Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)

2005-07-02 / 27. szám

July 2, 2005 Last Issue / Utolsó kiadás A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 27 Price $ 2.00 Hogyan kell búcsúzni? Nem tudom, még soha nem búcsúztattam el újságot. Ha körülnézek most a szer­kesztőségben, könnyes szemeket látok csak, azo­­két, akik immár harminc éve itt dolgoztak velem, sokszor éjt nappallá téve, hogy olvasóinknak legyen mit kézhez kapniuk minden héten. A futásnak vége, a gé­pek leálltak, először har­minc év óta. A lap pálya­futása alatt sikerült mindent legyőznünk, a rossz időjá­rástól a kommunisták gán­­csoskodásáig mindent, és túléltük azokat. írógárdánk napról napra jelesebb lett, kiváló cikkeikkel kedves­kedtünk olvasóinknak. Ve­szekedtünk a kikézbesítő postával, hogy előfizetőink időben megkapják az új­ságot. Sajnos azonban minden a végére ér előbb utóbb. Az indulásnál laptulajdono­sunk, Vörösváry István már úgy kalkulálta a lap fut­Búcsúzunk! tatását, hogy minden defici­tet a sikeres nyomdavál­lalatunk fedez majd. így is volt ez hosszú ideig, csak így tudtunk fejlődni, egy kőnyomatos újságból előte­remteni a nyugati emigráció legszebb, színes újságját. Az évek múltak, a deficit nőtt és elérkezett egy olyan pontra, amelyet már a nyomda sem tudott pótolni: a kiadások messze meg­haladták a bevételt. Az esetleges lap-árakat és a hirdetéseket már nem lehe­tett emelni, az olvasók ezt világosan tudtunkra adták amikor két dollárra emeltük egy lap árát. Torontó, Ka­nada és az USA magyarjai ezt soknak találták, ámbár fogcsikorgatva kifizették a lap árát és előfizetését. Tovább emelni nem lehe­tett! Be kell zárni a lapot. 55 év után bizony ez nem könnyű. Nincs több korai kezdés, ingyen túlóra, ide­geskedés, hogy a cikkek időben megérkezzenek a ki­adóba, nincs szükség többé a lelkes kis csapatra, amely kipostázza, zsákolja a lapot minden héten és szállítja azt a rendeltetési helyére, és nincs többé telefonhívás, hogy apróhirdetéseket ve­gyünk fel lakáskiadásra, vagy éppen házasságot ke­resők részére. Az iroda kihalt, prés, csak az emlé­kek délibábja kereng a kopott falak között. Néha­­néha be be látogatunk, hogy a levelezésekre vála­szoljunk, de ez is elmarad nemsokára. Vége van egy lapnak, — élt 55 évet! Kedves olvasóink, előfi­zetőink, támogatóink! Kö­szönjük szívünk mélyéből, hogy velünk voltak, együtt ettük az emigráció kenyerét és mi arról beszámolhat­tunk Önöknek. Most nyug­díj vár ránk, más elfoglalt­ságot kell keresnünk ma­gunknak. De legyen az akárhogy, lapunkat és an­nak olvasóit nem tudjuk feledni, Önök velünk lesz­nek életünk hátralévő ré­szében is. A viszontlátásra a kü­lönböző magyar rendez­vényeken, bálokon, irodal­mi esteken, ahol továbbra is találkozni fogunk Önök­kel, kedves olvasók. Búcsúzunk, — könnyes szemmel, — a viszontlátás­ra! Gaal Csaba, főszerkesztő Blair békíti Európát Chirac és Blair az európai biztonságról tárgyalnak „Szenvedélyes Európa­­párti vagyok, mindig is az voltam” — biztosította az Európai Parlamentet a brit kormányfő, aki e héten veszi át az EU soros elnök­ségét. Mintegy húszperces felszólalásában a kormány­fő békülékenyen igyekezett vázolni a következő soros brit elnökség célkitűzéseit. Noha bírálóira — a büdzsé­kudarcért őt hibáztató Jean- Claude Juncker luxemburgi kormányfőre, a leköszönő soros EU-elnökre és Ger-Condoleezza Rice ame­rikai külügyminiszter szaú­­di vezetőkkel tárgyalt azt követően, hogy bírálta a sivatagi királyságot, amiért késik a demokratikus re­form. Rice emellett három bebörtönzött ellenzéki szabadon engedését sür­gette. A találkozó után így jellemezték meg­figyelők a június 22-i Saron-Abbász találkozót. Két ciszjordániai város — Kalkilija és Betlehem — ellenőrzésének átengedésé­ről, illetve a bebörtönzött palesztinok szabadon en­gedéséről volt szó a talál­kozón, ezt szerette volna Abbász kiharcolni a palesz­­ánoknak. Még szóba került 26 ezer palesztin munkás és 13 ezer kereskedő minden­napos belépésének engedé­lyezése is a zsidó állam őrületére, valamint az Izrael és a Gázai övezet cözötti határátkelők hosz­­>zabb nyitva tartása, mely­női Sáron egy jottányit nem íngedett. A csúcstalálkozó után Abbász, távozva a reziden­ciáról, nem tartotta meg ervezett sajtóértekezletét, nanem — csalódottságának eleként — Ahmed Koréi nalesztin miniszterelnököt nízta meg a sajtó tájékoz­hard Schröder német kan­cellárra — név nélkül utal­va kifejtette: nem sértegeté­sekkel kell vitázni Európá­ról. A korábban neki szege­zett vádakra válaszul arról beszélt: nem a szabadpiaci és a szociális Európa közöt­ti vitáról van szó. A szociá­lis és a gazdasági Európá­nak egymást kell támogat­nia. A munkáspárti politi­kus azt mondta: „Soha nem fogadnék el egy olyan Európát, amely egyszerűen egy gazdasági piac”. A Abdullah koronaherceg, az ország de facto vezetője azt mondta, hogy a szaúdi nép hivatott eldönteni, hogyan haladjanak a reformok. „A három ellenzéki sorsa pedig a bíróságokon múlik, és a kormány nem tud közbe­avatkozni” — tette hozzá. Condoleezza Rice hatá­tatásával. Koréi szerint egyetlen esetben sem kap­tak pozitív választ, még azokban a kérdésekben sem, melyekben pedig dön­tést vártak. A találkozón Sáron ga­ranciákat akart kapni a palesztin féltől arra, hogy nem nyitnak tüzet a Gázai övezetből augusztus köze­pétől kivonuló izraeliekre, és az izraeli katonaság távozása után nem ragad­hatják magukhoz a hatalmat a térségben. A tárgyalás másnapján Izrael felújította a „célzott likvidálásokat” a palesztin lakosság ellen. Gideon Ezra közbiztonsági miniszter a hadsereg rádiójában „min­den eszközt megengedhető­nek” nevezett az Iszlám Dzsihád elnevezésű palesz­tin szervezet semlegesítésé­re. Ariel Sáron kormányfő februárban függesztette fel a terroristaként kiszemelt palesztinok megölésének szociális modellről mind­amellett azt mondta: miféle modell az, amely 20 millió európai munkanélkülit jelent? Blair tagadta, hogy a legutóbbi EU-csúcson rajta múlt volna a költségvetési megállapodás. Ő az első brit vezető — mondta —, aki egyáltalán hajlandó tárgyalni a Londonnak járó különleges visszatérítésről (jelenleg egyébként évi 5,3 milliárd euró). Szavai sze­rint London törekszik a rozott hangnemben szorgal­mazta a demokratikus re­formokat az arab világban. Szaúdi látogatása előes­téjén, Egyiptomban azt mondta: a szabad választás­tól való félelem többé nem igazolhatja a szabadság megtagadását. Rice demok­ratikus változásokat sür­getett Mubarak elnöknél is, az ellenzéki csoportokat pedig arra szólította fel, hogy mondjanak búcsút az erőszaknak. „Hatvan éven át országom, az Egyesült Államok a demokráciával szemben a stabilitásra he­lyezte a hangsúlyt a Közel- Keleten. Ezzel egyik cé­lunkat sem értük el. Most más irányt veszünk, támo­gatjuk a népekdemokíatikus vágyait. Amikor demok­ráciáról beszélünk, az alatt azt értjük, hogy a kormá­gyakorlatát, miután tűzszü­netben állapodott meg Mahmud Abbász palesztin elnökkel. Egy magas rangú izraeli katonai parancsnok jelezte: az izraeli hadsereg nem tanúsít tovább önmér­sékletet az Iszlám Dzsihád­­dal szemben. A Dzsihád elleni legújabb nagyszabású razzia június 23-án indult a szervezet 52 tagjának őrizetbe vételével. Izrael légi csapásokat is kilátásba helyezett a Gázai övezetben arra az esetre, ha a palesztinok megpróbálnák akadályozni a területről történő kivonulást. Eival Giladi, a miniszterelnöki hivatal illetékese szerint „ha a nagy pontosságú tá­madások nem lesznek ele­gendőek, olyan fegyverzetet — helikoptereket és repülő­gépeket — is bevethetünk, amely nagy járulékos pusz­títást végez, és komoly veszélyt jelent a környéken élőkre nézve”. költségvetési megállapodás­ra, a versenyképesség fej­lesztésére, s arra, hogy tető alá hozza a Bolkenstein­­irányelvet és a munkaidő­direktívát. (Blair mindket­tőben a legliberálisabb állásponton van.) Miközben az unió veze­tői újabban visszafogottan nyilatkoznak az EU további bővítéséről, Blair szerint ebben „nem veszélyt kell látni, mintha olyan nulla összegű játszma volna, amelyben a régi tagok nyok garantálják polgáraik alapjogait, például a szólás­­szabadságot, a gyülekezés, a vallásgyakorlat, a gyere­kek — lányok és fiúk — iskoláztatásának szabad­ságát, és azt a szabadságot is, hogy éjszaka ne kopog­jon az ablakon a titkosren­dőrség. Eme jogok garan­tálása minden kormány kötelessége” — fejtegette a Bush-kormányzat új közel­­keleti doktrínáját Rice. A külügyminiszter mél­tatta Mubarak elnököt, amiért első ízben lehetővé teszi szeptemberben az elnökválasztást — amelyet az ellenzék egyébként áldemokráciának nevez. Figyelmeztetett azonban, hogy egy idő után meg kell jelennie a jogállamnak, és fel kell hagyni a rendkívüli rendeletek útján történő kormányzással. Rice beszédében arra is utalt, hogy szakítva az évtizedes amerikai gyakor­lattal, nem fogadja el az arab rezsimek érvét arról, hogy a demokráciával az iszlámisták befolyása meg­növekedne. Tehát elképzel­hetőnek tartja, hogy a de­mokratikus játékszabályokat elfogadó iszlámista erők részt vehessenek a politikai életben. Az iszlámisták népszerű­sége azonban a Közel-Kele­ten komoly dilemmát jelen­tene Washingtonnak. Egy szabad választással min­denképpen előretörnének az egyiptomi Iszlám Testvéri­séghez hasonló csoportok, de az ő elképzeléseik na­gyon is távol állnak Ameri­ka demokrácia-felfogásától. Ezért is fogalmazott úgy Rice, hogy a változásnak nem egyik napról a másikra kell bekövetkeznie — amit különösen a stratégiai szö­vetséges, a vallási-konzer­­vatív monarchia által kor­mányzott Szaúd-Arábiában értékeltek. vesztenek, ahogy az újak nyernek, hanem egy rendkí­vüli, történelmi lehetőséget a nagyobb és erősebb unió építésére”. Külön kiemelte az EU kötelezettségeit Horvátországgal és Török­országgal szemben (miköz­ben az előbbieket főleg éppen a britek tartják par­kolópályán.) A Blair által nyitott vitában felszólaló Szájer József EP-képviselő (Fi­desz) egyetértett Blair programjának fő irányaival, de szerinte a mezőgazda­­sági támogatás reformját a belső egyenlőtlenség felszá-Donald Rumsfeld védel­mi miniszter szerint az Egyesült Államok men­tőövet dobna a terroristák­nak azzal, ha menetrendet szabna az amerikai katonák iraki kivonulásának. A Pentagon vezetője a szená­tus katonai bizottsága előtt hangsúlyozta, hogy téved­nek azok, akik arról beszél­nek, hogy Amerika vesztés­re áll Irakban. Richard Myers tábornok, a vezérka­ri főnökök egyesített bizott­ságának az elnöke úgy fogalmazott, hogy kataszt­rofális következménnyel járna, ha az amerikai kato­nák a feladat elvégzése előtt távoznának Irakból. molásával kell kezdeni: „kapja meg a lengyel, a magyar, az észt paraszt is azt a támogatást, amely az osztrák, francia és brit társának jár”. Ennél éleseb­ben fogalmazott Tabajdi Csaba, úgy vélve: „a mező­­gazdaság finanszírozását át kell gondolnunk, és Tony Blair támadását keményen vissza kell vernünk. Ha nem lesz rá elegendő for­rás, nem tudjuk megvédeni az európai gazdákat, és félő, hogy hamarosan nem lesznek európai termékek a boltokban, mert kiszorítják azokat a brazil és kínai áruk.” A minisztert és a kato­nai vezetőket a meghallga­táson az iraki kilátásokról faggatták a szenátorok, akik között többen hangot adtak elégedetlenségüknek az utóbbi időben az iraki fejlemények alakulása mi­att, illetve felrótták, hogy a kormány rózsás képet fest a tényleges helyzetről. Chuck Hagel befolyásos republikánus