Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)
1976-07-16 / 29. szám
SÁRKÖZI TIVADAR Düsseldorf, Németország. ÁZ OLIMPIA LÁNGJAI Miikor ezen sorok megjelennek a Kanadai Magyar Újság hasábjain a XXIlik modem 0- limpiai játékok megkezdődnek Montrealban. Montrealban fellobantják az újkori modem Olimpiai játékok szimbolikus fáklyás' füzét. Ez a fáiklyás tűz jelképezi az emberiség mindenkori békéjét s a különböző nemzetek közötti együttműködés szellemének összetartó szimbólumát. Jól lehet, hogy még a föl dön az emberiség közt sok minden nincs rendben, úgy politikailag, mint gazdaságilag, de az Olimpiai fáklya adhat az emberiségnek, egy közös értéket hogy) egy emberként barátságban, békében együttműködhessen fajra, nemre való tekintetűikül. Talán ez a rövid seregszemle adhat különböző nemzeteknek egy együttműködést, amely erősebbé teheti egyben összetartóbbá szilárdíthatja az emberiség sorsát, jelenét s jövőjét, hogy háborúk nélkül is élhet közös alkotásiban maga az ember. A sors nem volt kegyes az emberiséghez, de az ember se az élethez és az egyéni sorsához, igy egy megváltás reménye diadalmaskodhat egy seregiszemléibein, melyben megmutathatja maga az ember az emberi képességeit, egyben a test kultúráját ég egészségessebb életformáját. Az Olimpiai láng szellemiértékü gondolata időszámításunk előtt keletkezett. Az ókori olimpiák küzdőterei, többé kevésbé megközelítő adatokat szolgáltatnak, egyben a mondák s a regék tanúskodnak, hogy az ember egy eltűnt korszak birodalmában igyekezett megvalósítani az emberiség egységét a test kultúráját s az életének neimeseibblelkü értékét fáradtságos áldozatok árán megváltoztatni az ember világát, amely többé kevésbé csak átmeneti idő volt, s maga az ember- e nemes' igyekezetét fölszámolta s talán napjainkban ez a ■ nemes gondolkozás örökkön örökké fog diadalmaskodni az emberiség fölött. Az ókori görög mondák szerint az olimpiai játékok szimbolikus ideálja az églek isteni ajándéka volt. Az olimpia Szeiütjós és zarándok hely volt a hallhatatlan görög stadionban és az elpusztult Zeus templomával. Idejártak az emberek imádkozni és később itt kezdték lebonyolítani az 'Olimpiafaluban az olimpiai versenyeket. A magasszellemi) és fizikai kultúrájával kimagasló Görögország ideális tüzélből merítette a nevelésialap elveit, amit mi is a modern olimpiák történetének szimbolikus jelképpé fogadtuk el. “ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK.” A szétszórtan élő és állandóan egymásközt hadakozó görög nép összefogásáról a görög nemzeti öntudat fejlesztéséről a 4-évenkint megrendezett olimpia ünnepségeik gondoskodtak. Az olimpiai játékok pontos kezdési időpontja a múlt homályába vész. De feltételezhető, hogy a trójai háborúk előtt évszázadokon át rendezték-e békés nemes küzdelmeket. Ezen nemes vetélkedéseket csak az ókori háborúk szakították meg, úgy mint a modern olimpiai játékokat a két világiháború között. Az első pontosabb adat K.e. 7'80-ra esik. Ugyanis Iphitíos nevéhez fűződik az olimpiai versenyek elkezdése és törvényes rendszeresítése. Iphitos, mint pedagógus ebben látta a kivezető útat a sok háborúskodás és a pusztító dögvészek leküzdésében. Jpihitos kegyelmi imáival fordult segítségért az istenekhez, hogy meghallgatásra várjon, illetve találjon e nemes gondolat. A görög Delphijós válasza hatásos volt, mert felelevenítették az olimpiai jákokat. Iphitos 4-pontban fogalmazta meg az olimpiák célját: 1) A görög egység fejlesztése. 2) A békés kultúráiig kibontakozás elősegítése. 3) A görög honvédelem, mindenkori felkészítése. 