Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-03-19 / 12. szám
Mailed: March 16, 2005 March 19, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 12 Price $ 2.00 Történelmi jelentőségű epizódok Kossuth Lajos életművéből Kevesen tudják Kossuth Lajosról, az 1848-as magyar szabadságharc nagy formátumú szellemi vezéréről, hogy a magyar nép szabadságküzdelmének az idegen túlerő általi legyűrését követően egy óriási amerikai körutat tett annak érdekében, hogy Amerika népét a magyar ügy mellé állítsa. Kossuth, New Yorkba érkezése után csaknem azonrtal szónoklatokba kezdett. Közismert tény, hogy az angol nyelvvel behatóan csak felnőtt férfiként, börtönévei alatt, 1837-1840 között ismerkedett meg. Akkor azt kérte, hogy adjanak neki egy szótárat és Shakespeare egynémely művét. Az ■ angol drámaíró veretes és poetikus nyelvezete kitörölhetetlen nyomokat hagyott Kossuth angol szókincsén, de mondatszerkesztésén és szófűzésén is. Beszélni e nyelven jószerivel csak az emigrációban kezdett, és sajátságos módon, még legnagyobb orátori diadalai idején is keresnie kellett a szavakat amerikai magánbeszélgetései alkalmával. Ehhez képest példátlan szellemi teljesítmény azon eredménye, hogy már Angliába érkezésekor, de különösen az Egyesült Államokban kora egyik legnagyobb angol nyelvű szónokaként ismerték meg, s tisztelték. Egy massachusettsi beszédében — talán csak szónoki fogásként —; azt állította, hogy „sohasem éreztem sajátoménak a szónoklat varázserejét.” Legfontosabb beszédeit mindenesetre előre kidolgozta. Ám az 1852 nyaráig Angliában és Amerikában elmondott, több mint ezer (1000)!! hosszabb-rövidebb beszédének mintegy kétharmad részét rögtönözte, és ezek többsége, csakúgy mint az általa írott angol nyelvű levelek jó része, a 19. századi angol nyelvű próza remekei, amelyekből a következő fél évszázad során ismételten hosszú részleteket idéztek, még az olyan könyvekben is, mint „A világ legjobb szónokai”. Legjobb beszédei közül ötven nyomtatásban is megjelent „Kossuth válogatott beszédei” címmel (New York, 1854). Kossuth Lajos elsőszámú amerikai tervei közé tartozott egy Kossuth-alap létrehozása, amelyhez egydolláros hozzájárulást kért amerikai híveitől. Később különféle címletekben kötvényeket is kibocsátott, amelyek az arcképét, illetve az aláírását viselték. Azonban úgy érezte, hogy Amerika a lelkesedésen kívül semmit sem tesz a magyar függetlenség helyreállításáért. (Azóta bebizonyosodott, hogy ez mennyire így van, hiszen nem csupán A kép közepén, balról: Bem tábornok, Batthyány Lajos, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos látható magunkra hagyott, hanem többszörösen is elárult bennünket és szabadságküzdelmeinket.) Időközben előkerült a new yorki polgármesterhez írt angol nyelvű levele, amelyből már 1852 januárjának közepén kicsendül Kossuth türelmetlen csalódása, miután a lelkesedésen kívül mást is várt a gálánsnak hitt Amerikától. íme Kossuth Lajosnak a New York-i polgármesterhez írott levele: „De van valami, kedves Uram, amely sajnálattal mondom, sok megpróbáltatást okoz nekem és rendkívüli módon zavarba hoz. Ez pedig a New York-i pénzügyi bizottság teljes tétlensége. A tisztelt urak ráülnek a kölcsönzési és előfizetési üzletre (amit én jóleső érzéssel, hálatelten elfogadtam), persze megkötötték a kezemet, nehogy az ügyeket más eszközökkel és más módon vigyem. így miközben semmi sem történt, a másik oldalon engem arra köteleznek, hogy tétlen maradjak. S már majdnem egy hónapja, hogy elhagytam New Yorkot, és a kölcsön ügye semmi előrehaladást nem mutat. — Teljes bizalommal e bizottság nemes erőfeszítései iránt, elköteleztem magam oly módon, ■imit most nem tudok vállalni és a várt hatékonyság helyett most hitelemet megrendülni látom, s magamat minden pénzeszköz nélkül (...) Az idő rendkívül becses számomra, bármely pillanat visszahívhat Európába, tehát hatékony eszközök után kell néznem, hacsak nem akarom, hogy igaznak bizonyuljon az az állítás, amely szerint Amerika rokonszenve nem jelent semmi komolyabbat, mim vendégszeretetet és szavakat”. C.J. Bush magyarázkodni kényszerül Giuliana Sgrena újságírónő egy hónapig tartó iraki fogságából szabadult éppen, amikor az őt szállító autóra amerikai katonák nyitottak tüzet Bagdad közelében — tévedésből. A támadásban életét vesztette az olasz titkosszolgálat iraki csoportfőnöke, az újságírónő pedig megsérült, de még aznap megműtötték őt a bagdadi amerikai kato' nai kórházban. George W. Bush amerikai elnök telefonon fejezte ki sajnálkozását Silvio Berlusconi olasz kormányfőnek az olasz titkosszolgálatok iraki csoportfőnökének lelövése miatt. Az elnök biztosította Berlusconi kormányfőt, hogy az esetet teljes egészében kivizsgálják. A Fehér Ház szóvivője szerint „a telefonhívás egy jó barátnak szólt”, melyben az elnök sajnálatát fejezte ki az incidens miatt. Bush arról is biztosította Berlusconit, hogy imádkozott a sebesült olasz újságírónő felgyógyulásáért. Ez valószínűleg nem nyugtatta meg Berlusconit, mivel bekérette az amerikai nagykövetet is, hogy magyarázatot kérjen a történtekre. Bush elnöknek egy másik kellemetlen ténnyel is szembeáülnie kellett a múlt hét folyamán. A New York Times megszerezte és nyilvánosságra hozta azt a Fehér Ház-i rendeletet, amelyben Bush elnök saját kézjegyével felhatalmazta a CIA-t, hogy terrorizmussal gyanúsított személyeket az Egyesült Államok területén kívülre vigyenek vallatni. E szigorúan titkos dokumentumot közlő cikk szerint az elnöki rendelet még a 2001. szeptember 11-i terrorakciók utáni napokban született. Azóta mintegy 100-150 gyanúsítottat vittek vallatni külföldre, többek között Egyiptomba, Szíriába, Szaúd-Arábiába, Jordániába és Pakisztánba. A Times idéz egy meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőt, aki szerint az egyes országok megígérték, hogy az oda szállított gyanúsítottak emberi jogait tiszteletben tartják. S bár történtek túlkapások, de senki sem halt meg - állította a lapnak a tisztségviselő. A CIA elzárkózott attól, hogy kommentálja a hírt. Bush elnök helyett pedig Dan Bartlett tanácsadó vette védelmébe a kormányzatot, aki úgy nyilatkozott, hogy 2001. szeptember 11-e után muszáj volt minden eszközt megragadni, hogy eredményesen harcolhassanak a terrorizmus ellen. Újabb (ön)gyilkosság Ukrajnában? Lemondott Hongkong vezetője A hongkongi vezető, Tung Csí-hvá véget vetett a napok óta tartó találgatásoknak és bejelentette, hogy két évvel hivatali idejének lejárta előtt felajánlja lemondását a kínai vezetésnek. A politikus egészségi állapotával indokolta döntését. A 67 éves vezető nyolc évig állt Hongkong élén, és számos válsághelyzettel kellett szembenéznie. Tung Csíhvá helyét átmeneti időre helyettese, Donald Tsang foglalja el. „A tavalyi év második felétől arra figyeltem fel, hogy a hosszú munkaórák miatt romlik az egészségem. Számításba véve Hongkong érdekeit úgy döntöttem, hogy felajánlom lemondásomat a központi kormánynak” — mondta a hongkongi vezető. Tung Csí-hvá azóta vezette Hongkongot, hogy a terület 1997-ben visszakerült Kína fennhatósága alá. Moldovában győztek a kommunisták A Kommunisták Moldovai Pártja nyerte a március 6-án megtartott parlamenti választásokat, a voksok 46,11 százalékának megszerzésével. A szavazatszámlálás befejezése után közölte a központi választási bizottság az előzetes végeredményt. A második helyen végzett az állítólag Moszkva támogatását is élvező Demokratikus Moldova Tömb 29,41 százalékkal, míg a román érzelmű Kereszténydemokrata Néppárt 9,7 százalékot kapott. A bizottság közlése szerint a Dnyeszter menti területen élő szakadárok túlnyomó többsége a Demokratikus Moldova Tömb jelöltjeire voksolt. A választásokon a 2,3 millió szavazásra jogosult moldovai állampolgár mintegy 59 százaléka vett részt. A győztes moldovai kommunisták valaha Oroszország szövetségesei voltak, de azóta irányt váltottak, és most már inkább Európa felé tekintenek. A párt az előző, 2001-es választáson 50,7 százalékkal 71 képviselői helyet szerzett a 101 tagú parlamentben, szemben a mostani 61 mandátummal. Az EBESZ helyszíni megfigyelőcsoportjának vezetője, Kimmo Kiljunen szerint a választások nagy általánosságban megfeleltek a demokratikus kritériumoknak, bár voltak komoly fogyatékosságok is. Ez utóbbiak elsősorban a kampánnyal, s a médiumokban való szereplési lehetőséggel kapcsolatosak. A múlt héten öngyilkosságot követett el Jurij Kravcsenko egykori belügyminiszter. Leonyid Kucsma volt ukrán elnök szerint Kravcsenkonak semmi köze nem volt Georgij Gongadze újságíró megöléséhez. Az ügyben az a gyanús, hogy Kravcsenko — aki Gongadze meggyilkolása idején belügyminiszter volt — néhány órával a Gongadze.gyilkosság miatti beidézése előtt halt meg. A most hatalmon lévő egykori ellenzék szerint Gongadze megölését Kucsma rendelte el a néhai belügyminiszteren keresztül, és a gyilkosság szálai Kravcsenko kezében futottak össze. Kravcsenko holttestét egy színházban ravatalozták fel, s mintegy száz ember, köztük Kucsma volt elnök rótta le kegyeletét előtte, a hatalom új birtokosai viszont nem képviseltették magukat. Az újságíróknak nyilatkozó Kucsma védelmébe vette Kravcsenkót, mondván: tökéletesen biz- > tos abban, hogy semmi köze nem volt a gyilkossághoz. A nyomozók szerint viszont Kravcsenko hátrahagyott levelében azt állította, hogy „Kucsma és környezete ármányainak áldozata” — amit a volt elnök nem kommentált. Hűséges emberének halálhírére a volt államfő lerövidítette csehországi üdülését, hogy a temetésre visszatérjen Ukrajnába. Akkor azt mondta, biztos abban, hogy az ügyészség beidézi, és kész tanúvallomást tenni. Korábban parlamenti képviselők is követelték Kucsma őrizetbe vételét. Ukrajna kivonul Irakból Viktor Juscsenkó ukrán elnök döntést hozott az Irakban szolgáló mintegy 1650 fős ukrán kontingens kivonásának menetrendjéről, mely e hónap második felében meg is kezdődik. Juscsenkó kijelentette, hogy az ukrán csapatok — melyek a hatodik legnagyobb létszámú kontingenst jelentik az amerikaiak vezette koalíción belül — március közepe és október között három lépcsőben hagynák el a közép-keleti országot. Az ukrán csapatok 2003-tól induló ottani tevékenységével az akkori elnök, Leonyid Kucsma próbálta szorosabbra fűzni a viszonyát az Egyesült Államokkal. A csapatok egyébként lengyel parancsnokság alatt állnak, de Varsó is kivonni készül erőit a térségből. Juscsenkó elnök azt is elmondta, hogy kezdetben mintegy százötven ukrán katona hagyja el Irakot március közepén, őket követi majd egy 590 főnyi kontingens, majd végül a maradék 2005. október 15- éig tér haza Ukrajnába. (folytatás a 2. oldalon) KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarság @ wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 246.35 HUF 1 USD (Amerika) - 185.12 HUF 1 CAD (Kanada) = 153.31 HUF ♦ Peking. — A kínai törvényhozás elfogadta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a fegyveres erők bevetését abban az esetben, ha Tajvan hivatalosan is kikiáltaná