Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-04-16 / 16. szám

2005. április 16 — (No. 16) — Magyarság — 3 oldal . Bevégeztetett Hosszú betegség és hosszú szenvedés után, április 2-án elhunyt II. János Pál pápa. A világ katolikusai és jóérzésű emberei fájdalommal értesültek, hogy elhunyt a világ ta­lán legkarizmatikusabb pápája. Végtelen szeretete, lengyel gyökerei és addig soha nem látott szerepe a Vatikán élén olyan katolikus egyházfővé tette, akit nagyon nehéz lesz méltó módon követni utódjának. Munkabírásával és sze­líd, de alázatos elszántságával olyan falakat tört át, amelyeket évszázadok óta senki nem tudott megbontani. Szelídsége azonban nem volt gyengeség. Mert amikor pél­dául az abortusz vagy a homoszexualitás kényes kérdése társadalmi vitát lobbantott és lazításokat követelt a Katolikus Egyházban, ő határozottan kiállt az emberélet és az isteni elrendezés védelme mellett. Nemrégiben a pápa szívrohamot kapott. Azt megelőző­en pedig egyre gyakrabban került kórházba. A Parkinson­­kór és a hetekkel ezelőtt végrehajtott gégemetszés is megkínozta az idős egyházfőt, aki a különböző lebegtetett mendemondák ellenére nem mondott le Krisztus földi helytartóságáról — holott jogilag, elvileg lehetősége lehetett volna rá. Április elsején reggel fél hétkor Joaquin Navarro-Valls szentszéki szóvivő a következő nyilatkozatot tette közzé: „Ma reggelre a szentatya egészségi állapota nagyon sú­lyosra fordult. Március 31-én este húgyúti gyulladás lépett fel, amely szepszist, valamint szív- és vérkeringési össze­omlást okozott. Tiszteletben tartva a szentatya akaratát, saját lakosztályá­ban hagyták, ahol teljes és hatékony egészségügyi ellátást biztosítanak számára.” A lengyel pápa életútja Karol Jozef Wojtyla 1920. május 18-án született Wa­­dowicében, Krakkótól 50 km-re. Karol Wojtyla nyugal­mazott katonatiszt és szabó, valamint Emilia Kaczorowka tanárnő két fia közül ő volt a fiatalabb. Miután édesanyja 1929-ben meghalt, édesapja egyedül nevelte tovább két fiát, azonban nem sokkal később, 1931-ben huszonhat éves bátyja is meghalt. így csak ketten maradtak a családban. 9 évesen volt elsőáldozó és 18 éves korában bérmálkozott. Már az elemiben is kitűnő diák, szeret focizni, de abba tudja hagyni, ha szólítja a kötelesség. Nagy kedvvel ministrál, hamarosan főministráns lesz, de szereti a tréfát is, a játékot, a barangolásokat, a tábortüzet, a természetet. 1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. 1946. november elsején pappá szentel­ték. Röviddel ezután Rómába küldték, ahol egy francia pap felügyelete alatt dolgozott. 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját a Keresztelő Szent János műveiben fellelhető hitről írta. Ebben az időben papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Fran­ciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitájává nevezte .ki, tisztségébe március 18-án iktatták be. A vatikáni zsinaton bebizonyította, hogy tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1967. májusában VI. Pál bíborossá nevezi ki Krakkó érsekét. Tizenöt éven keresztül irányítja a krakkói érsekség életét, előbb két, majd négy segédpüspökkel. Mintaegyházmegyét szervez, könyvet ír (Szeretet és cselekedet), látogatja a fiatalokat, aktívan vesz részt a római szinódusokon, és az Evangelii Nuntiandi szövegét megfogalmazó bizottság elnökévé lesz. Meghívásoknak téve eleget, bejárja a fél világot Észak-Ameri kától Ausztráliáig. Őt is látogatják bíborostársai a világ minden részéből. VI. Pál halála után a bíborosok Albino Luciani ve­lencei pátriárkát választják pápává, aki I. János Pál néven, hivatalának 33 napi gyakorlása után — máig tisztázatlan körülmények között — elhunyt. A temetést követő kon­­klávéból Karol Wojtyla kerül ki győztesen. Legerősebb támogatói a hírek szerint a német és osztrák bíborosok voltak, s nyolc választási forduló után a 111 bíborosból 104 szavazott a krakkói érsekre, aki a II. János Pál nevet adta önmagának. Első diplomáciai küldetéseként elfogadja 1979. január 24-én, hogy közvetítsen Argentína és Chile között. Ugyanezen a napon fogadja első audienciáján első magas­rangú, külföldi vendégét, Andrej Gromikó szovjet külügy­minisztert. Egy nappal később indul első apostoli utazá-PEACE, WAR and the AFTERMATH is an account of war and communist takeover, and a coming-of­­age tale with a twist. As a young boy, Sándor Erdélyi saw the horrors of war firsthand: “A work crew had already dug out a long ditch in the nearby church garden, a mass grave, in effect. We were given no tools with which to extract the bodies from the slush and ice that covered them. Shaking with horror, crying with despair, I dug alongside my mother”. Megrendelhető: LLUMINA PRESS: orders@llumina.com Toll Free: 1-866-229-9244 PANNÓNIA BOOKS: Phone: 416 966-5156 Fax: 416 966-5445 sára, ezúttal a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahamákra. Második útján már szülőföldjére tart: 1979. június 2-án megérkezik Lengyelországba. Az Egyesült Államok és Írország után Afrika következik. Kongóba, Zaire-ba és Kenyába látogat el. Jimmy Cartert 1980. június 21-én fogadja a Vatikánban. Brazíliai látogatása után II. Erzsébet angol királynő teszi tiszteletét a pápánál. Az 1981-es esztendő meglehetősen izgalmas. Január 15-én nyilvános meghallgatáson fogadja Lech Walesát, majd nem sokkal később találkozik Róma főrabbijával, Elio Toaff-fal. Május 15-én, délután 5 óra 19 perckor lövés dördül a Szent Péter téren. Egy török fiatalember, Mehmet Ali Agca pisztolyával súlyosan megsebesíti a katolikus egyházfőt. Azonnal a Gemelli kórházba viszik, ahol 6 órás műtét után tudják csak stabilizálni az álla­potát. Ali Agcát elfogják. 20 nappal később János Pál visszatér rezidenciájára, és újra beleveti magát a munkába. Merényletével kapcsolatban csak annyit jegyez meg: „Ez volt a 3. fatimai titok.” 1982-ben fogadja Ronald Reagant, majd az amerikai elnök után Jasszer Arafat jár a Vatikánban. 1989. december 1-én érkezik az első szovjet államfő a pápához. Mihail Gorbacsov eléri, hogy hivatalos diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Moszkva és a Vatikán között. Az 1991-es első Öböl-háború idején mind az amerikai, mind pedig az iraki elnököt felszólítja, hogy keressék a békés megoldás lehetőségét. Februárban Lech Walesát már mint lengyel államfőt fogadja hivatalában. 1991. augusztusában először jön Magyarországra II. János Pál pápa. 1993. decemberében Jeruzsálemben lefekteti az alapjait egy későbbi, Izrael állam és a Vatikán között létesítendő hivatalos kapcsolatnak. Egy hónappal később már a balkáni békéért imádkozik a pápa. Nem sokkal a jeruzsálemi találkozó után Jichak Rabin izraeli miniszterelnök viszonozza Rómában a pápa láto-gatását. A pápa ezután több mint 40 további apostoli utazáson vesz részt. 