Kanadai Magyar Ujság, 1976. július-augusztus (52. évfolyam, 27-32. szám)

1976-07-09 / 28. szám

4 Winnipeg, Man.. 1976. július 9. Ballag már a vén diák... New Yorkban Magyar Cserkész Szövetség sajtótájékoztatója. — A Magyar Cserkész; 'Szövetség New York-i Körzete nagysikerű magyar é­­rettségi bankettet rendezett 1976 jun. 12.-én a New York-i Magyar Házban. Ám, !ha közelebbről megnéz­tük ezeket a “vén” diákokat, hamar kiderült, hogy nem is voltak olyan vének .. . Sőt .. . Legtöbbjük 17-18 éves és a cserkészvezetői képesítésihez szükséges magyarsá,gismereti tanfolyamot most végezte el si­keresen. A M.CsjSz. ugyanis évente négy világrészben szervez ma­­gyarságismereti tanfolyamét olyan már idegenben született magyar fiatalok részére ,akik mint cserkészvezetők, a ma­gyar cserkészcsapatok kereté­ben magyar fiatalok nevelésé­vel foglalkoznak. Magyar nyelv és irodalom, magyar föld- és néprajz és magyar történelem­ből vizsgáznak a tanfolyam vé­gén ,amit a magyarországi ha­gyományok alapján érettségi­nek neveznek. Nt. CSORDÁS Gábor espe­res, new-yorki református lel­kipásztor osztali áldása után, 16 ballagó vén diák, tanáraik és megjelent hozzátartozóik, vezetőik vidám asztaltársasága ült le a vacsorához. A ballagó diákokat a Kerületi Parancs­nok mutatta be: BAJUSZ iSÁN­­DOR (New Brunswick), BÁN­HEGYI MARIANN (N.B.), HA­RANGOZÓ ANDREA (New York), HARKAY ÁGNES (N.Y.), KORÉH ILONA (N.Y.), MERÉNYI RITA (N.Y.), SÁN­DOR ERZSÉBET, SÁNDOR JÁNOS, SÁNDOR IMjAIRGIT, SÁNDOR PÉTER (N.Y.), SZAKMÁRY ANDRÁS (N.Y.f, SZILÁRD PÉTER (Wood­bridge), VAJTAY ISTVÁN (N.B.), VAJTAY TAMÁS (N.B.) ZALÁN BÉLA (N.B.). HARKAY RÓBERT, a new­­yorki Szt. István Róm. Kát. Egyházközség világi bizottsá­gának elnöke, a new-yorki ma­gyar iskola és a Icserkész csa­patok szülői-tanári egyesületé­nek igazgatósági elnöke, ünne­pi beszédében a közösségi mun­kát vállaló magyar fiatalok kö­telességeiről és felelősségéről beszélt. BODNÁR GÁBOR, a MjCsjSz. ügyvezető elnöke, vidám és izes stílusban visszaemlékezett a ma már valóban vén diákoki ré­gi magyarországi kalandjaira. Meghatódva emlékezett nagy­­tudásu és müveit tanáraikra, akiknek köszönhették, hogy iz­zó magyar öntudatuk mellett, európai műveltségre tettek szert, ami .nagy segítségükre volt a későbbi nehéz, háborús és háború utáni időkben. Záróimat mondott 'Főt. SZLEZÁK IMRE O.F.M., a new­­yorkii Szt. István Róm.Kt. egy­házközség magyar plébánosa. Műsor után még sokáijg e­­gyütt táncoltak fiatalok és 'kér vésbé fiatalok szebbnél szebb magyar népdalok hangjaira. A rendezőség Harkay Péter Kér. Titkárral az élén (Bajusz Sándor, Hajdú-Németh Ágpes, Vejtay 'István és Zalán Erzsé­bet New Brunswicról, Harkay Ágnes, Merényi Rita és Koréh Ilona New Yorkból) dicséret­­reméltó munkát végzett és kö­szönetét érdemel. Gereben István a Republikánus Konvenció Ideiglenes Programbizottsága előli NI COLÁÉ I0RGA (1871-1940) (Folytatás az első oldalról) MINDEN ADOMÁNY AZ ÚJSÁG FENNTARTÁSÁT HOSSZABBÍTJA MEG !! Iorga 1918-ig, mint tudós, po­litikus és újságíró, minden ere­jével arra törekedett hogy tu­datosítsa — határokon innen túl — a román nép “kultúráiig egységét”, mert csak így remél­hette a “politikai egység” meg­valósítását. Ennek