Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-07-23 / 30. szám

A magyar ifjúság nevelése Erdélyben A legsúlyosabb bűntényt az erdélyi magyarság ellen a fia­talok nevelésével követik el. Az ifjúságot, a jövő generációját a román történelemlha/misitás tévutaira kényszerítik. Sajnos, sok magyar szülő gyermekeit, egyéni érvényesülését helyez­ve előtérbe, román iskolába ad­ja. Román iskolába mennek a­­zok a fiatalok is, akik egyete­men szeretnének további tanul­ni; hiszen a magyar osztályok érettségizőinek csak igen kis száma kerül be az egyetemre. Ezeknek a magyar fiataloknak, valamint a szakiskolákba járó magyar ifjúságnak tudatában Erdély történelmileg, őslakos­sági és néprajzi szempontból teljes mértékig, mint román tartomány állandósul. Azt mond tani, hogy történelmileg: a ro­mánok Erdély történelmét tel­jes mértékig meghamisították! Az úgynevezett “történelmi a­­kadJémia” Dajk|ovics professzor I vezetésével egy új történelmet rteremtett a román érdekeknek I megfelelően. Természetesen vannak korabeli okmányok és néprajzi írások, pl.: Orbán Ba­lázs müve, amely ez újdonsült történelmet gyökereiben meg­semmisíti, de ezeknek elhallga­tására a román kormány meg­találta a módszert. (Erre a ké­sőbbiekben utalok.) Azok a fia­talok tehát, akik román okta­tásban részesülnek, eleve a fen­tiekből következtetve, Erdély igaz történelmét soha se fog­ják megtanulni, 'még tudomást sem szereznek róla. (A szülő, aki lelkiismeretlenül román is­kolába adta gyermekét, valószí­nű, ;higy nem fogja felvilágo­sítani a gyermeket, hiszen igy saját magának mondana el­lent.) A magyar iskolába járó gye- I rekek szülei általában, ha már vállalták azt a hátrányt, ami gyerekeik magyar oktatásából származik, akkor valószínűleg megtanítják őket az igaz erdé­lyi magyar történelemre. Saj­nos a megmaradt magyar is­kolákban is Erdély történelmei és földrajzát románul! tanítják. Csak példaként, nagy hősünket, Hunyadi Jánost, Janen de la Hunediara, továbbá Budai Nagy Antalt Anton cel mare din satui Buda, Vajdahumyadot Hunedoa­­ra néven emlegetik. Így nem csoda, hogy a magyar ifjúság, aki átveszi az Erdélyért való igaz harc stafétabotját, elég kis százalékban ismeri törté­nelmünket és azonoisitja magát vele. 1973-iban Ceausescu a ma­gyarnyelvű oktatás beszünteté­sét követelte, megin,dio|kosláként azt mondotta, hogy a magyar iskolákban a fiatalok nem tud­ják megfelelőképpen elsajátíta­ni az állana nyelvét! Ekkor e­­melte fel hangját az erdélyi ügy két fáradhatatlan harcpsa. El­érték azt, hogy a javaslatot egy időre felfüggesztettek. (Tér mészetesen Ceausesiou javasla­ta nem került a közvélemény elé, akárcsak más, magyarelle­nes intézkedések.) A vég fenye­gető veszélyét ezzel nem- szün­tették meg, é&ak elhalasztot­ták. A jelenlegi rossz gazdasági : helyzetben, amikoris az egyén számára Erdélyben az önfen­tartás mindennél fontosább, még a nemzeti eszménél is, a román kormány elérkezettnek látja az időt, hiogy új reformok­kal teljesen elhallgattassa a ma gyarságot. így összegyűjtik) az egyházi szervektől, levéltárak­ból' az ősrégi dokumentumokat, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy bizonyíthatatlanná váljon Er­dély őslakosságának magyar volta; megtiltják az első világ­háború előtt ir(t néprajzi mun­kák közlését, a már kinyomta­­tottakat pedig összegyűjtik (pl. Orbán Balázs müvei szinte is­meretlenek az erdélyi magyar­ság számára) és más, a “Nem­zetőr” korábbi számaiban kö­zölt elrettentő intézkedéseket hoz. Sajnos, a szabad világban is csak az emigráns magyarság hallatja hangját az erdélyi nép­irtás ellen, mivel a román “szi­getelőszalag politika” és a kül­földi propagandájuk (pl. a “Na­tional Geographic” 1975 nov. számában) megakadályozza, hogy a szabad világ erről tudo­mást szerezzen. Cs. F. ERDÉLYÉRT BESSZARÁBIA KÉRDÉSÉ A románok által megindított területi vitát ismerteti a lon­doni “Economist”. Besezarábia visszaszerzése érdekében. A tar tomány a Prut és Dnyeszterfo­­lyók kiözöt fekszik, az utolsó két évszázadban többször cse­rélt gazdát és 1944 óta Orosz­országhoz tartozik. A románok azt állítják, hogy ez a terüet eredetileg román föld volt. Azzal vádolják az oroszokat, hogy ezek egy nem­­létező nemzetiséget, a rnold­­vaiaként akarják létrehozni Az oroszok egy 1000 'oldalas tanul­mányt tettek !köz,zé, melyben bizonyítják, hogy szovjet Mold­vának semmi köze Romániá­hoz. Jelenleg orosz kézben van és semmi jel sem mutat arra, hogy ez 'ne igy maradnia. “Miért választották a romá­nok ezt az időpontot egy vita elindítására” teszi fel a kérdést a 'cikkíró. A feleletet abban lát­ja, hogy az ^oroszokat sejtik A cserkészvezér,klar ügyesen kiagyalt terve szerint, az aka­dályverseny sikeres: átélésének előfeltétele minden esztendő­ben az, boigy a kiválasztott tör­ténelmi tárgyú magyar régész részleteivel miegismerikedjöniek a versenyzőik. Gárdoinyi alapos kutatás után alkotott LÁTHA­TATLAN BMBERe méltán meg állná a helyét a modern lélek­tani irodalmi alkotások között — angolul isi Tárgya, jóllehet Attila korában játszódik. Csa­ták, hadifogság-, politikai raíbos kodás, hőslíelkü asszonyok, E- mőfce, Ildikó hódítók udvará­ban ügyeskedése gomolyog a MINDEN ADOMÁNY AZ ÚJSÁG FENNTARTÁSÁT HOSSZABBÍTJA MEG !! II MAGYAR VÉGZET, 1944. oki. 15.” cím alatt jelenik meg a közeljövőben Aggteleky Béla szkv. altábornagy közel két évtizeden át tartó törté­nelem kutató vitalevelezésének anyaga arról, hogy miért a vesztes oldalon fejeztük be a második világ­háborút. A könyvnek tartalma bizonyít, meggyőz és irányt mutat a jövőre. A könyvnek ára vászonkötésben 16.— dollár, vagy an­nak megfelelő más valuta. Megrendelhető közvetlenül Balogh József kiadónál, Postfach, CH-6005 Luzern, a a vételárnak csekken vagy money orderen való meg­küldésével. Magyarországnak a ikiét millió erdélyi magyar sorsa iránti ér­deklőd mo inxösött, akiket Er­déllyel együtt az első világhá­ború után Romániának kellett, hogy Magyarország átenged­jem. Erdély kérdése igen kényes Az U.S .kongresszusban 1974 dec,emberében és 1975 elején vita folyit az erdélyi magyarság elnyomásáról a román vámked­vezmény- megadásával kapcso­latban, amit a románok ezért Icisak nehezein tudták! elérni. Ezekre feleltek a románok Beaszarábia kérdésének felveté­sével. Románia a jasü 50 kw rádió leadóját egy 20-szoros erőssé­gűvel cserélte fel a szovjet moldvai határon. “Az ilyen vi­ták gyákran túlmenőnek a ter­vezett mértéken s aztán rend­szerint a gyöngébb fél az, aki a rövidebbet húzza” vonja le a következtetését a cikkíró. (Eco­nomist, 1976 március 15.) (Transsylvania) Amikor felriadtam kételkedve tapogattam álmaim: Ott álltak sorban az emberek, egy kiló cukorért — Úgy fáj nekem, ott álltak sorban az emberek. — Ne félj a múlté volt, ne félj te messze vagy, — Nem azért vagyok itt, hiszen másokban szomorú nyomot hagy, Mert övék a sor és a nincs. Sokáig társaimhoz szaladgáltam, s elmondtam nekik nemrég Még számomra is valós álmaim, Elfordultak, vagy néztek rám, mintha valótlan dolgokról beszélnék, Pedig a hátam mögött ott álltak megtört, kiégett emberek, Egy kiló cukorért, ott álltak soriban s szenvedtek. Gondolataim gyakran a Maros völgyén járnak fel, a SZÉKELYFÖLDRE. Lassan, megfontoltan bezárnak minden kaput, Áldott hagyományainkat új nyom növi be, s elönt minden falut. Megtört már a SZÉKELY? ha a határőr is elejti szablyáját ...? Minden szavam hideg kétely, elvették tőlünk a HARGITÁT, a MAROST, S nevünk sem maradhatott! Levetettek mindent rólunk. SEGÍTSETEK! Amikor felriadtam, ott álltak sorban az emberek, MAGYARSÁGUKÉRT, Úgy fáj nekem: HIÁBA ÁLLTAK OTT MEZTELEN! Cserey Ferenc. Lékai biűoros is résztvesz a philadelphiai Eucharisztikus Világkongreszuson MEGJELENT A KRÓNIKA igen változatos, kitűnő tartalommal Az idei kötet a szokott oldal­­szá'mnál mintegy 100 oldalai nagyobb terjedelemben, 350 ol­dalon jelent meg. Fölhívjuk magyar honfitársaink figyelmét erre a pótolhatatlan dokumen­tációig mulnikára, amely bete­kintést nyújt emigrációs törek­­j vésőinkbe. A Krónika ára izlé- j !; ses vászoinikötésiben mindössze i y 8 dollár. Megrendelhető a Ma­gyar Társaság cimén: 1459 Grace Ave., Cleveland, Ohio 44107. U.IS.A. Megtekintésre is szívesen megküldik. Kettőztetett kötelesség, hogy ki-ki lelkiismeretesen betöltse helyét s abból ki ne kalandoz­zék. Gr. Széchenyi I. (Folytatás az első oldaltól) jezsuiták, piaristák és baziliták gyóimtatnak. Délután 3 órakor lesz a szentségimádás, mely lényegé­ben a magyar fiatalsági hódo­lata az Oltáriszentség előtt. Ádá'm János jezsuita tartomány főműk szervezte és vezeti az adorációt a magyar cserkészek közreműködésével. A szentség­­imádás szövegét Magyary Csilla irta, ... A szemségimádás álatt fog Lékai bíboros atya beszélni az amerikai magyar katolikusokhoz. ’ ’ Szinte érthetetlen és még emberileg is nehezen magya­rázható, hogy, amikor az egész szabadföldi magyarság Mind­­szenty bíboros áldott emléké­ből és szellemi hagyatékából él, őt idézik, utcákat, tereket ne­veztetnek el róla, sőt még szob­rot is akarnak neki állítani — éppen New Brunswickban, ahol a Magyar Bizottság Titkársá­ga működik —, akkor most u­­! gyanazok a papok, szerzetesek j és világiak, akik két évvel ez­­! előtt olyan tiszteletre méltó I igyekezettel . készítették elő, tették felejthetetlenné Mind­­szenty bíboros amerikai körút­ját, s olyan tisztelettel, alázat­tal vették őt körül, kapaszkod­tak a reverendájába, ugyanezt fogják most tenni Lékai bíbo­rossal, az esztergomi érsekek méltatlan utódával, az otthoni rendszer bábjával. Vájjon tudják-e ezek az em­berek, hogy ezzel a cselekede­tűkkel cinkosaivá válnak az otthoni rendszernek, mert, .ha Két iskolákeiülő került a kezébe. — / V 1 -Két iskolakierülő, tettét szörnyen bánja, Büntetését királyunk, parancsára várja. Kipi-kopi, kopi-kop, igy jár a rossz gyermek, Ki a dolgát nem végzi, iskolába sem megy. (A dal véjgién ütemes munkazaj, kalapácsütés között kí­sérőzene addig, amiig Fullánk doktor meg nem érkezik. Néha egy-egyi törpe beleéllek! a szöveget a kísérőzenébe.) BENEDEK: ide hozzám fiúcskák! Dologra munkakerü­lők, köteless'égmulasztók! Ezt a követ fogjátok ma feldolgozni. Ebben a kőzetben lévő gyémántkövet, előbb kifejtitek, majd úgy fogjátok kicsiszolni, hogy az egyik lapja sima marad, a másik oldalon pedig egy csúcsbafutó háromszög legyen, egy­­egy háromszögnek hány csúcsa lesz, ha a szögek száma össze­sen (huszonnégy. Persze előbbi még ki kel számítsátok azt is, hogy hány ilyen kisebb csúcsból álló háromszögre kel az ala­pot elosztani! No! Haljam csak sebtiben fiú! PITYU: (Súgva) Frici, mondd meg te! FIRIIICI: (Súgva) Miattad kerültem ide. (Mondd te! BENEDEK: Mit súgtok-búgitok? Talán még ennyit sem tudtok? Úgy látszik, hogy mlég az egyszeregyet sem tanultátok meg, égetniivalók, tüzrevalók! (ordítva) Haszontalan iskolake­rülők! TÖRPÉK: (Több irányiból! ütemesen, a munka hangjaival kísérve.) Iskolakerülők! Iskolakerülők! Iskolakierülők'! BENEDEK: (szigorúan a törpékhez) Elég legyen a csúfo­­lódósból. Énekeljetek!! Ti meg fogjatok szaporán a kiadott mun­kához! Egy-kettő! Mozgás! TÖRPÉK: (A törpedalt éneklik egészen halkan, némelyik fütyöli is.) FRICI: (Elkeseredetten súgja) Ugy-e nekem volt iga­zam? Nem jobb lenne most az iskolában? PITYU: (súgva) Fütyülök az iskolára! Csak a szép ci­pőmet, ruhámat sajnálom. Úgy nézek ki máris, mintha lisztbe mártottak volna. Utálatos! FRICI: (súgva) Ha pedig nem dolgozol és nem keresel rá pénzt a kutya se fog, venni neked másikat. Te mondtad, hogy nem mégy többé sohasem haza, (hát most Viseld könnyel­— 18 — mü kijelentésed következményét. PITYU: Ájjullj el pajtikám! Olyasmit közlök veled, amitől 'biztosan megteszed. Ha megnyúznak, akkor sem dolgozom ne­kik. Értetted! FRILCiL: Elég rosszul teszed! S ba tetszik, ha nem, azért se ájulok el, hanem elkezdek dolgozni. Te ennyire élhetetlen vagy? Ezt azért mégsem gondoltam volna. Nem akarod tudo­másul venni, hogy a hatalmukban vagyunk? Úgy elintéznek, ahogyan akarnak. Éri nem várom meg! (Hosszabb ideiig csak az ütemes munka hallatszik, ének, fütty.) PITYU: (Ellágyulva) Frici! Én olyan éhes vagyok, hogy már a bányát is cipónak nézem. Ha gyorsan nem éhetek ... (Benedek közbevág!) BENEDEK: Hé fickók! Mi van itt? Munkaközben beszélgetni tilos! Énekeljetek, ha a szátokat annyira mozgatni akarjátok. Fütyülve Isi jólesik a munka, de ez nem azt jelenti, hogy a munkára fütyüljetek! PITYU: (Bátortalanul): Tessék mondani, mikor ebé­delünk? TÖRPÉK: (Kórusban ütemesen llevetnek.) Ha-ha-ha-ha­­ha-ha-ha! BENEDEK: (Nagy felháborodással ordít.) Mit? Ti már is enni kértek? Érthetetlen ez a földinépség! Hiszen még nem is dolgoztatok. Mii, naponta, csak egyszer ősziünk és nagyon keveset alszunk. Az olyan kínzó éhséget, minit amiről te is nyafoigsz, csak (hűiből ismerjük, akárcsak a betegségeket. PITYU: (Keservesen sírni kezd. A sírást szipogva foly­tatja mig újabb utasítás nőm következik.) Benedek:: (Kacagó örömmel) Gyertek ide társaim! Gyertek gyorsan! (Hallani ahogyan ledobják szerszámaikat) Nézzétek! Nézzzétek csak, ennek a két meggondolatlan iskolake­­kerülőnek a szemében kicsinyke forrás van. ITÖRPÉK: (Külön-'külöii mondják!) Jaj, de érdekes, ó, de pompás! Csináld még, csináld még! Llogy csinálod? Vigyük a király elé megmutatni! FRICI: (Egészen erélyesen) Ne vigyék sehová! Éhes, azért sir. TÖRPÉK: (Könyörögve) Csináld még! Csináld még egy kicsit! egyszer sikerül az otthoni rend­­s^er PaPi talárba bújtatott ja­nicsárjainak a szabad világ év­tizedek óta ostromlott és eddig bevehetetlen magyar várába be tenniök a lábukat, akkor az menthetetlenül elveszett és vele pusztul nemcsak a szabadföldi magyarság minden eddigi szel­lemi és erkölcsi erőfeszítése, ál­dozatos munkája, hanem a ma­gyar feltámadás utolsó remé­nye, biztosítéka és záloga is. Mérhetetlen nagy a felelőség, amit az illetők magukra vesz­nek! Bármennyire szalad is az idő, még nem késő, hogy változtas­sanak a Doylestowni zarán­doklaton. Ezt várja tőlük nemcsak a hazájukhoz és a szentistváni katolikus magyar egyházhoz hü amerikai és általában a szabad földön élő katolikus magyar­ság, hanem határokon innen és túl az egész egyetemes ma­gyarság is. A szervezést és rendezést végző “Magyar Bizottság Tit­kársága” tanulhatna az ame­rikai magyar protestáns egy­házak lelkészeitől, akiiki — egy­két 'hazalátogató és hazadolgo­zó kivételétől eltekintve — ed­dig példásan ellenálltak az ott­­hictai rendszert kiszolgáló pro­testáns püspökök betörési kí­sérleteinek. Mindszenty bíboros megdi­­csőült szelleme és égi imája óv­ja, védje drága hazánkat és szétszaggatott, ezer sebből vér­ző fajtánkat. Csikmenasági. HARSONA KÖNYVESPOLCRÓL: Megrendelhető; Harsona, P.O. Box 242 Croydon, CR9 2RY Surrey, England. Bátori Miklós: A halál a szőlőskertben. Pound fűzve Regény..................................................1.50 Brandenstein Béla: Művészet és élet. Fűzve___2.00 Dr. Bezerédj Zoltán: Arccal az osztály felé. Fűzve —.90 Csermely Károly: A iappok földjén.................... —.30 Csiky Ágnes Mária: Eladó a délibáb. Novellák............... Képekkel, fűzve................................................1.50 Csiky Ágnes Mária: így üzenek. Versek. Fűzve —.90 Fenyvessy Jeromos: A dominővár, leírások, képek. 2.00 :Panorámia. Versek. .... —.70 Horváth A. Benedek: Megállító percek. Karcolatok, emlékek. —.90 Jánoefalvy Albert: Mindennapok. Bölcseletek, képekkel ...................................................... —.90 P. Kőszegi István: A Törökbükk. Elbeszélés, fűzve —.90 Kutasi Kovács Lajos: A hajó és a folyó. Regény —.70 Leszlei Márta: A hal és a hajó. Elbeszélések. —.90 Béla Menczer: A Contmentary on Hungarian Literature ........................................................ 1.50 Mérő Ferenc: Egy élet mérlege. Életreg. Nagymü 2.50 Mérő F.: A paradicsom-madár tánca. Elbeszélések. 1.50 Mérő F.: Igy történt. Napló a II. világhábarúból —.90 Mérő F.: Ragnarök (Az istenek alkonya) ..........—.40 Pohárnok J.—Csiky A. Mária: Nevelési zseblexikon 1.25 Dr. Tóth János: VI. Pál pápa apostoli körlevele a papi cölibátusról ...................................... —.70 Tóth László: Modern olasz novellák. Nagyrriü. fűz. 2.50 Vajay Szabolcs: A szentelt berek. Tallózás a világirodalomban..........................................3.50 Vajay Sz.: Eleven kő. Világirodalom remekiből. . —.90 Varga László: Az élő Isten. Biblica-theológia. Nagymü .......................................................... 2.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete. Reg. Fűz. 1.50 Dr. Vágó Pál: Nyílt levél C. A. Macartney professzor úrhoz. Fűzve..............................—.70 Vásárhelyi Vera: Keserű babér. Megrázó elbeszélések. Fűzve ...................................... 1.70 Vig Béla: Földrengés. Válogatott költemények és műfordítások. Kötve................... 3.50 — 19 — rában játszódó regényét kellett az akadályversenyen résztve­­vőklmek olvasniuk, hogy sikere­sein versenyezhessenek. Az idén már úgy érkezett a Fillmore falu feletti táborba 400 fiatal, hogy Gárdonyi Géza LÁTHAT ALAN EMBER c., a a hun világot felelevenítő re­gényét elolvasták, tölbbszáz ol­dalának iriondanivalóját maguk ba szívták. Egyúttal méltó, 75. évfordulója volt ez annak, hogy az “egri-remete” regénye meg­jelent. verseny jomulatság, de egyben kultúrmunka volt. Báchkai Béla.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents