Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-06-04 / 23. szám
2005. június 4 — (No. 23) — Magyarság — 3 oldal Méltó utazás Habsburg Ottó Irán és az atomprogram 189 ország részvételével május elején egyhónapos konferencia kezdődött New Yorkban a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását célzó atomsorompóegyezményről. Az 1970-es szerződés előírja az ötévente ismétlődő értékelést, az idei tanácskozás azonban meglehetősen viharosnak ígérkezik. Az USA elsősorban az egyezményt szerinte megsértő Irán, és az abból hivatalosan kilépett Észak-Korea bírálatára kívánta felhasználni az alkalmat. Az amerikai diplomácia idén kemény konfrontációra készült, ami már eddig is sikerült, hiszen a múlt héten Phenjan és Washington a legmagasabb szinten sértegette egymást. Egy nappal a konferencia előtt pedig Észak- Korea rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki Japán irányába. Tokió szerint az eset nem fenyegette a szigetország biztonságát, és alighanem rutinszerű hadgyakorlatról volt szó, az időzítés azonban aligha véletlen. Feltételezések szerint Észak-Koreának már hat atombombához elegendő hasadóanyagot sikerült felhalmoznia, és a közeljövőben sor kerülhet az eJső föld alatti kísérleti robbantásra. Észak-Korea mellett a legtöbb árgus szem Iránra szegeződik a tárgyalásokon. Dzsavad Zarif-Honszari iráni ENSZ-nagykövet a teheráni álláspontot hangoztatja, mely szerint nukleáris programjuk kizárólag békés jellegű. Irán ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy felmondja a kutatásokra életbe léptetett moratóriumot, ha nem hoznak eredményt az EU-val folytatott tárgyalások. Az eredeti atomsorompó-egyezmény értelmében egyébként az országoknak joguk van békés célú nukleáris programokra, ha lemondanak az atomfegyverről. Cserébe az öt akkori atomhatalom is vállalta, hogy hosszú távon felszámolja arzenálját. Ez nem történt meg, 1970 óta azonban az egyezménytől távol maradt Pakisztán, India és Izrael is atomfegyvert fejlesztett ki, Észak-Korea pedig felmondta a szerződést. A brit külügyminiszter közlése szerint az Európai Unió képviselőivel Genfben zajló tárgyalásokon Irán megerősítette, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére. Jack Straw ezt azután jelentette be a svájci városban, miután francia és német kollégájával karöltve három órán át tárgyalt az EU nevében Haszan Rohani iráni megbízottal az ázsiai ország vitatott nukleáris programjáról. Rohani közölte: meglehetősen rövid időn belül ésszerű egyezség jöhet létre a felek között. Az Európai Unió július végéig részletes javaslatot terjeszt elő Teheránnak arra vonatkozóan, hogyan rendezze nézeteltérését az atomprogramról. Viszonzásul Teherán a találkozón garanciákat adott arra, hogy tiszteletben tartja azt a korábbi megállapodást, amelynek értelmében nem újítja fel az urándúsítást. (Ezt a tevékenységét Teherán az év elején felfüggesztette, de nem állította le végleg.) A végső megállapodás eléréséig azonban még kemény tárgyalások vannak hátra. Mint Joschka Fischer német külügyminiszter a ZDF televízióban fogalmazott, a nézetkülönbségek áthidalása „minden lesz, csak nem egyszerű”. Az Egyesült Államokat eközben az aggasztja leginkább, hogy Irán — energiatermelési célzatú nukleáris programjának neve alatt — nehogy atomfegyver előállításán dolgozzon. Az amerikai külügyminiszter megismételte azt a követelést, hogy Iránnak teljesen be kell szüntetnie az urándúsítást. Condoleezza Rice véleménye szerint az EU-val folyó tárgyalások nem hozhatnak más eredményt, mint az iráni urándúsítási tevékenység végleges leállítását. „Irán birtokában nem maradhat nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos technológia” — szögezte le Rice. A múlt heti tárgyalási fordulón azonban új javaslatot tett a tárgyalóasztalra Oroszország, amely — az iráni atomprogram békés jellegének ellenőrizhetősége kedvéért — magára vállalná az iráni urán dúsítását. Teheráni közlés szerint Moszkva — amely nem vesz részt közvetlenül a genfi tárgyalásokon — vállalná, hogy az urándúsítás egyik szakaszát ideiglenesen Oroszországban végezzék el. Arról lenne szó, hogy az Iránban uránhexafluorid gázzá feldolgozott uránt Oroszországban dúsítsák fel az atomerőművekben használatos szintre. Irán ezt állítólag átmeneti jelleggel elfogadná, de csak addig, amíg el nem készül saját dúsító üzeme. A genfi tárgyalást megelőzően Irán közölte, hogy ragaszkodik az urándúsítás jogához, amelyet úgymond csak felfüggesztett az EU kérésére. Az unió viszont azt szeretné, ha ez a felfüggesztés véglegessé válna. Ha erre nem találnak megoldást, az Egyesült Államok kész az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinni az ügyet, mert szerinte Irán szándékai nem teljesen békések. Az unió részéről három külügyminiszter: Michel Bamier (Franciaország), Jack Straw (Nagy-Britannia) és Joschka Fischer (Németország) vett részt a találkozón. A háromórás tárgyalás végeztével Haszan Rohani iráni megbízott pedig közölte: meglehetősen rövid időn belül ésszerű egyezség jöhet létre a felek között. Az Európai Unió július végéig részletes javaslatot terjeszt elő Teheránnak arra vonatkozóan, hogyan rendezzék nézeteltérésüket az iráni atomprogramról. Viszonzásul Irán tegnap garanciákat ígért arra, hogy továbbra sem újítja fel az urándúsítást. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter ezzel egyidejűén megismételte Washington követelését, hogy Iránnak teljesen be kell szüntetnie az urándúsítást. Teherán szerint az Egyesült Államok elszigetelődött azzal a szándékával, hogy az ENSZ BT elé vigye az ügyet. Irán és Európa megbízottai tehát egy utolsó kísérletet tesznek az iráni nukleáris program körül kialakult vita válsággá alakulásának megelőzésére. Irán azt mondja, folytatni kívánja tevékenységét iszfahán-i urándúsító telepén, ami az európai tárgyalók szerint a tárgyalások összeomlását okozná. Az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács egy tagja, Hosszéin Muszavjan — az egyik iráni tárgyaló fél — úgy nyilatkozott, hogy az EU-val folytatott tárgyalások minden korábbinál nehezebbek, és szerinte 50%-os esély van arra, hogy azok meg fognak szakadni. Az iráni tévé eközben hirdetéseket kezdett sugározni, melyekben azt magyarázza a lakosságnak, hogy az országnak miért van szüksége nukleáris energiára. A reklám az irániak nemzeti érzéseire apellál. „Fiatal tudósaink eredményeinek hála, egy lépéssel előbbre jutottunk a függetlenségünkért való harcban” — mondja a reklám. Az iráni fővárosban eközben már a diákok is tüntettek az európai nagykövetségek előtt. „Jogunk van a nukleáris technológiához” — hangoztatták, és halált kiáltottak az Egyesült Államokra, elégetve annak zászlaját. De vajon az átlag-irániak mit gondolnak a nukleáris technológia megszerzését célzó törekvésről, ami immár veszélyezteti hazájuk viszonyát a külvilággal? Iránban nehéz olyasvalakit találni, aki kétségbe vonná, hogy az országnak szüksége van atomenergiára akkor is, ha hatalmas kőolaj és földgáz-készletekkel rendelkezik. Ez ma már a nemzeti büszkeség kérdése. Hasszán Rowhani, Irán atomenergia-ügyi tárgyalója többször hangoztatta az iráni tévében, hogy az urándúsítási munkát folytatni fogják, még akkor is, ha ezt a tevékenységet szüneteltették is az európaiakkal folytatott végső tárgyalási kísérlet idejére. Az iráni tárgyaló szerint a nukleáris tevékenység felfüggesztése nagyon nehéz és költséges Irán számára, míg ez nem kerül semmibe az európaiaknak, és mint fogalmaz „talán még érdeküket is szolgálja”. Amennyiben Irán tényleg újraindítja az urándúsítást, a tárgyalások össze fognak omolni, Teherán ügyét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elé viszik, de a kérdés még az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé is kerülhet. Egyre kevesebb hely marad a kompromisszumra. Az elmúlt héten Bush elnök európai körúton volt. Résztvevője volt a második világháború befejezésének évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozatnak, melyet a kiváló külpropagandájával Oroszország nagyrészt magához ragadott. Ezért a csúcspont Moszkvában volt, és így az amerikai elnöknek szinte lehetetlen lett volna ezen az ünnepségen nem részt venni. Annál kevésbé lehet megkerülni, hogy csodálatunknak hangot adjunk, ahogy Bush elnöknek sikerült, a neki bizonyára nem kellemes feladatot az amerikai méltóság fenntartásával megoldani. Egyébként ez néhány vezető európai politikus számára, akik hasonló alkalommal szervilizmusban múlták felül önmagukat, példa lehetne. Nem szabad elfelejteni, hogy messzemenően helyénvaló tiszteletben tartani Oroszország részvételét a második világháborúban. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy Oroszország két dolgot tett, amit szőnyeg alá sepertek: a Hitler-Sztalin paktummal döntően hozzájárult a háború kitöréséhez. Mindemellett a háború után Európa egy részét lakosságával együtt zsarnoki rendszerének vetette alá, mely totalitarizmusában és kegyetlenJuscsenko: Ukrajnában jobb lesz a zsidóknak, mint Izraelben Oroszországban 240 ezer katona emberi joga sérül Tar Zsuzsanna Észak-Amerikai látogatásán Juscsenko bejelentette: szeretné elérni, hogy Ukrajnában jobban éljenek a zsidók, mint Izraelben - írja a for-ua.com. A newsru.com szerint egyre több besorozott orosz katona lesz öngyilkos az embertelen körülmények miatt. Juscsenko: Ukrajnában jobban fognak élni a zsidók, mint Izraelben Észak-Amerikában járt az ukrán államfő, ahol zsidó szervezetek képviselőivel találkozott. Az esemény során Viktor Juscsenko közölte: országában nincs helye az antiszemitizmusnak, a kszenofóbiának és a nacionalista nézeteknek sem, hiszen garantálják az emberi jogok érvényesülését. Leszögezte: az új hatalom mindent megtesz kisebbségei lelki és kulturális fejlődéséért. - Szeretnénk elérni, hogy a zsidók azt mondják: sokkal jobban érzik magukat Ukrajnában, mint Izraelben, az oroszok pedig ne vágyjanak vissza anyaországukba - mondta. Egyre több orosz katona lesz öngyilkos Folyamatosan nő az öngyilkosságok száma az orosz katonák körében, és jelentős azoknak a parancsnokoknak is a száma, akik nem végzik megfelelően a kötelességüket a hadseregben - derül ki a legfőbb katonai ügyész jelentéséből. Alekszandr Szavenkov elmondta: tavaly 47 parancsnokot ítéltek el valamilyen bűncselekmény miatt, 246 katona öngyilkos lett, 213 tisztet vontak felelősségre különféle ügyekben, továbbá 240 ezer szolgálatban lévő katona emberi joga sérült. Az ügyész szavai szerint az idősebb bakák még mindig igen kegyetlen eszközökkel „oktatják tiszteletre” a fiatalabbakat, és szinte rabokként „használják” őket. Néhány hónapja az egyház részt ve»*- a Katonák lelki életének gondozásában, ami Szavenkov szerint bizonyíthatóan javít a besorozott fiatalok hangulatán, hiszen a papoknak elmondhatják problémáikat. Szerinte mindenképpen felül kell vizsgálni az orosz hadsereg morálját, mert ez így nem mehet tovább. Hasonló észrevételeket tett korábban Alvaro Gil-Robles, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, amikor Oroszországban járt. Akkor leszögezte: javítani kell a katonák és tisztjeik életkörülményein, illetve meg kell gátolni az „öregek” túlkapásait. A Romár Monitoring közvélemény kutató cég adataiból megtudhatjuk, hogy a diákok több mint 70 százaléka szinte bármire hajlandó, hogy „megússza” a katonai szolgálatot, és csupán 23 százalékuk szeretne részt venni a bakáskodásban. Tyimosenkót továbbra is körözik Júlia Tyimosenko ukrán kormányfő ellen továbbra is érvényben van a nemzetközi körözés — jelentette be Alekszandr Szavenkov. Az orosz legfőbb katonai ügyész közölte, hogy a Tyimosenko okozta kár meghaladja a 100 millió dollárt. Mivel hatalmas összegről van szó, amely azóta sem térült meg Oroszországnak, az ügy egy helyben áll már évek óta. Az ügyben érintett orosz állampolgárok megfigyelés alatt állnak. Mindezek ellenére a várható oroszországi látogatása alkalmával az ukrán kormányfőre a nemzetközi törvények lesznek majd érvényesek, így bár körözött személynek számít, nem fogják letartóztatni Tyimosenkót Oroszországban. PANNÓNIA BOOKS: Phone: 416 966-5156 Fax: 416 966-5445 PEACE, WAR and the AFTERMATH is an account of war and communist takeover, and a coming-ofage tale with a twist. As a young boy, Sándor Erdélyi saw the horrors of war firsthand: “A work crew had already dug out a long ditch in the nearby church garden, a mass grave, in effect. We were given no tools with which to extract the bodies from the slush and ice that covered them. Shaking with horror, crying with despair, I dug alongside my mother". Megrendelhető: LLUMINA PRESS: orders@llumina.com Toll Free: 1-866-229-9244 ségében Adolf Hitler rendszeréhez volt hasonlítható. Sajnos nagyon sok nyugateurópai ezt elfelejtette, de nem az Egyesült Államok. Bush elutazott Moszkvába, de először ellátogatott a balti államokba, hogy találkozzon a három balti miniszterelnökkel, ami egy méltó gesztus volt a Baltikum felé, akik végtelenül sokat szenvedtek az oroszok alatt. Ezen cikk szerzője emlékezik egy beszélgetésre Amerika moszkvai nagykövetével, Averall Harriman-nal. Aki azt megelőzően beszélt Sztálinnál, amikor ő elmondta neki, hogy szakértőkkel és gazdasági szakemberekkel tanulmányoztatta, mely százalékban kell a lakosságot megölni ahhoz, hogy egy népet kiirtsunk. A szakértők javaslata szerint, a lakosság pont 5 %-át kell megölni. Ezt hajtotta végre Sztálin a balti népeken, vagyis azok elitjén. De alábecsülte, hogy az elit létszáma a balti államokban jelentősen nagyobb, mint a Baltikumtól keletre eső államokban általában. A Vörös téri ünnepség után Bush Moszkvából Grúziába utazott, hogy a grúzok megszabadítójával, Szaakasvilivel beszéljen. Ez egyértelmű kifejezése annak, hogy az amerikaiak kiállnak a grúzok szabadságáért, hanem a kaukázusi népek szabadságvágyával való szolidaritásnak is a jele. Más nem lehetett volna jobb kifejezése ennek az érzelemnek, mint az, amit Bush a korábbi Szovjetunió meglátogatásával tett. Ez azonban egy világos jel az önelégült nyugateurópaiaknak is, hogy több méltóságot kellene kimutatniuk. (Fordította Schmidt Ágota) Németország felelőssége Észak-Raj na-Vesztfáliában a választásoknak az lett a következménye, hogy előrehozott választásokat fognak tartani. A választó polgárok elmozdulása világosan megmutatta, hogy Schröder kancellár kormánya már nem élvezi a lakosság bizalmát. Az utóbbi idők minden választása azt bizonyította, hogy a kormányzat jelenlegi ellenzékét részesítik előnyben. Másrészről az a mód, ahogy itt Müntefering pártelnök ügyvezetése alatt eljártak, államjogi szempontból kérdéses. A német alkotmány atyjainak gondolata az volt, hogy a parlament időelőtti feloszlatását mint egyébként egy kormány leszavazását is megnehezítsék. A tapasztalat fényében ez jogos volt, mert a Weimar-i köztársaság utóbbi idejében túl sok választás volt, és túl könnyű volt egy kormányt megbuktatni. Ez Németországot destabilizálta és a szélsőségeseknek egyengette a hatalomhoz vezető utat. Láthatólag bizonyos politikai tervezők ezt elfelejtették. Ez azonban egy nagyon bölcs intézkedés volt ahhoz, hogy a stabilitást egy demokratikus rendszerben megtartsák. Aki akkoriban tapasztalatokat tudott gyűjteni, az továbbra is azon a véleményen van, hogy az alkotmány meghatározásai helyesek voltak és ennek kikezdése, ahogy ezt most jó néhányan tervezik, nem lenne okos. Schröder kancellár utódjáról folytatott beszélgetéseknél, amennyiben az unió pártok győznek, kezdettől fogva a helyzet viszonylag világos volt. A hatalmi viszonyokat a CDU-ban Merkel asszony már régóta előkészítette. Mindenesetre ezért bölcs lenne ma mindenek előtt az új kancellár hölgy, vagy úr leendő csapatával foglalkozni. Németország számára a legfontosabb belpolitikai probléma a gazdaság és a szociálpolitika területén van. Ehhez valóban tényleges szakértők megválasztása lenne kívánatos. Itt fennáll az a veszély, hogy a pártokon belüli feszültség valódi tehetségek kirekesztéséhez vezethet és olyan személyek megnevezéséhez, akik ugyan a leendő kancellárnak vagy kancellárnőnek megfelelnek, akik azonban a valóságban nem érik el igazán a magas szintet. Egy tipikus példa volt erre Eichel pénzügyminiszter egykori kinevezése. Az ő kinevezését egy vigasz „tapaszának szánták a legyőzött szocialista párt részére Hessenben. Egy ilyen eljárás meggondolandó. Ezt az unió pártoknak meg kellene fontolni, mert például Friedrich Merz kizárása a pénzpolitikából fatális döntés volt. Ismert, hogy Friedrich Merz-nek nagy ellenfelei vannak. De ugyanúgy kétségbevonhatatlan — ebben a vonatkozásban csak pénzpolitikai szakértőkkel kell beszélni — hogy ő Németországban az egyik legtehetségesebb ember a pénz- és háztartási kérdésekben. Sok függhet azonban attól, hogy az új kancellár vagy kancellárnő hajlandó-e olyan személyeket is kiválasztani, akik bár politikailag nem tartoznak az első ember baráti köréhez, azonban szakmailag a legtehetségesebb emberek közé számítanak. Mindenesetre Németország egy időre, a következő parlamenti választásokig megbénult. A végeredmény, ahogy a dolgok a választási küzdelem elején állnak, valószínűsíthető. A pótválasztási elemzések Észak- Rajna-Vesztfáliában arra is rámutattak, melyek azok a pontok, amelyek a választóknál a legjobban bejönnek. A szocialista párthoz tartozók átvándorlása a CDU-hoz a munkapiaci helyzettel magyarázható. De a berlini kormány kapcsolatának Európához és Németország magatartásának az Európai Unióban is nagy kihatásai lesznek. Kétségkívül voltak különböző téves döntések. De Németország politikai súlyával nagyon sokat intézhet. Az újraválasztás ebben a perspektívában bizonyos kétségek ellenére jogos. Remélhetjük, hogy a CDU és a CSU, de az FDP is, felismerik az adódó lehetőségeket és ennek megfelelően cselekszenek. Amire Németországnak szüksége van, az egy igen erős csapat, melyet nem annyira pártpolitikai szempontok szerint állítanak össze, hanem a képesség alapján, hogy egy rendkívül nehéz gazdasági és politikai helyzetben ennek az országnak újra egy olyan vezetést adjon, amilyen Helmut Kohl és munkatársai voltak a német újraegyesítés esetében. H.O. Újabb merényletek Irakban Május 26-án Bagdadtól északra, kézifegyverekkel lelőttek egy felderítésre használt, OH-58 Kiowa típusú amerikai katonai helikoptert. Az amerikai After WWII, Hungary was stripped of vast chunks of her territory and her remnants were swallowed by Soviet Russia. Class-mates and workplace colleagues disappeared and families were tom apart. Erdélyi’s generation was decimated by deportation, internal exile and murder as the communist regime tightened its chokehold on the country. By turns harrowing, comical and moving, Erdélyi’s story is a testament to the strength of the human spirit and a valuable chronicle of a country ' that is still poorly understood in North America. Website: http://www.llumina.com/store/ peacewaraftermath.htm hadsereg közlése szerint a fedélzeten volt két amerikai katona életét vesztette. Egy második amerikai helikopter is tűz alá került Bakuba városának közelében, de sikerült landolnia egy amerikai támaszponton. Korábban az iraki védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy az iraki kormány nagyszabású biztonsági műveletet fog végrehajtani Bagdadban a jövő héten, hogy leállítsák az autós — és más — merényleteket, amelyek több mint 400 ember halálát okozták a múlt hónapban. A miniszter közlése szerint negyvenezer iraki rendőr és katona fog résztvenni a műveletben, miközben körbezárják Bagdadot. Irakban csak a múlt heti pokolgépes merényletek következtében legkevesebb 20 ember vesztette életét, a sebesültek száma száz fölé emelkedett. A fővárosban egy zsúfolt étterem előtt történt a robbantás, amelynek nyolc ember esett áldozatul, és kilencvenen sebesültek meg. Bagdadtól délre, Mahmudiyában egy siíta mecset közelében robbant pokolgép, melynek következtében öten meghaltak. Szemtanúk szerint a mecset előtt játszó gyerekek közül is sok a sebesült. Tál Afar városában is két robbanás történt. Egy másik támadásban tüzet nyitottak a Biztonsági Minisztérium egyik tábornokára — aki életét vesztette. Eközben folytatódik az amerikai és iraki biztonsági erők közös akciója a lázadók ellen, Bagdadtól nyugatra. A merényletek idején a koalíciós erők körülbelül háromszáz iraki lázadót vettek őrizetbe Bagdad nyugati részén.
