Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-02-05 / 6. szám
February 5, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 6 Price $ 2.00 Hazaengedték a briteket Az amerikaiak január 26-áp engedték haza a guantanamói börtönből azokat a brit állampolgárokat, akiknek szabadon bocsátása ügyében a brit külügyminisztérium oly nagy erőfeszítéseket tett. A négy brit állampolgár szabadon engedését hónapokig tartó tárgyalások előzték meg. A brit legfelsőbb bíróság döntése értelmében tárgyalás nélkül fogva tartani embereket törvénytelen — Guantanamón pedig ez történt, és jelenleg is ez történik a még ott tartott politikai foglyokkal. Charles Clarke belügyminiszter szavai szerint, a guantanamóból kiszabadított férfiak ellen most brithonban indul jogi eljárás, hogy tisztázzák, valóban közük volt-e terrorista cselekmények végrehajtásához. A négy brit állampolgár —r Moazzam Begg, Feroz Abasi, Richard Belmar és Martin Mubango — a hazaérkezése utáni első éjszakát London központjában egy rendőrőrsön töltötte. A négy férfi közül egyedül Feroz Abasit fogták el állítólag Afganisztánban a harcok idején, 2001. decemberében. Richard Belmart és Moazzam Begget Pakisztánban tartóztatták le, Martin Mubangát pedig Zambiában. Abasi és Begg vélhetően az első hat férfi között lett volna, akiket katonai bíróság elé akart állítani a Bush adminisztráció. A döntést elhalasztották, amikor a tárgyalások megkezdődtek a brit kormánnyal. A négy férfi közül kettőt azzal vádolnak, hogy Afganisztánban az al-Kaida kiképzésében részesült és az amerikaiak elől menekült Pakisztánba. Harmadikuk állítólag szintén az al-Kaida kiképzésén vett részt és önként jelentkezett öngyilkos merénylőnek. A negyedik férfiről is úgy vélik, hogy Óriási emberveszteségek Irakban Harmincegyen meghaltak Irakban, amikor január 26-án lezuhant egy tengerészgyalogos hadosztályt szállító helikopter. A Sea Stallion típusú gép az ország nyugati részén, Ar Rutba település közelében zuhant le. Az Irakot megszállva tartó amerikai erők egyelőre nem közölték, hogy baleset vagy támadás érte a repülőgépet. Amerika még e napon további öt katonát veszített az iraki harcokban. Négy tengerészgyalogost bevetés közben öltek meg Anbar tartományban, egy katona pedig járőrözés közben halt meg Tikritben, amikor iraki fegyveresek rakétát lőttek ki a konvojára. A szerdai 36- os veszteséglista a legmagasabb azóta, hogy az USA megindította a hadműveleteket Irakban. Az iraki háború 2003. márciusi kezdete óta összesen 1417 amerikai katona vesztette életét. Irakban eközben szakadatlanul folyik az ellenállás. Iraki fegyveresek 13 választási központot támadtak meg a múlt hét folyamán Szaláheddín tartományban. A merényletek után néhány órával Zarkávi ellenállóvezér közleményében kijelentette: „Isten segítségével csapásokat mértünk azoknak a hitetleneknek a rablótanyáira, akik gőgösen hirdetik új demokráciájukat. Ez csak figyelmeztetés volt.” Zarkávi szervezete egy másik közleményében kilátásba helyezte, hogy lesben álló mesterlövészei lelövik azokat az irakiakat, akik elmennek szavazni a Bagdadtól északra fekvő szunnita térségben. Egyértelmű, hogy Zarkávi háborút hirdetett az iraki választások ellen. Az Iraki Iszlám Hadsereg is általános mozgósítást hirdetett január 25- én. E szervezet is támadások sorozatával fenyegetőzött a választások napjára. Iraki választók 50 év óta először járulnak a szavazó urnákhoz Románia lassan araszol az EU-csatlakozás felé A Transparency International szerint a bukaresti reformfolyamat igen lassan halad előre. „Az utóbbi hónapokban sok fontos korrupció-ellenes lépést tettek Romániában. Azonban még mindig nincs olyan független hatóság, amely ellenőrizné, vajon mennyire ültetik át ezeket a gyakorlatba.” Bukarest tavaly decemberben lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, az EU azonban két biztonsági záradékot csatolt a szerződéshez, mely kizárja az A világ vezető üzletemberei és politikai vezetői idén januárban is a svájci Davosba érkeztek a szokásos éves Világgazdasági Fórumra. Számos téma szerepel majd a napirenden a felmelegedésről, a Közel- Kelet-i helyzetről, a szegénységen át az Egyesült Államok adósságáig. A résztvevők egy sor gazdasági és diplomáciai problémát is megvitatnak. Talán a legfontosabb téma idén is a világgazdaság alakulása a közeljövőben. Továbbá az olyan kérdések, mint hogy hogyan fogja átformálni a világot Kína, hogyan működhet a bérmunkába kihelyezés globális szinten, mindez megtárgyalásra kerül a svájci üdülőhelyen. ország felvételét, ha az nem váltja valóra ígéreteit. Barroso üdvözölte a balkáni ország vezetőinek azon szándékát, hogy felvegyék a harcot a korrupció ellen, valamint azt, hogy figyelmet szentelnek azoknak a nehézségeknek, melyek például a bírói testülettel kapcsolatosak. A bizottsági elnök azonban azt is elmondta, hogy előfordulhat, hogy Románia csatlakozásának egy évvel történő elhalasztását javasolja majd. Újabb számítások szerint Romániának 17 milliárd A szegénység elleni küzdelem ügyét több híresség is képviseli Davosban, többek között a U2 együttes énekese Bonó, valamint Richard Gere. És persze a találkozón jelen vannak a legbefolyásosabb üzletemberek — Bill Gates és Michael Dell —, valamint a Hewlett Packard, a Nestlé, a Shell, a BP, a Vodafone és a nagy bankok képviselői. A davosi összejövetel exkluzív, költséges és kétségtelenül jó szórakozás a résztvevőknek, de elérhet-e bármilyen eredményt? A bírálók szerint egyáltalán nem, mert a részvétel nem vezet cselekvéshez. Matthew Bishop, az Economist gazdasági magaeurójába kerül majd az Unióban való lét. Az ország négymillió alkalmazottjának mindegyike — a jelenlegi adók mellett — további 4200 eurót fizet majd plusz adókötelezettségként az EU- tagság miatt. Az uniós tagság anyagi terhei három részből tevődnek össze: a közköltségeket az állami költségvetésből fedezik, jelentős részt tesz ki a vállalkozások terhe, ami pedig az egyéneket illeti, a nyugdíj-reform, valamint a szakmai átképzin szerkesztője viszont azt állítja, a davosi fórum meszsze több koktélpartik sorozatánál. „Valóban elég nagy ivászat folyik, de emellett hihetetlenül sok a komoly megbeszélés azokról a kérdésekről, amelyekkel jelen pillanatban a világnak meg kell küzdenie. Nem hiszem, hogy ez olyan nagy élvezet. Davos egy eléggé koncentrált esemény. Egyik erőssége, hogy itt van egy csomó vállalati vezető, civil szervezetek vezetői, akik együttműködnek, találkoznak egymással, és egy csomó praktikus ötlettel állnak elő. És talán sokan közülük azzal mennek haza, hogy ezeket meg is valósítják.” zés költségeinek nagy része az egyszerű állampolgárok terheit növeli majd. Az Európai Bizottság jelezte Bukarestnek: Románia jó úton van a 2007-es európai uniós tagság felé, de addig még sok tennivalót el kell végeznie. Románia az uniós csatlakozás kérdésében igencsak lemaradt szomszédjával, a szintén tagjelölt Bulgáriával szemben, így még rengeteg feladatot kell megoldania a belépés előfeltételeként. A tervek szerint a csatlakozási szerződést idén áprilisban írnák alá. Egy hónappal ezt megelőzően kerül majd azonban nyilvánosságra az Európai Bizottság jelentése a balkáni ország jogi és végrehajtási szisztémájáról, ez pedig alapvetően befolyásolhatja Románia belépési esélyeit. Az Európai Unió intézményei már eddig is sok kritikával illették a romániai korrupciót, illetve különösen a túlméretezett acéliparnak nyújtott állami támogatás gyakorlatát. Mindennek ellenére Románia optimista nézetet vall arról, vajon beléphet-e két év múlva a huszonöt tagú unióba. „Biztos vagyok benne, hogy a 2007-es uniós csatlakozásunkig rendelkezésünkre álló két évben teljesíteni tudjuk minden kötelezettségünket.” — nyilatkozta Popescu-T ariceanu. Világgazdasági Fórum Davosban Guantanamói börtön udvara a rabokkal... az al-Kaida képezte ki. Ügyvédjük, Clive Stafford Smith szerint azonnal szabadon kellene engedni őket, mert semmilyen bizonyíték nincs ellenük. „Ezek a fiúk szörnyű dolgokon mentek keresztül, és én láttam őket Guantanamóban nyolc nappal ezelőtt. Segítségre és rehabilitációra van szükségük, nem további vallatásra. Nem bűnösök, nem terroristák. Akiket én képviselek, azok nem azok. Én láttam az amerikaiak „bizonyítékait”, és láttam annak a nyomait is, hogy megkínozták őket. Ha lett volna bármi bizonyítékuk, akkor beperelték volna őket, de nem perelték be — ez önmagáért beszél.” A guantanamói támaszponton az amerikaiak további 540 embert tartanak fogva. Balkáni fegyvergondok Az ellenőrizetlen fegyverek nagy kihívást jelentenek az egész balkáni régió biztonságára. A montenegróiaknak éppen ezért január 31-ig be kell jelenteniük a V,.raguknál tartott fegyvereket. A montenegrói belügyminisztérium és több civil szervezet még tavaly decemberben indította a „Tiszteld a törvényt - ne hordj fegyvert” elnevezésű kampányt, mivel legszerényebb becslések szerint is, 10-15 ezer lőfegyver lehet illegálisan magánkézben a balkáni országban. A nemzetközi katonai erők és a helyi hatóságok rendszeresen szerveznek akciókat az önkéntes fegyver-beszolgáltatásra, mérsékelt sikerrel. A 2004-es koszovói begyűjtési akció például szinte teljesen eredménytelen volt, hiszen mindössze 152 fegyvert szolgáltatott be a lakosság — a cinikusok véleménye szerint azokat is csak azért, mert már nagyon elavultak voltak. Pedig a hatóságok és a nemzetközi szervezetek mindent bevetnek: Szkopjéban néhány éve még egy Renault Twingót is kisorsoltak az önkéntes fegyverleadók között. Valamivel jobb a helyzet Bosznia és Hercegovinában, ahol a föderáció és a Szerb Köztársaság hadseregét megállapodás kötelezte a fegyverek megsemmisítésére, ennek keretében az elmúlt év december végéig 30 ezer lőfegyvert és 130 ezer tonna lőszert adtak le. Az SFOR 2003-ban közel 11 ezer pisztolyt és puskát, 45 ezer kézigránátot gyűjtött össze. Az illegális fegyverkereskedelem azonban ennek ellenére virágzik, minden megvásárolható, beszereztethető. Tavaly decemberben Albániában négy személyt tartóztattak le, akik Montenegróból három légvédelmi rakétát!!) akartak egy kamionban becsempészni. Az utóbbi másfél évtizedben a civil lakossághoz óriási mennyiségű fegyver került külföldről, a jugoszláv néphadsereg raktáraiból, sőt még a második világháború idejéből származó raktárakból is, amelyeket a németek hagytak ott visszavonulásuk idején. A hatóságok nyilvántartásai szerint hivatalosan is nagyon sok fegyver van a lakosság körében. Montenegróban és Koszovóban kb. 102-105 ezer, Bosznia és Hercegovinában kb. 350 ezer. Ennél persze nagyságrendekkel nagyobb az illegálisan tartott fegyverek száma. Montenegróban minden harmadik embernek van fegyvere, míg Koszovóban alighanem minden 18 év feletti férfi rendelkezik lőfegyverrel. Készül az Irán elleni háború? „Az Egyesült Államokkal megvívandó háború előestéjén vagyunk” — szögezte le a tényt az iráni forradalmi gárda vezérkarának tagja pár napja. Ezzel sajnos összecseng, hogy Aharon Zeevi izraeli tábornok január 11-i, haifai előadása úgy hangzott, mint az Irán elleni háború menetrendje: „Abból indulunk ki, hogy Iránnak még fél évre van szüksége ahhoz, hogy saját forrásaiból elegendő dúsított uránnal rendelkezzen az atombomba megépítéséhez.” E szavakból annyi világos, hogy Irán jelenleg még nem rendelkezik atomfegyverekkel. Izrael azonban — az Egyesült Államokkal karöltve — máris háborút készít ellene. A Welt am Sonntag német konzervatív napilap „Közös terv az Irán elleni támadásra” című írásában mutatta be az Egyesült Államok és Izrael hírszerzésének Teherán elleni (folytatás a 2. oldalon) KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarsag@wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 245.31 HUF 1 USD (Amerika) = 188.58 HUF 1 CAD (Kanada) = 151.71 HUF ♦ Bécs. — Kertész Imre, irodalmi Nobel-díjas író mondta: A holokauszt és 40 évi magyarországi diktatúra után semelyik nemzethez sem tartozom. (Der. Tagesspiegel, 2005. január 27.) (Szép! És még vannak, akik büszkék rá!) ♦ Nova Scotia. — Egy közepes erősségű földrengést észleltek január 25-én Nova Scotiában, amely részben a tengerben, részben a szárazföldön éreztette hatását. A Richter-skálán mért4,7-es rengés központja Louisburgtól 410 kilométerre délkeletre volt. Emberi életekben nem esett kár. ♦ Kalifornia. — Túlságosan költségesnek tűnik a polgári személyszállító repülőgépek rakétaelhárítórendszerrel való felszerelése, sőt, nem is jelentene hathatós védelmet a vállról indítható rakétákkal szemben. Egy ilyen rendszer kialakításának költsége mintegy 40 milliárd dollár lenne, jelentette ki a kaliforniai Rand Corp. egyik kutatómérnöke. ♦ Zimbabwe. — Éles verseny alakult ki Robert Mugabe elnök és riválisa, Morgan Tsrangirai között, aki kijelentette, hogy Mugabe elnök elvesztette befolyását az ország vezető pártján belül. Tsrangirai szavai szerint Mugabe mindössze frakcióvezetőnek tekinthető, ami sokat elárul a márciusban esedékes választások várható kimeneteléről. ♦ Vatikán. — Rövidesen megjelenik II. János Pál pápa új könyve, amelyben Európáról és a történelem értelméről értekezik, „ Emlékezet és önazonosság — Beszélgetések az ezredfordulón ” lesz a kötet címe. A szentatya tavasszal megjelenő művében olyan témákat érint mint a demokrácia és a szabadságjogok. ♦ Bécs. — Egyértelmű térdreborulás volt a baloldali gondolatterror előtt, amikor Rocco Buttiglione biztosjelöltet visszahívták az EB-ről csak azért, mert vállalja vallásos, konzervatív meggyőződését. Emellett egy olyan inkompetens sztálinista, mint Kovács László, a bizottságban maradhatott. — írja egy osztrák hetilap. ♦ Athén. — Nagydíjat nyert a Városmajogi Gimnázium zenei tagozatának jelenlegi és volt növendékeiből álló Angelica nevet viselő leánykara az előkelő athéni nemzetközi kórusolimpián. Az együttes a Grand Prix serleg mellett az egynemű karok, valamint a folklór kategóriában is aranyérmet kapott! ♦ Zalaegerszeg. — Ünnepi misén szentelte fel a Mindszenty József-emléktemplomot Konkoly István szombathelyi megyéspüspök. ♦ Washington. — Előreláthatólag még az idén, legkésőbb jövőre Magyarországra látogat az amerikai elnök. — Közölte az Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Georg Herbert Walker, aki hozzáfűzte: Az elnök ugyan még nem járt Magyarországon, de a felesége és a szülei igen. ♦ Crans — Montana. — A múlt hét folyamán két kanadai állampolgárt, Tyler Schmidtet és Megan Keenant maga alá temette egy lavina a svájci Alpokban, Crans — Montana közelében. Még a keresésükre indult mentőexpedíciónak is vissza kellett fordulnia a kedvezőtlen időjárás miatt. Az áldozatok túlélésére kevés remény van. ♦ Satara — India. — Legalább 300 halottja és 200 sebesültje van annak a különös szerencsétlenségnek, amely India Satara tartományában történt. A hinduk vallási ünnepélyére gyülekeztek a hívők Wai városának temploma körül, amikor rövidzárlat következtében tűz keletkezett, s a környező épületek kigyulladtak. A közel 400 ezres tömegben kitört a pánik. Sokan megégtek, másokat pedig a tömeg agyontaposott. ♦ Ho Si Mink-város. — Riasztották a készültségi rendőrséget, hogy Vietnam fővárosától tartsa távol az influenzát terjesztő madarakat, amelyek hordozói annak az influenza vírusnak, amelynek fertőzése következtében 11 ember meghalt. ♦ Tel Aviv. — Ariel Sáron izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy ez év júniusától 15000 Etiópiában élő zsidót kitelepít Izraelbe. A falas mura nevű, zsidónak mondott törzs tagjai Addis Abeba-i, valamint Gonder-i táborokban élnek. ♦ Washington. Az amerikaiak által a kubai Guantanamo Bay-en fogvatartott, terrorizmussal gyanúsított embereknek alkotmányos joguk van a jogi védelemre és a szabadságra mindaddig, amíg törvényesen nincsenek vád alá véve — jelentette ki Joyce Hens Green amerikai bírónő, aki hozzátette, hogy a fogvatartottakról minden bizonyíték nélkül kijelenteni, hogy az ellenség harcosai — alkotmányellenes eljárás.