függetlenségét. A pekingi vezetés hangsúlyozta: nem háborús törvényről van szó, ellenkezőleg: a jogszabály Kína és Tajvan közeledését segíti elő. ♦ Bagdad. — Irakban találkoznak az OPEC tagországok olajügyi miniszterei. Kétnapos találkozójuk egy olyan időszakban történik, amikor rekord magasságot ér el az olaj ára. A tagországok egyes képviselői kijelentették, hogy nem látják problémásnak a magas olajárat. ♦ Washington. — Hillary Clinton kaméleonszerű politikai színváltozásairól ír a Washington Times, kiemelve, hogy Hillary újabban a vallásos konzervativizmus jegyeit mutatja hivatalos felszólalásai alkalmával. Persze mindez csak színjáték, hiszen a szenátor asszony belül továbbra is megátalkodott baloldali. ♦ Kalocsa. — Kalocsán betörtek az érseki kincstárba. A mennyezet megbontásával jutottak a terembe, ahonnan mintegy kétmillió forint értékben raboltak drágaköveket ♦ Washington.— Amerika meg kívánja jutalmazni 1 az általa vezetett iraki hadműveletekben résztvevő koalíció tagjait. E célból 400 millió dollárt kért a kongresszustól. Lengyelország és Ukrajna mellett Magyarországnak is járna a .jutalomból”, ám a Magyarországnak szánt összeget, (csak azt), már időközben a felére csökkentették. ♦ Marosvásárhely. — II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 30. évfordulója alkalmával a Vár sétányon Pokorny Attila szobrászművész alkotásával állítottak emléket a Nagyságos Fejedelemnek. Ez a mellszobor mintegy erkölcsi jóvátétel az 1919-ben ledöntött szoborért. ♦ Dublin. — Állítólag az ír Republikánus Hadsereg (IRA) tagjaiból álló fegyveres alakulat számlájára írható az észak-ír Robert McCartney meggyilkolása. Az áldozat hozzátartozói St. Patrick Napján találkozni kívánnak George Bush elnökkel, láttatva, hogy a gyilkosság milyen nagy károkat okozott az ír republikánusoknak. Tiltakozásul a találkozóra nem hívták meg a Sinn Fein vezetőjét. ♦ Chicago. — Öt hónap után hazaengedték a kórházból azt a kisbabát, aki mindössze 244 gramm súllyal és 24 centiméteres testhosszal született Chicago közelében. Ilyen kis testsúllyal újszülött még soha nem maradt életben. ♦ Jeruzsálem. — Az izraeli kormány illetékes kabinetje megerősítette, hogy a Nyugati Parton felszámolnak 24 illegálisan létrehozott települést. Arról azonban nem szól a határozat, hogy mikor kezdődik az evakuálás és miként érinti a döntés a további 81, hasonlóan törvénytelenül létesített települést. ♦ Banja Luka. — Megadta magát egy boszniai-szerb félkatonai alakulat tagja, akit háborús bűnökkel vádolnak, nevezetesen egy muzulmán nő megkínzása és megerőszakolása a vád ellene. Vele együtt Gojko Jankovic, egy volt szerb parancsnokhelyettes is háborús bűnök miatt áll a Hágai Nemzetközi Bíróság elé. ♦ Washington. — Az amerikai gyerekek újabban több időt töltenek televíziónézéssel, videojátékokkal, internetezéssel és telefonálgatásokkal, mint a szüleik munkaideje. Ha létezik „elveszett generáció”, akkor a mai amerikai fiatalok generációja valóban annak nevezhető. ♦ Omaha. — Andrew Fischer, 20 éves omahai lakos az, aki az elsők között ajánlotta fel — jó pénzért — a saját testét reklám céljaira. Ilyen esetekben általában a homlok az a rész, ahová feltetoválják a reklámszöveget. Omahában és Kanadában is növekszik azok tábora, akik egyes testrészeiket felajánlják reklámcélokra. ♦ Kiskapus. — Kiskapuson felújították a 225 éves római katolikus templomot, amelyet december 1-én Jakubinyi György érsek szentelt meg a mintegy kétszázötven lelket számláló helyi gyülekezet számára. Több mint húsz éve ez a szám még hatszáz körül volt. Sokan közülük a vegyipari üzem által termelt, a szervezetre is káros korom miatt költöztek el.
