Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-07-08 / 28. szám
4 - fflaSMMS- No- 28 — 2005. július 8 Lovas István nyílt levele Mahmútl Ahmadínezsádhoz, Irán megválasztott elnökéhez. Teherán főpolgármesteréhez A száz (vissza)lépés nem segített a kormány népszerűségén Tisztelt Elnök Úr! Szívből gratulálok megválasztásához, amely — talán mondani sem kell — „hatalmas meglepetést” okozott nyugati a politikusoknak és a lapoknak, amelyek évek óta arról cikkeznek, hogy az iráni társadalom alig várja a modernizációt és a liberalizációt. Nem véletlen, hogy majd’ szívszélhűdés érte őket, amikor várakozásaikkal homlokegyenest, Önt választották meg, Teherán 49 éves, „ultrakonzervatív” polgármesterét, nem a mérsékelt riválisát. E nyugati lapok olyannyira „ismerik” az iráni helyzetet, hogy egyik része Önt vallásosnak, másik része vallástalannak nevezte. Nagy arányú részvétel mellett, meggyőző fölénynyel történt megválasztása fölötti örömöm több forrásból is táplálkozik. Az egyik az, hogy egy olyan világban, ahol az ultrakonzervatív, jobboldali, keményvonalasok kerülnek hatalomba, hátrányos lehetett volna országa nemzeti érdekei szempontjából, ha a „reformerként” számon tartott Ali Ahbar Elasemi Rafszandzsani volt elnököt választják meg. Egy olyan világban, ahol egy szélsőjobboldali Bush elnök a vezetője a világ egyetlen szuperhatalmának, vagy a hasonlóan szélsőjobboldali, végsőkig eltökélt és módszereiben szintén nem válogató Ariel Sáron izraeli miniszterelnök diktálja a tempót — nem utolsósorban az Ön országa ellen. A nyugati lapok tudósításaiban megbízni ugyan eléggé kockázatos vállalkozás, de meglehetősen egybehangzó vélemények szerint — és ez örömöm másik forrása — Ön nem egy alkalommal kijelentette, hogy Iránnak joga van a nukleáris energiára és az uránium dúsítására. Azt is elmondta, hogy az iráni atomreaktorok ügyében tárgyaló iráni delegációk meglehetősen puhák. Mindkét állításában teljesen igaza van. Sőt. Vegyük sorra. Az Egyesült Államok 2003-ban azzal vádolta Önöket, hogy nukleáris fegyvereket akarnak kifejleszteni. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Bizottsága megvizsgálta atomprogramjukat, és nem találta bizonyítékát annak, hogy atomfegyvereket kívánnak kifejleszteni. Ennek ellenére az amerikai — és izraeli — vádaskodások nem szűntek meg. Ez a dolog egyik része. A másik az, hogy — érzésem szerint — Önök tényleg puhák. Egyszerűen fel kellene rúgniuk minden olyan egyezményt, amelyet az atomfegyverek terjedésének korlátozására írtak alá, és utánozniuk kellene az Egyesült Államok legfőbb és leghűbb szövetségesének, Izraelnek a politikáját, amely anélkül, hogy bármilyen atomkorlátozási szerződéssel korlátozná magát, mintegy 300 atomtöltetű fegyverrel szerelte fel magát. Arról pedig szó sem lehetne, hogy az ottani atomfegyvereket bármilyen szervezet ellenőrizhetné. Nem egészen érthető, hogy ezt miért ne tehetnék meg Önök is, hiszen Önöket így is olykor burkoltan, olykor nyíltan naponta fenyegeti békés célú nukleáris berendezéseik elpusztításával az előbb említett két hatalom. Az Egyesült Államok pedig az Önöket körülvevő határokon óriási katonai erőt és hadi potenciált állomásoztak Izrael pedig — mint tudjuk — Irak Ősirak nevű atomerőművét pusztította el, ami mutatja, mire képes egy idegen országgal szemben. A kettős mércének véget kell vetni. Önök békés ország. Egyetlen idegen ország területét nem támadták meg vagy foglalták el, illetve tartják megszállás alatt. Ellentétben az Önöket fenyegető Egyesült Államokkal és Izraellel. Az előbbi Irakot és Afganisztánt is megszállva tartva bábkormányokkal vezeti az elfoglalt országokat, míg Izrael 22 éven át tartotta megszállva Dél-Libanont és tartja évtizedek óta megszállva a palesztin területeket. Egyébiránt nagyon szeretném, ha az Ön új kormányát is felkeresné a földkerekség egyik legszelídebb jobboldali pártjának, a Fidesznek a vezetősége, amely — mint izraeli látogatásával is példát mutatott erre — rátért a kis országok szokványos politikai útjára, a reálpolitika ösvényére. Vagyis kormányközi- és pártközi kapcsolatokat tart fenn függetlenül az adott ország emberjogi helyzetétől. Különben is: az Önök értékrendje hasonlatos a vezető ellenzéki magyar párt értékrendjéhez (a nemzeti értékek előtérbe helyezése, a vallás tisztelete, családcentrikusság, stb.), míg — ellentétben az Egyesült Államokkal és Izraellel — Önök tartózkodnak nem csak gyarmatosító háborúk folytatásától, de ártatlan polgárok meggyilkolásától is. Az Ön kormányát Magyarország vezető ellenzéki pártjának nem csak azért kellene felkeresnie, mert a térség egyik megkerülhetetlen hatalma, hanem Magyarország energiaforrásai diverzifikációja miatt is. De a Fidesz vezetésének azért is el kellene látogatnia Teheránba, mert a kettős mérce mindenben elvetendő, és hosszú távon csakis alkalmazóján áll bosszút. Mint például egy ilyen látogatás elmaradása a választók szemében gyávaságnak tűnő tartózkodást vagy félénkséget mutatna. Jellemző egyébként, hogy a Fidesz magára erőszakolt — szerintem hibás — szelídségi politikája azt eredményezi, hogy a vele igazán barátságtalannak nem tekinthető Századvég legújabb felmérése szerint a biztos pártválasztók közül csupán 3 százalékkal többen szavaznának rá, mint az országot évtizedekre ismét tönkre tevő MSZP-re. Ami nem éppen dicsőségtáblás eredmény. Ha e látogatás megtörténne, kérem, mondja el a Fidesz vezetésének, hogy Ön — akár az ultrajobboldali Bush vagy a szélsőjobboldali Sáron — úgy nyerte meg a választásokat, hogy semmiféle engedményt nem tett sem a másik oldalnak, sem az „ingadozóknak”. Egyébként egy véletlen folytán a választások napján a Brüsszelben tartott Irak Konferencián éppen itt járó iráni közszolgálati televízió meglepően hoszszú, másfél perces interjút készített velem arról, hogy mi a véleményem Iránról, az ottani választásokról és az iráni politikáról. Ha ezt az interjút leadták, az biztosan nagy örömöt okozhatott a teheráni magyar nagykövetségen. Az interjú után a rokonszenves tévériporterrel beszélgetve megkérdeztem, hogy nem félnek-e egy amerikai vagy izraeli rakétatámadástól békés célú atomberendezéseik ellen? Az újságíró mosolyogva válaszolta, hogy egyáltalán nem, mert — mint mondta — az iráni Sahab-rakéták ellencsapása után nem hinné, hogy „túlzottan sok üzletember fektetne be a válaszként megtámadott területekbe”. Megkérdeztem a riportert, hogy a jelöltek közül kit támogat? Önt — felelte. A véletlen érdekes fintora volt, hogy a kezemben lévő egyik nyugati lap — a többihez hasonlóan — azt állította, hogy Önt kifejezetten a tudatlan és tájékozatlan rétegek támogatják. A kormány „Száz lépés” programja egyelőre a várttal ellentétes hatást kelt: a Gyurcsány kormány hivatali ideje alatt még soha ilyen alacsony nem volt a kormányfőben bízó, illetve a kormánnyal elégedett választópolgárok aránya — derül ki a Magyar Gallup Intézet közvéleménykutatásából. Ezzel párhuzamosan a pártokba vetett bizalom is rekord mélységekbe süllyedt, amelyet elsősorban a pártok szavazótáborának a zsugorodása és a bizonytalanok arányának a növekedése jelez. A Fidesz változatlanul tartja a biztosnak tűnő, a teljes népességben mért 10 százalékpontos előnyét az MSZP előtt, de a vezető ellenzéki erőt az ország jelenleg messze legnépszerűbb pártjaként is csupán a felnőtt magyarok 29 százaléka támogatja, ami 2 százalékpontos csökkenést takar. Az MSZP-t értelemszerűen ennél is sokkal kevesebben, 19 százaléknyian választják. Mindez azt jelenti, hogy az MSZP májusi megerősödése átmenetinek bizonyult, júniusban ismét az április második felében mért mélyponton volt a vezető kormánypárt támogatottsága. A két nagy párt összesített szavazótábora nem éri el a választásra jogosultak felét, melynek értelmében a legtöbben nem bíznak egyik politikai tömörülésben sem. Június első fele különösen a miniszterelnök tevékenységének megítélésében hozott változásokat. Azoknak az aránya, akik eddig is negatívan ítélték meg, gyakorlatilag nem változott — az elégedetlenség mértéke ismét az áprilisban már mért eddigi leg-Pozsony a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztése érdekében elvárja, hogy „a magyar fél teljesítse a kisebbségi kérdésekben illetékes vegyes bizottság legutolsó üléséből eredő kötelességét” — közölte június 29-én a szlovák külügyminisztérium. A szlovák külügyminisztérium szóvivője által jegyzett nyilatkozat szerint a magyar kormánynak alá kellene írnia a jelzett bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet, hogy ezzel lehetővé tegye a bizottság munkájának folytatását. Az ügy előzménye, hogy Eduard Kukán szlovák külügyminiszter a kül-Mahmúd Ahmadinezsád teheráni polgármester földcsuszamlásszerű győzelme több egyértelmű üzenetet jelentett az iráni politikai osztály és az USA kormánya számára. Ahmadinezsád két tényező miatt kapta a szavazatok 61.6%-át: a gazdasági válság és az USA kormánya elleni harag miatt. A nagy városokban a fiatalság is tömegesen ment el Ahmadinezsádra szavazni. Jelöltként „az iráni nemzet kis szolgálójának” nevezte magát, a szegények képviselőjének, aki a korruptak ellen harcol. Polgármesterként megadóztatta a nagy építkezőmagasabb értéken, 51 százalékon van. Eddigi támogatói közül ugyanakkor sokan elbizonytalanodtak. Júniusban a megkérdezettek mindössze 27 százaléka vélekedik úgy, hogy a kormány mindent egybevetve inkább jól végzi a feladatát. Ez azonban csak az előző hónaphoz képest jelent nagy visszaesést, mert áprilisban is csak 29 százalék szerint végezte inkább jól a kormány a munkát. Ha iskolai osztályzatokban kell értékelni a kormány munkáját, akkor a múlt havi 39 százalék elégtelen vagy elégséges osztályzat helyett a júniusi bizonyítványosztásnál már 46 százalék adott ilyen alacsony értékelést. „Jó”-nak csak 16 százalék, kiválónak pedig csupán 2 százalék értékelt. A megkérdezettek 55 százaléka szerint a jelenlegi kormány az előzőhöz képest rossz irányba változtatott a dolgokon és csak 28 százalék gondolja úgy, hogy a kormány jó irányba változtatta meg a dolgokat. A „Száz lépés” intézkedéscsomag legnagyobb baja nem az, hogy nem csökkenti elég radikálisan a társadalmi egyenlőtlenségeket. Sokkal inkább az, földre akkreditált szlovák misszióvezetők évi értekezletén azt sürgette: Magyarország hagyja abba egyoldalú lépéseit. A szlovák közszolgálati hírügynökség, a TASR jelentése szerint a diplomataértekezleten Kukán kifejtette: Pozsony a két ország viszonyát a magyar-szlovák alapszerződésben rögzített elvekkel összhangban, a két ország területén élő kisebbségeket — a szlovákiai magyarokat és a magyarországi szlovákokat — érintő egyezményeknek és az Európai Unió jogrendjének megfelelően képzeli el. A magyar részről „egyoldalú intézkedéseket” emket és a pénzből alapot létesített a szegényebbek építkezéseire. Teheránban sok hidat építtetett és feloldotta a forgalmi dugókat. A második tényező, a Washington elleni düh is kézenfekvő volt. Jónéhány, az USA által fizetett rádió- és televízióadást sugároztak az országba Prágából, Irakon és Pakisztánon keresztül. Ezeken a választások hiteltelenségét hangoztatták, és a népet bojkottra szólították fel. Olyan gyanú is felmerült, hogy a khuzestani és teheráni robbantások is USA indíttatásra történtek. Ellenfelétől eltérően, Ahmadinezsád nem hogy ma nem az egyenlőtlenségek általában vett csökkentése, hanem a társadalomból kihullottak visszaillesztése lenne a legfontosabb társadalompolitikai feladat. Vizsgált témánk szempontjából alapvetően kétfajta szegénység létezik. Az egyik az úgynevezett jövedelmi szegénység, amely a népesség minimum 30 százalékát érinti, hatalmas tömegeket, ám aránya Magyarországon az 1995 óta tartó gazdasági növekedéssel csökken. A mindenkori kormányok legfontosabb tennivalója ezzel kapcsolatban nem más, mint megteremteni a tartós és gyors gazdasági növekedés feltételeit és vigyázni arra, hogy azt — például többmilliós tömegeket érintő szociálpolitikai osztogatással — ne áshassa alá semmi. Alapvetően más problémát jelent a tartósan leszakadók — a népesség 7-8 százalékát teszik ki — problémájának kezelése. Ok ugyanis nemcsak szegények, hanem tartósan munkanélküliek is. Gyerekeiknek sincs esélyük a felzárkózást lehetővé tevő iskolába járni, ezért is öröklődik generációról generációra a nyomor. Az ilyen típusú szegénység megszűnéséhez még a tarlítő, ám ezt nem pontosító szlovák külügyminiszter véleményét az MTI érdeklődésére a szlovák külügyi szóvivő, Juraj Tomaga nem kívánta boncolgatni. A hír értelmezése Budapesten is nehézségeket okozott; Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter nem sokkal később az MTI-nek azt mondta: nem tudja, milyen összefüggésben tett ilyen kijelentést a szlovák kollégája. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi kérdéseket felügyelő államtitkára, a kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke olyan értelemben nyilatkozott, tett felhívást az USA-hoz való közeledésre. Azt állította, hogy „Iránnak nincs szüksége erőltetett USA kapcsolatokra... Az USA azért szigorította az iszlám köztársasággal való kapcsolatokat, hogy ártson az iráni népnek, és ugyanezt teszik azok, akik e kapcsolatok úirafelvételét szeretnék”. Az elnök mérnöki tudományos fokozattal (PhD) rendelkezik közlekedési és szállítási szakterületeken. Korábban Nyugat-Azerbajdzsán és Ardebil kormányzója, majd a kultúra és felsőoktatás minisztériumának kulturális tanácsosa, végül Teherán tós és gyors növekedés sem elégséges feltétel, ahhoz a kormányok aktív beavatkozására is szükség van. A rendszerváltás idején az ország békebeli történelmének legmélyebb válsága bontakozott ki. 1989-1992 között a munkahelyek egyharmada elveszett, s a mai napig nem nőtt jelentősen a számuk. A hetvenes években komoly technológiaváltáson ment át a világ, ami mindenütt elbocsátásokhoz vezetett. Hozzánk ez csak a rendszerváltás után gyűrűzött be. Ehhez jött még a hagyományos piacok elvesztése, s az, hogy a neoliberális gazdasági stratégia miatt hamarabb kezdődött és mélyebb volt a válság, mint a legtöbb volt szocialista országban. Gyorsabban ment a kilábalás is, de a társadalmi költség igen magas volt. A magyar munkaerő úgy modernizálódott, hogy „leselejtezték” az egyharmadát. így ma nem csupán a szegénységgel és az egyenlőtlenséggel kell megküzdenünk, hanem azzal is, hogy a társadalomból tartósan kihullott mintegy 700 ezer ember. A társadalom alján egyre mélyül a szakadék. Ez nincs mindenhol így. Nincs így Nyugat-Európában, de például Oroszország és Lengyelország is jóval szegényebb és egyenlőtlenebb, mint Magyarország, ott mégsem találni a nálunk kialakulthoz hasonlíthatóan mély és nehezen átjárható szakadékot. A fentiek miatt a mélyszegénység kezelése Magyarországon nem pusztán elosztási probléma. Ha a legszegényebbek kicsit több pénzt kapnak, az nem old meg semmit. Mert nem hogy sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem a magyar diplomácia nem tud olyan lépésekről, amelyeket öszszefüggésbe lehetne hozni a szlovák diplomácia nem pontosított elvárásaival. „Ha nincs tudomása ilyen lépésekről, akkor hadd emlékeztessük” — fogalmazott Szabó Vilmos nyilatkozatára reagálva a szlovák külügyi szóvivő, aki azonban a továbbiakban sem pontosította, vajon milyen (nem teljesített) kötelességei erednek Magyarországnak a vegyes bizottság megállapodásaiból. Tomaga azonban emlékeztetett arra, hogy a szlovák diplomácia vezetője a diplomapolgármestere volt. 1986- ban A Forradalmi őrség különleges erőinek parancsnoka. Politikai nézeteit így foglalta össze: a külpolitika elvben világszerte a béke megteremtésén fáradozik. Irán mérlegelés után kapcsolatokat fog keresni, amelyek a kölcsönös tiszteleten és egymás jogainak elismerésén nyugszanak. Előnyben részesülnek a közvetlen szomszédokkal való kapcsolatok, majd az olyan országokkal való kapcsolatok, amelyek valaha az iráni civilizáció zónájában voltak, majd a muzulmán államokkal és végül a velünk szemben nem ellenséges államokkal való kapcsolatok. Az ENSZ szerkezetét egyaz a problémájuk, ami a Kádár-rendszerben volt, hogy van ugyan munkájuk, többé-kevésbé biztos otthonuk és megélhetésük, de azért több pénzre lenne szükségük. A legszegényebbek ma szélsőségesen szegregált körülmények között laknak, gyakran 50 kilométeres környezetükben sincs munkahely, gyerekeik úgy nőnek fel, hogy nem látnak rendszeresen munkába járó felnőttet, sőt olyan iskolát sem, amely képessé tehetné őket arra, hogy ne váljanak ők is egész életükre munkanélkülivé. Pontosan tudni, hogy Magyarország mely területei terheltek a mélyszegénységgel. Az erről készült térképek döbbenetes pontossággal egyeznek meg a munkanélküliek, az aluliskolázottak és a cigányok által legmagasabb arányban lakott területeket mutató térképekkel. Az oktatás fontossága a következő generációk felzárkózása miatt nyilvánvaló. Már az is sokat segítene, ha megszüntetnék a legkirívóbban diszkriminatív iskolai stratégiák költségvetési támogatását. Ezekre a programokra a leszakadó, gettósodó, aprófalvas, jobbára határ menti térségekben lenne a legnagyobb szükség, ahonnan a parasztok rég elmenekültek, ezzel szemben bőven van föld s kihasználatlan munkaerő. Nem az a cél, hogy az itt élők rögtön versenyképesen termeljenek, hanem hogy a saját fogyasztásuk egy részét előállítsák. Tél végén hihetetlenül leromlott embereket találni ezekben a közösségekben. Ne feledjük, a tartós éhezés nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is rombol. taértekezleten Szlovákia és Magyarország kapcsolatainak dinamikus fejlődését célzó érdekek mellett tette le a garast. „E tekintetben fontos lépésnek tartjuk például azt, hogy a magyar fél teljesítse a kisebbségi vegyes bizottság legutóbbi üléséből eredő feladatait, értve ez alatt a bizottsági ülés jegyzőkönyvének magyar részről esedékes aláírását, hogy ezzel lehetővé tegye a kisebbségi vegyes bizottság munkájának folytatását” — fogalmazott a szlovák külügyminisztérium szóvivője. A kisebbségi vegyes bizottság legutóbb 2003-ban ülésezett. oldalúnak és az iszlám világgal szembenállónak tartja. Az iszlám világnak esélyt kellene adni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol egyesek vétójoggal rendelkeznek, ami szerinte rossz. Programjának egyik kulcspontja a nukleáris energia kérdése. Az e körüli vitákról ezt mondta: hiszek abban, hogy körültekintéssel és bölcsességgel megoldható ez a probléma. Hangsúlyozta, hogy Iránnak joga van a nukleáris technológiához. Gazdaságpolitikai téren Ahmadinezsád magánosítás helyett nemzeti újjáépítési program indítását javasolja. Ismert dolog, hogy ellenzi az IMF és a Világbank tevékenységét. Pozsony kifogásokat emelt Magyarországgal szemben Az iráni választás üzenete Lenne mit megbeszélni... Európába vagy déli nyaralásra készül? Irodánk ez évben is rendkívül kedvező árakat kínál. Hozassa látogatóba szeretteit! Töltse fel élményeit Európában, vagy Florida, Kuba, Mexikó, Hawaii csodálatos üdülőhelyein! • meghívólevelek • betegségi biztosítás • déltengeri hajóutak • szálloda foglalás • gépkocsi kölcsönzés Szolgáltatásaink 20 éve minden igényt kielégítenek. 57 York Street 235 Dixon Rd. London, Ont., N6A 1A6 Toronto, Ont., N9P 2M5 (519) 663-0301 (416) 241-4654 í 1-800-838-9878 1-800-265-2707 • - —*"»a«T ir'iemr