párti szenátor például úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok vesztésre áll Irakban, Geor­ge Bush amerikai elnök kormánya pedig elszakadt a valóságtól. Nancy Pelosi, a kép­viselőház demokrata párti Donald Rumsfeld (folytatás a 2. oldalon) Szaúdi vezetőkkel tárgyalt Condoleezza Rice Condoleezza Rice A mézesmadzag és a bot politikája Rumsfeld nem akar kivonulni Irakból KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarsag@wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 247.61 HUF 1 USD (Amerika) = 204.90 HUF 1 CAP (Kanada) = 166.26 HUF ♦ Ottawa. — Számos egészségüggyel foglalkozó kutató — köztük három kanadai — 436 millió amerikai dollárt kapott a Gates Alapítványtól abból a célból, hogy fékezzék meg a fejlődő országokat sújtó járványokat. ♦ Fort Bragg. — George Bush amerikai elnök a Fort Bragg-i katonai bázisról beszédet intézett az Irakban szolgáló katonákhoz és az amerikai nemzethez. A beszéd az elnökre nehezedő és napról-napra fokozódó nyomás kényszerére hangzott el, ugyanis a lakosság egyre felháborodottabb az elhúzódó iraki invázió miatt. ♦ Szófia. — A bulgár szocialisták tárgyalásokba kezdtek mindazon pártokkal, amelyek eddig a velük szembeni ellenzéket képviselték. Akár kompromisszumok árán is szeretnének egy olyan erős koalíciót létrehozni, amely biztosítéka lehetne a térség Európai Unióba történő terelésének. ♦ Kabul. — Az afganisztánt megszállva tartó amerikai csapatok újabb invázióba kezdtek Dél-Af­ganisztánban abból a célból, hogy visszaszerezzék a térség feletti ellenőrzést, az egyre gyakoribbá váló ellenakciók megfékezésére. Egyöntetű a megállapítás, hogy Af­ganisztánban is az irakihoz hasonló ellenállásra lehet számítani. ♦ Bukarest. — Romániában újabb csatát nyertek a verespataki aranybányászatot ellenőrző környezetvédők, de a kitermelésben érdekelt fél fellebbez. A gyulafehérvári ítélőtábla újból, régészeti védettség alá helyezte a római leleteket rejtő Kimyik-hegyet. ♦ Ottawa. — Immár fél éve annak, hogy az emlékezetes szökőár több száz települést pusztított el az Indiai óceán térségében. Ezen idő elteltével a kanadai kormány mindössze két szerződést írt alá a újjáépítéssel kapcsolatos tervezetek közül. ♦ Pozsony. — Az uniós csatlakozás óta csaknem ezer magyarországi kis- és közepes vállalkozás települt át legálisan Szlovákiába. Ennek okai az alacsony közterhek, az olcsó munkaerő, valamint az, hogy a letelepedő cégeknek nem kell iparűzési adót fizetniük, osztalékadó pedig nincs. ♦ London. — Tony Blair brit miniszterelnök hangsúlyosan figyelmeztette az Európai Uniót, hogy haladéktalanul modernizálnia kell intézményrendszerét, mert máskülönben gazdasági önkényrendszemek, illetve szocialista modellnek minősül. ♦ Kabul. — Két talib vezetőt és több tucat ellenállót fogtak el a Dél-Afganisztánban kirobbant összecsapások alkalmával. Az afgán védelmi minisztérium szóvivője, Zahir Marad elmondása szerint a két talib vezető Mullah Dadullah és Mullah Brader. ♦ Ecuador. — Több ecuadori börtönlakó a csuk­lójánál és a bokájánál fogva fakeresztre szögeztette magát a szegényes ellátás és a túl hosszú rabság ellen tiltakozva. ♦ Ottawa. — A legfrissebb kanadai felmérések alapján a kanadai állampolgárok 72 százalékának kedvező véleménye volt Amerikáról. Ez a szám azonban alaposan megcsappant, s ma már mindössze az összlakosság 59 százaléka osztja a fentebbi véleményt. ♦ Budapest. — Hosszú időn keresztül borzolta a kedélyeket az a büntetőeljárás, amelyet Cserni bíró kezdeményezett koholt vádak alapján M. Szabó Imre ellen. A Székesfehérvári Városi Bíróság a napokban minden vádpontban felmentette M. Szabó Imrét. Az ominózus eset figyelmeztető, mert bármikor, bárhol, bárki ellen megismétlődhet, idézve az 1950-es éveket. Mailed: June 29, 2005

Next

/
Thumbnails
Contents