Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-04-02 / 14. szám
April 2, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. N°. 14 Price $ 2.00 Kirgizisztánban tiltakozó mozgalom tört ki Kirgizisztánban a parlamenti választások februári első fordulója után tiltakozó megmozdulások kezdődtek választási csalások gyanúja miatt. A tüntetések a márciusi második forduló után nem csupán folytatódtak, de minden tekintetben fokozódtak. A választási csalások ellen tüntető kirgiz ellenzékiek elfoglalták az ország déli részének legnagyobb repülőterét. A légikikötő területére mintegy kétszázan hatoltak be, a nemzetközi forgalmú repülőtér működése ezért megbénult. A tüntetők a reptér elfoglalásával akarták megakadályozni, hogy a kormány csapatokat dobjon át Osba. Os repülőterének elfoglalása előtt a tüntetők egyébként megpróbálták megszállni a megyei televízió székházát is, ám később elálltak szándékuktól, miután az intézmény vezetője ígéretet tett arra, hogy elfogulatlanul, hamisítatlanul mutatják be a városban zajló eseményeket. A napokban pedig Os városában több mint ezer tüntető visszafoglalta a közigazgatás, a rendőrség, az ügyészség és a titkosszolgálat városi és megyei intézményeinek épületeit, ahonnan előzőleg kiszorították őket a rendőrök. A példátlan választási csalások miatti tiltakozó mozgalom erőszakmentes felkeléssé változtatta át az országban a hivatalos tavaszünnepet, a „nooruzt”. Ez a nap egész Közép-Március 23-án Izrael elutasította az Arab Liga csúcsértekezletének első napján született békejavaslatot. Egy magas rangú izraeli illetékes szerint a csúcs „kiugróan lemaradt a realitásokról azzal a fejlődéssel kapcsolatban, amely az arab világban végbement”. „A határozatok ugyan az arab világ egységét mutatják, de ez csak a képzeletben él. Sajnálatos módon az Arab Liga előszeretettel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy egységes, ellentétben az Egyiptom és Jordánia által tett előrelépésekkel, és mindez elfogadhatatlan” - mondta, arra utalva, hogy Egyiptom 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben békeszerződést kötött Izraellel. Az Arab Liga algíri csúcstalálkozóján jóváhagyták a „területet békéért” elven alapuló, 2002-es közel-keleti békekezdeményezés felújítását az állam- és kormányfők. A felújított békekezdeményezés követeli Izraeltől, hogy a területet békéért elvvel összhangban teljesen vonuljon ki „az összes megszállt arab területről, (beleértve a szíriai Golán-fennsíkot) az 1967. június 4-i határvonalig. Az Arab Liga államai viszonzásul lezártnak fogják tekinteni az izraeli-arab konfliktust, és a jövőben normális kapcsolatokat építenek ki Izraellel az átfogó béke keretében. A csúcstalálkozó máso-Ázsiában fontos népünnepnek számít. A lázadás az ország északi részétől etnikailag jelentősen eltérő déli felében tört ki. A kirgiz hatóságok eközben azt hangoztatják, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják az eseményeket a közép-ázsiai országban. A helyzetet jellemzi, hogy az államfő személyes honlapja csupán választói elégedetlenségről számolt be, pedig a déli kirgiz tartományok március 23-ára gyakorlatilag elszakadtak az ország északi részétől. Mindez úgy történt, hogy az előző este a helyi katonai, rendőri és nemzetbiztonsági vezetők is átálltak a felkelők oldalára. Erre egy több tízezres nagygyűlésen ke-Az amerikai elnök bejelentette, hogy védelmi miniszterhelyettesét, Paul Wolfowitzot jelöli a Világbank hamarosan megüresedő elnöki székébe. Woldik napján Moammer el- Kadhafi líbiai vezető hoszszú, de rögtönzött beszédében, amely többször is nevetést váltott ki a jelen lévő arab vezetőkből, kijelentette: Szíriát köszönet és hála illeti azért, mert feláldozta magát a libanoni civil békéért. Szerinte a libanoni biztonsági helyzet rosszabbodhat a szíriai katonák távozása után. Ugyancsak derültség fogadta Kadhafinak azt a kijelentését, amely szerint mind az izraeliek, mind a palesztinok ostobák: az izraeliek azért, mert húsz éven át elhanyagolták Ciszjordániát, a palesztinok pedig azért, mert képtelenek voltak ott létrehozni saját államukat. A felszólalók között volt Kofi Annan ENSZ-főtitkár is, aki szerint teljesebb körű vizsgálatra lenne szükség Rafik Haríri volt libanoni kormányfő február 14-i meggyilkolása ügyében. Felszólított minden libanoni erőt, hogy Libanon stabilitásának és nemzeti egységének megőrzésén munkálkodjanak. Egyúttal bejelentette: a következő napokban teszi közzé a merénylet kivizsgálására alakult vizsgálóbizottság jelentését. A Haríri család tulajdonában lévő ENSZ-jelentés hanyagsággal, a biztonsági apparátuson belüli káosszal és koordinációs hibákkal, továbbá a gyilkosság bizonyítékainak meghamisításával vádolja rült sor, ahol felszólaltak az ellenzék különböző csoportjainak vezetői is. A nagygyűlésre Osba utaztak Aszkar Akajev elnök ellenzékének vezetői (Anvar Artikov, Róza Otunbajeva, Umirberk Tekebajev és Dusenkul Csotonov). A dinasztikus hatalomgyakorlásra törekvő elnök korábban megakadályozta, hogy ezek a politikusok induljanak a parlamenti választásokon. Ez és a csalások tömege váltotta ki a március 21-i tiltakozó mozgalmat -— a „tulipános forradalmat” Dél-Kirgíziában. Az orosz lapok beszámoltak arról, hogy az ellenzéki vezetők igyekeztek megakadályozni, hogy á mozgalom erőszakos forfowitz a Bush-kormányban védelmi miniszterhelyettes, és az iraki háború körüli tevékenysége miatt ellentmondásos személyiség mind a háborúval egyet a libanoni hatóságokat. A pánarab csúcson természetesen szóba került Izrael legújabb bejelentése is, mely felháborodást váltott ki az arab országok körében. Nevezetesen arról van szó, hogy a zsidó állam bejelentette: új zsidó telepeket kíván létrehozni a ciszjordániai területeken. A bejelentés annak ellenére történt, hogy a múlt havi egyiptomi csúcson Izrael ennek éppen ellenkezőjére tett ígéretet, arra, hogy kivonul Ciszjordániából. Még Izrael hathatós támogatója, az Egyesült Államok is felszólította Izraelt, hogy vessen véget kolonizációs tevékenységének. Dán Kurtzer, az USA izraeli nagykövete máris találkozott ez ügyben izraeli vezetőkkel. A palesztinok szerint az izraeli bejelentés, mely szerint a három legnagyobb ciszjordániai zsidó településen új lakásokat kezdenek építeni, megtorpedózhatja a nemrég újra beindított, és kecsegtető izraeli-palesztin békefolyamatot. George Bush amerikai elnök többször is a telepek létesítésének befagyasztására szólított fel, ugyanakkor tavaly úgy nyilatkozott, hogy az Izrael végleges határainak rögzítéséről kötendő izraeli-palesztin egyezménynek immár figyelembe kell vennie a megszállt területek jelenlegi, újonnan kialakult demográfiai realitásait. dulatot vegyen. Azonban a helyzetet nehezítette, hogy egyes radikálisok a helyi börtön ostromára és az ott tartott foglyok kiszabadítására szólítottak fel. A helyszíni tudósítások szerint a déli településeken szétesett a korábbi hatalom, helyi önkéntes osztagok próbálkoznak a rend fenntartásával. A helyzetet bonyolítja, hogy a mozgalom a Fergana-völgyben tört ki. Ez a köztársaság többnemzetiségű vidéke, ahol üzbégek, tádzsikok, oroszok élnek együtt a kirgizekkel. A kilencvenes évek elején itt kitört zavargásoknak több száz halálos áldozata volt. Az ellenzéki vezetők szerint a hatalom most is arra törekszik, hogy nemzetiségi nem értő nyugat-európai országokban, Franciaországban és Németországban, mind a fejlődő országokban, Bush „érző szívű, becsületes embernek” jellemezte Wolfowitzot. Európai politikusok, az Európai Unió képviselői és európai bankok szóvivői viszont ellenzik Wolfowitz jelölését — legfőbbképpen az iraki megszállásban betöltött szerepe miatt. Az ellenkezésre azonban a Bush-kormány nem sokat adott. Egy európai megfigyelő ezt a hozzáállást úgy jellemezte, hogy Wolfowitz jelölése „bizonyítja, mennyire nem törődik az amerikai kormány a világ véleményével”. Maga Paul Wolfowitz úgy véli, pontatlan az az elképzelés, hogy ő lett volna az iraki háború egyik fő kitervelője, és biztos benne, hogy előbb-utóbb a maga oldalára állítja mostani bírálóit és ellenfeleit. „A Világbank elnökeként nem fogom a bankra kényszeríteni az Egyesült Államok napirendjét” — mondó Wolfowitz. Bírálóiról pedig azt mondta, hogy azok „olyan embeiek, akik nem ismernek eagem, de ha megismerntk, igen hamar rájönnek, áogy sokkal több van benn;m a katonai dolgoknál, az iraki háborúnál, és álból, amit rólam írtak, sok ninden csak pontatlan kamatúra”. Volfowitz állítja, hogy bíráóival is képes lesz együttműködni, és hatékoiyabbá akarja tenni a Viágbankot. Azt ígérte, hegy össze akar dolgozni a feiesztéssel és a szegénység csökkentésével foglalkozó, nem kormányszintű s.ervezetekkel világszerte, é> igen fontosnak mondta ebben az összefüggésben is í Világbank és társintézménye, a Nemzetközi Vautaalap kapcsolatát. Úgy /élte, hogy habár a terrorizmus problémájára nincs csodaszer, a szegénység elleni nemzetközi küzdelem csökkentheti a veszélyt. „Úgy vélem, a szegénység csökkentése nagy mértékben hozzájárul a politikai fejlődéshez” — mondta. villongásokat kirobbantva törje le a népmozgalmat. Akajev elnök, miközben az ellenzéki mozgalmat „külföldről szervezett és pénzelt” felkelésnek minősítette, többször is kijelentette: tartózkodni fognak az erő alkalmazásától. Kérdéses, van-e még egyáltalán a kezében ilyen erő. Eközben korábbi álláspontját megváltoztatva, visszautasította az ellenzéknek azt a követelését, hogy vizsgálják felül a februári választások eredményeit. Ennek törvényességét az EBESZ és az USA is kérdésesnek minősítette. Az újonnan megválasztott képviselők eskütétele előtt a parlamentben mondott beszédében Akajev kijelentette: „Nagy megelégedésemre szolgál, hogy hangsúlyozhatom a megválasztott képviselői testület vitán felül álló törvényességét”. Ehhez az egykori fizikus hozzátette: „A köztársaságban jelenleg uralkodó helyzet átmeneti jelenség. Biztos vagyok benne, hogy határozott intézkedésekkel sikerülni fog gyorsan ellenőrzés alá vonni a dolgokat”. Azt is kijelentette, hogy nem fog erőt alkalmazni az ellenzékkel „szemben. Az ország déli részét ellenőrző felkelésről azt mondta: „Marginális ellenzéki csoportok szándékosan feszültséget szítanak az országban. Ezzel az a céljuk, hogy kiprovokálják jelentős erő alkalmazását, és a szükségállapot bevezetését, de határozottan kijelentem, hogy én mint Nápoly (Salerno) kikötője Atomtöltettel felszerelt, távirányítással indítható torpedókat telepített a Szovjetunió az évente sok százezer turistát vonzó Nápolyiöbölbe 1970-ben, amelyet a NATO dél-európai parancsnoksága, az amerikai hadiflotta és az olasz polgári lakosság ellen hoztak volna működésbe. A Szovjetunió 1970 januárjától kezdődően atomtöltettel felszerelt torpedókat telepített a Nápolyiöbölbe. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint a 20 darab atomtorpedót műholdas távirányítással hozták volna működésbe a NATO dél-európai parancsnoksága, a Földközi-tengeren állomásozó amerikai hadiflotta és az olasz polgári lakosság ellen. A szovjet haditengerészet egyik „November” elnök, soha nem folyamodom ilyen eszközökhöz” — mondta. Az ellenzék korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult, tőle várva segítséget Akajev hatalmának megdöntéséhez. Erre válaszul az orosz külügyminisztérium meglehetősen szigorú hangú nyilatkozatban ítélte el a történteket. Moszkva egyben felhasználta az alkalmat, hogy megrója az EBESZ-t is, mondván, hogy; „Ne adjanak lehetőséget a destruktív elemeknek azáltal, hogy az EBESZ értékelését törvénysértő cselekmények indoklására használhassák!” Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió még nem nyilvánított véleményt a kirgíziai eseményekről, hírek érkeztek arról, hogy az üzbég és a tádzsik elnök csapatokat vonultatott fel a határra. Dmitrij Rogozin, az orosz duma nacionalistaként jellemzett alelnöke pedig felszólította Putyint, küldjön rendcsináló FÁK-békefenntartókat a nyugtalan kirgiz tartományokba. Az orosz tekintélyelvű politikusok többségének álláspontját Vlagyimir Zsirinovszkij fogalmazta meg. E szerint Oroszországnak katonai eszközökkel kell kisegítenie a bajból Akajevet, mert egyébként a forradalmi hullám elsodorja egész Közép-Ázsiát. Oroszország nemcsak a közép-ázsiai, hanem maradék kaukázusi befolyását és jelenlétét is elveszítheti ezután az orosz nacionalista politikus szerint. típusú tengeralattjárója 1970 januárjában tíz, atomtöltettel felszerelt, távirányításssal indítható torpedót engedett le a Nápolyi-öböl aljára. Három hónappal később ugyanez a hajó visszatért, és még tíz hasonló torpedót szórt szét a világ egyik legveszélyesebb földrengésekkel gyakran sújtott részén. Az évente sok százezer turistát vonzó öböl Európa egyik legszebb természeti látványossága és egyben Olaszország nagyforgalmú kereskedelmi kikötője, ahol a Vezúv figyelmeztetően füstölög a város felett. A Nápolyi-öbölben fekvő atomfegyverek létére Mitrohin tábornok, a szovjet KGB központi arhívumának Angliába disszidált igazgatója hívta fel először a NATO figyelmét. A Lon(folytatás a 2. oldalon) Wolfowitz meglátogatta az amerikai katonákat Tikritben, 2003-ban Pánarab csúcs Az európaiak nem akarják Wolfowitzot Atomtorpedókat telepített a Szovjetunió a Nápolyi-öbölbe A KGB utódszervezete elismerte az akciókat Jack Corn KANADAI/AMERIKAI MAGYARSÁG Owner and publisher: Vörösváry Istvánná Editor-in-Chief: Csaba L. Gaal Canada: PAP Registration No. 09150 USA: USPS 682-450 Published by: Vörösváry Publishing Company Limited 74 Advance Rd., Toronto, Ont. M8Z 2T7, Canada Tel: (416) 233-3131 Fax: (416) 233-5984 E-mail: magyarság @ wellerpublishing.com Mi történt a héten... A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 248.29 HUF 1 USD (Amerika) = 192.22 HUF 1 CAD (Kanada) = 158.43 HUF ♦ London (Kanada). — Hosszas keresés után megtalálták azt a szuperkönnyű vázszerkezetű repülőgépet, amely a múlt hét közepén zuhant le egy Londonhoz közeli erdős vidéken. A gép pilótáját holtan találták. A baleset okának kiderítésére nyomozás indult. ♦ Kabul. — Hamid Karzai, afgán elnök kijelentette, hogy a májusra tervezett parlamenti választásokat szeptemberre halasztják. A halasztás okaként technikai nehézségekre, valamint a pontos népszámlálási adatok hiányára hivatkozott. ♦ Surrey. — Sorozatban pusztítják Brit-Columbiában a fehér fejű sakokat. Valószínűleg a feketepiacon értékesítik ezen védett madarak tolláit és karmait. Az illetékes minisztérium 10,000 dolláros jutalmat helyezett kilátásba annak, aki a madárgyilkosok nyomára vezeti a hatóságokat. ♦ Budapest. — A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint továbbra is a Fidesz-MPSz vezeti a párt-népszerűségi listát, az MSZP csaknem tíz százalékkal van lemaradva a legnagyobb ellenzéki párt mögött. ♦ Reykjavik. — Izlandon telepedett le Bobby Fischer, legendás ex-világbajnok, miután Amerikában eljárást indítottak ellene csupán azért, mert a Jugoszlávia ellen foganatosított embargó idején Fischer ebben a balkáni országban mérkőzött Szpasszkij ellen. Az ex-sakkvilágbajnok azóta kendőzetlenül vádolja Amerikát, mondván, hogy még az merészel beszélni a „gonosz tengelyéről”, holott Amerika a fő gonosz, szövetségeseivel együtt. ♦ Budapest. — 2006-ban újra kezdeményezi a népszavazást az MVSZ-jelentette ki Patrubány Miklós a köröstárkányi megemlékezésen, március 25.-én. A magyarságuk miatt lemészárolt köröstárkányiak utódainak ígérte meg az MVSZ elnöke, hogy újrakezdik, nehogy megismétlődjenek a múlt szörnyűségei. ♦ Biskek. — A Kirgíziában kirobbant zavargások következtében, most két parlament küzd a hatalomért. Vezető európai országok biztonsági szervezetei próbálkoznak megoldást találni a helyzetre azt követően, hogy az ország elnöke, Aszkar Akajev Oroszországba menekült a tömegek haragja elől. ♦ Monaco. — A Húsvét ünnepe alkalmával mintegy 400 fős kongregáció imádkozott Rainier herceg, Európa leghosszabb ideje uralmon lévő fejedelme életéért. A 81 éves, súlyos beteg herceg egészségi állapota — orvosai szerint — stabilizálódott. ♦ Texas. — Háromoldalú tárgyalásra került sor Texasban George Bush amerikai, Paul Martin kanadai és Vicente Fox, mexikói elnök részvételével. Ennek során Bush és Martin olyan kényes témákat mellőzött, mint a biztonság, valamint a ballisztikus rakéta-elhárító rendszer Kanada területén történő kiépítésének súlyos kérdései... ♦ Budapest. — Indoklás nélkül lemondott ügyvédi kamarai tagságáról február 28-i hatállyal Bauer Miklós egykori ÁVH-s tiszt, aki korábban Eörsi Mátyás (SZDSZ) ügyvédi irodájában dolgozott. A hírt a napokban közölte a pesti ügyvédi kamara újságja. ♦ Jeruzsálem. — Az izraeli miniszterelnök, Ariel Sáron arra figyelmeztette a Likud Pártot, hogy egységesen támogassa költségvetési javaslatát, ellenkező esetben új választásokkal kell szembenéznie. Annak pedig az lenne a következménye, hogy el lenne utasítva a Gáza övezetből való, júliusra tervezett kivonulás. ♦ Dunaszerdahely. — „Bíborpiros szép rózsa” címmel immár ötödik alkalommal rendezték meg a felvidéki magyar népzenekedvelők országos seregszemléjét, amelynek gazdája ezúttal is a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya. A vetélkedőszerű rendezvénysorozat célja országos fórumot biztosítani a népdalénekesek, népdalkörök, valamint szólisták és zenekarok részére. ♦ Bilbao. — Rossini operával vendégszerepei a bilbaói operában a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A világhírű olasz karmester, Marcello Panni vezényletével a ritkán játszott Mehmetet mutatják be. ♦ Bagdad. — Jóllehet hivatalosan tavaly nyáron befejeződött Irak amerikai megszállása, az ország továbbra sem független: gazdasági megszállása továbbra is fennáll annak a törvénycsomagnak köszönhetően, melyet Paul Bremer, az időközben megszűnt Ideiglenes Koalíciós Hatóság vezetője hagyott örökségül. ♦ Budapest. — Káprázatos kövek. — Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból címmel nyílt meg a Természettudományi Múzeumban a legnagyobb valaha is bemutatott drágakőkiállítás. Mailed: March 30, 2005
