Kanadai Amerikai Magyarság, 2004. december (54. évfolyam, 49-50. szám)

2004-12-11 / 50. szám

6 oldal — Magyarság — (No. 50) — 2004. december 11 Eredeti Magyarországon készült LIBAMÁJ Torontóba kapható! Blue Danube, St. Claire Deli, Food Depot és Highland Farm (Dufferin & Mississauga) sütemény osztályán. 100% libamáj, libamáj block, liba és kacsa parfait és libamáj szarvasgombával Érdeklődés: SIELSKI’S-ITFC Sales Tel: 416-667-0111, Tibor E-mail: itfc@on.aibn.com . mintha a világmindenség középpontjában állnék családommal együtt. Az Operá-1 csak kívül­ről láttuk és annyit ál­lapíthattam meg róla, hogy nagy, impozáns épület. Különösen a boltozatos kupola ragyogó színei kápráztattak el, amelyek a napsütésben a szivárvány minden színében fénylettek, ragyogtak. Az Opera Comi­­queben a Rigoletto-1 ját­szották és ahogy egyik honfitársunk mondta ké­sőbb: számára nem volt meglepetés a darab nívója, mert a budapesti Operaház rendezésétől, előadásaitól és énekeseitől volt elkényez­tetve. Az összehasonlítás a budapesti Operaház magas győzelmével végződött számára. Az Invalide épületének az előcsarnoka rendkívül érdekes. A csarnokban körbe futó korlát épült, mélyített medencével. Itt nyugszik Napóleon, „Boa de rosa” színű márvány ko­porsóban. Ha látni akarod, és a mélybe lenézel, a korlátra támaszkodva ön­kénytelenül is le kell haj­tanod a fejedet. Ez az em­lékmű állítólag azért épült ilyen formában, hogy min­denkinek, aki látni akarja, így a profán túristának is, meg kelljen hajtania a fejét a nagy Napóleon előtt. A korzikai és a szent ilonai száműzetésben vajon fog­lalkoztatta-e őt, hogy egy­szer milyen hatalmas törté­nelmi alakká magasztosul nemzete szemében? Mikor kimentünk az épületből, átfutott agyamon a gondolat, hogy az élet egyszer véget ér, és halá­lunk után már semmiről nem tudunk. Vajon mit látnék 100 év múlva, ha felébrednék? Lehet, hogy csalódottan térnék vissza a sírba... A Musee Louvre több épületből álló óriási komp­lexum. Belülről komoran hat, a termek, a folyosók falain függő százados mű­vészi alkotások olyan töme­gével találkozik a látogató, hogy ha a festészet művé­szetébe mélyen akarnál behatolni, heteket, talán hónapokat tölthetnél el itt, hogy valamit megismerjen a különböző korszakok stílusainak, iskoláinak remekműveiből. A Musee Luxemburg, a körülötte elterülő kerttel és térrel, ahol gyerekcso­portokkal találkoztunk, már sokkal barátságosabb épü­let. Itt ismerkedhetsz meg a postimpresszionistákkal, a szimbolistákkal. Van Gough, Gogain, Cezanne, Degas és a többiek művé­szetével. Az utánuk követ­kező század eleji moder­nekkel, mint Picasso, Mati­sse, Braque, Rousseau, Bonnard, Chagall alkotás­aival, akik új vonalakat, formákat tárnak elénk. A Pantheon megint komor hely, a nagyok temetkezési helye. Itt nyug­szik Victor Hugó, Balzac és Már most vásároljon Karácsonyra! Magyarországról érkezett szaloncukor, mikulások, karácsonyfa­­díszek, konyakos-meggy, csokoládék, szalámik — óriási választékban! Üzletünk tele van meglepetéssel: Kocsonya, hurka-kolbász, készételek (meleg és fagyasztott) levesporok, halászlé, 20 fajta ételízesítő', nagyon finom savanyúságok, szörpök. Mindezeken felül ugyanúgy megtalálja gyönyörű frissen vágott húsainkat, hentesárú-készítményeinket saját készítésű tortáinkat, süteményünket és bejglinket. Igazi öröm lesz Önnek a valódi hazai ízek! Telefon: (416) 921-8644 Mindenkit szeretettel várunk! A bivaly Kiss Zoltán (Németország) sokan mások. Megilletődve álltunk meg a bekerített sírhelyek előtt. Ebből a sötétségből is csak kifelé vágyik az ember a nap­világra. Élet és halál... Örök gondolat, pillanat­nyilag menekültünk tőlük. Aztán végigjártuk a Boulevard St. Michel-t. Az egymás mellett sorakozó kávéházak előtt, a járdákon elhelyezett asztalok és székek mögött láthattuk az egyszerű szórakozást kere­ső, üdülni vágyó francia polgárt. A nyári napsütés­ben zsúfolva voltak a tera­szok, mindenütt hideg italok az asztalokon. Egyik délben bementünk az egyik kávéházi étkezdébe, ahol meleg ételt szolgáltak fel. Az úgynevezett „prifixben” étkeztünk, ami azt jelen­tette, hogy az egyszerű fogásokból álló menühöz bort is szervíroztak. A francia, ha nem okvetlenül szükséges, nem iszik vizet. Érdekes megfigyelést is tettünk, amikor egy péküz­let közelében jártunk. Az üzletből két asszony jött ki és a járdaszélen, egy lám­paoszlop előtt beszélgetni kezdtek. Mindegyiknek a hóna alatt ott himbálódzott az ismert, méteres francia zsemlekenyér. Mialatt élénken beszélgettek, a kenyerek a lámpaoszlophoz verődtek, ami nem volt valami épületes látvány, mégis mulatságosnak ha­tott. A francia kenyérnél sokkal finomabb az úgyne­vezett croissant, a kifli for­májú , reggeli sütemény, amit minden comtoirban, minden kávéházban, hotel­ben és magánházban fel­szolgálnak a reggeli kávé­hoz. A kávéjuk viszont nem híres. Párizs egyik és talán legnagyobb látványossága az Eiffel torony. Kb. 300 méter magas. Ha gyalog igyekszel fel a toronyba a lépcsőkön, minden emelet­nél megállhatsz és a kör­be futó erkélyről szemlél­heted a kilátást, amely annál szebb, minél maga­sabbra jutsz. Felmentünk a torony legfelső emeletére, fogyasztottunk valamit a kávéházban és közben csodáltuk az ablakon ke­resztül a párizsi panorámát. Ugyancsak egyedülál­lóan jellegzetesen párizsi a Szajna-part a könyvárus pavilonokkal, az olcsó művészet és bazáráruk sátraival. Nyüzsgő, zajos, mozgalmas itt az élet. Alig tudsz a tömegben utat törni magadnak, ha a pavilonok közelébe akarsz jutni. Az árusok harsány hangon kínálják portékáikat. A bennszülöttek közömbösen mennek el mellettük, de az ■idegen, a turista megszo­kásból is szorgalmasan válogat, vásárol. Mi is vettünk egy selyemsálat, négy sarkában négy híres párizsi épület nyomatával. Már a könyvárus pavi­lonoktól is lehet látni, de egy-két utcával távolabb szembe találod magad a kéttornyos híres templom­mal, a Notre Dame-mal. Oly ismerős, olyannyira párizsi kép, hogy lenyűgöz­ve állsz meg előtte és szin­te hihetetlennek tartod, hogy a képeslapokról is­mert két torony megeleve­nedett előtted. A lépcsőfel­­járat mindig tele van em­berekkel. Tódulnak be- és kifelé, nagy részük kíváncsi turista. A templom belülről félelmetesen sötét, gyér gyertyavilágítással. Különös érzés vesz rajtad erőt, vala­mi a való föld felé vonz, majdnem térdre kényszerít a misztérium, ami maga a Notre Dame. Valami világibb dolog­ról is szóljunk; érdemes elmenni jó pár ismert áru­házba, megismerni a La­­fayettet, a Lovret, Prin­­tempset. Idő kell hozzá, hogy asszonnyal és gyerek­kel egyik emeletről a má­sikra jussunk, körülnézzünk és megcsodáljuk a sok szép francia holmit, ami bizony az akkori hazait ismerve pár év távlatából más és valahogy nagyon elszomo­rító. Ajánlatos meglátogatni a híres francia egyetemet, a Sorbonnet. Tágas előcsar­noka van, ahonnan kétfelé ágazó lépcsősor vezet fel az emeletekre. Benézve az egyik nyitott ajtón, hallot­tuk, hogy a nyár végi sze­meszter hallgatói vizsgáz­tak, legalábbis az egyik franciául tudó magyar társunk azt állította. Csak az hiányzott, hogy a rövid idő miatt, a francia emberhez, a francia lelki­séghez nem volt alkalmunk közeljutni. A francia szel­lemet nagy irodalmukból ismerjük; Balzac, Victor Hugo, Apollinaire, Andre Gide, Baise Cendrars, Jean Coctean, Sartre és a többi­ek a klasszikusok és a modernek írásaiból. Henry Miller amerikai író, aki hosszú éveket töl­tött Párizsban, azt mondta egyik művében, a Colossus of Marcusi-ban, hogy a francia embert nagyon nehéz megközelíteni. Falat épít maga köré. Persze erről nem volt alkalmunk meg­győződni rövid két hét folyamán, De azt sem felejtettük el, hogy Franciaországban történt meg szülőhazánk, Magyarország igazságtalan megcsonkítása 1920. június 4.-én. Révffy László Embertársainkat megri­­katni nem nehéz, annál nehezebb megnevettetni. Éppen ezért mély tiszteletet érzek azok iránt, akik képe­sek ebben a vérgőzös világ­ban jókedvre hangolni. Sajnálatra méltók azok az emberek, akiket gyermek­korukban humor elleni vakcinával oltottak be. Az ember felnőttkori egyénisé­gét, magatartását if­júkorában átélt élményei határozzák meg, karaktere kialakulását bizonyos mér­tékig örökölt génjei is befolyásolják, végsősoron azonban környezete teszi olyanná, mint amilyen. Akiket kiskorukban sokat vertek, felnőttként agresszí­vé, sok esetben gátlásossá lesznek, s egyben elvesztik humorérzéküket. Engem — hála Istennek — szüleim sosem ütlegeltek. Édes­apámnak meglehetősen extrém humora volt, sze­rette megrötyögtetni bará­tait, ismerőseit. Hogy mást ne mondjak, volt egy hatal­mas szürke csikós kandúija, akit Bodrinak hívott, amire a cica éppen úgy nem reagált, aminthogy kutyája sem a Töhötöm névre. Az ilyesfajta humor iránt érzett vonzalmat tehát őtőle örö­költem — egyebet se... Itt kinn éltem már, amikor a 70-es évek elején hírét vettem, hogy felszá­molják a kis-balatoni bi­valy-rezervátumot. Miután az életszínvonal a béka altestéhez közeledik, az illetékes hatóság kijelen­tette, nincs pénz eme ter­mészetvédelmi terület to­vábbi fenntartására. Az utóbbi időkben ugyanis alábbhagyott a barmok iránti érdeklődés, senki sem kíváncsi már a bivalyokra, rövidesen kiárusítják az egész állatállományt. Évi 800 ezer forintba kerül a bivalyok etetése, gon­dozása. A tudósítás sajnos nem tesz említést hány bivalyról van szó, de szá­molhatunk szerényen leg­alább tíz darabbal, hiszen kicsiny ország vagyunk. Svájc igen gazdag állam, de tudtommal ott nincs bivaly-rezervátum, viszont az életnívó valamivel ma­gasabb, mint a meg nem valósult szocializmusban. A hírek szerint ez gyakor­latilag annyit jelent, hogy egy-egy bivaly ára — a­­mennyiben majd árverésre kerül sor — cca. 80 ezer forintba fog kerülni, nem hiszem, hogy hosszú sorok fognak értük állni. Tekin­tettel arra, hogy a forintot újra leértékelték, felvetődött bennem a gondolat — miután a 80 ezer forint hivatalosan kb. 8000 már­kának felel meg — itt az ideje, hogy öregségemre legyen végre egy saját bivalyom, soha ilyen potom áron nem juthatnék hozzá. Több alkalommal láttam a Tv-ben, hogy ez a jámbor jószág rendkívül hasznos, a legtöbb ázsiai országban nélkülözhetetlen. Ami a tulajdonképpeni barom­vásárlásra ingerel, hogy a környékünkön senki sem dicsekedhet bivallyal. Van a sváboknak kutyájuk, macskájuk, aranyhaluk, de bivalya egy szomszédom­nak sincs. Elhatároztam tehát, ha a fene-fenét eszik is, de nekem lesz. Végül is mire takarékoskodjak vén­­ségemre, ki tudja mikor dobom égnek a talpaimat és a végén még kinyiffanok anélkül, hogy egy szem bivalyom lett volna. 8 ezer márkát megér még a bo­londnak is, hát még nekem. Hol kapok én ma ennyiért eredeti balatoni bivalyt? Csupán arra leszek kiván­csi, milyen képet vág majd a polgármester úr, ha meg­hallja, hogy a „dilinós” Kiss beállított Kaufbreuren­­be egy bánatos pofájú magyar bivallyal. Időköz­ben már nevet is választot­tam neki, Leopoldnak fogom hívni. Azonban Leopolddal kapcsolatban felmerülnek nehézségek is, mint pl. az ideszállítása, ha gyalog jönnénk az bizony elég sokáig tartana, vona­ton, vagy teherautón ide­hozni nagyon költséges lenne. Aztán előbb-utóbb erőt vehet Leopoldon a honvágy, akárcsak honfitár­sainkon, nekik azonban könnyű, mert csak beleül­nek járgányukba, s pár óra múlva már otthon is van­nak, áztathatják lábaikat a magyar tenger hűs vizében, de egy honvágykóros bi­valyt visszatartani — ha egyszer nekiindul — nem könnyű visszatartani. Itt különösen a házmester fogadná szívesen Leopol­­dot, mert nem kellene neki kéthetenként füvet nyírni az udvaron, az én derék biva­lyom lelegelné az utolsó szálig... Itt tartottam, amikor hirtelen fölriadtam, mert hála Istennek csak álmod­tam ezt az egész marha­ságot. * A cigánygyerekek rend­szerint apjuk örökébe lép­nek a bandában. Prímás csak kiemelkedő tehetség­gel megáldott rajkóból lehet. A legkeresettebb hangszer a cimbalom, a prímás mögött a cimbalmos a banda „magja”. Ez azon­ban igen nehéz istrumen­­tum, nem csak súlyra, megtanulása is igen nagy kitartást, szorgalmat igé­nyel, arról nem beszélve, hogy egy cimbalom kisebb vagyonba kerül. Tehát, akinek nincs módja, hogy purdéjának cimbalmot vegyen, igyekszik klarinétra fogni a „csávót”. Ezzel viszont meg az a probléma, csak nagyzenekarban alkal­mazzák. Ugyan melyik kocsmában tartanak manap­ság két-háromtagú együttes­nél nagyobbat? Valamikor 7-8 tagú bandák muzsikál­tak a budapesti kávéházak­ban. Ilyenkor határozza el a család, hogy kisbőgős vagyis csellista legyen a gyerekből. Nos, ahogy a klarinét „luxus hangszer”, úgy a cselló is ideszámít, nehéz vele elhelyezkedni, esetleg valamelyik ál­lamilag támogatott repre­­zentartív zenekarba. Ám ezekben a fixfizetésen kívül nincs egy fillémyi mellékes sem, ezt meg aligha tudja elviselni a cigány. Mind­ezeket a gyerek is tudja, tehát nehéz rávenni, hogy ilyen inkurens hangszeren tanuljon meg játszani ill. „baseválni”. Ahogy nincsen rózsa tövis nélkül, banda sincsen brácsás nélkül, nagyon fontos szerepet játszik , a tömör hangzás­ban. Persze ez sem könnyű, megbízható harmóniaér­zéket követel kezelőjétől, de ennek ellenére sokan megtanulják kezelni ezt a feltűnés nélküli szerény hangszert. Amelyik purdé erre sem képes, odalökik nagybőgősnek. Érdekes, hogy a bőgő láttán szinte mindenki elmosolyodik, a bandában egyébként a bőgős a gúnyolódás cél­pontja. Cigányzenész bará­tom fenyegette kisfiát; — Ha nem tanulsz nekem te bibas, odaadlak barbulyás­­nak (cigányul a bőgő) — Ismertem egy cinkotai Kolompár Zsiga nevű nagybőgőst, akit a banda egyszer elvitt szerenádot muzsikálni. Zenélés közben hirtelen eleredt az eső, Zsiga annyira féltette bőgő­jét, hogy levetette esőkabát­ját és ráadta hangszerére meg ne ázzon, az nem ázott meg, viszont Zsiga meg­fázott, tüdőgyulladást ka­pott a szerencsétlen, rövide­sen el is patkóit. Nagybő­gője talán még ma is brum­­mog valahol, hacsak idő­közben valaki — Hajmási Péter, vagy Hajmási Pál — bele nem ugrott a Csárdás­királynő c. operettből...! * Valamilyen formában mindenki hordoz egy ke­resztet. Akinek nincs, az előbb-utóbb ácsol magá­nak... European Video Distributors ÓRIÁSI DVD AKCIÓ KNOWLEDGE EXPERIENCE DILIGENCE I' LEE & COMPANY | BARRISTERS | SOLICITORS Immigration Advocacy & Litigation (416) 321-0)00 M/kRKO VITOROVICH, Member of the Canadian Society of Immigration Consultants For Service in Hungarian call Laszlos Sztojkovics at (416) 721-3981 ■ K. Walsh & Associates Travel Services Inc. 1240 Bay Street, Suite 700, Tor.Ont. M5R 2A7 Toll Free: 1-800-467-6209 TOR-BUDAPEST direkt járat $ 659.-tó'l ÁTSZÁLLÁSSAL: $ 590.-től, Belgrad $ 620.-tól KIHOZATAL: Budapest — Torontó $ 730.-tól Legújabb TÉRKÉPEK, Magyarország. Erdély stb. eladók! KUBA, KARIB-szigetek és MEXIKÓ, hajó utazások MEGHÍVÓ LEVELEK, UTAZÁSI BIZTOSÍTÁSOK ORVOSI ÉS KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁSOK AUTÓBÉRLÉS. SZÁLLÁSFOGLALÁS'. Már most foglalja le karácsonyi utazását! Rondzik Ági MALÉV, Lufthansa, KLM, Czech-Air. Air Canada, Air France, JET, British Airways Austrian Airline (519) 823-9498 Apró Szilvia ELIZABETH 410 Bloor St. W., Toronto, Ontario M5S 1X5 ___ Meat & Deli 600 RÉGI ÉS ÚJ MAGYAR FILM ÚJ ALACSONY SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG DVD US$ 12.00 VHS US$ 14.00 Információért hívja a díjtalan telefonszámunkat 1 800 515-5322 E.V.D. 2219 W. Olive Ave. #132 Burbank, California 91506 Párizsi emlékek Először 1953-ban jutot­tam el a „Fények városába” és csak annyit tudtam a „Szép ámulások szent váro­sáról” amennyi Ady Endre költészetéből megmaradt emlékezetében. Valami szédítő, kavargó és megejtő varázslat már előre hatal­mába kerített. Pár órai robogás után futott be vonatunk a Gare de L’estre. Emlékszem, a Gare de L’ est-tői valamikor Ady „bomlott sírással búcsúzott, de én izgatottan érkeztem meg oda, s mert éppen nem voltam költői hangulatban, olyannak láttam, mint a legtöbb szürke, füstös, pöfögő, vonatfüttytől han­gos, tolongó embertömeg­gel teli pályaudvart. Az utcára kívánkoztam rögtön, ki a szabadba, Párizs szíve felé. De először hotelt kerestünk és találtunk, hogy felfrissüljünk, együnk vala­mit az utazás után. Aztán nekilendültünk a látnivalók­nak, amelyekről ma sem tudnék sorrendi hűséggel beszámolni, csak rapszo­dikusan elmondani mindazt, ami érdekelt, lebilincselt és még ma is fogva tartja em­lékezetemet, ha eszembe jut Párizs. Champs Elysées: Széles, hosszú, három sétányra osztott út, zöld, lombosodó fákkal, részegítő virágillat­tal, és az azúr égből sugár­zó napsütésben hömpölygő emberáradattal. Egyik végé­ben az ismeretlen katona sírjával, az Arch de Tri­­umph-al. Kisebb arányok­ban hasonló ehhez a buda­pesti Andrássy út három sétányával, tövében a mil­lenniumi emlékművel. De az Elysées mégis más volt, mert tudtam, hogy idegen földön járok és önfeledten ámulok, ami viszont érthető öt évi emigráns élet és téglagyári munka után. Órákig szerettem volna bolyongani, hiszen a 33 év még nem okoz fáradtságot, de eszembe juttatták, hogy nem vagyok egyedül. A feleségem és ötéves kisfiam gyorsan elfáradt a járkálás­­tól, ezért hamarosan meg­pihentünk egy árnyas fa alatt a kényelmes pádon. A Mont Martre-xa em­lékszem, tetején a hófehér Sacre Coure-val. Hirtelen képzettársításként megint eszembe jutott a budapesti hófehér Halászbástya, de csak egy pillanatra. Tekin­tetemet a domb felé fordí­tottam, ahová lépcsőkön lehetett feljutni. Belül a szokott templomi sötétség, misztikum, csak gyertyák világították meg az oldalol­tárok szobrait és szentké­peit. Vágytam kifelé. A hófehér boltozat és a tor­nyok, az architektúra művé­szi megtestesülései barát­ságosan, napsütéses meg­világításban hívogattak. Egy-két utcán végighalad­va, találkoztunk a művész­­kávéházak sorával. Ezekben a bohémtanyákban bonyo­lódtak le a nagy művészi találkozások. Itt tartanak kézfogót a tehetséggel, művészi ihlettel t^li szenve­délyes fiatal kezdők, s a megállapodott, híres és beérkezett nagyok. Bohém­élet zajlik ezeken a he­lyeken. Megtalálni a kere­ső, tallózó, reménnyel teli, vagy kudarcoktól letört alakokat. A bizakodók és csalódottak, a nagyok és középszerűek, a pedánsak és rendhagyók tarka serege találkozik itt napról-napra. A Place de la Concorde talán a legnagyobb tere Párizsnak, középen egy égbe fúródó obeliszkkel. A párizsi rendőrök mindenütt fehér botjukkal irányítják a forgalmat, s az autók sorai gyakran lassú tempóban kanyarodnak minden elkép­zelhető irányba. A francia taxisofőrnek nem erénye a türelem. Ha az állomástól csak rövid távra jelölöd meg a célodat, nem vállalja a fuvart. így csak megáll­tunk a tér közepén és néz­tük, bámultuk a világvárosi forgalmat és azt éreztem, Retirement Home Richmond Hillben! Szép, tiszta, kényelmes, otthonunkban szeretettel fogadjuk az érdeklődőket. Az ár kezdődik $ 1,250.-től Teljes ellátás, 24 órás felügyeletet, barátságos bánásmódot garantálunk! Mozgáskorlátozottak részére lift beszerelésével gondoskodtunk. Érdeklődni 9 és 4:30 között a 905-889-2037 -es számon szíveskedjenek! Kérje PANNIT vagy TIBORT. Tekintse meg Web-sideunkat: www.sixteenthavenueplace.ca (45-v)

Next

/
Thumbnails
Contents