4.) Az erkölcsi magasrendü jellem az ember nevelése. Ennek megfelelően Iphitos békeszerződést kötött Spárta királyával, amelyben kimondták hogy az Olimpia-nevű falú szenthely. Aki ezen területre fegyverrel lép (be, azt istentelennek kiáltották ki és halállal kellett lakolni. A ó-kori olimpiák 4-részre oszthatók: 1) A spártai befolyás K.e. 776-486-ig. 12') Az aranykor K.e. 468- 400-ig. 3. Az ezüstkor K.e. 400- 338-ig. 4) A hanyatláskora 338-tól időszámításunk kezde>téig. Az ókori olimpiai ünnepségek és versenyek beosztása 5- pontból állott: 1) Az Elisi zarándoklat. 2) A vallásos szertartások a, a híres Zeusz templomban. 3) A verseny,beosztások illetve az ennek -megfelelő párosítás. 4. A versenyek 3-napon beliül tartottak. 5) 'Zárófogadalom, melyben hirdették a békét a testi és a szellemi kultúra to-T vább fejlesztését. Az olimpiai zarándok helyre mindenki elmehetett, akinél nem volt fegyver és nem volt romlott erkölcsű. A versenyek a mai olimpiai játékokhoz viszonyítva eltérőek voltak, egyben kevesebb versenyszámban indultak az ó-kor sportolói, mint ma. Mindenek előtt a futás a birkózás és az ökölvívás volt a főolimpiai szám. Későbbiek folyamán igye keztek a versenyszámokat kibővíteni. Először Stadion futás kétszer és később -Stadion futás 7-től1 24-ig, A iStadion 192- méter hosszú volt. Pankrác.ó, diszkosz-vetés, gerelyhajitás, lovesküzdelmelt kettős és négyes fogat versenyek. Külön tartottak fegyveres futást a görög hadsereg -megerősítése érdekékében. Itt meg kell jegyezni, hogy az említett számokat nem csak a felnőttek csinálták, hanem a gyerekek is, akik a jövőt egy testben egy lélekben képviselték. Az ókon Olimpiákon részt vettek költők, irók és győztesnek kijáró koszorút fonó nők, akik művészi alkotásaikkal igyekeztek - a győzteseknek szebbnél-szebb 'koszorúkat fonni különböző sziníü virágokból s igy hirdették, .egyben öregbítették e nemes1 értékű versenyeket. A virágfonó nők már jóval előbb elmentek a zarándok Olimpia nevű falúban, hogy tartós, és szép kivitelű virágokkal lepjék meg a győzteseket. A humanista gondolkozás a barbár hóditó népek megfelelő -szellemi nívója Ihiján nem törődve Görögország magasrendü szellemi ideáljával, amely komoly erkölcsi sikerekre is késztette Görögország egységesítését, igy i.u. 393-ban Theodorius római császár betiltotta a görög olimpiai játékokat. Sok ártatlan ember lelte halálát a Római barbarizmusnak, amely hosszú évszázadokon át feleldésben merült és az újkori O- limpiák humanista gondolkozású francia Pierre de Coubertin, igyekezett megteremteni' a görög, szellemi értékével az újkori olimpiát 1896-ban. ;Sok nehéz küzdelem után 1896-ban 13 ország 229 versenyzőjével elkezdődött Athéniben az újkori olimpiai játék. iSok ellenség mellett 'Coubertin méltó munkatársra talált, igy a magva. Dr. Kemény Ferenc volt gimnáziumi igazgató nemzetközi érdemeket szerezve vállalta a kialudt görögtüz újravaló uuggyújtását. Eninelk a kemény és nehéz kitartó munkának folytatója és az első Athéni olimpiai úszóbajnoka volt Dr. Hajós Alfréd, akinek a nevéhez fűződik a Budapesti Margitszigeti sport-uszoda felépítése. Mi magyarok sok. más nemzettel egyietértésben hirdetjük ennek a magas humánus eszmének felélesztett diadalát, nemcsak szóban és írásban, hanem a sport eszmei küzdőterein, hogy feltudjunk zárkózni a különböző nemzetek élvonalában és ezzel bizonyítjuk az ember fejlődéséhez szükséges békési-test kultúráját. Bár senki ne Ihigyje azt. hogy egy nemzet sorsa a megrendezett olimpiáikon dől el, hogy ki és melyik