Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-26 / 13. szám

Winnipeg, Man. 1976. már. 26. Á MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN ' SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. — iAludj István! Aludj! — kérleltem unokámat, amikor az egész na,pi utazás után, letus­­soltaih és ágyba raktam. — Mesélj előbb nagymami! — mondta és kormos szemeivel is kérlelt. — Miről meséljek? — kér­deztem feleslegesen, hiszen leg­szívesebben éni is már ágyban szerettem volna lenni. — Hát! Hát a ,nyuszikáról. Vagy Olaszországban nincsen nyulacska.?' — tudakolta. — Nézd milyen érdekes! — próbáltam elterelni.gondolatait, és az ablakra mutattam, mely­nek hézagosán hagyott redő­nyén, át az utca túlsó oldalán lévő házakra felépített színes reklámok fényszin és forma or­giája harsogta megszabott fel­adatát. — Ereszd le a redőnyt nagy­mami! Inkább mesélj — ra­gaszkodott kívánságához. Leeresztettem a redőbyt. Ide­­oda sellemgtem elhúzva az időt, hogy talán közben elszundit. Nem! Pont most nem, amikor magam is kutyafáradt voltam minden porcikámbani. — Kezd már el nagymami, kám! — mondta hízelegve. — Szegény gyerek! — nyug­táztam helyzetét. Még nincsen négy éves és egyik országból a másikba cipelem magammal, de oly szívesen áldoztam niagy-Mit tehettem? Megadtam ma gam. Én voltam a hibás minek szoktattam rá a miesemondásra. Óvatosan megkíséreltem elhúz­ni az időt. —■ (Az okos, vagy a huta nyuszit meséljem el? — Ez két nyuszi, vagy két mese? Csinálj ©gy szépet! — kérlelt ellenálhatatlanul. — Hát, az úgy volt István, hogy az okos nyúl volt a nagy nyuszi, vagyis a nyúlmama, a buta nyúl meg a legkisebb kis­lánya: Mucmuc. — Milyen buta volt? — ér­deklődött unokám. — Hát, annyira buta volt, hogy a káposztát, vagy a mar­harépát nem a keskenyebb, ha­nem mindég a legszélesebb fe­lién kedte el enni. Persze hiába akart beleharapni nem ment sehogyan sem, arra nem is gon­dolt. hogy megfordítsa és a má­sik hozzáférhetőbb, részén kezd je el az evést. így. volt egyéb dolgokkal is, például a fülével. Sohasem tudta hová rakja. Olyan is megtörtént, hogy le­hajolt, inert egy finom fajta fii illatozott mellette és szerette volna lelegelni, eközben rálé­pett a saját fülére, s csak ak­kor vette észre, amikor tovább akart menni és a maga okozta akadály miatt meg sem tudott moccanni. — És a mamája, meg a tesö­anyai rangomnak. Az ismeretlen környezet, a különféle nyelvek német, fran­cia, olasz, schwizer bábeli zava­ra naponta változó ágya, az ét­kek iuilyensége, csökkentette a szebbnél-szebb napi élményt. Öt napon át — például —, csak ide-oda utaztunk az olasz-svej­­ci határ cikk-cakkjá'ban. Itt kezdődött el az egész napi me­gélés, mert ezeken a területe­ken utazás közben megmutat­hattam neki Jancsi Juliska kép­zeletbeli erdei házikóját. A bo­szorka mézeskalács .házát rek­lamálta ugyan, de belenyugo­dott. hogy a vonat oda nem tud eljutni, mert arra még nem vezetnek el a sínek» Tettem egy könnyelmű Ígéretet, azon nyom ban, hogy ha azt vasúttal is inéig közelíthető lesz, megnéz­zük majd. — Kezd már el és gyere az ágyba! — utasított határozot­tan és feldobta paplanom szé­lét, hogy ezzel is gyorsítsa kí­vánsága teljesítését. Körmönfont elbeszélésbe kezdtem, melynek magját a szabadság dominálta. Istvánka néhány pillanat múlva elaludt. Nem volt innyé­­re a politikai eszmefuttatás, még ha az a nyálakkal kap­csolatos is Unta! ■Ezen az estén, ha nem is volt sikerem/ a mesémmel va­lamit mégis hasznozott szá­momra. Megtanított egy új1 mű­fajra, melyet a gyermekeknél eddig még ,n/em alkalmaztam. Domodosola 1967 (Itália). Hámory Várnagy Dalma: SZAPPANBUBORÉK Látod öcsém milyen szép szivárványszin buborék. Libeg-lobog, beliül ég szagosszappan-buborék. Ha a napfény ráragyog, szinhatása még nagyobb, gáz nélkül is felrepül ide-oda penderül. Több méterre is elszáll, Bumm! A lámpánál megáll. Nem tűr idegen testet, mérgében igy szétreped! Tatarosbányatelep 1918. Hozzászólás ai “1976 küszöbén" (imü cikkhez Tisztelt Szerkesztő Ur! vére miért nem tanították. — Tanították Istvánka, de Múcmúoniak egyik fülén be, a másikon meg ki szállt a jóta­­nács. Okos emberek úgy hív­ják az ilyesmit, hogy figyel­metlenség. A mezőn, ahol ez a nyulcsalád élt laposfülünek ne­vezték a buta nyuszikat. Múcmúc, iskolába sem szeretett járni, pedig ez a nyulgyerekek­­nek is igen fontos. A szomszéd néni azt tanácsolta az anyjának húzzon a popójára egy párat nyomban meg fog változni. Nyúl mama nem fogadta meg a tanácsot. Az volt a vélemé­nye, hogyha szép szó nem elég, veréssel még kisebb eredmény­re jut. így minden maradt a ré­giben. — És ez a anyúl kislány ma­gyar volt, vagy olasz, vagy mi­lyen? — érdeklődött István és egy nagyott ásított. — Nemzetközi! — lódítottam a mesél ők engedménye szerint. — Nemzetközi? — hát az meg miféle.? « Hámory Várgyan Dalma: DRÁGA GYEREKEK! Méig nem érkezett el az ideje a szabadtérijátéklnak, de ami ké sik nem múlik, addig ig mig a job'b idők beköszöntenek le­írok- egy magyar kártyával játszható igen hatásos trükköt. A résztvevők minden tagja megkeveri a kártyacsomagot majd háttal felfelé az asztalon szétteríti az, aki a trükköt be­mutatja!. — Mutass rá a tökászra.! — szólítja fel a mellette ülőt. Az, rá is mutat az egyikre, amint külön kell tenni, de nem sza­bad visszafordítani, vagyis be­mutatni, hogy tényleg az-e, a­­vagy sem. Még két játékossal megismételtetitek a fenti kér­dést, persze most nem a tökászt hanem más és más kártyát ne­veztek meg. Még egy negyedik lapot is metg kell nevezni, ezt a trükk bemutatója teszi. Ami­kor ez megtörtént Mfordítjá­tok a lapokat és megkérdezi­tek valóban azok a lapok-e, a­­mit megneveztek. Azok! De, nem csak amit a három játéktársatok nevezett meg, hanem amit a játékvezető is. Hogyan lehetséges ilyen va­rázslat? Nincs benne semmi boszorkányság. Most jól figyeljetek! Amikor körbe-körbe minden­ki megkeverte a lapokat és újra hozzátok került a kártya cso­mag, hirtelent mozdulattal meg­nézitek az alsó kártyalapot és megjegyzitek melyik volt az. Ez után szétterítitek az asztalon a lapokat, arra gondosan ügyel­ve, hogy az a lap, amit te vá lasztottál mindég olyan helyen legyen, hogy szemmel kísértesd és lehetőiéig ne legyen a többiek keze alatt, a választásnál. Mo'st szólítsd fel az első játékost: — Mutass iá a makk f.lsőre! Miután rámutatott az egyik kártyára, felemelitek azt azzal a szándékkal, hogy külön te­szitek, s akkor hirtelen moz­dulattal felétek billentve, hogy a többi és-zre ne vehesse, gyor­san megnézitek mi az és a kö­vetkező játékosnak ezt a kár­tyát nevezitek meg. Ha az a pi ros ász volt pl.. —- Mutass rá a piros ászra! Ezt a makk felsőre teszitek, ami nem volt az, hanem a piros ász. így megy ez tovább a 3 játékossal, s ezzel a kis szem­fényvesztéssel, magyarul csa­lással (ártatlan csalás!) sok mulatságos percet szereztek ma gatoknak és társaitoknak. így A K.M.U. 1976. január 16.-Í számában közölt, “1976 küszö­bén” cimü cikkhez szeretnék i hozzászólni. Az az érzésem,! hogy a cikk Írója joggal aggó­dott a kanadai sajtószabad.--ág miatt, mert valóban, ahol meg­szűnt a sajtószabadság, ott vé­ge van magának a szabadiág­nak is. Abban is megegyezek a cikk) írójával, hogy szabadsá­gunktól saját miniszterelnö­künk, Mr. Trudeau, akar ben­nünket megfosztani. A cikkíró annak idején kilá­tásba helyezte, hogy egy későb­bi beszámolóban megmagyaráz­za Trudeau magatartásának az okát, — de sajnos, eddig még nem alvadtam rá, pedig érdekelt volna a szerző véleménye. Az 1848-as szabadságharcunk 129. évfordulójának előestéjén, ki szeretném fejezni ez időszerű kérdéssel kapcsolatban saját véleményemet. Rá szeretnék mutatni arra, 'hogy szerintem mi ösztökélheti Mr. Trudeaut kanadai szabadságunk gúzsba­kötésére. Azt hiszem, mindnyájan meg egyezünk abban, hogy külön­böző cselekedetek mögött, más és más indító okok vannak. — Ezek mindig az egyén gondol­kodásától függnek. Pélául más­ként gondolkozott,1 de másként ia cselekedett Rákosi-Róth, vagy Kádár, mint mondjuk a nemrég elhúnyt két magyar szellemi kiválóság. Mindszenty József és Ravasz László püspö­kök. Két külön világ. Legtöbbször már a serdülő korban megmondhatjuk, hogy ki melyik világhoz fog tartoz­ni, mert ki-ki ott és» abban a környezetben érzi magát jól és otthonosan, amely megfelel a ( gondolkodásának és elképzelé­sének. Nézzük hát meg, hogy milyen környezetben találjuk meg a ml miniszterelnökünket 194S- ban, amikor mindössze 29 éves legény volt. Hiába keresnénk őt valami kolostorban, vagy ehhez hasonló helyen, mert ak ­kor ő már egészen más útaken járt. Stalin is ismerte az,t a mon­dást, hogy akié az ifjúság, azé a jövő, — azért 194-5-ben, Lon­donban megalakította a nyuga - ti ifjúság behálózására a De­mokratikus Ifjak Világszövet­ségét. A munkás ifjak a nyu gáti országokban nem túlságo­san rajongtak irtaimért, mert tudták, hogy anyagi jólétük fo rog kockán. — Részben ezért, részben pedig távolabbi tervei miatt, egy évvel később, 1946 nyarán, megalakította Prágá­ban a Diákok Neanzetközi Szak szervezetét. Hátha ez a vernal jobban beválik — gondolta ma ­giában a vén postarabló, — hi­szen köztudomású, hogy az e­­gyetemi ifjúságot könnyebb- “be palizni”. Az is meglehet, hogy valamelyik közülük még sokra viheti. Talál főbíró, vagy mi­niszter is lehet egyik-másik diákból, viszont a munkás ifjak közül aligha jut valaki is ilyen pozícióba. Ilyen meggondolás k alapján világszerte megalakít - tak az egyetemekéin, a Diákok Nemzetközi Szakszervezetei, a egy lengyelországi út követett, ahová mint a Diákok Nemzet­közi Szakszervezetének fran- i cia-angol tolmácsaként utazott. Trudeaut Lengyelországból Beigrádba ingyen-repülőn szál­lították az oroszok.” A hitelesség kedvéért itt köz­löm az angol szöveget: “Sullivan also describes Tru­deau’s visit to Communist Hun­gary in 1948 on forged papers, which was followed' by a trip to, Poland ast French-Englisih in­terpreter for the International Union of Students. Trudeau was flown out of Poland to Belgrade at no charge by the Russians.” Azóta sok viz folyt le Belg­rádi alatt a Dumán és Trudeau­­ból a tájékozatlan lakosság ré­vén Kanada miniszterelnöke lett. Ezért főként mi Kelet-Ka­nadaiak vagyunk felelősek, mert Nyugu/t-Kanadlában nem sok szavazatot kapott. -Kár, hogy a Time momitreáli levele­zője, Martin iSullivan, nem a vá­lasztások előtt adta ki a köny­vét, hogy a választók tájékoz­tatva lettek volna. At hiszem, hogy nem téve­dek, ha azzal a gyanúval élek, hogy a múlt hónapokban, ami­kor a sajtószabadság elvét el­vetve a Trudeau kormány hát­rányos anyagi helyzetbe szorí­totta a Time folyóiratot és 80%-ban előírta, hogy mit tar­­talmozhat a folyóirat, és mit nem tartalmazhat ,akkor a mi­niszterelnökünkről elmondott és felfedett tények is közre­játszhattak. 1976. március 14. Da ragó Gergely. ■ ■ Üres a jugoszláv trón (Folytatás az első oldalról) den politikai tartalmát el­vesztette s a gazdasági bajok miatt közgazdasági arculatát sem tudta megtartani. ♦ ^ 4s már előbb említett prágai min tára, és megkezdődött Nyuga­ton is az egyetemisták agymo­sása, a kommunista tanok ada­golása. A mai miniszterelnökünk 1947-től 1949-ig ennek a Diá­kok Nemzetközi Szakszerveze­tének a szolgálatában szorgos­kodott. Ezt olvashatjuk a Time képes folyóirat montreali leve­lezője által kiadott “Mandate ”68” cimü könyvben. Ugyan­csak ott van feljegyezve, hogy mint az előbb említett Diák lehet biztosítani villámgyors cselekedettel, hogy a mutat­vány végén, tényleg az előzőleg “vakon” megnevezett kártyá­kat tehetitek társaitok elé. Gyakorlat kérdése az egész. Ha egy kis időt fordiittok erre. úgy meghozza a siker gyümöl­csét. Kellemes szórakozást kíván Nektek Dalma nénitek. Szakszervezet alkalmazottját, a Szovjet Unió ingyen szállitgatta Trudleant a, vasfüggöny mögötti országokban, ahová elég gyak­­ranii ellátogatott. TRUDEAU (MAGYARORSZÁ­GON. Az előbb említett “Mandate ’68” cimü könyvről a National Review (USA) 1969. április 8 számában Donald Cox ismerte­tést ad és igy emlékezik meg Trudeaunak a Diákok Nemzet­közi Szakszervezetében kifej­tett tevékenységéről: “SuTüvan továbbá leírja Tru­deaunak hamis útlevéllel való 1948-as látogatását a kommu­nista Magyarországon, amit Ezt persze a világ jól tudja és le te tárgyalta már, de a hi­vő “önkormányzati leninisták” még mindig a kísértetté vált ju­goszláv példába kapaszkodnak. Ez a ragaszkodás azonban) egy­re több nehézséggel jár, mert a bebörtönzött jugoszláv ellen­zékiek, köztük sok neves újság­író, egyre jobban foglalkoztat­ják a nyugati közvéleményt. Még a Belgrádban, annyiszor fi­togtatott kiutazási szabadságot te korlátozták, számos jugo­szláv állampolgártól ugyanis be vonták az útlevelet. Manapság már ott tartunk, hogy nyugati politikusok, művészek, írók, emberbarát szervek csaknem olyan gyakran intéznek kér­vény t. Titólioz, mint Brezs­­nyevbez. A jugoszláv rendszer a beve­zetett szigorításokat a kivürői fenyegető veszéllyel indokolja meg, hisz az ingó balkáni állam most nem tűrhet el semmiféle belső gyömgeséget. A gzovjetba­­rát kominformisták letartózta- 1 tása azt sejtené, hogy a .szov­jet övezet fenyegeti Jugoszlá­viát. Nem viták, hogy a Szov­jetunió Je szeretné nyelni Jugo szláviét, hol bőven vannak hí­vei. Mégis furcsa, hogy a letar­tóztatottak között egyetlen ma­gasabb rangú egyén, sem szere­pel, csak öreg nyugdíjasok, vagy vidéki kis funkcionáriu­sok. Annál több viszont a be­börtönzött antikom m u nist a. vagy ilyen gyanúval vádolt em­ber. S a “Praxis” c. betiltott filozófiai szemle nlemcsak a belgrádiak, hanem a szovjet­­kommunisták szemében» ig szál­ka volt. Mindent összevetve kétség te­lén, hogy a mai Jugoszlávia semmi reménnyel sem kecseg­tethet egy emberies, szabadabb és demokratikusabb marxizmus leninizmus lehetőségei felé. En­nek viszont senkisem örülhet. A megszigorított titóizmus em­berek millióinak okoz borzasztó szenvedéseket. ÁRGUS — Párizs. A szerző szavai, ünnepi be­szédéiről-, előadásairól, cikkei­ről gyász és em'lékbeszédeiről, a Bethlen Press Inc. nyomda kiadásában.-Béky Zoltán, írásait külön nem kell bemutatni. Isten által ajándékozott tehetsége, drága szülőhazája iránti rajongása és szeretete szökőárként zúdul a világrészek felé, hogy az ott élő honfitársai lelkébeh újra lám­pást gyújtson, nemcsak a hazá­juktól elszakítottak gyámol tá­sára, hanem prédikációiban be­bizonyítja az Istent keresők számára — Isten létét, — és szavainak erejével visszahozza — Isten kegyelmét azok részé­re, akik e jelenkor atheizmusá­­ban Isten halálát hirdetik. Különös tehetségű szónoki orgánuma tiszteletet és megbe­csülést követel. Nem agy alka­lommal hallgatóinál az elhang­zott szavai után az érzelmek csatornái megindulnak. S ki hinné azt, amit egyik öreg a­­merilkáns kijelentett ÍBéky Zol­tán beszéde után: “Ha nem szé­gyellem volna sírni az elhang­zott beszéd alatt, megkönnyeb­bülhettem volna; miután ezt nem tettem, hazám iránt érzett fájdalom ma is ölrök — Aíemen­­to-ként — él szivemben!” Béky Zoltán elhangzott be­szédei jelien korunk szónokai között MINDSZENTY prímá­sunk és dr. RAVASZ LÁSZLÓ püspök után az elsők között következik. Theo’ogiai felke­­szüftségé tanúbizonysága poli­­! tikai meglátásának, amelyeket, ha kell annak igazságai érvek­kel tudja bizonyítani a világ ítélcszéke előtt. Béky Zoltán, könyve tartalmi­lag egy élő lelkiismeret. A nyi­tott könyvnek kiszedett ólom­betűi halomra kell döntsék az idegen istenek imádatát. Az ólombetűk ereje meg kell állít­sa emigrációnk egyik súlyos betegségét a “testvér-harco­kat”. S a könyv fejezeteinek al­címei fel ke'11 rázzák a ködbe burkolt magyarság elszürkült látását azok előtt, kik a beol­vadás perceiben a mérlegre tett érzéseiket a jólét takaróján ke resztül hamis megvilágításba a látják. Ha a tartalom jegyzék után lapozgatunk az oldalak között, elsőként “TRIANON” évfordu­lójánál kell először pihenőt tart ■ sunk.. Felelőséget vállal hazájá­ért, népéért és azért a nagy igazságért, amit fél század óta követelünk, mely igazságtalan­ságnak okozói, azok' kik mind­­annyiunkat a számkivetéslr döntöttek'. Szent István napján elhang­zott rádió beszéde az ezeréves Magyarország történelmének mindenkori igazsága. De ugyan ekkor beszél a.z amerikai Julius 4.-i szabadság ünnepről, az 1776.os szabadság-hősökről. ír­­kik nélkül ma Amerika nem vol na jólétben az első birodalom. Egyik bekezdésének alcime tanításként szól az emigráe ó hivatásáról. Ennek paralel in­telme az amerikai magyarság feladatának útmutatása az k számára, kik magyarságukat oly könnyen felcserélték. Búcsúbeszéde a trentoni gyü­lekezethez püspökké történt megválasztásakor. “Jeremiás siralmait” idézi az olvasóiban Annyi fájdalom, amit hívei i á t érez a válás pillanatában felér édesanyjával- történt örök bú­csújával-. Gyászibeszédeinek elmondá­sakor egyházi t-eisttvérei kopor­sói felett, a viszontlátás tényé­nek Isteni kegyelmét, mint föl­di-élet folytatását határozott érvekkel hirdeti. Világkonferencián, Egyházak Világszövetsége előtt az öntu­dat világító tüiklrétn keresztül a védőügyvéd1 teljesi felkészültsé­géivel védi, vallását, hitét és kö­veteli az emberijogok örök igaz­­siág)án keresztül szülőföldjének szabaddá tételét. Lehet-e enn-éö nagyobb erő, egy gyarló emberitesitben, anél­kül, hogy Isteni kegyelme ebben Őt meg ne erősítené? így él közöttünk, velünk har­col, minket tanit a magyar e­­miigráciő eszményképe, BÉKY ZOLTÁN. 19-76. március 16. Oakland, California. A szélhámosság csúcstef jesiménye (Folytatás az első oldalról) látásokat az USA-nak $75 mil­­| Hóért! 1973-ban... (19,71-hen 'még csak $650.0<00-ért; 73 u­­tollsfó negyedében “csak” $40- millió értékben.) — A Nyugat- Németországban 1913. X. 1-én nyitott szovjet földigázvezeték ugyanúgy nem . szünetelt, mi­ként nem a 74 januárban Finn­országiban telepített csapok. Mialatt a kemény valutájú államok felé az URSlS fokozta a szállításait, addig a KGST országok felé az 1970-ben kö­tött ötéves szerződés' úejárta e­­lőtt, már 7-5 januárjában azzal csökkentette, hogy az addig, ér­vényes árakat megkétszerezte! s előreláthatólag 76 elején ú­­jabb áremelés következik. Ká­váit előbb említett lépése eset­leg, valamelyest függetlenítheti ezeket az országokat a szovjet szállításoktól, — az ár azonban aligha fog csökkenni . . . APRÓH1RDETESE .Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3 00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! BÁRHOVA UTAZIK, rokonait ho­zatja ki, olcsó társasutazások, “Apex" jegyek kaphatók. Információ: Lász’ó. Vilmos. Winnipeg, 593 Hartford Avc , R2V OX5. Hl.: 339-3998. 11-15 KERESEK egy nagyon rerdeä. józan é-letií, szegény férfit. 58-(i0 év körülit, házastársinak, aki meg tudna becsül­ni egy rendes özvegy-asszonyt. Há­zias, csendes természetű vagyok, nagy igényem, és szenvedélyen nincs. Független vagyok és már unom az életet egyedül. Szép háztartásom van. — Házam, pénzem nincs, — nem is vágyom semmire, csak egy rendes, megértő férjre. Csali fényképes leve­lekre válaszolok. “özvegya® zony” jeligére. 12-13 Ne várja felhívásunkat— küldje be előfizetését honfitárs mielőbb! 8 KÖNYVESPOLC dr. ÁGOSTON EDE: — Beh régen vérezel szegény magyar —... DR. BÉKY ZOLTÁN Hámory Várnagy Dalma: AZ AGYAGVÁRI ÓLOMHADSEREG némelyik csak az öklével, kocsis ostorával, harcos kedvű valamennyi győzedeJmi lázzal, ha megsérül bekötteti siina selyemszállal ólomtestü menyecskével agyagvári lánnyal. Rákoscsaba, 1945. Az ezred trombitás, ha megfújja a trombitát, ólomhad feléled, ciframentés vezér előtt százada ellépked. Egyik karddal, másik bárddal harmadik puskával, Hámory Várnagy Dalma: 6ÍERMEHM GYERMEKE Ä NEMZETKÖZI NYÚL.. .V M F. C R F. N D E l Ő -1 V KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R33 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldi k tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .................. $ Sajtó Alap ..........................................$........... Összesen: $ ........ Név: .....................................................• • • ....................... Cim (utca, ház-szám, vagy Box)................................... . . ............. Város tartomány:...........................................I................ .......... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12. — félévre $6.50, Kanadán kivül $13.—, félévre $7.—. ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI GSZTÁLYA TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után 15.-ig $1.C0; $15.01-tői $25.-ig $1.50 —- $25.01 -tői $50.-ig $2.00; $50-től feljebb $2.50 az IKK A kezelési költsége. (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6)

Next

/
Thumbnails
Contents