Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-06-18 / 25. szám
Mailed: June 14, 2005 June 18, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Tony Blair Washingtonban Tony Blair brit miniszterelnök a múlt héten Washingtonban tárgyalt George Bush elnökkel az Afrikának nyújtandó segélyekről és a globális éghajlatváltozásról. A találkozó része volt a világ fő gazdasági hatalmai, az úgynevezett „G8”-as csoport jövő havi csúcstalálkozója előkészítésének. Blair és Bush az iraki háború révén különösen szoros baráti kapcsolatot épített ki, még ha ez Blairnek szavazatokba is került. Mégis, Bush most csalódást okozott Tony Blair-nek. Az amerikai elnök ugyanis csak töredékét volt hajlandó megadni annak a segélyösszegnek, amit a Blair-kormány szeretett volna Afrika megsegítésére előteremteni. Tony Blair Afrikát a világ lelkiismeretét csúfító morális sebként írta le. A brit miniszterelnök azt szerette volna, hogy növeljék az Afrikának nyújtott közvetlen segélyek összegét is, és az USA-t is ilyen segélyek megkétszerezésére akarta rávenni. Erre azonban George Bush nem volt hajlandó, és ellenezte azt a brit indítványt is, hogy hozzanak létre egy úgynevezett „nemzetközi pénzügyi szolgáltatást”, amely a nemzetközi kötvénypiacon kölcsönzött pénzből fedezné például a védőoltási programokat. Bush elnök azonban nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy ezt nem lehet összehangolni az USA költségvetésével. De az amerikai vezető más okból sem szívesen növelné a közvetlen segélyeket Afrikának. Bush inkább az egyszeri pénzadományok híve, melyeket a demokratikus reformok bevezetésétől tenne függővé. Blair washingtoni látogatásának éppen ezeknek a nézetkülönbségeknek az elsimítása volt a célja. A két vezető azért igyekezett most feloldani a véleménykülönbségeket, hogy a júliusi skóciai G8-as csúcstalálkozó ne végződjön sikertelenül. Ezért a brit kezdeményezéshez az Egyesült Államok azzal az ígérettel társult, hogy 674 millió dollárt ajánl fel az afrikai éhínségek enyhítésére. A találkozó végén George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő közölte, hogy közel vannak egy olyan megegyezéshez, amelynek értelmében törölnék a legszegényebb afrikai országok adósságterheit. A két vezető javaslata szerint elengednék 32 — többségében afrikai ország — összesen 34 milliárd dolláros tartozását. Az újonnan született tervezetet a leggazdagabb ipari országokat és Oroszországot tömörítő G8-CSO- port jövő hónapban esedékes találkozóján terjesztik elő. Bush kész arra is, hogy beleegyezzen a tartozások 100 százalékos elengedésébe, de csak abban az esetben, ha az adott országok politikai berendezkedését és gazdaságpolitikáját az E- gyesült Államok megfelelőnek tartja. Hajlandó arra is, hogy pluszforrásokat biztosítson, bár emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok az utóbbi években már megemelte a segélyekre költött összegeket. A globális éghajlatváltozás ügyében azonban még ennél is nehezebb volt Washingtonnal egyezségre jutnia Tony Blair-nek. Már ő is régen feladta a próbálkozást, hogy rávegye Amerikát, hogy vállalja fel a ' .. „ , , kiotói egyezmény javas Vörös vary-Weller Istvanne latait az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozóan. Józanul aligha várhatta valaki is, hogy Bush elnök majd most aláírja a kiotói jegyzőkönyvet. Iliescu a gyanúsított Blair feleségével Washingtonba indul Gyanúsítottként rendelte be kihallgatásra Ion Iliescu volt román államfőt a bukaresti katonai ügyészség az 1990. június 13-15-i bányászjárás ügyében. A hat halálos áldozatot követelő és jelentős anyagi kárt okozó esemény újbóli kivizsgálását a Bányászjárások Áldozatainak Egyesülete (AVM) nevű román szervezet kezdeményezte, s ennek nyomán Ilié Botos főügyész még tavaly Dán Voinea ügyész tábornokot bízta meg a kivizsgálás lefolytatásával. Az AVM azzal vádolja Miron Cozma bányászvezért, Ion Iliescut, Petre Roman akkori kormányfőt, Traian Basescut, aki akkor szállításügyi miniszter volt (jelenleg államfő) és további öt személyt, hogy 1990. Izraeli-palesztin megállapodás A Jédiót Ahronót izraeli lap úgy tudja, a nehézvíz előállítására és elválasztására vonatkozó titkos programokat a Gal-Al ásványvízipari cég informatikai rendszeréből lopták el egy konkurens vállalat megbízásából. A nehézvíz elválasztásának technológiája lehetővé teszi a hidrogénbomba gyártását. Izrael soha nem ismerte el, hogy rendelkezik atomarzenállal, de szakértők szerint 200 nukleáris töltet van a zsidó állam birtokában. A kiterjedt ipari kémkedés kapcsán eddig 15 vállalatot vizsgálnak, de az izraeli rendőrség szerint, amely az Interpol, valamint a brit és német hatóságok közreműködésével már hat hónapja nyomoz az ügyben, akár hatvan cég is érintett lehet, mégpedig elkövetőként. A cégek „trójai faló”-szerű számítógépes szoftvereket használtak, amelyek lehetővé tették, hogy behatoljanak áldozataik informatikai rendszerébe. Ezután az adatokat elemezték, majd felhasználták kereskedelmi célokra. Az informatikai programot egy tucatnyi magándetektív-ügynökség alkalmazottai építették be júniusában megszervezték, felhergelték, és Bukarestbe szállíttatták a Zsil-völgyi bányászokat, akik különböző életveszélyes eszközökkel törték ripityára a főváros egy részét, és vertek agyon ártatlan embereket. Iliescu ügyvédje, Radu Ghergovan Silinescu miután találkozott a katonai ügyészekkel, elmondta: Ion Iliescu gyanúsítottként szerepel az ügyben. A kilenc személy ellen felmerült vádak az ügyvéd szerint „igen széles palettán” helyezkednek el, a testi sértéstől a törvénytelen fogva tartásig, illetve a bántalmazástól a rágalmazásig. Igazságügyi források szerint azonban ennél súlyosabb dolgokról van szó, s e szerint Iliescut és társait az államhatalom és a nemzetgazdaság aláaknázásával és az emberiség ellen elkövetett bűntettekért tartják felelősnek. Ki ne ismerte volna? A magyar emigráció egyik nagyasszonya, Vörösváry-Weller Irénke 2005. június 12-én visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Hosszú élete hasonlóan alakult minden emigrációs asszony életéhez, tele megpróbáltatásokkal, keresűséggel és csalódásokkal, de mindezek ellenére családja megmaradt töretlenül, együvé tartozva. Két gyermekével és egy fogadott kisfiúval menekült a háború után Nyugatra. Olaszországban találkozott ismét férjével, Vörösváry Istvánnal, aki egy munkatáborból szökött meg, hogy onnan Argentínába vándoroljanak ki együtt. Ott újra kezdték életüket, de nemsokára onnan is tovább vándoroltak Kanadába. Itt telepedtek le végleg és kezdtek új életet. Irénke segített férjének megalapítani a Magyar Élet című lapot Torontóban, majd nemsokára nyomdát is nyitottak, ahol nagyasszonyunk komolyan besegített a munkába. Közben otthon nevelte két gyermekét, majd nemsokára a harmadik is megszületett, a család nőtt, a gondokkal együtt. Mindez azonban nem hátráltatta Irénke életét, részt vett minden magyar megmozdulásban, támogatta az egyházakat, a magyar szervezeteket és komoly munkát végzett minden területen, ahol szükség volt rá. Cikkeket, tárcákat írt a Kanadai Magyarságba, de annak postázásába is besegített. Nem volt olyan munka, amit ne végzett volna el zokszó nélkül, mert tudta, hogy azzal családját és egyben hazáját szolgálja. Férje halála után átvette vállalatai vezetését és tette ezt mindaddig, amíg egészsége ezt megengedte. Hatalmas tölgyfa dőlt ki most az emigrációs társadalom erdejében: olyan asszonyt gyászolunk, aki példaképe volt minden emigrációs asszonynak és anyának, aki mindennapi munkája mellett küzdött családja összetartásáért és aki segítőtársa és méltó élettársa volt férjének, Vörösváry Istvánnak. Béke poraira! Összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa Hamas harcos a Gaza övezetben a cégek kívánságára vetélytársaik rendszereibe. Jichak Rát, az egyik magánnyomozó ügynökség vezetője, akit két hete rendőri felügyelet alatt tartanak, öngyilkosságot kísérelt meg: levetette magát a rendőrség egyik kihallgató központjában a második emeletről a lépcsőházba. Állapota válságos. Egyetértésre jutott azonban Izrael a palesztin vezetéssel arról, hogy szorosan összehangolják az augusztusra tervezett gázai övezetből történő izraeli kivonulással kapcsolatos biztonsági intézkedéseket. A megállapodás Naszr Juszef palesztin belügyminiszter és Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter telavivi találkozóján született meg. A biztonsági intézkedéseket miniszteri szinten hangolták össze. Mint egy izraeli szakértő elmondta, a felek „terepen történő együttműködést” alakítanak ki; a palesztin vezetés így biztonsági erőket vezényelhet a szükséges térségekbe, megakadályozandó, hogy fegyveresek hatalmukba kerítsék .az Izrael által kiürítendő területeket. Izrael előre tájékoztatja majd a palesztin vezetést az egyes telepek kiürítésének időpontjáról. Izrael augusztus közepén akarja megkezdeni mind a 21 gázai övezetben található zsidó telep felszámolását, illetve négy ciszjordániai telep kiürítését az ottani százhúszból. Az asztalon pedig sok reform van. A meghirdetett megújulással összefüggésben, a Biztonsági Tanács reformja is terítéken van. Condoleezza Rice ellenzi a testület 15-ről 25 tagúra való bővítését, és ellenzi a német állandó tagságot. A németek jó képet vágnak az udvariasan csomagolt viszszautasításhoz, ám a háttérben újra lángolnak az iraki háború miatti érzelmek. A The New York Times által idézett európai diplomaták szerint a „nem” a választások előtt álló Gerhard Schröder kancellárnak szól, és meg fogja nehezíteni az együttműködést például az iráni atomprogram korlátozásáról folytatott tárgyalásokon. Az amerikai-német találkozó napján új javaslattal állt elő az állandó BT-tagságért lobbizó német csoport: Németország, India, Japán és Brazília hajlandó 15 évre elnapolni a vétójogra vonatkozó igényét. Szerintük tíz új — hat állandó és négy nem állandó — taggal kellene kibővíteni a BT-t: magukon kívül még két afrikai államot (Nigéria, Dél-Afrika és Egyiptom a három pályázó) ajánlottak az állandó tagságra. Az Egyesült Államok eddig egyedül Japánt biztosította támogatásáról, Peking viszont éppen ezt a lehetőséget zárta ki. Olaszország, Mexikó, Algéria, Kanada, Pakisztán, Dél- Korea, Argentína, Costa Rica, Kolumbia, Kenya, Spanyolország, Törökország és mások viszont — miután maguk nem tudnak állandó tagságot szerezni — tíz nem állandó taggal bővítenék a testületet. A 191 tagállamból 128- nak, tehát kétharmados többségnek kell megszavaznia a tervet. Az öt állandó tag szeretné elkerülni a vétó alkalmazását, és inkább a háttérben dolgozik érdekeinek érvényesítéséért. A kvartett becslések szerint most mintegy száz szava-Vol. 55. N°. 25 Price $ 2.00 KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd„ Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarsag@wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 249.71 HUF 1 USD (Amerika) = 207.31 HUF 1 CAD (Kanada) = 164.84 HUF zatra számíthat. Japán ellen a délkelet-ázsiai, India ellen az iszlám országok szervezkednek. A Németországgal szembeni amerikai ellenállás pedig arra ösztönözheti a másik három államot, hogy különváljon a „kudarcra ítélt” Berlintől, elvégre New Yorkban nehéz Washingtonnal szemben politizálni. A helyzet a német választások után változhat, ám az idő sürget: ha szeptemberben napirendre akarják tűzni a reformot, már júliusra ki kellene dolgozni a részletes tervezetet. Erre azonban gyakorlatilag nincs esély. Az amerikai kormány már Rice nyilatkozata előtt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ENSZ reformjából nem a BT bővítése — azaz a világszervezet reprezentatívabbá tétele —, hanem saját befolyásának növelése érdekli. Az utóbbit szolgálja a kétségkívül túlduzzasztott ENSZ-bürokrácia folyamatfolytatás a 2. oldalon) ♦ Budapest. — Könyv jelent meg az 1997-ben elhunyt világhírű magyar operaénekesről, Simándy Józsefről, aki művészként és emberként is közkedvelt és népszerű volt. A róla szóló könyv szerzője a művész fia, Simándi Péter. A kötet címe: Simándy József újra „megszólal”. Ez a kötet tulajdonképpen a második, amely a nagy művész életét taglalja. Az első kötet önéletrajzi mű, címe: Bánk bán elmondja. ♦ Brassó. — Az eredeti tervekhez képest szerényebb költségvetéssel folytatódhat a Brassót a magyar határ menti Bors-sal összekötő észak-erdélyi autópálya építése. Az idei román költségvetésben előirányzott 340 millió dollár helyett 213 millió dollárra csökkentik az építkezésre szánt összeget. ♦ Budapest. — Volt idő, nem is olyan régen, amikor sok-sok magyar egyet akart: Egy emlékművet Budapesten, az ország szívében az 1848-49-es szabadságharc mártírjainak. Erre a célra mintegy ötmillió forint gyűlt össze. Aztán ellopták. Ez a galádság ugyan nincs elfeledve, de felelős sincs. ♦ MTI. — A Magyar Távirati Iroda 1992-ben kezdte gyűjteni címtárát, amely az öt földrész mintegy 100 országából, mára több ezer magyar szervezet, külföldön megjelenő magyar sajtótermék, magyar rádiók, televíziók, tiszteletbeli konzulok, külföldi egyetemek magyar tanszékeinek címlistáját szerepelteti „Magyarság” című honlapján. ♦ Csíksomlyó. — A 438. Csíksomlyói Búcsún Ft. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes sokszínű, példabeszédekkel teleszőtt, nagyívű prédikációjában a gyermeket nevezte az élet legnagyobb ajándékának, és a gyermekvállalási kedv alakulásától tette függővé a magyar nemzet jövőjét. ♦ Vajdaság. — A vajdasági Bácskossuthfalván a múlt hét végén kis híján agyonvertek egy magyar fiút a helyi szórakozóhelyen. Az elkövető többször hangoztatta a nyilvánosság előtt, hogy ki kell irtani a magyarokat — számol be az esetről a Magyar Szó című újvidéki lap. ♦ Washington. — Kína miatt akadozik az amerikaiizraeli kereskedelem: az Egyesült Államok csökkentette az izraeli hadiiparral való együttműködésének mértékét az utóbbi hónapokban, hogy fokozza a nyomást egy • izraeli-kínai fegyverügylet felmondása érdekében. A Háárec című izraeli lap szerint az Egyesült Államok több folyamatban lévő programot is leállított. ♦ Budapest. — Érdekes fejlemény, hogy öt független képviselő csatlakozott a FIDESZ frakcióhoz. A FIDESZ országgyűlési csoportja egyhangú határozatot hozott Font Sándor, Fülöp István, Kelemen András, Pichler Imre és Szászfalvi László, egykori MDF-es képviselők felvételéről. ♦ Florida. — Véglegesen lehúzta a redőnyt a Floridai Bajtársi Híradó. Vitéz Baranchi Tamáska Endre, volt m. kir. csendőrszázados, a Híradó szerkesztője kipostázta utolsó számát. Huszonkét évig egymaga szerkesztette és adta ki a 20-24 oldal terjedelmű lapot, amelyben beszámolt a floridai eseményekről és mindig talált egyegy elbeszélést a volt katonai élményekről. ♦ Budapest. — Magyarországon véget ért a köztársasági elnökválasztás utolsó fordulója. Az ellenzéki pártok által támogatott Sólyom László nyert. Az első szavazást Szili Katalin, az MSZP jelölje nyerte, ám akkor a FIDESZ nem szavazott. A második fordulóban már az ellenzéki pártok támogatottja, Sólyom László győzedelmeskedett. Előnyét a harmadik forduló után is megtartotta, így ő lesz az új magyar államfő. ♦ London. — Nagy-Britanniában gusztustalan támadást indítottak XVI. Benedek pápa ellen. A Der Spiegel című hírmagazinban Matthias Matussek „Egy sziget vörösük a dühtől” című londoni keltezésű írásban mutatja be a brit sajtó XVI. Benedek elleni gyűlöletfutamait. Alig van olyan brit lap, amely ne közölné azt a fotót, amely Joseph Ratzingert a Hitlerjugend tagjaként ábrázolja. Ez a tendenciózus magatartás igen rossz fényt vet az angol hivatalos körök manipulációira. ♦ Philadelphia. — A philadelphiai középiskolákban kötelező tananyag lesz az afrikai történelem. A város oktatási bizottságának tagja, aki a tantárgy kötelezővé tételét javasolta, úgy nyilatkozott, hogy a hatvanas évek vége óta vitatkoznak azon, kötelező legyen-e vagy sem az afro-amerikai és az afrikai történelem. Ha Afrikáról beszélünk, — mondta — ma még mindig sokan a Tarzanfilmekkel társítják a fekete kontinenst.
