Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-05-21 / 21. szám
2005. május 21 — (No. 21) — Magyarság — 3 oldal A vártnál lassabban fejlődő belső piac és a gyorsan bővülő járműgyártás miatt a kínai autógyártók az előrejelzéseknél korábban megpróbálkoztak az exporttal. 2003-ban a 3,69 millió darabos évi kapacitású kínai járműipar üzemeiben 2,78 millió autó készült, tavaly az 5,7 milliósra bővült ágazat 3,43 millió gépkocsit gyártott, vagyis egy év alatt a többlet 2,2 millióra nőtt. Raktárra termelni és megrendelés nélkül dolgozni persze a kínaiak sem szeretnek, ezért új vevők után kellett nézniük: a célpontok közül az elsők a világ két legnagyobb piaca: az Egyesült Államok és Európa. A feleslegessé váló autók exportja egyelőre még nem rengeti meg a 15 milliós európai piacot, inkább bizonyítási kísérlet a legigényesebb vásárlók előtt. Hét év alatt 15 milliárd eurót ruháztak be külföldi járműgyártók Kínában: a területet, olykor üzemcsarnokot, és persze a működéshez szükséges papírokat az állam biztosította. Folyamatosan jelentkeznek új cégek, miközben a betelepedettek is bővülnek. A baj csak az, hogy a fizetőképes kereslet közel sem fejlődik olyan rohamosan, mint ahogy arról az előrejelzések szóltak, és ahogy a gyártókapacitások nőnek: 2005-ben már meghaladják a hatmilliót. Ráadásul a piac más forrásokból is táplálkozik, hiszen a jelenlévő cégek nemcsak helyben gyártott modelljeiket akarják forgalmazni, amire reményt adott a Kína és a WTC közötti megállapodás, vagyis a szabadabb kereskedelem. Mivel már a feneketlennek látszó kínai piac sem tudja elnyelni a hazai gyártású kínálatot, ezért azt valahol el kell adni. A legnagyobb kínai gyártó, a Volkswagen érdekeltségű FAW-Hongta Yunnan Automobile Co. évi tízezer, a BMW-rokon Brillance Jinbei Automobile Co. évi 20 ezer autó eladását tervezi Európában. A Brillance megjelenése az áprilisi Lipcsei Autószalon szenzációja volt, a kínai cég modelljeit a gibraltári bejegyzésű Euro Motorson forgalmazza szeptembertől, elsőként a német piacon kínálja a középkategóriás autót az egy osztállyal kisebbek áráért, és ahogy a forgalmazó ígéri, a 17 ezer eurós kocsik alapfelszereltsége nem lesz szegényes. A nagyobb hírverésért a túraautó-világbajnokságba is benevezett a Brillance, ám csak a monacói statikus bemutatón vett részt, a két idei versenyen viszont nem állt rajthoz. A Ford-partner Jiangling Motors Corp. holland kereskedőkön keresztül adott el háromszáz Landwind típusú terepjárót. Az elsőként külföldi szereplést vállaló, és januárban Detroitban bemutatkozott Chery márka főleg az amerikai piacra összpontosít, de már olasz kereskedőkkel is megállapodott arról, hogy 2007-től évi 10 ezer autót forgalmaz Európában. Nem csoda, hogy a kínai autógyártás és előretörés megrémíti az amerikai és európai autógyártó cégeket. A General Motors is megsokallta a tűrést, és beperelte a Shanghai Automotive Industry Corporation (SAIC) korábbi alegységét egy Amerikában tervezett gépkocsi tervének lemásolásáért. A GM dél-koreai egysége, a GM Daewoo közölte, hogy a kínai SAIC Chery Automobile vállalat a Daewoo Matiz karosszériájának felépítését másolta le Chery QQ modellje számára. A koreai cég 9,7 millió dollár kártérítést követel. A pekingi bíróságra került ügy azért érzékeny, mert a GM és a SAIC vállalatok egy jelentős vegyesvállalatban működnek együtt. A Daewoo Matiz a General Motors Chevrolet Spark modelljén alapul. A GM Daewoo közölte, hogy tesztek igazolják; hogy a QQ külső és belső felépítése, valamint számos alkatrésze nagyon hasonlít a Matizra. Sok alkatrész mindkét típusban felhasználható. A SAIC Chery tagadja a vádakat, és azt állítja, több mint egy évet dolgozott a QQ modell kifejlesztésén. A vállalat állítása szerint 24 tervezési szabvánnyal rendelkezik a modellel kapcsolatban. A GM Daewoo tavaly decemberben fogta perbe a Chery-t Sanghajban, később azonban áttetette az ügyet Pekingbe, miután a Chery tiltakozott a helyszín miatt. A GM Daewoo egy éven keresztül próbálta mediáció segítségével peren kívül rendezni az ügyet, és a vállalat állítása szerint csak akkor fordult a bírósághoz, amikor ez nem sikerült. A SAIC, amely 67 millió angol font értékben vásárolt autóterveket az összeomlott brit Rover vállalattól, 20 százalékos tulajdoni részesedéssel bírt a Chery cégben. A tavalyi év végén azonban eladta a részesedését a cégben. De nem csupán az autópiacon vannak gondok a kínai dömpingárut illetően. Európai politikai körökben a legélénkebb és legaktuálisabb kérdés a kínai textilexportból fakadó brüsszeli fenntartások Ugye. Január 1-jén oldották fel a világban a textilkvóták több évtizedes rendszerét, s ahogy azt várni lehetett, hatalmas kínai exportoffenzíva vette kezdetét. Egyes adatok szerint ötszáz százalékkal növekedett meg az unióba érkező kínai áru, s az Európai Bizottság kilenc kategóriában is vizsgálatot kezdett. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint, mivel az unió nem ismeri el piacgazdaságnak Kínát, indíthat dömpingeljárást, s korlátozhatja a behozatalt. Kínának a WTO-ba való belépésekor aláírt szerződése szerint bármelyik tagállam 2008- ig 7,5 százalékos növekedésben korlátozhatja a textilimportot, ha bebizonyosodik, hogy a kínai cégek megsértik a szervezet szabályait. Szóba került a fegyverembargó ügye is, melyet 1989- ben léptetett életbe az unió, s évek óta napirenden van feloldásának lehetősége. A problémát az okozza, hogy a tagállamok megosztottak a kérdésben. Egyébként az év elején már kialakult a konszenzus a feloldásról, ám amikor a kínai parlament elfogadta az elszakadásellenes törvényt, melyben megteremtette a jogi Kevés a jog Brüsszelben Habsburg Ottó alapját a Tajvan elleni „nem békés eszközökkel” való fellépésnek, visszatáncoltak. Az embargót a diákmegmozdulások leverésekor hozták, vagyis fő okként azt jelölték meg, ahogy Peking az emberi jogokkal bánik. A kínai külügyminiszter szerint a két dolog összekapcsolása oktalan. Az tény, hogy az Európai Unió mostani érvelésében következetes, még akkor is, ha az emberi jogok ügye és a fegyverexport nem is függ össze szükségszerűen. Ferrero-Waldner azt kérte, Kína bocsássa szabadon azokat, akiket még az 1989-es események miatt börtönöztek be, valamint, hogy Kína írja alá az ENSZ polgári és politikai jogokról szóló egyezményét. Kína erre mintegy válaszként óva intette az Európai Uniót, hogy a textilkereskedelemben óvintézkedéseket érvényesítsen. A pekingi kereskedelmi minisztérium szerint a döntés ellentétben állna a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) alapelveivel, és Kína és az EU általános kereskedelmi és gazdasági kapcsolataira is kihatással lenne. Kína párbeszédet javasol, miután január elseje, a kvótarendszer megszüntetése óta ugrásszerűen nő a kínai textiltermékek behozatala. Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos viszont bejelentette, amennyiben a kínai textilimport továbbra is ilyen erőteljesen növekszik idén, az EU bizottsága tárgyalásokat — és várhatóan szankciókat is — kezdeményez a kínai dömping-behozatal miatt. Brüsszelben az Európai Bizottság legújabb határozatai veszélyes fejlődést mutatnak, melyeket sajnos, amennyiben azokat a sajtóban követni lehet, alig vesznek figyelembe. A legtöbb esetben korábban a Bizottság javára tudták írni, hogy az legalább a jogi kérdésekben komolyan törekszik arra, hogy független vonalat kövessen. Sajnos ami ma játszódik le, annál már nem ez az eset áll fenn. Az új Bizottságban bizonyos küldötteknél úgy tűnik, hogy a tiszta opportunizmus a szabály. A legjobb bizonyíték erre az a tény, hogy legalább mostanáig a finn küldöttet, Olli Rehn-t országának jó hírneve miatt szívélyesen üdvözölték. Magatartása azonban a bővítés kérdésében megváltozni tűnik. Itt az európai politika egyik legfontosabb eleméről van szó. Bizonyos ideje már feltűnt, hogy Olli Rehn Horvátország kérdésében Schröder és Putyin „egymásra talált” A május 9-i oroszországi ünnepségek alkalmával Schröder és Putyin paktumot kötött, hogy a XXI. században ismét a szomszédok feje fölött alakítsák kapcsolataikat — írja a Rheinischer Merkur. A megállapodás szerint Moszkva segít Berlinnek, hogy világpolitikai tényezővé váljék, akár az iraki háborút ellenzők tengelyében, akár az ENSZ BT állandó tagságáért folytatott törekvésében, Berlin pedig megnyitja a külföldi befektetések csatornáit. A Rheinischer Merkur (merkur.de) keresztény konzervatív hetilapban Thomas Gutschker Paktum mellékízzel című írásában elemzi a május 9-én prezentált német-orosz szívélyesség mélyebb okait. A május 9-i ünnepségek estéjén a Kreml ura történelem órát adott a német televízió munkatársainak: A „XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt a Szovjetunió szétesése”, — mondta Putyin, — mert ezzel 23 millió ember vált hontalanná”. A második világháború 16 milliót meghaladó áldozata háttérbe kerül a szovjet birodalom elvesztéséhez képest. Azt a tényt, hogy ez a birodalom megszállásra, deportációra és tömeges kivégzésekre épült, az orosz történetírás 2005- ben nem említi. Sokkal inkább érvényes, amit a moszkvai hadügyminiszter, Ivanov mondott: ami az egy országhoz tartozik - mint a balti államok - azt nem lehet megszállni. E háttér ismeretében érthető, ha két balti állam feje nem kívánt részt venni a moszkvai látványosságban. Schröder azonban az első sorban állt, s a rendezvény után számtalanszor elmondhatta, hogy Németország mostantól „egyenrangú partner az államok közösségében”. Schröder paktumot kötött Putyinnal: Moszkva segít Berlinnek, hogy világpolitikai tényezővé váljék, akár az iraki háborút ellenzők tengelyében, akár az ENSZ BT állandó tagságáért folytatott törekvésében. Putyin Schröderrel közösen egy moszkvai bulvárlapnak adott interjújában így fogalmazott: „nem lehet a németeket arra kényszeríteni, hogy állandóan hamut szórjanak a fejükre és folyamatosan önmagukat ostorozzák. És Németországnak nem szabad úgy éreznie, hogy a világpolitika színpadán korlátozzák a jogait.” Schröder azonnal ellentételezte a gesztust azzal, hogy Putyint feltétel nélkül támogatja - „színtiszta demokratának” nevezve — és megnyitja az égetően szükséges külföldi befektetések csatornáit. Hivatalosan e kapcsolatokat stratégiai partnerségnek nevezik. S vajon ki emelhet szót ez ellen, ha a gazdasági kapcsolatok olyannyira szépen fejlődnek? Németország az oroszok legnagyobb keres ■ 'kedelmi partnere, 3500 német vállalkozás fektetett ott be. A ludwigshafeni BASF leányvállalata, a Wintershall, mint első külföldi vállalkozás jogot szerzett arra, hogy Szibériában földgázt termeljen. Az oroszok Németországon keresztül szinte az egész EU-ra kiterjedő olaj és gázszállítási monopóliumot biztosítottak maguknak. A kelet-európai országoknak, egy a határaik mentén újra megerősödő birodalommal szembeni félelmei ebben a közös érdekekre épülő paktumban csak tehertételt jelentenek. A kancellár azzal a mondattal söpörte le a kritikus kérdéseket az asztalról, miszerint Németország történelme miatt nem arra predesztinált, hogy Oroszországnak szemrehányásokat tegyen. Egon Bahr, a szociáldemokrata német kormányok idején az „új keleti politika” egyik szellemi atyja ugyanazon a napon ezt nyilatkozta: A nyugati hatalmak sem tettek semmit a jaltai konferencián az ellen, hogy a balti államok Orosz-országnál maradjanak. Miért kellene, hogy ez rontsa a Berlin és Moszkva közötti kétoldalú kapcsolatokat? Moszkvában ketten egymásra találtak, hogy a XXI. században ismét a szomszédok feje fölött alakítsák kapcsolataikat - tekintet nélkül a kisebbségi és polgári jogokra. Putyin kedden elutasította, hogy az EU-Oroszország csúcs alkalmából sajnálatát fejezze ki a balti államok szovjet megszállása miatt. így tért vissza az a történelem, amely felett az előző nap szemet hánytak és mely beárnyékolta az EU és Oroszország közötti partnerségi megállapodást. Moszkva továbbra is elutasítja, hogy határ-megállapodást kössön Észtországgal és Lettországgal. Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Templom: 116 Bond St„ Toronto Istentiszteletet tartunk július-augusztus kivételével a hó második és negyedik vasárnapján du. 4 órakor. Lelkész: Nt. Tamásy Éva Lelkészi hivatal: 3245 W. 98th St., Cleveland Oh. 44102-4601, USA. Tel: 216-961-6895 Felügyelő: Dr. Mekis Éva 34 Langborune Pl., North York, On M3B 1A9 Tel: 416-441-9300 (minden postai küldemény e címre küldendő) Szerezzen oromot szeretteinek! A Piros szív, fehér hó, zöld levél című világhírű dal és még más a szerző, Mártonffy Miklós által szerzett dalok CD-n kaphatók a Kanadai Magyarság Könwosztályán. Ára $ 15.- + $ 3.- postaköltség A csekket Mártonffy Miklós nevére kiállítva a Kanadai/Amerikai Magyarság címére kell küldeni 74 Advance Rd. Toronto, Ontario M8Z 2T7 Tel: 416-233-3131 (49-) azokhoz tartozik, akik a Bizottság keretei között nem ezen ország barátainak számítanak. O volt az, aki a Carla del Ponte körüli vitát hallgatásával és alkalmankénti megnyilvánulásaival támogatta. Eközben Carla del Ponte hivatalának Horvátország kérdésében a kormányokhoz írt, nyilvánosságra még mindig nem hozott levele megsértett két jogi alapelvet. Visszaható intézkedések elfogadásához és a bizonyítási teher átruházásához közeledünk. A gyanúsított, tehát Horvátország kell hogy ártatlanságát a nem megalapozott állításokkal szemben bizonyítsa — képtelenség egy jogállamban. Közben a Bizottság közölte, hogy hozzájárulását ahhoz adta, hogy az előtárgyalásokat Szerbiával megkezdjék, azon csalódottságok ellenére, hogy Belgrád még mindig nem jelezte igazán hajlandóságát hogy a hírhedt háborús bűnösöket kiszolgáltassa. Előre tett kezek mögött azt mondták, ezt kell tenni, mert Horvátországnak azt vetették a szemére, hogy nem adja ki, és mégis bizonyos előkészületeket tett a megbeszélések folytatására. Ez egy hihetetlen megjegyzés, mivel a helyzet Horvátországgal és Szerbiával teljesen különböző. A két háborús bűnös közül, akik Szerbiában tartózkodnak, ugyanis Mladic tábornok szabadon mozog hazájában. Mindenki tudja hogy hol van, és egyáltalán semmi nem történik. Emellett ez a tábornok mint parancsnok nemcsak a hadsereghez, hanem ezen kívül mint nyilvánvaló barát a szinte bűnöző szervezetekhez még ma is közel áll. Ugyanez érvényes Radovan Karadzic-ra. Eközben mindenki tudja Belgrádban, hogy hol tartózkodik. Horvátország kérdésében ez pont fordított. A horvát kormány szavahihetően közölte, hogy ők 2001 óta nem tudják, hogy hol tartózkodik Gotovina tábornok. Aki az olyan emberek, mint Sanader miniszterelnök, és Mesic elnök őszinteségét ismeri, tudja, hogy ők az igazságot mondják. De mégis tőlük követelik, bizonyítsák be, hogy ők nem tudják, hol tartózkodik a tábornok. Ez tisztességtelen követelés, mert ezt a bizonyítékot senki nem tudja szolgáltatni. így helyezik Szerbiát Horvátország elé, ahogy ezt az Európai Unió egyes országainak bizonyos minisztériumai csupán anyagi érdekekből óhajtják. Hogy Olli Rehn ezt az érthetetlen magatartást támogatja, több mint különleges. A tényt, hogy a Horvátországról szóló szavazásnál minden demokratikus ország, melyek ezzel az országgal határosak, a Zágrábbal való tárgyalások felfüggesztése ellen szavaztak, cinikusan figyelmen kívül hagyják. Szerbiát akarják előtérbe helyezni, ami bizonyos körök koncepciójának megfelel, akik Jugoszláviát akarják visszaállítani. Ez magyarázza a különleges magatartást Montenegróval szemben,, és különösen a politikát Kosovóban. Megkísérlik lehetőség szerint Montenegróban a szavazást eltolni, mert tudják, hogy a bátor montenegróiak és Djukanovic miniszterelnökük eltökélt, hogy önrendelkezési jogukat gyakorolják, ami az Uniónak is érdekében áll. Ez a tisztességtelen játék rendkívül veszélyes. Ily módon aláássák a bizottság szavahihetőségét. Azok a kormányok, amelyek a Bizottsággal egybehangzóan Horvátország ellen szavaztak, nagy hibát követtek el. De ily módon a bizalom, mely még Javier Solanával szemben fennáll, mélyen megrendül. Sajnálatos azonban hogy olyan országok, mint Németország is csatlakozott ehhez a politikához. Nem lehet elkerülni a kérdés felvetését, hogy a kormányok, az igazak csoportjának kivételével miért nem szólnak semmit, ha Szerbia érdekében az európai jogot megszegik. (Schmidt Ágota fordítása) Az amerikai elnök Tbilisziben Bush vendéglátójával, Mihail Szaakasvili grúz államfővel a tbiliszi parlament épületében tartott sajtókonferencián azt mondta: a két, még a szovjet korszakból származó bázisról való orosz csapatkivonás kérdését, valamint az Oroszország támogatását élvező szeparatista Abházia és Dél-Oszétia problémáját békés eszközökkel meg lehet és meg is kell oldani. Az amerikai elnök felvetette, hogy segít a rendezésben, ha erre a grúz vezetés kéri. Kijelentette: támogatja Tbiliszit abban is, hogy érvényt szerezzen szuverenitásának a két szakadár tartományban. „Ezt a vitát a grúz kormánynak és a szakadár tartományok lakosságának kell megoldania. Az Egyesült Államok nem erőltethet semmilyen megoldást az országra, és ezt önök sem kívánnák tőlünk. A grúz elnök támogatja az autonómiát és az önkormányzatiságot, de nem támogatja ennek az országnak a felosztását” — mondta Bush. Kijelentette továbbá, hogy „az Oroszország határai körül kialakuló új, békés demokráciák jótékony hatását Moszkva is érzékelni fogja”. Semmi olyat nem mondott az amerikai elnök ugyanakkor, amiből arra lehetne következtetni, hogy Washington hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára a csapatkivonás érdekében. Bush a tbiliszi főtéren is beszédet mondott. Százezren özönlöttek a Szabadság térre, akik az amerikai elnök üzenetét akarták meghallgatni. „Az önök bátorsága sarkallja a demokratikus reformok kezdeményezőit, és azt az üzenetet küldi szerte a világba, hogy szabadság vár a Föld minden nemzetére és népére” — fogalmazott Bush a Szabadság téren, amely a tbiliszi lakosok számára a demokráciát jelképezi, hiszen a Szovjetunió 1989-es összeomlásakor és tavaly a rózsás forradalom idején is több százezer ember gyülekezésének színhelye volt. Bush személyében hivatalban lévő amerikai elnök először látogatott Grúziába, sőt az egész kaukázusi térségbe. Rákositól és Kádártól plagizált Gyurcsány és Iváncsik A második világháború befejezésének 60. évfordulója apropóját használta fel a két egykori KISZ vezető, hogy elismételgessék azt, amit az agyukba mosattak: dicsőítsék a „felszabadító” Vörös Hadsereget, valamint felszabadulásnak nevezzék hazánk megszállását, kirablását, több százezer polgári személy elhurcolását (asszonyok és lányok meggyalázását), a ránk erőltetett egypártrendszert, és a proletárdiktatúra bevezetését. Még ha minden „felszabadított állam” vezetője köszönetét és hálát rebeg is most Putyinnak, nekünk akkor sincs erkölcsi alapunk ezt tenni, mert 1956- ban ugyanaz a „felszabadító” Szovjetunió taposta el forradalmunkat és szabadságharcunkat, lövette szét fővárosunkat, asszisztált a megtorlás szörnyűségei mellett, amely közel félszáz évig tartotta megszállva hazánkat, fizettette velünk az ittlévő csapatainak teljes ellátását. A Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának kifizetett jóvátételünkkel és bocsánatkérésünkkel „rendeztük” a számlát a háborúban való részvételünkért. A „felszabadítók” viszont a mai napig nem adtak vissza semmit sem az elrabolt műkincseinkből, ipari berendezéseinkből, vasúti anyagainkból, mezőgazdasági terményeinkből és haszonállat állományunkból. Gyurcsány és Iváncsik ugyanazt a csasztuskát fújják, mint eszmei elődeik. Megalázó és sértő nemzetünkre, hogy ilyen politikusai vannak! Semmit sem tanultak a történelemből, az internacionalista áfium az önérzet szikrájától is megfosztotta őket. (Prof. Dr. Bokor Imre) mmmmmmmmsrnrn Japán iskola nyílt Budapesten A befektetők számára vonzerő, emellett politikailag is jelentős. Japán iskola nyílt Budapesten, egyelőre félszáz kisdiáknak. A távol-keleti ország nagykövete a budai intézmény avatóján elmondta: ma mintegy ezer japán él és száz japán cég működik Magyarországon. Mivel a befektetők számára nagy vonzerő, ha van japán tanrendű iskola, az intézmény politikai és gazdasági szempontból is jelentős - tette hozzá. Hiller István szocialista pártelnök, volt kulturális miniszter örömét fejezte ki azért, hogy ezután a gyakorlatban is tapasztalatokat szerezhet a magyar pedagógia arról, amit a világ japán oktatási rendszerként ismer és elismer. I ej (f | j* f | r riíöí Veszélyben az Észak-amerikai autóipar?
