Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-05-21 / 21. szám
Mailed:May 18, 2005 May 21, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Francia-német-Iengyel csúcs rikai-lengyel lobbi eredményes munkájának köszönhetően) Lengyelországot a NATO első bővítésének haszonélvezőjévé tette. Ettől kezdve Varsó számára a Washingtonnal vaió kapcsolatok mind-/fontosabbá váltak, és nem volt meglepő, hogy a 2003-ban kirobbant iraki háborúban a lengyelek az amerikai koalíció aktív tagjaként jelentek meg. Ennek következtében nem értettek egyet az akkori német és még kevés-Lassú előrehaladás a Közel-Keleten Ariel Sáron két amerikai szenátorral való találkozója során úgy vélekedett, hogy Abbász inkább erősíti a terrorista szervezeteket, mintsem hogy felszámolná azokat. „Csak olyan intézkedéseket hoz, amelyekkel fenntartja a nyugalmat, de nem tesz semmit a terrorista infrastruktúrák felszámolásáért” — vádaskodott egyoldalúan Sáron. Az izraeli miniszterelnök, akinek szavait a Maariv című izraeli napilap is idézte, elmondta, hogy mindeddig az izraeli kormány segítette Abbászt, mert úgy vélte: vele ki lehet a helyzetet mozdítani a holtpontról. A terrorizmus azonban folytatódott. Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter minderre reagálva kizárta annak lehetőségét, hogy további ciszjordániai városokat adjanak át a palesztinoknak. Március 16-án és 21-én Izrael átadta a Palesztin Hatóságnak Jerikó és Túl-Karm biztonsági ellenőrzését a február 8-i sarm-es-sejki megállapodásoknak megfelelően, de a tervezett további három város átadására mindeddig nem került sor. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint viszont az izraeliek azon mesterkednek, hogy a „palesztinok vére tovább folyjon”. A palesztin elnök Rámalláh,ban politikusok, üzletemberek és tudósok előtt válaszolt Ariel Sáron izraeli kormányfő vádjaira, melyek szerint a Palesztin Hatóság nem tesz semmit a terrorista szervezetek felszámolására. Abbász leszögezte: „Ezt a vádat soha nem fogadjuk el, a biztonsági kérdéseket a magunk módján fogjuk kezelni, és meg-Ariel Sáron védjük népünket”. Abbász elismerte, hogy vannak nehézségek és akadályok, az előrehaladás pedig lassú, de ígéretet tett arra, hogy éjjel-nappal dolgoznak a helyzet megoldásán. A palesztin elnök az izraeli településpolitikát is bírálta. Szavai szerint a telepek illegálisak az első kőtől az utolsóig. Abbász emlékeztetett arra, hogy Kelet-Jeruzsálem megszállás alatt van, és hogy a palesztinok helyzetük megoldásaként nem fogadhatnak el kevesebbet, mint az 1967-es határokhoz való visszatérést. Az elnök ígéretet tett arra, hogy népsza- • vazásra bocsát minden olyan Izraellel kötött megállapodást, amely a palesztinok végleges státusáról rendelkezik. A palesztin-izraeli nyilvános vita abban csúcsosodott ki, hogy a palesztin hatóság bejelentette, miszerint nem kobozza el az ellenállók fegyvereit —jelentette ki szerdán Rasid Abu Sbak, a biztonsági szolgálat vezetője. Sbak dandártábornok gázai sajtóértekezletén ugyanakkor közölte, a militánsoknak tartaniuk kell magukat a tűzszüneti megállapodáshoz, tehát a nyilvánosság előtt nem mutogathatják fegyvereiket. Az izraeli biztonsági kabinet sem váratott magára sokáig a válasszal, rögvest úgy döntött, hogy befagyasztja a ciszjordániai városok biztonsági ellenőrzésének átadását a palesztinoknak. Úgy tűnik, hogy a palesztin-izraeli „közeledés” egy időre megfeneklett. bé a francia elutasító állásponttal. De egy esztendő óta sok minden változott. Egyre érezhetőbb nem csupán a közvélemény, de a lengyel politikai körök többségének csalódása is. Ami többek között abból is következik, hogy ellentétben az amerikai ígéretekkel, a lengyel gazdasági élet csupán jelentéktelen mértékben profitál az iraki újjáépítésből. Mindebből következik, hogy a valószínűleg néhány hónap múlva sorra kerülő lengyel választásokon induló pártok többsége — a közvélemény hangulatát tükrözve — Amerikától viszonylag távolodó, így Európához közeledő orientációt sürget. Ez természetesen egyaránt megfelel a németeknek és franciáknak is. Noha sem Berlin, sem Párizs nem kívánja tovább élezni a Schröder és Chirac transzatlanti vitát (éppen ellenkezőleg), változatlanul napirenden tartják az európai együttműködés továbbfejlesztését. Annál inkább, mivel Tony Blair választási győzelme után, az első jelzések szerint továbbra is egyoldalú külpolitikát szeretne folytatni az amerikaiak oldalán. Ily módon egy autonóm európai védelmi Követik Bush példáját Vlagyimir Putyin Európa két vezető politikusa is követi az amerikai elnök példáját, aki Rigában ítélte el - hatvan év óta először - Európa felosztását, sőt, az Egyesült Államok abban játszott szerepét is. Most Horst Köhler német államelnök mondott olyat a berlini parlamentben, amire ugyancsak hatvan évet kell várni: a német polgárok milliói szintén a II. világháború szenvedő alanyai voltak. Több millió németet külföldi börtönökben öltek meg, több százezer nőt és lányt deportáltak szovjet munkatáborokba. A németek mint menekültek és kitelepítettek is szenvedtek, utalt a német elnök arra a 15 millió németre, akiket erőszakkal űztek el Németországtól keletre fekvő szülőföldjeikről, és akik közül több millióan pusztultak el. Köhler kijelentette: gondol a nőkre is, .akiket megerőszakoltak és azokra is, akik a Németország elleni bombatámadások áldozataivá váltak. Német politikusok eddig soha nem beszéltek nem* Újabb csapás az iraki kurdokra Irak és Afganisztán — nagy megterhelés Az iraki és az afganisztáni háború miatt csökkent az USA képessége arra, hogy más katonai konfliktusban helytálljon. Irak és Afganisztán ugyanis túlságosan nagy megterhelést jelent az amerikai hadseregnek. Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának vezetője állítja ezt abban a jelentésben, amelyet a múlt héten adott át a kongresszusnak. A vezérkari főnök évente terjeszt elő ilyen dokumentumot a képviselőknek az amerikai haderő helyzetéről, állapotáról, felkészültségéről. Myers tábornok szerint — aki egyébként szeptemberben nyugdíjba vonul, és várhatóan Peter Pace tábornok kerül a helyére — az USA hadereje azért ettől függetlenül is sikeres lenne bármilyen nagyobb konfliktusban. Azonban jóval több időt és jóval több áldozatot követelne egy újabb katonai siker. A dokumentum nyilvánosságra kerülése után Myers riportereknek azt mondta, ez a jelentés a többi között azt is bizonyítja, hogy az amerikai hadseregben milyen magasak az elvárások. A Fehér Ház hivatalosan is reagált a jelentésre, és azt hangsúlyozta, hogy Amerika hadereje továbbra is maradéktalanul képes bármilyen fenyegetéssel szembenézni. Robert McNamara volt hadügyminiszter úgy fogalmazott, hogy aggodalomra nincs ok, habár a világpolitikai helyzet feszült, és itt célzott az USA és É- szak-Korea közötti vitákra. Leszögezte viszont, hogy Észak-Korea ellen az Egyesült Államok nem tervez katonai akciót, bár végső soron nem véletlen, hogy Phenjan éppen egy amerikai támadás ellen szeretne biztosítékokat. Ezeket a biztosítékokat McNamara szerint meg is kellene adni. „Nem szabadna kockáztatni egy harmadik háború vállalását Irán ellen sem” — vélekedett McNamara, aki úgy véli, hogy Teherán . okkal ragaszkodik urándúsítási programjához, amely igenis békés atomprogram, nem rejt fegyverkezést, hiszen az ország atomreaktorainak működtetéséhez nyilvánvalóan nukleáris fűtőanyag kell. Irán azonban újfent kifejtette, hogy élni kíván a nukleáris technológiájával — ezt megerősítette az ENSZ atomsorompó konferenciáján az iráni külügyminiszter. A diplomata az USA-t vádolta meg azzal, hogy a világbékét fenyegeti a maga atomarzenáljával. Kamal Harazi szerint helytelen, hogy az atomsorompó ürügyén csakis a műszakilag, technológiailag legfejlettebb államok exkluzív klubja juthat hozzá a békés célú atomtechnológiához. Az észak-iraki Erbílben május 4-én elkövetett öngyilkos robbantásos merényletnek több mint kétszáz sérültje lett. A rendőrségi toborzóiroda előtt elkövetett robbantásért az Anszár asz-Szunna iraki szélsőséges csoport vállalta a felelősséget: „E művelet bosszú volt fivéreinkért, akik megkínzatnak börtöneitekben. És válasz egyúttal a hitetlen pesmerga erőknek, amelyek átálltak a keresztesek oldalára, szálkává válva a muszlimok szemében” — olvasható a csoport nyilatkozatában a világhálón. Nauzad Hádi kormányzó szerint a merényletben 45-en meghaltak, más források több mint hatvan halottat emlegetnek. A Bagdadtól 350 kilométerre fekvő kurd városban elkövetett merénylet újabb nyomást gyakorol az új iraki kormányra, amely május 3-án tette le a hivatali esküjét. Irak új vezetői Vol. 55. N°. 21 Price $ 2.00 KANAD AI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarsag@wellerpublishing.com rendszerben való brit részvételre egyelőre komolyan nemigen lehet számítani, így tehát ismét képbe kerülhet Lengyelország, mint stratégiai partner. Ezért lehet érdekes a május 18-i a Chirac-Schröder-Kvasniewski hármas csúcstalálkozó, ezúttal egy kelet-franciaországi városban. Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 252.91 HUF 1 USD (Amerika) = 200.07 HUF 1 CAD (Kanada) = 157.81 HUF zetük áldozatairól, de arról sem, hogy Németországban mi történt azután, hogy a szövetségesek és az oroszok legyőzték a nemzetiszocialista haderőt. Josep Borrell, az Európai Parlament katalán nemzetiségű szocialista elnöke Strasbourgban kijelentette: „a háború vége csak Európa egyik felének hozta el a békét. A másik, keleti fele számára a totalitárius rendszer, vagyis egy nagyon hosszú szenvedés következett”. Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap kizárt bármiféle bocsánatkérést a balti államok szovjet megszállásáért. Újólag emlékeztetett arra, hogy a szovjet törvényhozás 1989- ben semmissé nyilvánította a baltiak szovjet annektálásához vezető 1939-es Ribbentrop- Molotov-paktumot, és lezárta a kérdést. folyamatosan kísérletet tesznek a vallási csoportok közötti feszültségek csökkentésére, amelyek a síiták és a kurdok kormányra kerülése és a Szaddám-rezsim idején a hatalmat birtokló szunniták visszaszorulása óta éleződtek ki. A Szaddám alatt a városokból kitelepített kurdok most viszsza akarják szerezni az olajban gazdag vidék politikai és gazdasági irányítását, amit az arabok nem néznek jó szemmel. Az iraki léptékkel mérve sem mindennapi merénylet most tehát nagyon nehéz feladatot ró az ideiglenes kormányra, amelynek öt miniszterét még ki sem nevezték. A januári választásokon különösen jól szerepeltek a kurdok, akiknek pártszövetsége 25 százalékot ért el a választásokon, így a második helyen végzett, pedig a 26 milliós Iraknak csupán 15-20 százaléka kurd. ♦ Kolozsvár. — A román és a magyar környezetvédelmi tárca vezetői egy ENSZ-küldöttség társaságában, szombaton felkeresték a Verespatak környéki bányákat. A látogatás része volt annak a bányászati hulladékokkal foglalkozó nemzetközi konferenciának, amelyen 12 keletközép-európai ország képviselője vett részt. ♦ Pozsony. — Szlovákia EU csatlakozása előtt több felhívás is eljutott az EU döntéshozóihoz azzal kapcsolatban, hogy a szlovák nyelvtörvény ahelyett, hogy a kisebbségi közösségek nyelvét védené, azok használatát korlátozza. Csáky tárcafelelős azonban másként látja. Szerinte Szlovákiában a magyar közösség kulturális autonómiával rendelkezik. Sajnos, szegély felvidéki magyarok nem is tudják, milyen jó nekik. — Azt csak Csáky tudja. ♦ Tel Aviv, t— Izrael újabb kerítés építését tervezi a ciszjordániai Maale Adumim település és a tőle alig tíz kilométerre fekvő Jeruzsálem között. A kerítéssel immár tényként akarják kezelni Maale Adumim hozzácsatolását a zsidó negyedekhez. ♦ Csíksomlyó. — A félmillió zarándok jelenlétével megtartott Csíksomlyói Búcsún Ft. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes, példabeszédekkel teleszőtt, nagyívű prédikációjában a gyermeket nevezte az élet legnagyobb ajándékának, és a gyermekvállalási kedv alakulásától tette függővé a magyar nemzet jövőjét. ♦ Rekecsin. — Egy új magyar iskola alapkövét rakják le a hét elején a moldvai Rekecsin határában. A csángó magyar gyermekek jelenleg csak a román iskolai tanítás után, magánházaknál tanulhatnak magyar nyelvet. Ez a lehetőség is csak négy éve adott. A moldvai csángók földjén 13 faluban 800 gyereket tanítanak ilyen körülmények között. Ha felépül az új iskola, jelentősen javul a csángók magyar oktatása. ♦ Amszterdam. — Nemmel szavazna az EU alkotmányra a hollandok többsége — derül ki a legfrissebb reprezentatív felmérésből. Egy közvélemény-kutatási eredmény szerint a hollandok 55 százaléka szavazna nemmel az uniós alapszerződésről a június elsejére tervezett népszavazáson. ♦ Budapest. — Jogerős közigazgatási pert nyert a Magyarország-i Református Egyház az Oktatási Minisztérium ellen, melynek nyomán remélik, hogy gyógypedagógiai intézményeik hozzájuthatnak az elmaradt támogatásokhoz. Az egyház azért indított pert, mert jogellenesnek tartotta, hogy a minisztérium 2003-ban és 2004-ben megvonta a kiegészítő támogatást. ♦ Macedónia. — Az amerikai űrkutatási hivatal érdeklődésének homlokterében szerepel a Macedóniában felfedezett, fából készült, legalább 3800 éves „obszervatórium”. A hegyek között található Kokino-i lelet az egyiptomi Abu Simbel templom, az angliai Stonehenge, és a kambodzsai Angkor után a legizgalmasabb felfedezés a világon. ♦ Budapest. — A nagyáruházak sokszor előnyben részesítik a külföldi zöldség- és gyümölcsárut, mivel szerintük a magyar termelők nem tudják folyamatosan tartani a minőségi követelményeket. Ez nyilvánvaló valótlanság, hiszen az importáru sokkal silányabb, ám forgalmazásukkal az élelmiszerláncok extra profitot érnek el. ♦ Üzbegisztán. — Közép-Ázsia legelnyomottabb nemzetét, az üzbégeket próbálja „iszlám radikalizmussal” megbélyegezni az ország elnöke, Iszlám Karimov. Van is oka a magyarázatra jócskán, miután egy Andidzsamban kitört felkelést úgy törték le Karimov fegyveresei, hogy 500 halott maradt utánuk az utcákon, az ország többi városában pedig további 200 áldozatról adtak számot. ♦ Kanada. — Az Intel International Science and Engeneering által meghirdetett, a világon a legnagyobb tudományos versenyen három kanadai főiskolás nyert első díjat: A LaSalle-beli Chet Gravis, a montreali Kartik Madiraju, valamint az ugyancsak montreali Veres Adrián. Ezek a fiatalok olyan jelentős tudományos fejlesztéseket hajtottak végre, amelyek gyakorlati értéke fölbecsülhetetlen. ♦ Bagdad. — Tizenegy iraki holttestét fedezték fel közel Bagdadhoz. Ezzel az ismeretlen tettesek által meggyilkoltak száma mindössze az utóbbi napokban 50-re tehető. A hivatalos jelentések szembenálló szekták rivalizálásáról beszél a gyilkosságokkal kapcsolatban, mintha nem lenne nyilvánvaló, hogy mindez a hazugságok alapján indított háború következménye. íniniszteri szintű összejövetel követte. A diplomáciában „weimari háromszög” néven ismertté vált kötetlen találkozókon áttekintették a három országot érdeklő időszerű kérdéseket — anélkül azonban, hogy lengyel részből különösebb hajlandóságot mutattak volna szerepet vállalni egy kifejezetten európai védelmi rendszerben. Annál is kevésbé, mert hiszen 1997- ben az Egyesült Államok (nem utolsósorban az ame-A kilencvenes évek elején párizsi vezető körök i már egy olyan háromoldalú I francia-német-lengyel együttműködés lehetőségéről i álmodoztak, amely kiférjed- i hét a katonai szektorra is. Voltaképpen francia részről ; ezzel a hátsó gondolattal vett részt Hubert Vedrine ] akkori külügyminiszter a három ország 1991. decem- ] bérében az egykori NDK- i hoz tartozó Weimarban tartott első közös találkozó- 1 ján. Ezt évről évre újabb i