nemzet, hány aranyérmet tudott megszerezni. Egy-egy nemzet sorsa nem az olimpiákon dől el, csak hozzájárul az emberitest kultúrájának magasabb szintrevaló emeléséhez. Mi büszkék lehetünk, hogy az újkori olimpiák küzdőterein felzárkózunk az élmezőnyben, mely hirdeti humanista gondolkozásunkat, egy-LAJOSSY SÁNDOR: ben az ember közösségi sport szelleme közelebb hoz embert embertársához. Az eddigi 101 aranyérem, amit az újkori olimpiákon megszerzett, a magyar, reményt kelt a 2 00-ik aranyéremhez. Néhány szól Kínáról és a kereszténységről Általában gyakran olvashatunk arról! a nagy Birodalomról, melyet méltán illet meg a hatalom kifejezője. Ma már vallási téren sem képez kivételt a szaktanulmányok szép száma. Több ilyien ujsütetü-eszmefuttatásra szeretném meglátásaim elmondani. Egyetlen írásra sem válaszolok, hanem hoszszú évek tapasztalatából mondok el néhány dolgot a kínaiakkal kapcsolatban. Valamikor olvastam ,egy gyönyörű' könyvet, a “Bölcs mosoly”-!. Ez volt az első olyan könyv, mely érd'ekfeszitő leírása mellett a kínai lélek titkaiba is beengedte tekinteni az érdeklődőt. IMert, engem minden érdekelt ami a kínaiakról szólt, igy csakhamar tudatosan foglalkoztam a kínai néppel. Azt hiszem, hogy az a hizo- ! nyos — bölcs mosoly — jeliem- | zi legjobban az életüket. A me- j tafizikai és vallási létük alapja. , Ők valósággal élik vallásukat, 1 mint ahogy: a valóságban túlontúl élnek. Nézzük csak meg közelebbről az életüket. Koruk és erednie- i nyeik is vallásukban gyökerezik. Humorosan azt mondhatnám, . hogy vallásukkal együtt j születnek! Mosolyogtam (némi bölcs mosollyal!*), mikor valahol ellenkező megálapitást olvastam. Azt kellett 'elkönyvelnem, hogy a cikk Írója keveset tud a kínaiakról. A vallásukról is azt jelentette ki egy más valaki, hogy — pogány. Neki lehet, hogy az, da jT,; JbEISSI Magyar Hanglemezek 8-TRACKES ÉS CASSETTE * TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb választékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanos Record Shop 3046 East 123 St., ^Cleveland, Ohio. 44120 U.S. Telefon: (216) 551-5524. Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR. RÄCSMÄNY BÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorió ügyvéd, közjegyző, új cime: 203-504 Main St.. Winnipeg; Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. keresztény szemmel nézve nincs egészen igaza. Lehet-e egy olyan vallás pogány, mint a kínai Buddhizmus, vagy Sintoizimus, melyet egy hatalmas nép tart magáénak időtlen-idők óta? A helyes válasz a kínai lélek ismeretében rejlik. S csak azért pogánynak nevezni, mert nem keresztény, egyoldalú és téves. Éppen úgy helytelen, mint ahogy a vallásos érzéseiben megbántott kinai lenézi a keresztényeket. Az igazságot ott kell keresni, ahol az isteni kijelentések elkezdődnek, de mert a keleti nagy vallásokban is szerepelnek isteni kinyilatkoztatások, azért csakis az Isten Fia, az Ur Jézus Krisztus testetöltése az egyetlen választóvonal a külömböző vallás között. Vagyis, a kereszténység a vallások kikristályosodott formája, melybe hitünk szerint legtisztábban éljük Istennel való közösségi életünket. Ugyanakkor emberi méltóságunk éppen a ibün realitása következtében a legteljesebb életvalóság. Ez azonban nem zárja ki, sőt kell, hogy elkötelezzen a mások vallásának a tiszteletére. Pl. mi volna, ha nem ismernénk el az ószövetség, népének a zsidóknak a vallását, amelyre annyi utalás történik az Újszövetségben és amely nélkül levegőben lógna a kereszténység?! Végűi ismét egy gondolkodó felvetette1 a kérdést, hogy “Mit. csináljunk Kinával?” Önmaga adaja meg a választ egy kiegészítő félmondattal “Gondolatok egy füstbement misszió körül ...” Kinával semmit nem kell csinálni. Nem fe tűri a beavatkozást. Kina rem Afrika, ahol minden vallásnak — nem csalt a kereszténységnek — joga volt Ihiveket toborozni a valóiban primitiv pogány törzsek között 50-100 évvé! ezelőtt. Ma, azonban Afrika is megkérdőjelezett “'missziós” terület lett. De térjünk csak vissza Kínához. Az evangééliumi parancs szerint, Jézus Krisztus azt mondotta, hogy; — elnrenvén tegyetek tanítványokká minden népeket ... Ez azt jelenti, hogy téríteni legszebb feladatunk, de nem a közismert “missziós” formák között, melyhez Jézus Krisztusnak semmi köze sincs. Gondoljunk csak ä magyar nép erőszakos “megtérítésiére”, holott köztudomású, hogy egyistenimádó volt. Nem volt pogány. Tálaltam azonban egy valóban bölcs gondolatot a tanulmány utolsó részében. A keresztény szakemberek (én azt mondom, hogy a turisták) legtöbbet cselekedhetnek Kína kereszténnyé formálása terén. Semmi esetre sem a papság, mert alkalmatlan erre a feladatra papi jelegénél fogva. Legfeljebb a tudós farizeusok tisztét tölthetné be, már pedig az Ur Jéizus is egyszerű halászok által hirdette meg az evangélium örömüzenetét. Ne feledjük el azt sem, hogy Kinának i's működnek a szerpapjai, akik éberen őrködnek minden nyugatról érkező vallásos misszió felett. És talán Isten is azt akarja, hogy nem a jól felkészült hittudósóktól ismerje meg Kina a kereszténység tanítását. A megfordított tétel tehát igy hangzik: -—- Alkalmas-e a mai! kereszténység Kina kereszténynyé tételére és nem Istenhez térítésre, mert a maguk módján istenhivők ők is. Illetve, sokkal1 mélyebb' az ő Istenbe vetett hitük, mint az elvilágiasodott nyugati emberé. Ha a kereszténység úgy tud ihatni a kinai népre, mint a kovász a kenyértészltában, akkor önként keresztényekké lesznek, mint Keresztelő János idejében történt a tömeges megkeresztelkedés ... 'Szerintem a sok részre1 szakadt .kereszténységnek heh egyesüini először, hogy Kínát sikeresen mlöszionáílhassa. Mert erő volt egykor és szétsugárzott a világba, de most megerőtlenedett. Önmaga felé keli tehát fordulnia, hogy áldást Jehesen ismét és Isten felhasználhassa üdvtervének hatalmas szőlőskertjében, mint amilyen a Kínai Birodalom is —- talán? Csakis igy lehetséges, hogy nem lesz többé — füstbement terv a kínai misszió! Winnipeg, Man. 1976. július 16. 3 A "Dominion Day" jelentősége MARCUS VAN STEEN ('Canadian Scene) — Kanada talán az egyetlen) ország) a világon, ahol vitatkozhat, aki akar azon; mi is tulajdonképpen a neve a nemzeti ünnepnek. Ez eléggé világosan kifejezésre jut minden év júliusa közeledtén, amikor a hónap első napját Dominion: Day-nek, Canada Day-nek, Confederation Day-nek, vagy akár “Julius 1-i ünnepnapnak” nevezik. 1867 július 1-én jött létre, valósult meg a Dominion of Canada, az új nemzet, amely Lajossy Sándor: Kacagj tavasz 24]pt. Kacagj a tavasszal. . . Versenyt kacagj a tavasszal, és énekelj, mint kismadár az ágon. Ha nem is tiéd az egész világ, boldogságodat magadban hordod! A BIBLIÁBÓL Két ember méné fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus és a másik vámszedő. A farizeus megállván ily módon imádkozék magában: Isten, hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint im e vámszedő is. — A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván! Isten, légy irgalmas nékem bű- I nősnek! Lukács 18-10,11.13. A KELEN UTAZÁSI IRODA KÖZLEMÉNYE Felhívjuk kedves ügyfeleink figyelmét, hogy a nyári utazások megindultak Magyarországra és onnan Kanadába, miáltal igen sokan megpróbálják, hogy a hazavitt dollárt elfeketézzék és ezáltal jobb árfolyamot kapjanak forintban, mintha hivatalos utón váltanák be 3 dollárt. Az egyetlen hivatalos és legális út az IKKA-forint küldés, melynek jelenlegi árfolyama: 21.03 Forint 1 kanadai dollárért. Minden egyéb illegális és büntetendő cselekmény a magyarországi törvények szerint. Mint tudomásunkra jutott, máris komolyabb ellenőrzés lesz Magyarországon az ily módon az országba bevitt forint üzletmiatt. Kérjük kedves ügyfeleinket, hogy úgy saját, mint hoz zátartozóik érdekében óvakodjanak a fekete forint üilettől és a hazaszánt összeget a legális úton, tehát az IKKA útján szíveskedjenek intézni, melynek Főképviselete Cégünk és természetesen szívesen állunk ügyfeleink rendelkezésére, — mint ötven év óta, úgy most is — azonnali és pontos kiszolgálással. Telefon: 842-9548 KELEN TRAVEL SERVICE ALEX. A. KELEN LIMITED 1467 Mans'ieid St. Montreal, Que. kezdetben Quebeieből, Ontarióból, New BiUnswickból és Nova Scotiából állt. A British North America Act tette országgá. Erűnek is megvan a maga története. Amikor a konföderációs atyák Charlottetown-ban és Quebec City-ben találkoztak, felvázolták az ország egyesítését célzói alkotmányt (érdemes megjegyezni, hogy kanadai ötlet volt, amit kanadaiak valósítottak meg) magától értetődőnek látszott, hogy Kanadai Királyságnak nevezik majd az országot. Amikor azonban kanadai küldöttség felvette a kapcsolatot az angol kormánnyal, amely akkdr adminisztrálta Kar nadát, azt a tanácsot kapták; hagyjanak fel ezzel a néppel, mert könnyen előfordulhat, hogy az amerikaiak ellenzésével találkoznak. Emlékeztettek a néhány évVel előbbi eseményre, amikor 1863-ban, francia támogatással az ausztriai Miksát Mexikó császárává kiáltották ki. A kanadaiaknak uj nevet kellett hát találni. Általában a new-bru nswicki Leonard Tilley-t emlegetik, mint aki megoldotta ezt a problémát. Bibliaolvasás közben találta ezt a kitételt; “And He shall have Dominion from sea to sea”. Ez inspirálta nemcsak az ország nevére, vagy jelzőjére, hanem az “A mari usque ad maré” mottóra is. Az utóbbi időben sokan roszszallni kezdték a Dominion kifejezést, feltehetőleg azért, mert arra következtettek belőle, hogy az angolok dominiujmára utal. Ez persze távolról sem igaz. Leonard Tilley ugyan is arra gondolt, hoigy a jó Isten őrködjék az ország fölött. Mások helyeselték a dominion nevet, ezt ugyanis' úgy magyarázták, hogy Kanada uralkodik a tenigertől-tengerig terjedő óriási földön. /Mindegy, hogy mi volt az előzmény, annyi azonban biztos, hogy megszűnőben van ennek a névnek a használata. A Dominion Parlament már régen 'Federál Parliament, még a statisztikai hivatal nevéből is eltűnt a Dominion szó. A parlamentben legtöbbször arra tettek javaslatot, hogy “'Canada Day” legyem új neve, vagy “Confederation Day”, amit 1967. júl. 1-én használt először a Toronto Globe című lap. A sok javaslat egyikét sem fogadták el, ezért július elsejének a neve hivatalosan még mindig Dominion Day, amint azt az 1967-es parlament deklarálta. (Folytatás a 7. oldalon) Hetedik kép: a törpék 'munkahelyén, a bányában. Nyolcadik kép: újra az első kép színhelyén.. A közbeeső jelenetek, csak hangokkal aláfestett sötét folyosókon. (Ajtónyitás, áthangzó rádió zene, ajtózáródássa'l a zene megszűnik) LACI: Édesanyám! ,(Az első hívás messzebbről, a második közelebbről, a harmadik egészen közelről1 hangzik el.) Édesanyám! ... Édesanyám! A Dudevszky doktor bácsi van itt. Szóljak édesapámnak? ERiDEYiNÉ: Ositt! Halkabban Lacikám! Pityuka tanul! LACI: Hát nnég mindég, nem .vagy készen? Hogy lehet az? ERDEYINÉ: A doktor bácsit veziesd be édesapátok szobájába. Én, majd szóllak édesapának, hölgy vendége van. LACI: Igen édesanyám! Tessék mondani, megkináljan a doktor bác;sd|t valamivel? ERDEYINÉ: Tudjátok, hogy ő nem dohányzik, ellensége ennek a szenvedélynek, mely sok embernek korai halálát pkozza rákos megbetegedés folytán. Legtöbb esetben, a tüdőt tkmadja meg. Nem szükséges, hogy a dokltor bájosinak adj valamit. Jön édesapád azonnal, addijg szórakoztasd a doktor bácsit. LACI: Csak bizd rám édesanyám. Úgyis van egy fontos dolog, amit szeretnék megkérdezni tőle, mert nem értek. Te tudod édesanyám, hogyt mi az a konferencia? HRDiEYiNÉ: Persze, hogy tudom Lacikám! Az egy olyan komoly összejövetele a bácsiknak, ahol megbeszélik, hogy mikir jöjjenek össze megint. De most már menj kisfiam, ne várakoztasd a doktor bácsit. Én meg szólok édesapátoknak. (Ajtónyilás, csukódáisa, kis ideig csend.) PITYU: (Súgva) Lacikám! Mennyi háromszor nyolc? LACI: Huszonnégy,! De most éln is kérdezek tőled valamit. Te már idősebb vagy, mün-t én, többet is tanultál. Mond I meg nekem, mikor kergette ki az Istenke Ádámot meg Évát a Paradicsomiból? PITYU: Tudod, hogy utálom a számtant, meg minden olyat, amit a számokkal van összefüggésben. így nem tudom neked az évszámot megtaielndai, de azt biztosan tudom, hogy ősz felé járáhatott az idő. LACI: Hát ezt meg honnan tudod ennyire pontosan? — 12 —, 1 Flóra, hosszú ide% állt az; ablaknál és fájdalmas előrelátással gondDit az elkövetkező napokra, férje nélkül. — Istehem, csak valami baja" ne essen ebben a borzalmas időben. Lélekvesztő, ahogy utazik — s maga elé képzelte a férfit szép karcsú testével, elegáns megjelenésével, alhogy ezüstszínűi sportkocsiján, száguld valahol'. Születésnapja reggelén, terítéke, mellett. 6£y levelet talált. — Hát mégis? — kérdezte hangosan hitetlenkedve, anyujára meglepte Kálmán kézírása, miután olyan élesen tiltakozott a levélírás ellen. Gyerekesem csókot nyomott a borítékra, majd felnyitotta. — Kedves Flóra! — olvasta a megszólítást, s onna ridegségéjni megdermedt a gondolat. Ebben a pillanatban megszólalt a telefon. — Hozzam ide, vagy . . . — Nemi! Nem Majd én! — vágott közibe az inasnak, s szinte fejvesztetten száguldott a néhány méternyire, lévő telefonhoz. — Te vagy drágám? — kérdezte szivdobogva, a szerelmes' asszony aggódó hangján. — Bár az lennék, de csak Gábor vagyok, jelző nélkül. •— Ajhotgy megszólaltál, megismertem a hangodat, de tudod ... — Ne is mondd tovább! Mindent tudtok, azt, is, hogy ma van a születésed! napja. — Most meg te ne folytasd. Gyere azonnal ide. Kálmán irt. A papa .beteg. Mama is1 elutazott. Az estélyt lemondtam. Ezt különbeni tudod. A többit személyesen! iSiess! — tette még hozzá segélykérőén .mielőtt letette a kagylót. Maga sémi tudta miért, de férje leveliének megszólítása nem, tetszett neki. Még mentegetni próbálta. Nem* irt sóba levelet. Nincs rá szót őségé. Élőszóhoz van csupán választéka. Töprengésében újra beleriasztott a tette fen, csengetése. Intett az inasnak vegye fel a kagylót. De, a következő pillanatban mégis odaröhant, arra gondolt hátba Kálmán hívja. Közben a bejárattól csengettek. Dr. Fanchai: Gábor érkezett meg. Amikor a szobába lépett Flóra eszméletlenül vágódott el a padlón. Mialatt Gábor értesült a rendőrségtől, hogy gazdáját lialálos autószerencsétlenség érte. Az ájult teremtést ideiglenesen a pamlagra helyezték. — 9 —