érdekében még Jászi Oszkárral is össze­fogott, de csak addig, amíg ab­ból a románok hasznot húzhat­tak. Amikor Jászi felvetette a keleteurópai államok összefo­gását, azt kereken elutasította, mert szerinte “nincs egységes Duna-medence hanem van egy német, egy osztrák-magyar, és egy jugoszláv-bolgár-tromán”. És ebben az egyben igaza is van. (5.) Iorga nagyon jól ismerte a románok szellemi, kultúrális, ipari és gazdasági elmaradott­ságát. Hogy az ölükbe hullott zsákmányt, (Erdélyt, megtart­hassák, mindent elkövetett, hogy a nemzetiségeket meg­nyerje az új román állam tá- 1 maszának: “A nemzetiségekre szükségünk van, azért, hogy ösztönözzenek bennünket, s az­ért, hogy ösztönözzük őkét ... mert elért eredményeikkel Ro­mániát gazdagítják.” Ennek megfelelően mindent megtett, hogy, az erdélyi magyar­ság bizalmát, támogatását megnyerje. Már 1920-ban kije­lentette: “Én a leg,őszintébb hi­ve vagyok a román-magyar szellemi együttműködésnek, és az az álláspontom, hogy Ro­mániában élő magyar tömegek kultúrális és szellemi életét a legteljesebb szabadságjogokkal kell megkönnyíteni!” Széche­nyi Istvánt, mint népe felemel­kedéséért küzdő, áldozatos 'ha­zafit, példaképül állította a ro­mánok elé. “El kell tűnnie a román ok­tatásból annak a beállításnak, hogy a korai századokban ször­nyű elnyomás alatt nyögött a román nép” — mondta 1927- ben a kolozsvári egyetemen tar­tott előadásán, majd igy foly­tatta “Erdély: története egé­szen különleges, organikus é­­let amely lassan épül ,fel, s a­­melynek egyes fázisai a termé­szetes és szükségszierü fejlődés fázisai. E fejlődés eredményeit nem lehet központi hatalommal lerombolni, vagy erőszakos for­mulákkal eltörülni, hanem hosz szas, alapos és szeretetteljes tanulmányozásra kell töreked­ni, hogy az adott realitásoknak megfelelően, az évszázadok a­­latt kialakult tények alapján, a ,legteljesebb harmónia jegyében történjék itt a népek sorsának intézése.” Hogy, ez a gyakorlat­ban mennyire szeretetteljes, harmonikus és igazságos volt, azt mi jól tudjuk. (Folytatjuk) során azt vártuk, hogy Ameri­ka bátor és következetes lépé­sek megtételével végre valóra váltja azokat a reményeket, a­­mit Amerika polgárai — s köz­tük az amerikai magyarság —. oly régen vártunk a republiká­nus kormányzattól. Sajnos ez nem következett be. Kiábrán­­dulsáigunk felháborodássá vál­tozott, mikor Mr. Helmuth iSonnenfeldt londoni előadása és az “organikus reláció” ne­hezen hihető álláspontja napvi­lágra került. Ez a nyilatkozat homlok­­egyenest ellentétben áll min­den alapelvvel, amely szent minden tisztességes amerikai előtt; nagy többségük kereken visszautasítja ezt az immorális politikát. Ezért azt kérjük a Republikánus Párt programbi­zottságától is, hogy nyíltan je­lentse ki: olyan külpolitikát ki­­ván, mely a kelet- és középeu­rópai népek jogos szabadságtö­rekvéseit nemcsak elismeri, de valósággá váljanak. Az Egye­sült Államok számtalanszor el­kötelezte magiát az alapvető emberi jogok védelmére. Dr. Kissinger maga többször 'meg­erősítette ezt. Ezért a program­­bizottságnak az Emberi Jogok deklarációjában foglalt mércét kell alkalmaznia, midőn az a­­merikai külpolitika célját és alapvető célkitűzéseit körvona­lazza majd. Gerebent István hozzátette, hogy sziwel-lélekkel támogat­juk az Egyesült Államok véd­­erejének mielőbbi és teljes ki­építését és katonait erőnk fenn­tartását, mert katonai erő nél­kül semmiféle külpolitikai ob­­jekitiva el nem érhető, még bé­kés eszközökkel sem. Ray Kormányzó a bizottság nevében is köszönetét mondott Gereben Istvánnak előadásáért és a Magyar Szabadságharcos Szövetség Írásban is leszöge­zett véleményét átvéve, azt a jegyzőkönyvhöz csatolni ren­Szirmai Endre: Újabb adalékok a Kalangya történetéhez Budapesítől-Budapesiig Tizenötév, huszév, oh annyi év után nagy iné ha visszajár kissé megkopottán az emberi test és a lélek, s ha ismét megélek öt, tizenöt évet, akkor is újra ismét erre s tide jön. Néha naponta ébren, gondolatban és álomban is vissza-vissza járok tizenöt év :a poluisokon át, öt világrészen, hat tengeren keresztül és kasul gondok, bajok kis örömeken keresztül, elhatározásunk újra és újra nekilendül a múlt után ikutat iskolatársok s anyanyelvek előadások és (színházi esték, egykori álmok után szalad. Siroik után, jelvesztett jvágyak s ábrándok lután S amikor jaztán újra (visszatér, itt van, gyötri, ezernyi fájó gondolat, őt nézik idegennek rég ismert villamosmegállók, megszokott kávéház asztaloik mellett tülök kik iákkor (móg írni tanultak, vagy itt sem voltak. Megállunk egykor, (csendes földszintes házak előtt, ahol (most tiz emeletek, kúsznak az ég felé. Az ifjúság utcáin s iegykori (szerelmek terein járva összefolynak a képek, a jelen és a múlt s már azt sem tudjuk hol a határ, a képzelet most merre jár velünk s hogy kerülnek az idegen /olasz, angol, spanyol szavak melyeket tNew Yorkból, Párizsból, Chiléből, Rómából ismerünk a budapesti hotel fogadóba már azt sem tudjuk, hogy a (sok idegjen árny és fény között van p még múltúnk, Hol van ja tegnap, melyik az álom és melyik a 'való, a tegnap és melyik a jelen? Szirmai Endre. A Kalangya munkáinak előzményei delte. MEGJELENT Á “GÉNIUSZ" Arany Toldijának mása és a Petőfi 150 éves évfordu­lójára készült hatalmas kötet, kapható lapunk Keres­kedelmi Osztályánál és a szerzőnél: Dr. Edward Ágos­tomnál, 160-17 St. Apt. 202 OAKLAND, Calif. 94612. U.S.A. címen. — Ára $10.— és szállítási és csomago­lási költség 50 cent. A keménykötésü könyv fedőlap­ját Petőfi köralaku képe díszíti, amelyet és 10 drb. korabeli képeket Silberhorn Tibor losangelesi festő-I művész készítette. A hatalmas kötet 248 oldalán há­romrészes verses regényt, 49 ének, 1600 négysoros versszak, páros rímmel tartalmaz. Mint verses regény egyedülálló a magyar irodalomban! Igen tisztelt Uram! A Magyar Közművelődési Egyesület szeretné megvalósí­tani saját kebelében belül a ju­goszláviai magyar Írók tömörü­lését. Ennek a tömörülésnek az lemre a (célja, hogy a jugoszlá­viai magyar irók, akik eddig csak napilapok és folyóiratok hasábjain jelenhettek meg írá­saikkal olyan szervet építhes­senek ki, amely az erdélyi iSzép- 1 míves Céh mintájára lehetővé tenné müveiknek könyvben va­ló' rendszeres megjelenését. ennek az akciónak nagy fontos­ságát, amely nemcsak etikai jellegű, hanem igen nagy gaz­dasági értékkel bir az Írókra nézve. A szervezet megalakulása és Ügyrendjének részletes kidol­gozása annak az értekezletnek lenne a feladata, amely a jelent­kező Írókból állna össze. Kérjük szives beleegyző so­rait minél hamarabb, hogy az alakuló ülést azonnal egybe­hivassuk és a szervezés mun­káját megindíthassuk. Mig az .erdélyi és csehszlovákiai magyar irók már régóta az ol­vasóközönség megszervezett tá Riogatásával egymásután jelen­tetik meg. müveiket, egyedül a jugoszláviai magyar irók nélkü­lözik eddig az érvényesülésnek lagimponálóbb formáját. Irodal­mi életünk fellendülését várjuk ettől a mozgalomtól és ezért nem kételkedünk abban, Ihogy Ön is teljes egészében átérzi A két családot mély és bizalmas barátság; kötötte össze, de csaik a íenfialk részéről. A kőt anya annyira különböző ka­rakter volt, hqgy csaik a legszülfcségieisehb alkalmiakkor tűrték el egymás társaságát, ellentétben gyermekeikkel: Flórával és Gá­borral, alak az öt .év korkülömbsőg dacára már tipegő gyer­mekségük idején szinte testvérként elváihatatlanok voltaik. So­hasem beszéltek szereleimről. Összetartozásuk természetes volt, mint a hajnal, mellyel a nap kezdődik. Ifj. dr. Fancthdl Gábort érintette legsúlyosabban az. el­jegyzésről vett hir. Megmagyarázhatatlannak tartotta, hqgy a férfias meglátással, Ítélőképességgel1 rendelkező Flóra vesztébe rohan. Szerette volna megértetni a lánnyal tévedését. Azzal .mentegette tettét, hogy talán) a barátnői puklkasztására, pilla­natnyi szeszélyből cselekedett: — íme! Engem választott az, akiért annyian hiába harcoltak mindén női rafinériát elővéve! Nem sókat remélt egy beszélgetéstől, mégis megkísérel­te a leihe teilet. — Flórt! Ez a pasas, bocsáss meg, hogy választottadat igy aposztrofálom, csupán a pénzetek után fut. Higgy nekem! Ne rohanj vesztedbe ezzel a házassággal. Sokkal többet tudóik viselt dolgairól, semhogy felőség nélkül ilyen kijelentést meg­kockáztassak. Ki kiéül .hangsúlyozzam, hogy nem áll szándé­komban eltéríteni elhatározásodtól, reszketek, ha arra a pokol­ra 'gondolok, atml rád vár majd ebben a házasságban. Te, ne­kem mindent jelentettél az életemben! A nem létező testvére­met, a múltát, a jelent és a jövőnket, melyért minden csele­kedetembe téged is kalkuláltalak. Mostanáig úgy érzem, hogy egy állásponton élünk, hiszen még egy pár cipőt sem vettél meg nélkülem. Hogyan tudtalak ennyire félreérteni? Megfog­hatatlan! Vagy te, ,dsak a főnököm lányát játszottad, akit gaval­­lérosan kikellett szolgálja, a sporttól a társaságiig? Flórt, én ismerteik mióta a világra jöttél. Nem az édesapád, hanem én voltam az első férfiember, aki megcsókoltam hamvas bébiar­codat, gyuifaszállnyi ujjacskáldat, rózsaszín talpadat. Öt éves korom óta szeretlek;! Minden poroifcámmal! A monológ a télikert párás levegőjében, mint egy forró vallomás, minden zúgott betöltött. »Flóra, csak állt, háttal a fiú­nak, mozdulatlanul, minit a nagy fák a szélcsendben. Egy picit beleremlegett nem a szavak értelmébe, hanem a hangsúlyba, ahogy azt Gábor közölte, mint aki kegyelemért esedezik. Egy __ 2 __ pillanatáig valami leikiismeréttfurdalást is érzett, die nyomban elpárolgott ez a csepp mellélkérzés, amikor a másik képe elő­térbe jutott. — Szeretem a vőlegényemet! Első férfi, akit igy szere­tek! — mondta kínosan. — Kijelentésed megerősíti gyanúmat és ez ad erőt ahoz, hogy ne nehezteljek rád. Az érzéseinket a Felettüinktvaló osz­togatja. Emlékezz a szavamra, ez az érzés, csak egyoldali. Vőlegényed, meigicsontosodott agglegény volt eddig, aki a sza­lonok mindegyikében azzal (hencegett a rajongó, szép lányok se­regének, hogy] sohasem fog megnősülni. ,S ime! Most megtalál­ta mégis azt, akiért érdemes szószegőnék lenini. De az esetben mégsem a te, általam annyira becsült személyed, hanem az apád pénze játszik mozgatóerőt. A pénzszag meggyőzte az ipsét arról, hqgy mátr lekopik róla a sölyemfáiuk kora. Negy­vennégy éves! Flóra! Az apád lehetne! Már ndm Olyan nagy az es'élyie' a pénzes fiatalasszonyok körében, akik eddig kitar­tották. — A fiiatalaszonyt nyomatékkai mondta és Flóra tudta, hogy arra az esetre utal, amikor egyik gyiárols — később elvált feleségéinek —„ zsarolási pere folyt Kálmán ellen. Az esetet, az újságok pletykarovata is szellőztette. >— Hallgass! Gáborkám hallgass! Olyan borzalmas ezt még hallgatni is. — Hát .még átélni egy feleségnek, mert, hogy ez befog következni, ábban biztos vagyok! — gondolta a férfi, de nem merte kimondani mégsem. — Tudom, hogy) jószándékkal oktatsz, de elhatározáso­mon már nem változtathatok. — Tévedsz! — kiáltott emelkedett hangon Gábor, de azonnal megbánta indulatát, — Igenis tehetsz! Az asszony pedig nem fiatal lány volt ezt jól tüdőd te is. Anyja lehetne a kérdéses urnák, de ez őt hemzavarta, hiszen tucatszámra rendelte neki a selyemingeket, köntösöket és talán még a kocsiját is az [fiziétte ki. Minek részletezzek? .Szennyez, még a téma is. Flörikám! Te olyan okos vagy! Gondolkozz azon, amit tettél. Hogy nem fogtok 'együtt megöregedni arra mér­get veszek máris. Cselekedj míg netm késő! — Tudom hová akarsz kijutni. Nem kell rá utalnod. Szoktam a tükörbe nézni. Nem vagyok szép, ezt felesleges kidomborítani bárkinek. A jó ruhák és ami vele jár, sokat je­— 3 — Magyar testvéri üdvözlettel. Veliki Belskerek .1931 október 23. Magyar Közművelődési Egye­sület, Madjarsko Kulturno Ud­­ruzenje Dr. Várady Imre, elnök, Dr. Juhász Ferenc, titkár. Cim: Magyar Közművelődési Egyesület, Veliki Becskerek (Nagybecskerek). Postanski pretinlac 50. Dr. Szirmai Károly, Növi Vrbas. * * * Kedves Uram! A Mi Irodalmunk megszűnése a Kalangya körül csoportosult irók jórészét otthontalanná tet­te. Kende Ferenc ur, a Kalan­gya- és Jugoszláviai Magyar Könyvtár megteremtője és b-e­­szervezője, a jugoszláviai ma­gyar irodalom további fejlődése érdekében szükségesnek talál­ta, hogy a kiszorultak a napi­sajtóban ismét helyet Kapjanak. Tárgyalásokat folytatott tehát ez irányban a Jugoszláv Ma­gyar Újság, szerkesztőségével s elérte, hogy az irodalom a va­sárnapi .számokban, hat oldal terjedelemben újra szóhoz jut­hat, A szerkesztőség az irók honorálására, a rendelkezésre bocsájtott, teljes oldalszám ki­használása esetén, egyelőre he­ti 500 dinárt irányzott elő. 'Minthogy szellemi életünk vezére és irányítója: iSzenteleky Kornél, uj csoportosulásunkhoz első sorban is az ő hozzájáru­lását szereztük meg. így tehát mi sem áll útjában annak, hogy a Jugoszláv Magyar Újság részéről biztosított kereten be­lül a napisajtóban ismét szóhoz juthassunk. Kende Ferenc ur ajánlására a Jugoszláv Magyar Újság az iro­dalmi rovat szerkesztésével en­­g,emet bízott meg. Ezért is kol­legiális szeretettel felkérem, hogy nívós prózai írásait, mint kritika, novella, egyfelvonásos és színes lírai Írás — mielőbb hozzám juttatni sziveskedjék, hogy e hó 33.-ki megjelenésün­ket mi sem gátolja. A szerkesztőség a leközölt írások honoráriumát pontosan kéthetenként utalja ki. (Miután a leközlésre alkalmas nak talált kéziratokat minden hét csütörtöki napján nyomdá­­j ba kell adni, sziveskedjék kül­deményeit mielőbb hozzám jut­tatni. Programunk: mivé és mivé­­tartás. Ennélfogva dilettáns izü kísérleteknek a jövőben helyet nem adhatunk. Jugoszláv irók novelláinak fordításait örömmel látjuk. A (hozzánk való csatlakozás mellett, mindenki továbbra is felkeresheti Írásaival irodalmi törekvéseink .első istápolóját, a Reggeli Újságot, mert mind­annyian csak a legnagyobb szeretettel tudunk arra a Lap­ra gondolni, mely először adott otthont a Kalangya körül cso­portosult Íróknak. Növi Vrbász, 1933. jul. 13. Kollegiális üdvözlettel Dr. Szirmai Károly. Nagyságos iCzakó Tibor író Urnák Pasicevo. Cime: dr. Szirmai Károly Növi vrbas 12; Kedves Barátom! A Kalangyának szánt kézira­tok szintén hozzám küldendők. 9 Kedves Barátom! Az októberi Kalangya-számot Szenteleky emlékének szentel­jük, igy hát felkérem, hogy szép, nívós verssel, vagy eset­leg; színes Írással csatlakozzék akciónkhoz. Miután a Kalan­gyát sok helyre fogjuk szétkül­­deni, nagyon kérem, hogy fe­küdjék bele sziwel-lélekkel és kellő önkritikával. Várom sorait. Határidő: e hó vége. Kiutalt pénzét © héten azt hi­szem meg fogja kapni. Bankza­varok gátolták a kifizetést. Miért nem válaszol levelemre a miért nem ir novellát? 1933. szept. 14. Igaz barátja: Szirmai. 4* Kedves Barátom! Öntől, mint Írótól nem mél­tatást várunk, hanem vagy verset vagy emlék-cikket. Önt Kornél nagyon szerette s amint nékem is mondta, többször el­beszélgetett Önnel. Talán egyik ily találkozását Írná meg. Ezzel fény vetne más oldalról is em­lékére. Nékünk vigyáznunk kell az emlékszámmal. Legfeljebb' két- Ihárom ugyanegy nembeli cik­ket hozhatunk, mert ismétlé­sekbe esnénk s ezzel unalma­sakká válnánk. — Mint írtam múltkor is, méltatásunk van már. Sziveskedjék tehát a jövő hét végéig valami szép emlék­­irást küldeni. Ha Ön neki fek­(Folytatás a 8. oldalon.) Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. HOLDRAKÉTA cimü, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6. Canada címen. Naha a Republikánus Párt Kansas-i elnökjelölő konvenció­ja csak július legvégén ül ösz­­sze, a pártprogramot összeállító ideiglenes bizottság már Sza­badságharcos Szövetség is sze­repelt. Képviseletünkben; Gere­ben István, Szövetségünk alel­­nöke és washingtoni irodánk Vezetője jelent meg és adott hangot . véleményünknek. A nyoicperces előadása során, jú­nius 22-én, Governor Ray és az egész programbizottság, jelenlé­tében megemlékezett a magyar szabadságharc huszadik évfor­dulójáról, annak céljairól, az ab­ból levonandó tanulságokról Ezekután a Sonnenfeldt doktrí­na kielemezésére szorítkozott. ! Megállapította, hqgy négy év­­! vei ezelőtti tanúvallomásunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents