tudja — talán majd egyszer fáklyaként lobbannak fel. Ezzel a reménnyel búcsúzom kedves olvasóimtól, akik közül oly sokan értékelték munkámat, s honorálták azt szép szavakkal, bíztatással, elismeréssel. Ami szép és felemelő volt, azt megőrzőm emlékezetemben, s megpróbálom elfeledni azt, hogy a magyar halál kényszerű halál, de kérem, emelt fővel tudatosítsuk valamennyien, hogy az a magasabb szinten történő feltámadás előfeltétele. Vajon füstölgő fegyver-e a Downing Street memorandum? Bush bírálói szerint az elnök hazudott az amerikaiaknak Irak ügyében, mások szerint a memorandum semmi újat nem tartalmaz. George W. Bush elnök és Tony Blair brit miniszterelnök meg egyes sajtóorgánumok tagadják annak jelentőségét, de a memorandum ennek ellenére egyre nagyobb érdeklődést kelt a közéletben. A Capitol Hillen rangos demokraták nyilvános fórumot rendeztek és a CBS jelentése szerint „a memorandum teljes vizsgálatára tettek felhívást, mert úgy látszik, hogy az vádat emel Bush ellen, mert félrevezette az amerikaiakat az Irakkal való háborúzás támogatása ügyében”. Az emlékeztető 2002 júliusában készült, nyolc hónappal a háború kezdete előtt. Tony Blair és legfőbb biztonsági tanácsadói által tartott eligazítás alkalmából jött létre. A „szigorúan titkossá” minősített emlékeztető lényegében Sir Richard Dearlove, a brit hírszerzés feje által készítettjelentés összegzése. Sir Richard Dearlove az eligazítás előtt találkozott Bush rangos vezetőivel Washingtonban. Az emlékeztető e mondatokat tartalmazza: „A katonai beavatkozást most már elkerülhetetlennek tartották.” ...,,A terrorizmust és az ABC fegyvereket” fogják felhasználni a háború igazolására. De azt is tartalmazza, hogy „a hírszerzést és a tényeket a politika köré rögzítették.” A Los Angeles Times szerkesztőségi cikkében Michael Kinsley fejti ki véleményét, mely szerint ez „nem bizonyíték arra, hogy Bush döntött a háború ügyében.” Persze amennyiben „a hírszerzést és a tényeket a politika köré rögzítették,” és nem fordítva, akkor ez nagyon jól igazolja Bush szándékait, és önmagában is botrány. És ma már tudjuk, hogy ez igaz volt. II. Kiskorától ügynöknek készült Putyin Gyors, barátságos szolgáltatás kedvező áron! fek«e-feftér,fS»rtes Nyomtatás Fekete tettét/Sjrmrs rénymásoiás Szkenwáés, Fax szoiepitatas Web i.H Grafikus Terveiéi Siámtójép >svit ás, telepítés Névjegykártyák* Borítékok Szünnapok, Naptárak, Könyve*: Meghívók, jegyek és még sok egyéb' CORVINA Printing & Design 830St.aairAvA.Wsst Tel: 416-658-3434 www.cortrina.es Orosz lapok szemléje Tar Zsuzsanna Az orosz elnök már gyermekkorától készült a felderítő szerepre, ezért észrevétlen maradt, és nyelveket tanult - állítják Vlagyimir Putyin egykori osztálytársai. Stílusváltásra készül az orosz KGB, mert zavarja őket a róluk kialakult kép - számol be a Newsru.com. Az Utro.ru szerint Borisz Jelcin immár azt is elmondhatja, hogy saját múzeuma van. Moszkovszkij Komszomolec Putyin és osztálytársai, a szentpétervári 281-es számú iskola 10-ik V tanulói hittek a sikeres jövőben, ám a peresztrojka néhányuk terveit keresztbe húzta. Persze sokan így sem panaszkodhatnak, hiszen legtöbbjük vezető pozícióban dolgozik: van közöttük igazgató-helyettes, főren-A szabad magyar világ egyik legrégebben megjelenő kiadványa! MAGYAR ÉLET Független, nemzeti, polgári hetilap Kiadó és főszerkesztő: Somorjai Ágnes 390 Concession 7, R.R. # 5, Claremont, ON LI Y1A2 Tel.; (905) 472-5704 E-mail: magyaréi et@yahoo.ca Előfizetés és hirdetés Magyarországon: Culture Hongroíse, 1 - 222 - 1664 Észak Amerika magyarságának egyik legnépszerűbb, a nemzeti-keresztény értékeket valló és hirdető független polgári hetilapja, Fő célkitűzése az emigráció naprakész tájékoztatása a magyarországi belpolitikai helyzetről, az elszakított nemzetrészek problémáiról, és az emigrációs magyarság fontosabb eseményeiről. Angol nyelvű mellékletével a második-harmadik nemzedéknek kíván segítséget nyújtani magyarságuk megőrzésében! A Magyar Életet világszerte olvassák! Fizessenek elő a Magyar Életre! Előfizetés: egy évre $58.85 félévre $32.10 Amerikában: US$85.00 félévre US$45.00 dező és parancsnok is. A Moszkovszkij Komszomolec írása szerint ebből az osztályból kerültek ki Oroszország leendő vezetői. Az 1970-ben végzett tanulók közül akkor még senki sem gondolta volna, hogy az észrevétlen „stréber” 13 év múlva az állam egyik vezetője, majd később elnöke lesz. Osztálytársainak beszámolója szerint Putyin nem nagyon szeretett részt venni a közös játékokban, és a fotókon sem igen akart mutatkozni, ugyanis már gyermekkora óta kémnek készült. Akkoriban ezen igazából senki sem csodálkozott, ugyanis a második világháború után született gyermekek többségének az volt az álma, hogy megvédje hazáját a háborútól. Ehhez pedig elengedhetetlen volt a jó fizikai erőnlét és a nyelvtudás, továbbá a kémia ismerete, igaz, az utóbbi nem nagyon ment neki, ezért éppen hogy megkapta a szükséges ketteseket. Leginkább a német nyelv és irodalom érdekelte, és nagyon kedvelte a történelmet is. Társaival nem volt túl közvetlen, zárkózottsága miatt állítólag többen tartottak tőle. Egy történet szerint egyik padtársa megkérte Vologyát, hogy húzza meg az első padban ülő leányzó copfját, mire ő megtette, ám olyan rezzenéstelen arcot tudott vágni a dologhoz, hogy a többiek csak azért voltak biztosak benne, hogy ő volt, mert hallották, amikor a fiú erre megkérte őt. Legutóbb 2001-ben találkozott az orosz elnökkel egy volt osztálytárs, aki megkérdezte, hogy miért van szüksége az államfői posztra, mire állítólag azt felelte: nem volt lehetősége nemet mondani. Inopressa.ru Az orosz titkos ügynökök szeretnék elérni, hogy megváltozzon a KGB-ről kialakult kép, ami miatt még mindig rettegés fogja él az embereket, ha szóba kerül a szervezet egykori neve. Ennek érdekében szinte havonta jelennek meg különféle, a témával foglalkozó könyvek, amelyek közelebb szeretnék hozni az oroszok többségét az „egyszerű, kevés pénzért dolgozó” ügynökökhöz. A buzgalom ellenére úgy tűnik: nem túl sikeres a terv, hiszen a 2000 óta elnökösködő, egykori spion Putyin ügynökei számos alkalommal buktak le külföldi munkájuk során. Utro.ru, Inopressa.ru Vannak emberek, akikkel még életükben megesik, hogy múzeumot alapítanak nekik. Közéjük tartozik Borisz Jelcin is, aki a mai napig ellentmondásos alakja az orosz politikának. A legtöbb orosz ember ugyanis a mai napig nem tudja eldönteni, hogy mit is gondoljon a vodkát állítólag igencsak kedvelő, és a Szovjetunió szétesését elősegítő Jelcinről. Akit mégis érdekel, honnan indult, és hol „kötött ki” Putyin elődje, annak Jekatyerinburgba kell ellátogatnia, a róla elnevezett múzeumba. Ilii............... Olvassa az Amerikai Magyar Újságot! Magyar-Amerika egyik legérdekesebb, legkedveltebb és legtartalmasabb, több mint 40 éve fennálló keresztény, nemzeti szellemű havi folyóiratát! Gazdag tartalom, színes riportok, szépirodalom, könyvszemle, versek, mindenkit érdeklő adatok. Politikai, gazdasági és kulturális cikkek mellett rendszeresen foglalkozik az elszakított területek, illetve az ott élő testvéreink sanyarú sorsával. Állandó rovataink: Magyarországi lapszemle, Magyar tájak, — Magyar történelem, Határon innen — határon túl, Mosoly országa (vicc rovat). Ha nem ismeri, de szeretné megismerni, kérjen mutatványszámot, mely az első ötven jelentkezőnek az US-ben díjtalan. Külföldre postaköltséget kérünk: Kanadába 1,20, tengerentúlra 2,40 US-dollár. Amerikai Magyar Újság P.O.Box 7416, Baltimore, MD 21227-0416 usa Bush kormányzásának stílusa pontosan ez, különösen az iraki háború ügyében. Igaz, hogy Sir Richard Dearlove nem rögzített közelebbi adatokat, legalábbis egy sem került az emlékeztetőbe. Az sincs benne, hogy valamelyik vezető mondott volna ilyet. A szöveg valóban nem kristálytiszta, látszólag csak annyit mond, hogy „Washington” ilyen végkövetkeztetésre jutott. De Joe Conason a Salon.com-ban azt írja, hogy Kinsley válasza az emlékeztetőre csak eggyel több bizonyíték arra, „hogy a Washingtoni sajtótestület fő felvilágosítóit jobban zavarba hozták a memorandum felfedései, mint magát a Fehér Házat.” A Beltway falkája teljes kórusával kitart amellett, hogy a 2002 július 23.-i emlékeztető nem volt újdonság. „A Média Ügyek Liberális Web-oldala” viszont szerdán kiadta egy tanulmány eredményét, mely szerint az USA Today, a Wall Street Journal, a New York Times és a Los Angeles Times csendben maradtak a memorandum és következményei ügyében. Ezzel szemben a Liberális Web-oldal vizsgálata azt találta, hogy az országban ez idő alatt legalább 20 szerkesztőségi cikk jelent meg az ügyről a széleskörűen olvasott The Dallas Morning News-tól kezdve olyan kisebb terjesztésű lapokig, mint a Charleston Gazette. E húszból 18 hangsúlyozta a dokumentum fontosságát, és további vizsgálatra szólított fel. A két fő tiltakozó a The Denver Post és a The Washington Post volt. Ezek szerkesztőségi cikkei azt hangoztatták, hogy régóta ismert dolgokról van szó, és az USA most inkább arra figyel, hogyan nyerjük meg az iraki háborút.’ A Reuters más módon ír a memorandumról. Eszerint azt 2002. július 21-én készítették Blair tisztviselői, tehát két nappal a fentebb említett eligazítás előtt; az ország fő kémje (Dearlove) azt mondta, hogy a háború elkerülhetetlen, mert „Bush katonai akcióval akarja elmozdítani Szaddamot”; Jack Straw külügyminiszter „azt mondta, nagyon gyenge lábon áll a háború ürügye, mert ’Szaddam nem fenyegette szomszédait, és ABC fegyver készsége kisebb, mint Észak-Koreáé, Líbiáé vagy Iráné.’” A CBS szintén azt jelenti, hogy egy külön okmány is van, mely szerint Blair arra késztette Busht, hogy „vigye az ügyet az ENSZ elé a háború törvényességének igazolása céljából.” Michael Smith, a Sunday Times riportere az eredeti verziót hozta, és azt mondta, a második memorandum a félrevezetés briliáns példája. Az ENSZ elé vitel nem a háború elkerüléséért jött létre, hanem a háborúért való mentség elnyeréséért. Ez a gyilkosabb dokumentum." Sem Bush, sem Blair nem vitatta a dokumentum hitelességét, de tagadták, hogy „az pontosan tükrözné a történteket.” Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön elutasította a memorandumot. Azzal vádolta a demokratákat, „hogy egyszerűen megkísérelnek felmelegíteni olyan régi vitákat, amelyeket már lezártak. De mi nem a múltra összpontosítunk. A jövőért dolgozunk, hogy iraki sikerünket biztosítsuk.” Fred Kaplan, aki részletesen elemezte a dokumentumot a Slate.com számára, azt írja, hogy egyszerre jelentéktelen és fontos. Semmi újat nem mond nekünk arról, hogy „Bush pokolian kötötte magát a háborúhoz” már korábban. Egyébként — írja Fred Kaplan az elemzésében — majd a történészek fogják felhasználni „elsőrendű forrásként” és „fontos lábjegyzet lesz a történelemkönyvekben.” Valódi mondanivalója mégis az lesz, hogy mennyire tévedtek a britek abban, hogy mi is történik. Ezekbe a memorandumokba az a tragédia van beágyazva, hogy a britek félre voltak vezetve két legalapvetőbb feltevésükben: először abban, hogy Szaddam Huszeinnek tényleg voltak ABC fegyverei, és ezért fenyegetést jelentett; másodszor abban, hogy mivel Bushnak szüksége volt Blair támogatására, Blair valahogyan befolyásolhatta volna Busht... (folytatás az 5. oldalon) MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP ÜGY 103 ÉVES HAGYOMÁNY FOLYTATÁSA «lem keli lemondania a magyar nyelvű hírekről a en sem. Újságunk, az Amerikai Magyar Szó 103 éve hozza otthonába a magyar nyelv szépségét, letente negyven oldalon jelenünk meg a Icgfris>1) hazai és világhírekkel, gazdasági, kulturális és sportcikkekkel, irodalmi és gyerekoldalakkal, valamint a Duna Televízió kétheti műsorával. Fizessen eló hetilapunkra! 4809 Aye N Suite 169, Brooklyn NY, 11234 Fai: 800-579-9306, ujsag@ahid.oom , www.ahid.com Nem tud dönteni? Mi segítünk! 'jFKTPVT?\T ^ hirdetés beküldői két hónapig | (j jf p,|\ kapják az Amerikai Magyar Szót! Előfizetési áraink: Amerika I év 40ÜSD 1/2 év 20ÜSD 1/4 év 13USD Külföld* 1 CV4JUSD 1/2 év 25USI) 1/4 év 18 l’SD *Kanatlai előfizetőinknek a külföldi árakkal kell számolniuk. Hívjon bennünket bizalommal az 1-347-7293698 telefonszámon! Európába vagy déli nyaralásra készül? Jrodánk ez évben is rendkívül kedvező árakat kínál. Hozassa látogatóba szeretteit! Töltse fel élményeit Európában, vagy Florida, Kuba, Mexikó, Hawai csodálatos üdülőhelyein! — meghívólevelek, — betegségi biztosítás — déltengeri hajóutak, — szálloda foglalás, — gépkocsi kölcsönzés Szolgáltatásaink 20 éve minden igényt kielégítenek. Express^ 57 York Street r 235 Dixon Rd. London, Ont., N6A 1A6 Toronto, Ont., N9P 2M5 (519) 663-0301 (416) 241-4654 1-800-838-9878 1-800-265-2707 ■■ mm gmm m Maovar Szó | ^ ^ ^ÜGGETLEN NEM^