1996-ban újra Magyarországra látogat. 25 éves szolgálatának talán a legnagyobb és a legtöbb vitát kiváltó döntése volt a 2000-ben meghirdetett megbékélési programja, amelynek kulcsfontosságú ese­ménye volt az a március 12-én, nagyböjt első vasárnapján a római Szent Péter bazilikában megtartott szentmise, amelyben II. János Pál pápa — magas rangú vatikáni tisztségviselők asszisztenciájával — bocsánatot kért Istentől az egyház nevében elkövetett történelmi vét­ségekért. Egy általános bűnvallomás után az igazság szolgálatában elkövetett vétkek, a Krisztus Testének egysége ellen elkövetett bűnök, a szeretet, a béke, a népek jogai, a kultúrák és vallások tisztelete ellen elkövetett bűnök, a nők méltósága és az emberi nem egysége ellen elkövetett bűnök, s végül a személy alapvető jogai ellen elkövetett vétkek megvallása következett. Galileit rehabilitálják, Giordano Bruno máglyahalála fölött pedig sajnálkozását fejezi ki a Vatikán. A pápák közül ő kért elsőként bocsánatot a Szentszék nevében a katolikusok által a múltban elkövetett bűnökért. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám” helyett az egyes szám első személyt használta. Több mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet. Minden tekintetben rendkívüli ember volt. Az első hivatalos hős Két évvel halála után Becsület Érdemrenddel tüntették ki Paul Ray Smith-t. George W. Bush elnök a Fehér Házban az őrmester tizenegy éves fiának adta át az Egyesült Államok legmagasabb kato­nai kitüntetését, melyet 1861-es alapítása óta össze­sen alig több mint 3400- szor ítéltek oda. Az utolsó két érdemrendet a Szomáli­ában elesett katonáknak adományozták még 1993- ban. Az iraki háború kez-After WWII, Hungary was stripped of vast chunks of her territory and her remnants were swallowed by Soviet Russia. Class-mates and workplace colleagues disappeared and families were tom apart. Erdélyi’s generation was deci­mated by deportation, internal exile and murder as the commu­nist regime tightened its choke­­hold on the country. By turns harrowing, comical and moving, Erdélyi’s story is a testament to the strength of the human spirit and a valuable chronicle of a country that is still poorly understood in North America. Website: http://www.llumina.com/store/ peacewaraftermath.htm detén 33 éves Paul Ray Smith már tizenöt éve volt hivatásos katona. Halála után számítógépén találtak egy szüleinek szóló, el nem küldött levelet, amelyben ezt írta: „Kétféleképpen térhetek vissza. Saját lába­mon szállók le a repülőgép­ről, vagy lehoznak róla. Nem számít, melyik jut nekem, felkészültem rá, ha kell, mindent odaadok azért, hogy a rám bízott összes fiú épségben érjen haza.” Az őrmester műszaki egy­sége két éve Bagdad felé tartott. Az amerikaiakra hirtelen iraki katonák nyi­tottak tüzet, és egy gránát megsebesítette az egyetlen páncélozott szállító harcjár­mű legénységét. Smith gép­puskával egymaga tartóztat­ta fel az iraki rohamot, míg beosztottai fedezéket keres­tek, és felkészültek az üt­közetre. Három teljes heve­dert lőtt ki, mellyel 50 irakit ölt meg, mielőtt egy lövedék eltalálta a fején. Saját, mintegy százfős ala­kulatából ő volt az egyetlen halott, negyven emberét mentette meg. Bush a cere­mónián azt mondta, Smith a „terror elleni” globális háború első hőse. Ha az ember visszate­kint II. János Pál pápa életére, akaratlanul Sztálin egyik kérdésére fog emlé­kezni: „A pápának hány divíziója van?” A gonosz birodalom vezetője ezzel kifejezésre juttatta, hogy ő az emberek és a népek életének leglényegesebb dimenzióit nem ismerte el. Mint meggyőződéses ma­terialista ő a szellemi, tehát vallásos oldalt kizár­ta gondolati világából, és ezzel a vereségét előre programozta. Aki mindenesetre a helyzet ‘ fejlődését úgy akarja látni, ahogy valóban volt, fel fogja ismerni, hogy Sztálin és epigonjai a Hitehagyott Julian helyze­tében érezhetik magukat, aki uralkodásának végén felkiáltott: „Te győztél Nazarénus!” Jellemző, hogy a kom­munizmus veresége nem utolsó sorban egy embertől indult el, aki szláv volt, és aki a marxizmus-leniniz­­mus birodalmából szárma­zott. Amikor Wojtila bíbo­rost pápává választották, egy okos egyházfejedelem kijelentette, hogy ez lesz a materializmusra a legna­gyobb csapás. Az újonnan megválasztott pápa Szent Péter Apostol trónusán nemcsak az első szláv, de ő az első pápa, akinek személyes tapasztalatai voltak a kommunizmussal, ezért attól ő nem tart. A kommunizmus elleni ma­gatartásban sok gyengeség arra volt visszavezethető, hogy az emberek annak lényegét nem ismerték fel, és így nem tudták, hogy az hosszútávon nem lehet sikeres. Joggal mondhat­ták, hogy a kommuniz­musnak két dologgal kell megküldenie, amelyeket nem tud legyőzni, mert azok annak a ténynek a következményei, hogy az ember Isten hasonmására lett teremtve: Ez a halál és a szeretet. Egyiket sem le­het felülről és bürokratikus dekrétumokkal meghatá­rozni, így ezáltal a világi hatalom alól kikerülnek. Akinek Nyugaton ab­ban az időben kapcsolata volt kommunista vezetők­kel, tudta, hogy számukra ennek a lengyel bíboros­nak a megválasztása mi­lyen súlyos csapást jelen­tett. A kommunizmusra az első csapás a magyar szabadságharc volt, a Budapestért való ütközet, mely a szabadságharco­soknak elveszettnek tűnt, azonban idővel győzelem­nek bizonyult. Ezt követte a pápa megválasztása, ami­vel az áttörés befejeződött. Ez nemcsak számos lengyel mélyen vallásos beállítottságára volt visz­­szavezethető. Ez a tény messze túlment a vallásos­ság keretein, bár a vallásos alapokra visszavezethető. Wojtila bíboros megvá­lasztásával semmi esetre sem számoltak. Derült égből villámcsapásként érkezett. A hívők ezzel szemben felismerték, mi­szerint ez a bizonyíték arra, hogy még mindig a Szentlélek határozza meg a pápa megválasztását. Min­den esetre ez a szeméyiség jelentette az egyik leg­nagyobb szellemi sikert az egyház számára, illetve azon túlmenően minden­kinek, akik Istenben mint a történelem urában hisz­nek. A pápának nem voltak divíziói. Neki egy bámula-Isten győztese Habsburg Ottó tos személyes kisugárzása volt, képessége, hogy em­bereket megszólítson, bá­torsága, mely azokat jel­lemzi, akik egy feladatot látnak és hagyatkozni tud­nak a zsarnokság hatósu­garán túli erőkre. Annak idején ez a balti államokban mutatkozott meg. Helyesen jegyezték meg, hogy az olyanok mint a litvánok, óriási előnyre tehetnének szert a partnerekkel szemben, mert vezetőjüket nem lehet hatalmukba keríteni. Ott azonban, ahol az egyházat nem egy biztonságosabb távolságból irányítják, hanem közvetlenül a gono­szok hatáskörébe esik, elképzelhető volt, hogy vallásos közösségeket legalább külső feladat­körükben kézben tartsák, illetőleg gyenge személyi­ségeket kihasználásuk által saját céljaik megvalósítá­sára használják fel. Ez a lengyel pápával nem volt lehetséges. Mindenesetre, ha most a karrierjére visz­­szatekintünk, ez semmi esetre sem sikerülhetett volna, mert az ő mély hite és nagy személyes bátor­sága megengedte neki, hogy a legkülönbözőbb el­lenfeleivel szembeszálljon ott is, ahol ez a világi perspektívában szinte lehetetlennek tűnt. II. János Pál ezzel ellenfelei fölé emelkedett, ugyancsak mint korának nagy egy­házfejedelmei: Mindszen­­ty, Stepinac és Wyszinsky bíborosok. Ez az egyház hatalma volt, mely az ellenségekkel, mint Sztá­linnál, Mao Cetunggal vagy Titóval szembe tu­dott szállni. Hosszútávon legyőzhetetlenek voltak. (Fordította: Schmidt Ágota) Wolfowitz veszélyt jelent? A Világbank munkatár­sai szerint Wolfowitz kine­vezése biztonsági kocká­zatot jelent és ronthatja a szervezet munkájának haté­konyságát - írja a Spiegel. A Bieler Tagblatt az unió keleti bővítésének bizton­sági következményeiről faggatta Udo Ulfkotte biz­tonsági szakértőt, aki sze­rint ha Svájc csatlakozna a schengeni államokhoz, az országban növekedne a bűncselekmények száma. Der Spiegel (spiegel.de) A baloldali hírmagazin A Világbank alkalmazottai terrorakcióktól tartanak címmel ismerteti Paul Wol­fowitz kinevezésének egyik várható következményét. Csütörtökön nevezték ki a Világbank elnökévé Wol­­fowitzot, aki a munkatársak és a menedzsment számára is biztonsági kockázatot jelent. Az elmúlt héten egy elnökségi ülésen, amelyen Wolfowitz is részt vett, a fenti problémát is megbe­szélték. A Világbank mun­katársainak kommentárjai szerint Wolfowitz kinevezé­se biztonsági kockázatot jelent és ronthatja a szer­vezet munkájának haté­konyságát, különösen azok­ban a kevéssé biztonságos helyekként számon tartott fejlődő országokban, ahol a Világbank számos mun­katársa dolgozik. Wolfowitz, aki a Pen­tagon államtitkáraként kulcsszerepet játszott az afganisztáni és iraki háború megtervezésében, egyszer már célpontja volt egy merényletnek. 2003-ban azt a bagdadi szállodát, ahol megszállt, rakétatámadás érte. Akkor egy amerikai ezredes életét vesztette, 17- en megsérültek, Wolfowitz sérülések nélkül megúszta. Bieler Tagblatt (bielertag­­blatt.ch) A svájci kisváros lap­jában Isabel Drews Alábe­csülték a veszélyeket cím­mel készített interjút a német biztonsági szakér­tővel, Udo Ulfkottevel az unió keleti bővítésének biztonsági következményei­ről. (Svájcban jelenleg komoly viták zajlanak arról, hogy érdemes-e az alpesi országnak csatlakoz­nia a schengeni államokhoz (a szerk.) Nem fest Ön túl sötét képet Svájc schengeni tagságának várható követ­kezményeiről? - hangzott a riporternő első kérdése. Biztosra vehető — vála­szolta Ulfkotte, — hogy a belépést követően növeked­ni fog a kisebb bűncselek­mények, úgymint az autó­feltörések, vagy a zsebtol­vajlások száma. A szegé­nyebb országok lakói nem azért lesznek bűnözők, mert így születnek, hanem mert a szociális szükség elől így kívánnak elmenekülni. Addig, amíg az új EU- tagállamokban nem alakul ki a működő társadalombiz­tosítási rendszer, mindig is lesznek olyan kísérletek, hogy egyesek csekélyke jövedelmüket bűnözés útján egészítsék ki. Nem állíthatja komo­lyan, hogy olyan országok­ban, mint Csehország, Lengyelország, vagy Ma­gyarország nem létezne társadalombiztosítás — el­lenkezett a riporter. Tény, hogy 2004. május 1-jével jelentősen megnöve­kedett a svájci határról visszautasított, új EU-tagor­­szágokból érkezett szemé- - lyek száma. Amennyiben a svájci határőrök nem tudják ezeket a személyeket visz­­szaküldeni, érezhetően nőni fog a bűnözés. Németor­szágban is alábecsülték a veszélyeket. A keleti bőví­tést követő eufóriát egy érezhető kijózanodás követ­te. A kelet-európai bűnöző bandák már régen meg­vetették nyugaton a lábu­kat, nyilvánvalóan nem várnak addig, amíg a belső határok lehullanak, kér­dezett tovább a riporternő. Ami a szervezett bűnözést illeti, ebben igaza van. Németországot, de Svájcot is ez a probléma, a Szov­jetunió szétesése óta külö­nösen sújtja - mondta Udo Ulfkotte. Schüssel nem akar cidripolitikát A kancellár írásos garanciákat kér Haideréktől Az osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel kijelen­tette: folytatják az együtt­működést a pártjával koalí­cióban kormányzó, nemrég kettészakadt FPÖ-vel. A kancellár világossá tette: nem annyira a koalíció melletti elkötelezettség, hanem az előrehozott vá­lasztások megakadályozá­sának szándéka motiválta. A Der Standard balol­dali osztrák napilap Schüs­sel cidripartija a BZÖ-vel címmel mutatja be az Oszt­rák Szabadságpárttal (FPÖ) kapcsolatos keddi esemé­nyeket. Ismert: az osztrák kancellár pártjával (ÖVP) koalícióban kormányzó FPÖ kettészakadt; a Sza­badságpártból Jörg Haider vezetésével kivált a Szövet­ség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) elnevezésű új po­litikai formáció. Wolfgang Schüssel néppárti kancellár hétfő este még arról be­szélt: sem kizárni, sem valószínűsíteni nem tudja az előre hozott választások lehetőségét. A Der Standard most ar­ról ír: Heinz Fischer szö­vetségi elnök egyelőre nem lát okot arra, hogy éljen a nemzetgyűlés feloszlatására vonatkozó jogával. Wolf­gang Schüssel néppárti kancellárral és a BZÖ-höz átigazolt Hubert Gorbach alkancellárral folytatott megbeszélések után beje­lentette, éberen fogja fi­gyelni ezt az alkotmányos értelemben „igencsak meg­lepő helyzetet.” — Drámai fejlődés és igen nehéz lépés, de el­határoztuk, hogy folytatjuk az együttműködést — ve­zette fel sajtótájékoztatóját Wolfgang Schüssel, aki nyíltan beszélt arról, hogy döntését kevésbé a fekete­narancssárga koalíció mel­letti elkötelezettség, mint az előrehozott választások megakadályozásának szán­déka motiválta. A kancellár a koalíció folytatásának feltételévé tette, hogy a volt FPÖ nemzetgyűlési képviselői­nek aláírásukkal kell garan­tálniuk a kormányzás stabi­litását. — Világos parla­menti többségre van szük­ségünk, és nem „cidripar­­tira” - fogalmazott Schüs­sel. A kancellár elvárásai között szerepelt, hogy a 2006. január 1-én kezdődő osztrák EU-elnökséget „profi módon vezénylik majd le”, s biztonsági o­­kokból erre is írásbeli ga­ranciát kért. E feltételekről kedden kora reggel Schüs­sel és a BZÖ vezetése között a kancellári hivatal­ban tartott megbeszélésen állapodtak meg. A BZÖ-t az alkancellár Hubert Gor­bach, Herbert Scheibner frakcióvezető, Ursula Haub­­ner szociális miniszter és volt FPÖ elnök, valamint Karintia tartományfőnöke, Jörg Haider, a BZÖ elnöke képviselte - írja a lap. Felhívás! Lépjünk be minél többen a MAGYAR HÁZBA! A tagsági díj egy évre mindössze $50.00 (Nyugdíjasoknak és diákoknak $30.00)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents