Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-07-16 / 2. (29.) szám

, (Qí FOGSOR KLINIKA Szőcs Gábor D.D. «Javítás a helyszínen megvárható > Méltányos árak • Biztosítást elfogadunk > Ingyenes parkolás Új protézisek és puhán maradó alábélések GARANCIÁVAL. Tel: (416) 424-3201 (Bayview/Eglinton környéke) MAGYAR RADIO Toronto Minden szombaton, délután 5-től 7-ig AM 530 középhullámon Tel: 416-693-8312 Interneten élő: www.am530.ca Az érdeklődők figyelmébe! A világhírű Feszty-körkép fehérló-áldozat részletének dombormű változata kapható 21,5x11,5 inches méretben. Dicső múltunk ezen megörökített történelmi mozzanata büszkesége és ereklyéje lehet minden magyar családnak. Ára 295.— CD Megrendelhető az 519-658-0334-es telefonszámon. Kérésre szívesen küldök a dísztárgyról fényképet. Új! Új! Új! MULTI TRADITIONAL MEAT and DELI INC. Ok Food Fair Szeretné a legolcsóbban a leg­jobbat? Méghozzá otthonit? ízben, természetben, valóság­ban? Akkor jöjjön Hamiltonba a 237 James St. North-on újonnan nyílt OK Food Fair-be, ahol friss húst, hentesárut, erdélyi, magyar­­országi finomságok bőséges vá­lasztéka várja önöket. Különböző házi készítésű felvágottak, szalámik, sonkák, disznósajt, kolbászok és füstölt húsok kaphatók. Kedves magyar és angol nyelvű kiszolgálás van, valamint magyar újság is kapható. Olcsó parkolási lehetőség a szomszédos Mulberry St-i városi parkolón. Nyitvatartás: Hétfő 9-5-ig, kedd-péntek 8-7-ig, szombat 8-4-ig, vasárnap 10-3-ig. Tel: 905-574-3217 vagy 289-260-8441 (25-v) Gyors, barátságos szolgáltatás kedvező' áron! Fekete-fehér / színes nyomtatás Fekete-fehér / színes fénymásolás Szkennelés / fax szolgáltatás Web- és grafikus tervezés Számítógép javítás, szoftver telepítés Névjegykártyák, borítékok ^ Q RViN A Szórólapok, naptárak, könyvek Printing & Design Meghívók, jegyek, és még sok egyéb! 830 St. Clair Ave. W • Tel: 416-658-3434 www.corvlna.ca fflaSMBSSa Published weekly by Canadian Hungarians Publishing Limited ISSN: 1715-3948 ONLINE ISSN: 1715-4685 Canada Post Agreement No: 41184517 Canada Post Customer No: 7219786 Mailing address: Magyarság 2343 Brimley Rd. Suite # 831 Toronto, ON MI S 3L6 Canada Voice: 416-352-1879 Fax: 416-352-1874 E-mail: online@magyarsag.ca Return address for undeliverable mail: 2343 Brimley Rd. Suite #831 Toronto, ON MIS 3L6 Canada Editor in Chief: Cuth János Subscription rates: Canada: 1 year: CDN $64.20 1/2 year: CDN $37.45 2 years: CDN $128.40 USA: 1 year: US $60.00 1/2 year: US $35.00 ' 2 years: US $120.00 Kéziratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza! A lapunkban megjelenő írások nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. Lengyelország is pihenteti az EU-aikotmány ügyét A lengyel parlament al­sóháza július 5-én úgy dön­tött, hogy elhalasztja a ha­tározatot, vajon népszava­záson vagy parlamenti voksolás útján ratifikálj ák­­e az uniós alkotmányt. így legkorábban a szeptember­re tervezett képviselőházi választások után kerülhet újra terítékre az ügy. Száznyolcvankilenc képviselő voksolt a ratifi­káció befagyasztása mel­lett, míg száznyolcvanán a folyamat folytatását akar­ták. A szavazáson nyertes politikai erők többsége jobboldali párt, közöttük találjuk a Polgári Platfor­mot, valamint a Jog és Igazság Pártját, míg a kér­désben alulmaradó csopor­tok — például a kormány­zó Demokratikus Baloldali Szövetség — nagyobbrészt baloldaliak. Mivel számos politikai elemző szerint a fent említett két jobboldali pártnak jó esélye van arra, hogy szeptembertől ők al­kossák a koalíciós kor­mányt, ez nem túl sok jót ígér az EU-alkotmány len­gyelországi jövőjére vonat­kozóan. „A várakozások szerint ez a szavazás megteremthette volna a népszavazás meg­tartásának jogi alapját. A következő parlament visz­szatérhet majd az alkot­mány ratifikálásának ügyé­re, azonban könnyen lehet, hogy a képviselőház össze­tétele euroszkeptikusabb lesz a mostaninál”. — nyi­latkozta a Szejm elnöke, Wlodzimierz Cimosie­­wicz. „Még az is megtör­ténhet, hogy Lengyelor­szág időlegesen megszűn­het együttműködni ebben a kérdésben európai partne­reivel.” — tette hozzá a po­litikus. Lengyelország ezen döntésével csatlakozott ah­hoz az öt uniós tagállam­hoz (Nagy-Britanniához, Írországhoz, Portugáliá­hoz, Dániához és Csehor­szághoz), amelyek a fran­cia és a holland referendu­mon született elutasító eredmény után a ratifikáci­ós folyamat befagyasztása mellett döntöttek. A len­gyel lépés egybevág a júni­usi uniós csúcstalálkozón született határozattal is, mely szerint addig, amíg Ausztria 2006. januárjában át nem veszi az Európai Unió soros elnöki tisztét, időlegesen fel lehet hagyni az EU-alaptörvény ratifi­kációs folyamatával. Azonban egyre több po­litikus jelenti ki, hogy az Európai Alkotmány jelen­legi formájában halott — annak ellenére, hogy eddig tizenegy tagállam ratifikál­ta, Luxemburg pedig e hó­nap második felében ké­szül referendumot tartani a kérdésről. Aleksander Kwas­niewski lengyel köztársa­sági elnök korábban azt kezdeményezte, hogy ha­zájában október 9-én tart­sanak népszavazást a kér­désben, azonban a francia és holland referendumok után 180 fokos fordulatot tett, és többé nem támogat­ta a voksolás ügyét. A brüsszeli lengyel de­legáció egyik tagja szerint egyrészt ugyan a jelenlegi varsói kormánynak nincs vesztenivalója az esetleges október 9-i szavazással, mert így is, úgy is kikerül a hatalomból. Másrészt azonban ha az uniós alkot­mányra referendumon adott harmadik nem az EU hatodik legnagyobb orszá­gából érkezne, akkor az komoly károkat okozna az európai integráció teljes fo­lyamatának. Úgy tűnik hát, hogy egyre távolabb kerül az eu­rópai alkotmány elfogadá­sának ügye. A májusi-júni­usi francia és holland nép­szavazáson született eluta­sítást követően Lengyelor­szág már a hatodik tagál­lam, amely a ratifikációs folyamat befagyasztásáról döntött. Kérdés, hogy az EU tényleg tartani fogja-e magát júniusi döntéséhez, és az osztrák soros uniós elnökség ideje alatt való­ban visszatér a kérdéshez, vagy az EU-alkotmány ügye csendben elalszik majd. Akármi is lesz, egy mindenképp bebizonyoso­dott: csúfos kudarcot val­lott az a politikai stílus, amely eddig meghatározó volt az unióban. Kiderült, hogy az emberek elítélik a kulisszák mögötti egyezke­dést, a szűk körben szüle­tett döntéseket, a választók lekezelését. Az EU- alkotmány ugyanis e felfo­gás szimbóluma is volt. Most pedig kiderült, hogy ostoba, bugyuta propagan­dával nem lehet azért min­dent eladni, mindent le­nyomni az emberek torkán. A politikusok mostani tanácstalansága, kétség­­beesettsége és riadt kiútke­resése talán reményt nyújt­hat arra, hogy a mostani válságból egy kevésbé Brüsszel-központú, igazsá­gosabb és őszintébb EU fog kilábalni. Olyan közös­ség, amelynek sokan látni szeretnénk öreg kontinen­sünket. Iparűzési adó: igen vagy nem? Ősszel indulhatnak az első perek a magyar állam ellen az iparűzési adó ügyében. A hozzáadott ér­ték típusú adó EU- konformitása ugyanis több szempontból is vitatható. Egyes értelmezések szerint fogyasztói típusú elvonás­nak is minősíthető, így el­lentmond az unió vonatko­zó szabályozásának, mi­szerint csak egyetlen for­galmi típusú adó alkalmaz­ható, ez Magyarországon az áfa. Adószakértők véle­ménye megoszlik arról, hogy a vállalkozó vajon fi­zessen szó nélkül, avagy érdemes már most jogi útra terelni az ügyet. Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint külö­nösen hátrányosan érinti az említett adónem a nagy ka­mat- vagy bérköltséggel dolgozó cégeket. Az utóbbi csoportba tartoznak a sok munkavállalót alkalmazó, valamint a magasan kvali­fikált szakértőket foglal­koztató, jellemzően szol­gáltató társaságok. Ezen felül a nagyszabású beru­házásokba kezdő cégek és az exportorientált vállalko­zások helyzetét ronthatja különösen az iparűzési adó. Az előbbi csoportba, tartozó nagyvállalatok ugyanis nem vonhatják le az adóalapból az érték­­csökkenést. Oszkó hozzá­tette, hogy így a pert indító cégek sorában a nagyválla­lati körtől kezdve a köze­pes és kisvállalkozásokig megtalálhatók az érdekel­tek. A fővárosi önkormány­zatnál eddig hozzávetőle­gesen száz cég jelezte, hogy peres eljárás kereté­ben visszaigényli a 2004. május 1-e óta befizetett iparűzési adót, illetve egyes társaságok idén már be sem fizetik azt. Deli La­jos osztályvezető szerint mindez 5 milliárd forintjá­ba kerülhet a fővárosi ön­­kormányzatnak, amely ta­valy 139 milliárd forintos iparűzésiadó-be vételt könyvelhetett el, az idén pedig 149 milliárdra szá­mított. Az osztályvezető elmondta, hogy az érintett cégeket levélben tájékoz­tatja az önkormányzat a ha­tályos jogszabályokról és a cég fizetési kötelezettségé­ről, valamint az ennek el­mulasztása esetén kiróható szankciókról. Deli úgy gondolja, hogy az adótör­vényekkel kapcsolatos jog­szabálytervezetek őszi be­nyújtása, valamint a hason­ló szisztéma szerint műkö­dő olasz regionális adóval kapcsolatos európai bírósá­gi döntés előtt elhamarko­dott a fizetést megtagadó cégek részéről ez a maga­tartás. Az EB két vonatkozás­ban hoz majd döntést: egy­részt az adónem EU- kompatibilitását ítéli meg, másrészt az ítélet időbeli hatályát határozza meg. Amennyiben összeférhe­tetlennek minősít egy adó­nemet, eldönti, hogy visz­­szamenőleges, vagy csak jövőbeli hatálya legyen az ítéletnek, visszafizetési kö­telezettség esetén pedig azt, hogy minden cég, vagy csupán az eljárást kezde­ményező társaságok kap­ják meg 2004. május 1-jére visszamenőleg a befizetett iparűzési adó összegét. Ez utóbbi döntés meg­hozatalakor az adott tagál­lam jó-, avagy rosszhisze­műsége sokat nyomhat a latban, így a magyar állam­nak most úgy érdemes kommunikálnia, hogy jóhi­szeműsége (nem tudtak ar­ról, hogy nem EU- kompatibilis az adó, mivel az ellen Brüsszel nem emelt kifogást a csatlako­zást megelőzően) bizonyí­tást nyerjen. Oszkó egy osztrák példát említett, amikor ugyan nem kompa­tibilisnek ítéltek egy adó­nemet, de az államot jóhi­­szeműnek tekintette az EB, így csak a ténylegesen pe­reskedő cégeknek ítéltek meg visszatérítést. Elnök nélkül marad a Rádió Elnök nélkül marad a Ma­gyar Rádió legalább két hó­napra, mert nem jutottak egyezségre a parlamenti pár­tok delegáltjai Kondor Kata­lin utódjáról. A mostani pró­bálkozás jóval erőtlenebbre sikeredett, mint az első. Ak­kor legalább a parlamenti frakciók küldöttei találtak kompromisszumos jelöltet, akit aztán a civil szervezetek képviselői buktattak el. A mostaninál már a pártdelegál­taknál megállt a folyamat. A tizenöt pályázó közül Benda László MTV-s külpolitikai újságíró állt a legközelebb a győzelemhez — egyetlen szavazata hiányzott a befutás­hoz. A kudarc miatt most már bizonyossá vált, hogy a hó­nap végén távozó Kondor Katalin helye betöltetlen ma­rad. Az üres posztra pályáza­tot írnak ki, harmadszorra is. Ha abban a körben sikerülne elnököt választani, az akkor is csak októberben léphet hi­vatalba, az átmeneti időszak­ban pedig a két alelnök egyi­ke, Hollós János vagy Göblyös István lesz az ügyvi­vő. Hogy melyikük, azt a le­köszönő Kondor Katalin döntheti el. A gazdasági területeket felügyelő Göblyös 2002-ben még az V. kerületi MDNP el­nökségi tagjaként írt alá egy közleményt, amelyben kérték felvételüket a Fideszbe. Hol­lós Jánost pedig az Orbán Viktorral készült interjúk egyik készítőjeként ismerhet­te meg a közvélemény. Ő a jobboldali újságírók mellett rendszeresen kiálló, a balol­dalt és a szocialista-liberális kormányt élesen bíráló Ma­gyar Elektronikus Újságírók Szövetségének az elnöke. Előfizetési szelvény Név: Lakcím: Telefonszám: Ezúton megrendelem a Magyarság c. hetilapot: □ 1/2 évre (Kanadában CDN $37.45, az Egyesült Államokban US $35.00) □ 1 évre ( Kanadában CDN $64.20, az Egyesült Államokban US $60.00) □ 2 évre (Kanadában CND $128.40, az Egyesült Államokban US $120.00) □ csekk □ pénzes utalvány (Money Order) □ készpénz Kedves Olvasók! Kérem ne feledjék, hogy a régi szerkesztőség feloszlott, és a régi szerkesztőségi cím már nem él. Előfize­tésüket az új rímre küld­jék, mely a következő: Magyarság 2343 Brimley Rd. Suite #831 Toronto, ON MIS 3L6 Canada Az előfizetési csekket „Magyarság” névre szí­veskedjenek kiállítani. A nagy találkozás Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor Július 8-án szemtől­­szembeni eszmecserét folytatott a televízió nagy nyilvánossága előtt a jelen­legi és a volt miniszterel­nök — Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor. A két po­litikus szereplését nagyjá­ból döntetlennek minősí­tették a napilapok, a politi­kai elemzők többsége azonban Orbán Viktort ítélte jobbnak. Orbán Viktor három ja­vaslatot tett. Az első az 5 százalékos áfacsökken­tésre vonatkozott. „Az áfacsökkentést az emberek nem fogják érezni” — hangsúlyozta Orbán Vik­tor. Mint mondta, az erre szánt 166 milliárd forint­ból „vegyünk egy balka­nyart, és csökkentsük a legkisebb keresetű, bérből és fizetésből élők adóter­hét. Ha a 18 százalékos adókulcsot lehozzuk 13 százalékra, az 160-170 milliárd forintba fog kerül­ni” — érvelt Orbán. A má­sodik javaslat a gázáreme­lésre vonatkozott, amely az intézményeket érinti. „Arra szeretném kérni önt, hogy legalább a kórháza­kat, a rendelőintézeteket és az iskolákat vegyük ki eb­ből a körből, mert ott vagy a szolgáltatások színvonala esik, vagy az embereket fogják elbocsátani” — fo­galmazott Orbán Viktor. A harmadik javaslat a Ferihe­gyi repülőtér folyamatban lévő eladását érintette. Mint a volt kormányfő mondta, a reptér „aranyto­jást tojó tyúk”, hiszen min­den évben nyereséges. „Ha lehet, inkább tartsuk meg a közvagyon körében” — fogalmazott a Fidesz elnö­ke. Hangsúlyozta: ez biz­tonsági és gazdasági kér­dés egyszerre, hiszen a re­pülőtér az ország biztonsá­gi kapuja, nem szabadna idegen kézbe adni. Gyurcsány Ferenc vála­szában többnyire az előző kormány fentiekkel kap­csolatos intézkedéseit bí­rálta, mindazonáltal el­mondta: a javaslatokat megfontolják, mivel van­nak bennük racionális ele­mek. Orbán Viktor az adó­rendszerrel kapcsolatban kifejtette: a jelenlegi rend­szer bünteti a nagycsaládo­sokat, hiszen nem veszi fi­gyelembe a gyermekek számát. Gyurcsány Ferenc válaszában hangsúlyozta: nem szabad összekeverni a szociálpolitikát a személyi jövedelem adó kérdésével, így ő szeretné megőrizni az adórendszer „hagyomá­nyos” formáját. Orbán Viktor azt is szorgalmazta, hogy a hiva­talban lévő miniszterelnök által meghatározott árak — ilyen például a gázé, a vil­lanyé, a kötelező biztosítá­sé vagy a közlekedési tari­fáké — növelése az általá­nos áremelkedés mértékét ne haladhassa meg. Gyur­csány Ferenc viszont kifej­tette: nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a piaci viszonyokat, mert en­nek az lesz a következmé­nye, hogy állami vállalatok csődközeli helyzetbe ke­rülnek. „A világpiaci ára­kat nem mi befolyásoljuk, nem jó elhitetni az embe­rekkel, hogy mi csináljuk a gazdaságot” — fogalma­zott a miniszterelnök. Or­bán viszont úgy vélte, hogy a törvény azért ad felhatalmazást a kormány­főnek bizonyos árak meg­határozására, és e lehető­séggel Gyurcsánynak élnie kellene. Gyurcsány Ferenc a sa­ját monológjában bírálta Orbán beszédét, melyben — mint mondta — túl sok volt a negatív, lekicsinylő jelző. Gyurcsány hangsú­lyozta: Magyarország erős ország, jó okkal lehet büsz­ke számos teljesítményére, a magyar emberek „ver­senyképesek” az EU bár­mely más nemzetével. Mint fogalmazott: látható, hogy tőlünk félnek az uni­óban, hiszen tudják, hogy a magyarok szívesen dol­goznak, és tudnak is dol­gozni, és ha lehetőséget kapnak arra, hogy külföld­ön is megmutassák tudásu­kat, akkor helyt fognak áll­ni — ezért nem engedik be például Németországba vagy Franciaországba a magyar munkavállalókat. Politikai elemzők vélemé­nyei Orbán Viktor az azono­sulás taktikáját követte a vitában — mondta Kiszel­­ly Zoltán politikai elemző. A Fidesz elnöke megpró­bált a bizonytalanok felé nyitni, vagyis a nyugdíja­sok, a fiatalok és családo­sok felé. Gyurcsány Fe­rencnél a meggyőzés volt az erősebb, a miniszterel­nök kompetens politikus képében jelent meg. Igazi államférfiként mutatkozott be — tette hozzá Kiszelly Zoltán. A politikai elemző szerint Gyurcsány megmu­tatta az MSZP tagság szá­mára, hogy méltó vetély­­társa Orbán Viktornak. Somogyi Zoltán politikai elemző szerint mindkét po­litikus viszonylag jól hasz­nálta a felvett magatartást, vagyis a népszónokit és a szakértőit. Somogyi Zoltán hozzátette, hogy mindkét politikus sok mindent fel­használt a bizonytalan sza­vazók meggyőzéséért. El­sősorban a gazdagokkal hozakodtak elő mindket­ten, és megpróbálták egy­más álláspontját hiteltele­­níteni. Orbán Viktor legin­kább azt akarta elhitetni, hogy valójában támogatja a kormányt. Gyurcsány Ferenc pedig egy kompe­tens, hozzáértő kormányfő képét akarta mutatni, és ki akarta védeni a választások előtt a „rossz a kormány ezért váltani kell” effek­tust. Gyurcsány Ferenc jelmon­data elsősorban az volt, hogy „értek hozzá”, Orbá­né pedig az, hogy „értem az embereket”. Orbán Vik­tor kezdeményezőbbnek tűnt — például a három pontos javaslat jellemző példa erre. Összegzéskép­pen pedig mindkét kor­mányfő próbált higgadt maradni. 2 — EiMMSSEB — No. 2 — 2005. július 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents