Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-05-14 / 20. szám
May 14, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 20 Price $ 2.00 Nem ünnepeltek Putyinnal... A japán miniszterelnök visszautasította az orosz államfő meghívását és az ázsiai ország semmilyen szinten nem képviselteti magát a II. világháború európai befejezésének 60. évfordulóján Moszkvában tartandó nagyszabású ünnepségeken. Putyin elnök fél évvel ezelőtt küldte el a meghívót Tokióba, de a japán kormány hivatalosan csak most válaszolt. A japán kormány szóvivője szerint Junichiro Koizuminak „az európai Győzelem Napja alkalmából Moszkvában tartandó megemlékezéseken nem áll módjában részt venni, mert ebben az időpontban a japán törvényhozásban tart beszédet.” — szólt a kifogás. Megfigyelők szerint a meghívás visszautasításának a valódi oka nem a japán parlament tagjai előtt álló feladatok sokasága, hanem a máig megoldatlan Kurilszigetek kérdése áll. 1945. augusztusában a szovjet Vörös Hadsereg lerohanta a szigeteket, a japán lakosságot elűzte, illetve a szibériai Gulag-táborokba internálta őket, és azóta is megszállva tartja a szigetcsoport négy legdélibb szigetét. A világháború után a kaliforniai San Franciscóban tartott békekonferencián a győztes hatalmak a négy déli sziget, Shikotan, Etorofu, Kunashiri és Habomai kivételével a Szovjetuniónak adták az egész szigetcsoportot, de Sztálin utasítására a szovjet tárgyaló küldöttség nem fogadta el és nem írta alá a megállapodást. 1956-ban a két ország ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat, de jogi értelemben a háborút lezáró békeszerződés hiányában a két ország mai napig hadiállapotban áll egymással. Korábban Arnold Ruutel, Észtország államfője is közölte, hogy nem megy el Moszkvába a május 9-i nagyszabású ünnepségekre. „A kormányfő személyesen fog koszorúzni és megemlékezni az Észtország függetlenségéért hősi halált halt katonák emléke előtt és a kormány részéről az idén már nem tervezzük delegáció küldését az új szobor közelében található külföldi csapatok emlékművéhez” — idézték az észt lapok a kormányszóvivő nyilatkozatát. A tavaly nyáron elkészült, de csak most felavatandó emlékművön Észtország fémötvözetből készült térképén 16 emléklappal jelölték meg azokat a városokat, ahol az ország lakossága fegyvert fogott a megszálló Vörös Hadsereg ellen. Az emléklapokon megtalálható azoknak a német egységeknek — köztük a 20. észt SS hadosztálynak — a neve is, amelyek együtt harcoltak az észt katonákkal a túlerőben lévő szovjetek ellen. 2711 hatalmas márványtömb emlékezteti a látogatót a holokauszt borzalmaira Belinben, közel a Brandenburg kapuhoz. Az emlékmű 27,6 millió Eu-t emésztett fel, és 19,000 négyzetméteres területen fekszik. — Érdekességképpen, Magyarországon sehol nincs emlékeztető, amely a negyedmillió magyar katonára vonná fel a figyelmet, aki hazájáért — nem a fasizmusért! — halt meg a második világháboriíban. Németországban a kormány megtagadta mindeféle emlék felállítását a meghalt német katonákért, akik — ugyancsak a legtöbbje — nem Hitlerért, hanem hazájáért harcolt a bolsevista asszonygyalázók hódító hadserege ellen. Bush feladta a leckét Azt mondja Gyurcsány Ferenc, hogy a Szovjetuni-Magyarokat véd a legnagyobb ír szakszervezet A munka ünnepét használta ki a legnagyobb ír Uniós-orosz csúcstalálkozó részeredménnyel Az EU és Oroszország új megállapodása, amely május 10-én a Kremlben tartott kétoldalú csúcstalálkozón született, egy hatvanoldalas dokumentum, amely megjelöli a jövőbeli együttműködés vezérfonalát, illetve szól a gazdaság, a külbiztonság, a szabadság és az oktatás szférájának közös területeiről is. A szöveget várhatóan hamarosan nyilvánosságra hozzák. Jean-Claude Juncker, az EU soros elnöke, az Európai Bizottság vezetője, Jósé Manuel Barroso, valamint Javier Solana külügyi főmegbízott állapodott meg Vlagyimir Putyinnal a megegyezés végső szövegéről. Brüsszel hajlandó hoszszútávú, több belépésre jogosító vízumokat kiadni a hivatalos ügyben utazó oroszok részére, valamint kész különleges beléptetési szabályozást életbe léptetni azon nem uniós és nem orosz állampolgárokkal szemben, akik Oroszországból szeretnének Közép- és Nyugat-Európába utazni. Oroszország azonban ezzel nem elégedett meg, és teljes vízummentességet igyekezett elérni. Az Európai Bizottság munkatársai viszont hangsúlyozták, hogy a vízummentesség csak a távoli jövőben válhat realitássá, és addig nem is lehet napirendre venni, amíg Moszkva meg nem szakszervezet arra, hogy figyelmeztesse az Írországban szerencsét próbáló magyarokat. „Bár sok Írországba érkezett magyarországi munkavállaló jó tapasztalatokkal gazdagodott, tisztában vagyunk azzal, hogy lelkiismeretlen munkaadók miatt néhányan komoly ki! zsákmányolásban szenvednek,, — állt a SIPTU májusi közleményében. Mint kiderült, a zöld sziget legnagyobb szakszervezete mind a tíz új EU-tagállamban megjelentetett egy-egy hasonló tartalmú hirdetést. Írországban általában jó élményeket szereznek az ott dolgozók, de az is előfordul, hogy bizonyos munkaadók kegyetlenül kihasználják a munkavállalók kiszolgáltatottságát, és nem az ír törvényeknek megfelelően bánnak velük. Jelenleg zajlik egy munkaügyi perünk, amely harminc magyar munkavállalót érint — mondta Dowling. Az illetők egy építővállalatnál dolgoztak 2003. júliusa óta, de a munkaadó nem fizetett nekik megfelelő munkabért, sem nyugdíjjárulékot, sem a munkahelyre való eljutáshoz szükséges összeget, sem táppénzt. A magyarok nem voltak szakszervezeti tagok, de megkeresték az ír szakszervezetet. „Ilyenkor mi első menetben beszélünk a munkaadóval, és megpróbáljuk rávenni, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően bánjon a munkavállalóival. Ha erre nem hajlandó, akkor bíróságra visszük az ügyet. Ebben az esetben a munkaadó beleegyezett a járulékok kifizetésébe, s most arról folyik a vita, hogy visszamenőleg kifizeti-e az elmaradt pénzeket” — mondta Dowling. A külföldi munkavállalók gyakran vonakodnak segítséget kérni, ha bajba kerülnek. Van, aki nem is tudja, kihez kell fordulni, van, aki fél, hogy elveszti az állását és van, akinek a hazájában egyszerűen nincsenek olyan szakszervezeti hagyományok, hogy tudná, az ír szakszervezetek megvédhetnék őket. ónak az európai és magyar történelemben játszott szerepét meg kell vitatni. Mintha nem ugyanő harsogta volna világgá nemrég Moszkvában a kommunisták egyik legelcsépeltebb kifejezését, amelyről a rendszerváltáskor azt hittük, honi államférfi szájából többé nem hangozhat el. George W. Bush Mint emlékszünk, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke kifejtette, hogy 1945-ben a Vörös Hadsereg felszabadította az országot, és kész. Az, hogy miért fogalmazott így - árnyalatok nélkül -, tulajdonképpen mellékes. Tökéletesen mindegy ugyanis, hogy elvtársi összekacsintásnak szánta-e mondandóját, vagy a nyugati irányú törleszkedését óhajtotta keletivel kiegyensúlyozni. A botrányos kijelentés elhangzott, punktum, s a kibontakozó társadalmi vitában időnként olyan érvek, vélemények hangzanak el, amelyek feltűnő hasonlóságot mutatnak példának okáért a néhai Gerő Ernő álláspontjával. A Népszabadság Bacher Ivánja szombaton például ezt merészelte leírni tizenöt évvel a rendszerváltozás után: „Május 9-e a győzelem napja akkor is, ha a mai magyar jobboldal hangosabbik és - félő - erősebbik része a győzelem napját a vereség napjának tudja, a veszteseket, a magyar áldozatokat pedig hősöknek, akik végsőkig harcoltak a bolsevizmus ellen. (.) Igen, Magyarországot a sztálini Szovjetunió Vörös Hadserege szabadította föl. De ennek az államnak és hadseregének voltak szövetségesei is: egyebek között az Egyesült Államok, Anglia, a szabadult Franciaország, az antifasiszta ellenállók milliói szerte Európában.” Van egy rossz hírem Gyurcsány Ferencék számára. Európának a hatvan évvel ezelőtti győzelem utáni feloldhatatlan megosztottságáról és ebben a Szovjetunió, valamint saját országának szerepéről szólva George Bush a keletközép-európai nemzetek „szovjet megszállásáról” szólt Rigában. Az amerikai elnök tehát — akinek álláspontját a baloldali magyar kormány manapság a legenyhébb kritika nélkül magáévá teszi — történelmet ír. S amíg Bush Rigában a közép- és kelet-európaiak millióinak rabságáról beszélt, valamint arról, hogy a szovjet dominancia Közép- és Kelet-Európábán a lehető legrosszabb dolog volt a történelem során, addig hozzánk csupán legfeljebb egy-két mondatot fújt el a nyugati szél. „A jaltai konferencia 1945-ben a müncheni konferencia és a Ribbentrop-Molotovpaktum igazságtalan hagyományát követte” — mondta ki a történelmi szavakat Bush, Magyarországon pedig zsigerileg fasisztáznak és antiszemitáznak, ha valaki felemlegeti, hogy a megszálló oroszok katonai és politikai segédletével építették ki a tömeggyilkos kommunista rendszert. „Szabadságotok védelmében sohasem maradtok egyedül” — üzente az amerikai elnök a balti országoknak, és talán nekünk, magyaroknak is. Gyurcsány Ferencnek és az őt kiszolgáló baloldali publicistáknak George W. Bush alaposan feladta a leckét. Most látszik csak teljes valójában, mennyire végig nem beszéltek az 1945-ös és az azt követendő esztendők. Végezetül felhívás egy gondolatkísérletre: vajon hogyan alakult volna a magyarok sorsa, ha az amerikaiak szabadítják fel sokat szenvedett hazánkat? Gyurcsány Ferenc és családjának elődei, eszme- és elvtársai a legjobb esetben is egy földalatti mozgalom vagy egy köznevetség tárgyát képező törpepárt tagja lehettek volna az elmúlt évtizedekben. Ezzel szemben itt ülnek a köz nyakán, és most a zsebeiben kotorásznak. KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magycg-sag@wellerpublishing.com Mi történt a A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 251.06 HUF 1 USD (Amerika) = 195.15 HUF 1 CAD (Kanada) = 157.69 HUF ♦ Varsó. — A hét elején tüntető tömeg tiltakozott Varsóban az orosz nagykövetség előtt, a 21 ezer lengyel életét követelő katyni mészárlás genocídiumként való elismerését követelve. Az ENSZ-ben a történtek és a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését követelik. ♦ Budapest. — Nem sikerült megválasztania a Magyar Rádió kuratóriumának a közszolgálati médium elnökét. A posztra jelölt Such György nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Az elnökség március 19.-én döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg a közmédium jelenlegi elnökének. Kondor Katalinnak a mandátumát. ♦ Teherán. — Irán megerősítette, hogy 37 tonna uránércet alakított át gázzá, mielőtt tavaly felfüggesztette urándúsító tevékenységét. Az iráni atomenergiai szervezet elnöke elmondta, hogy az átalakítást az iszfahámi uránfeldolgozó üzemben végezték. ♦ Budapest. — Tüntetéssorozat elindítását tervezi a drogliberalizáció ellen a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A szervezet szerint az elmúlt időszakban ugyanis több civil szerveződés, sőt politikai párt is zászlajára tűzte a „könnyűdrogok” legalizálását. A jobbik véleménye szerint viszont bármilyen kábítószer használatának engedélyezése romboló hatású a társadalomra és gyengíti a nemzet erejét. ♦ Moszkva. — A moszkvai Vörös téren félszáz állam- és kormányfő, köztük az amerikai elnök jelenlétében nagyszabású katonai parádéval emlékeztek meg arról, hogy 60 évvel ezelőtt véget ért a háború Európában. Az ünnepségen Magyarországot Mádl Ferenc képviselte. ♦ Kijev. — Alig húsz évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajna elhatározta, hogy tizenegy atomerőművet épít. Az erőműveknek 2030-ban kell üzemképesnek lenniük, közölte az Ukrán Állami Atomenergia Hivatal vezetője. ♦ Brassó. — A Bánság után főleg Románia Kárpátokon kívüli területein, de Erdélyben is pusztított az árvíz. Háromszéken, Maros és Brassó megyében. A nagy felhőszakadások és a hegyekből lezúduló vadvizek miatt megáradt folyók főleg a Kárpátokon kívüli területeken okoztak árvizet. ♦ Becs. — A vasárnapi osztrák sajtóban ismertetett eredmények szerint a választók 52 százaléka szeretné, ha Európa-szerte népszavazással szentesítenék az EU alkotmányát, míg 29 százalék szerint nincs szükség ilyen jellegű voksolásra. ♦ Belgrád. — A Helsinki Bizottság szerbiai irodája bírálja a belgrádi vezetést, mert elégedetlen az emberi jogok érvényesülésével a Vajdaságban. A bizottság újvidéki irodájának vezetője elmondta: megerősödtek azok a csoportok, amelyek a Vajdaságot kiváltságos szerb tartományként szeretnék birtokolni és úgy vélik, hogy nincs szükség semmiféle autonómiára. ♦ Budapest. — Közvagyonból magánbirodalom: Naponta több mint 275 ezer forintot keresett tavaly a magyar miniszterelnök. Vagyonbevallása szerint több mint százmillió forintot keresett. Több milliárdos vagyonát a Horn-kormány időszakában a Hungalu vállalatcsoportból vitatott körülmények között privatizált társaságok alapozták meg. ♦ Ungvár. — Az Ungvári Nemzeti Egyetemen megemlékeztek az anyanyelv napjáról. Az ünnepséget a harmadik évfolyamos magyar nyelv- és irodalom-szakos hallgatók szervezték. Az egységesülő Európában ugyanis nem csökken az anyanyelv szerepe. Ez abból is kitűnik, hogy az UNESCO február 22.-ét az anyanyelv napjává nyilvánította. ♦ Berlin. — A KGB adott parancsot 1981-ben II. János Pál pápa meggyilkolására, amit Szófia végrehajtott. Nem sokan múlott II. János Pál élete. A keletnémet kommunista titkosrendőrség, a STASI nemrég nyilvánosságra került adatai megerősítik, hogy több szocialista ország titkosszolgálata együttműködött a katolikus egyházfő elleni merénylet előkészítésében. ♦ Peking. — Magyarország — Peking hivatalos álláspontja szerint — a kínai üzleti élet uniós hídfője lesz. Kína mindeddig alig 120 millió dollárt fektetett be Magyarországon és 2003-ban a kétoldalú kereskedelem elérte a 3,6 milliárd dollárt. Ez nem túl sok, de mindenesetre kétszerese az öt év előttinek. ♦ San Diego. — A közelmúltban kiállítás nyílt Márai Sándor életéről és munkásságáról San Diegoban. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum készítette. 4 Mailed:May 11, 2005 köti határmegállapító egyezményeit Lettországgal. és Észtországgal. Az unió azt is akarja Oroszországtól, hogy 2013-ra szüntesse be az Aeroflot légitársaságnak jelenleg folyósítbtt évi 233 millió eurós állami segélyt. Az Európai Bizottság egyébként arra számít, hogy e két kérdés rendezésére hamarosan sor kerül. Moszkva is optimista: „A mi elképzeléseink a probléma megoldásáról egy kicsit mások, de biztos vagyok abban, hogy a Brüsszelben és Moszkvában dolgozó szakértői csoportok kidolgozzák a megállapodás részleteit” — szólt az orosz fél megjegyzése. I Az emberi szabadságjo- Igok és jogállamiság kér- Idésében mindkét fél megálllapodott abban, hogy egy (záradékban fejezik ki elkö- Itelezettségüket a szabad Iorosz sajtó mellett, vala- Imint azt is kijelentik, hogy la terrorizmus elleni harc Isorán tiszteletben kell tar- Itani az emberi szabadságlogokat. I A két fél közötti viszony lizonban még mindig elég Ibonyolult. Günter Verheu- Igen, az Európai Bizottság lalelnöke például azzal liaragította magára Moszk- Bvát, hogy május 2-án Tal■innban beszélve kijelen- Itette: Oroszországnak el ■kellene ismernie, hogy a Imásodik világháború után Imegszállta a balti országo- Ikat. Mindezt azután tette, ■hogy Riga egyoldalú nyilat- Ikozatot csatolt az 1997-es Ihatáregyezményhez, amely- Iben elítélte a Szovjetunióinak a régióban játszott Itörténelmi szerepét. Egyes Ihírügynökségek információi Iszerint Szergej Lavrov Iorosz külügyminiszter Imindaddig nem hajlandó laláírni a megállapodást, Iámig Lettország ki nem Iveszi ezt a részt a szövegből.
