Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-27 / 9. szám

4

Winnipeg, Man. 1976. febr. 27.

(A Magyar Cserkész (Szövet-1 ség Sajtótájékoztatója.) — A New Brunswick-i Teleki Pál Cserkészhez immár 11. évében nyújt hajlékot a helyi magyar cserkészcsapatoknak. Megvételei, további kiépitése cserkészetünk egyik legsikeresebb vállalkozásának bizonyult.

Az egyébként szép fekvésű város belterülete már évek óta a hanyatlás és elsorvadás folyamatában van. Iskolapéldája megannyi amerikai város mai sorsának. A legnagyobbrészt régi-amerikás magyarokból álló, Európából odatelepedett lakosság, mely New Brunsiwickot fejlesztette, építette, ma már örök otthonra talált. Sokan pedig elvándoroltak, az újabban érkezett magyarok közül pedig legtöbben hamarosan a város peremvidékére, vagy távolabb költöztek. Olyan jélenség e.z, mely egyre inkább foglalkoztatja Amerika szociológusait, közgazdászait, építészet, várostervezőit, politikusait. A városi élet forma hanyatlása Ibénitólag hat az ország kultúrájára, gazdaságára s erkölcsi színvonalára, — nem utolsósorban pedig a közösségi életre.

Magyarságunk vezetői, egyházi és társadalmi vonalon egyaránt, — mint persze más csoportok is, — már régen felismerték a problémát, hiszen ők , érezték a következmény éket először. Ilyen megfontolásokból valósult meg a New Brunswick-i Cserkészház, a hanyatlással körülövezett régi magyar negyed szivében. Kockázatos vállalkozás volt, rengeteg áldozattal járt, — jár ma is — és sikerült. Falai közt 'nemcsak százával kaptak magyar fiatalok magyar nevelést s önérzetet és nemcsak további ezrek kultú iát, szórakozási és találkozási lehetőséget, de szomszédságában megújult a magyar egyházi élet is, melynek legszebb tanúbizonysága a iSzt. László Egy házközség művészien átalakított temploma. Igen jelentős eredményeket ért el New Brunswickon a magyar iskoláztatás is. Megújult több más, egyesületünk élete, a város magyar negyede pedig — ba néhány utcára lemorzsolódva is — de megőrizte jellegét. Mindez elég jelentős épp azok munkájának, áldozatvállalásának is köszönhető, akik elköltöztek a negyedből, vagy akiknek távolabbról is szívügyük a magyar gócpontok fennmaradása.

Dr. Udvardy Tibor, cserkészetünk támogatója és sok magyar ügy lelkes,'előmozdítója, igen nagy értékkel ajándékozta meg az elmúlt esztendőben a

Teleki Pál Cserkésziházat s azzal együtt a New Brunswickkörnyéki magyarságot. 25 év szorgalmas gyűjtésének eredményeként hatalmas, magánkönyvtárat létesített, melynek tartalma méltán vetélkedhttik pl. a Columbia egyetem jelentős magyar könyváJományával. Köteteinek egy részét néhány évvel ezelőtt a Burg, Kasti-i magyar gimnáziumnak adományozta. De még igy is sok ezerrebecsülhető azoknak a magyar nyelvű, vagy témája könyveknek a száma, melyek részben a Cserkészház erre a célra beépített polcain sorakoznak, részben pedig még ugyanott elhelyezésre várnak. A Révai Lexikon vaskos-ikö,tétéin kívül, már a polcokon találhatók a milteneum.i évek azóta is utóléiihetetlenül gazdag kiállítású magyar történelmi és földrajzi müvei. De ott van a korábbi évszázadok magyar könyvkiadásának ntnány fe.becsülhetetlen értékű őspéldánya éppúgy, mint az az utóbbi esztendők irodalmi lerméKei, szépirodalmi és műszaki kiadványok egyaránt. —

Jelentős az Erdélyről szóló könyvanyag is, melynek tanulmányozása, ismertetése és meg őrzése az ottani magyarságot sújtó, egyre nehezebb helyzet folytán különösen időszerű. “Cserkészvezetők további kikép zésére ési ezáltal a kezükben levő magyar if júság lelki ürege; ősitésére és továbbképzésére, de ugyanakkor a New Brunswick-i magyarok okulására, lelki felfriss,ülésére kell szolgáljon” ez a könyvtár, — üzeni Dr. Udvardy Tibor. *

. Értékeís örökség, valóban szel lemi kincsesbánya ez a gyiüjte- I mény. Azonban sok munkára és anyagiakra van szükség ahhoz, hogy a környék magyarságának hozzáférhető és megtartó intézményévé váljon. A könyveket leltározni, csoportosítani, katalogizálni kell. További köny vespolcokat kell készíteni. A Cser készház termének egyik részét valószínűleg erkélyesiteni kell erre a célra. Olvasószobára, berendezésre, felügyeletre is szükség van.

Kérjük cserkészetünk támogatóit és mindazokat, akiknek a magyar kultúra fennmaradása és New Brunswick magyar jellegének megőrzése szívügyük, hogy segítsenek e munkában. Csekk-adományok “Udvardy könyvtár” megjelöléssel a Magyar Cserkész Szövetség nevére állíthatók ki:

“Hungarian Scout Ass’n” P.O.Box 68, GARFIELD, N.J. 07026 (USA.).

—mp —

ARANYMALiNKÓ

Egy magyar fiatalember a múlt évben idegenekből álló túrista csoporttal Romániában járt. Útjáról irt beszámoló leveléből idézzük az alábbi, igen figyelemre méltó* és az egész román életre jellemző sorokat: “... útam nem volt előre meg tervezve. Repülővel mentem és. a megengedett 20 kg-os csomag helyett 55 kg és 1 pár siléc,bakamccsal volt a csornaiban. Képzelheti, majd beleszakaatam és hogyan rettegtem a román vámostól.! ?

Az Otopeni reülőtéren a mái bevált receptem szerint, egy hordárnak a markába nyomtam titokban 5 dollárt és németül mondtam neki, hogy vigye a csomagjaimat az általa isméit vámoshoz, utána pedig ki a váró hallba. Ezt a trükköt olt már ismerik a hordárok és a vámosok is és összedolgoznak. A hordár oda is vitte a csomagjaimat és kinyitotta. A vámosnő látszólag, elkezdett turkálni bennük. Közben én közöltem vele, hogy ami tetszik neki, nyugodtan vágja zsebre. Úgy is tett: kivett 5 csomag cigarettát eigy szép kis bugyit, 1 magnókazettát, 2 pár harisnyanadrágot, 1 ananászkonzervet s 2 drb. finom szappant. Az egész kb. 300 leit ért( de amit én bevittem, az 50,000 leinél iS' többet ért. Hiába, ezt csak igy lebet. A r omán az cigány és az is marad örökké. De még az a szerencse, mert pl. a magyar vámossal ezt nem lehet megcsinálni, ' az sokkal komiszabb. Visszafelé még több volt a csomag, de ki sem nyitották, csak rányomták a vámpecsétet.

Én egy . .. utazási iroda csoportjával mentem. Az egész számlát és az étkezést is két hétre még itt előre ki kellett fizetni. Újabban máskép nem lehet beutazni, ha az, embernek ott nincsenek szülei, vagy testvérei. Menyasszonyom 4 repülőtéré várt. Én már előre megbeszéltem a csoport-vezetővel, liogy én nem magamban fogok a, hotelben lakni. A csoportvezető könnyen megértett s mivel az egész hotelt az utazási iroda kibérelte, a csoportvezető rendelkezett minden szobával a minket házaspárnak irt be ... Tehát Sinai-án laktunk, egy modern hotelben néhány napig. ... Utána én hálából a csoportvezetőnek adtam az ü rés szobát és, a rám eső ételt, italt a hátralevő 10 napra, a mit ő biztosan jóé értékesített.

(Mi pedig leutaztunk . . .-ra vonattal. Vonatra .szállva a helyünk az előre megváltott helyjegy ellenére már Bukaresttől

foglalt volt, tehát kétszer is eladták ugyanazt a jegyet, de 2 csomag cigarettáért a kalauz mindjárt adott másikat.

.. .-ra érve 1 hétig boldogságban, méregben és rettegésben éltem. Természetes, hogy boldog' voltam 15 hónapi távoliét után a menyasszonyom mellett, ahol mindenki csak azon törtezúzta magát, hogy kedvembe járjon. Már az első nap jöttek a “megrendelők” és a rengeteg román pénz nem fért a zsebemben. Mindent jól eladtam: az aranyat 300-ért gr áruját, a számológépeket 5.000-ért darabját, sbb. Igen ám, de hiába volt pénzem, nem kaptam érte se cukrot a tortához, se olajat, se húsit a töltött káposztához ... Csak mérgelődtem. Fogtam tehát a valutámat és elmentem a $-iboltba, vettem nyugati cigarettát, kisüveg Wihiskiket, azok kai megajándékoztam az ismerős boltvezetőket és ők este hozták a rengeteg húst, cukrot, olajat, stb.

Igen ám, hátra volt még, a rettegés, mert román állampolgárnak szigorúan tilos este 10 óra után a lakásán külföldi, nyugati vendéget tartani. Én ezt a “kereket is megkentem” és a pasas be is tartotta igiéretét, nem kaptunk ellenőrzést! Hála Istennek, mert ez magas bírsággal járt volna,, 5-15000-ig.

Egy hét leteltével visszautaztunk Bukarestbe, ahol a hálókocsin, ajándék ellenében, ismét “házaspárrá” változtunk, hogy együtt utazhassunk. U- gyanezt csináltuk Bukarestiben is, a Hotel “Amhassador”-ban.

Nos, ezek voltak az “élményeim”, ha ugyan érdekli. A kedves Bátyját egyszer láttam, amint a lakásából az ablakon át integetett és én neki vissza, de fel nem jött ... meg nem igen mászkálhattam nappal.”

A VIRRASZTÓ hírszolgálata.

Az új magyar filmek párbeszéde a múlttal

(Svédből fordította SZŰCS Gábor, Stockholm.,

A modern magyar film 1966- ban aratott átütő nemzetközi sikert, amikoris Jancsó Miklós, Kovács András és Szabó István felkeltették a külvilág figyelmét s kiderült, hogy Magyarország olyan “film-ország”, melynek saját egyéni profilja van. De amig sok más filmirányzatnak hirtelen végeszákadt, addig a magyar filmeseknek immár közel egy évtizeden át sikerült fenntartaniuk úgy az aktivitást. mint a jó nívót.

iMauritz Edström, az ismert s jónevü svéd újságíró nemrégen egy 'budapesti filmhéten megtekintette az utóbbi évek magyar filmjeinek javarészét és e cikkben beszámol benyomásairól.

* * *

Egy budapesti bontási negyedben daruk és bulldózerek indulnak támadásba a kiszolgált házak ellen, melyek majd lakásoknak adnak helyet. Magyarország útját épit. Egy Tűzoltó utcai 'háziban azonban itt vannak még; a bérlők. Emlékezetükben, álmaikban, a bontás előtti nyugtalan éjszakáikon életrekel az az élet, amit régen éltek, az a történet, amelyet semmiféle bontás nem tud eltörölni. Erről készített Szabó István rendező egy szinte műremeknek számitó filmet.

A “Tűzoltó utca 25” egyike azon filmeknek, amelyeket a közelmúltban láttam egy budapesti filmhéten, amikor a magyar filmipar exportosztálya előzetes premierként bemutatta a legutóbbi év produkcióját a budapesti közönségnek és egy idejüle,g tájékoztatásként mintegy két tucat újságírónak Európa különböző részeiből.

Hogy' Magyarország teljesen önálló profillal rendelkező filmország, azt a külvilág már mintegy tíz évvel ezelőtt, pontosabban 1966-ban fedezte fel. Ab-EAST OF MAN

Gábor Áron Szibériai Trilógiájának angolnyelvü átdolgozása $12.80-ért kapható szerkesztőségünkben és közvetlenül

dr. gábor áron. p.o. box 161, post office

STATION “B” BUFFALO, N.Y. 14207 U.S.A., vagy

DR. ÁRON GÁBOR, D-8000, MÜNCHEN 40, AKADEMIE-STR. 15, W. GERMANY.

A magyarnyelvű

SZIBÉRIÁI TRILÓGIA

(Az embertől keletre, a Szögletes szabadság, az Évszázados emberek) $24-ért kizárólag a szerző fenti címein kapható korlátolt péidányszámban.

ban az évben, kerültek ugyanis bemutatásra, Jancsó Miklós, Kovács András és Szabó István rendezők filmjei, amelyek igen hamar visszhangot keltettek nemzetközi viszonylatban, ebben az új hullámok és örömteli felfedezések évtizedében.

Ez magában véve nem egyedülálló dolog. Magyaréi szág vol taképpen meg.ehetős későn csatlakozott a játékhoz: úgy a lengyelek, mint a csehek és jugoszlávok, de még' az oroszok is előbb ütötték meg az újabb nyíltabb hangnemet.

ÁLLHATATOSSÁG.

Ma leginkább az az állhatotosság imponál, amellyel a magyar film évről-évre a reflektorfényben tudja magát tartani. Mig a hatvanas évek legtöbb áramlata sebesen halt el, a magyaroknak immár lassan egy évtizede sikerült megtartani azt a nivót, amelyet akkor értek el, és azt egy relatívan széleskeretü 'filmprodukciót illetően.

Ha az ember most hirtelen elkezdene egy úgynevezett “igazjátékot” a tömeghir közlőszerveknek azon képességét illetően, hogy mit képesek tükrözni saját társadalmunkat, akkor a magyar filmet illetően valahogy igy lehetne 'csinálni:

Tetgyük fel, hogy egy lény a távoli űrből, például Svédországból — hiszen a Mars -— és a Holdbéli emberekben már senki sem hisz — éppen most Magyarországra érkezik. Azelőtt sosem járt ott és nem dicsekedhet sem az országi történelmére, sem aktuális helyzetére való közelebbi ismeretekkel. Néhány nap leforgása alatt lát 14 új filmet az elmúlt év mintegy húsz filmjéből.

Mit tud meg ez az idegen lény az" országról, ha leszámítja az utcai sürgés-forgás direktbenyomásait, a budapesti emlékműveket, az óbudai sétákat, az esti párát a Dunánál, a történelemből suttogó hangokat ! és egy — ebből a sokrétegű Középeurópábó'j — még mindig meglévő atmoszféra illatát?

(Ha az ember a kérdést igy teszi fel, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy milyen szűk információs forrás az a mégoly intenzív filmprodukció is, mint a magyar, amely pedig rögvest annak tűnik.

TÖRTÉNELEM.

Az egyetlen, amiben az ember igazán megbizonyosodik, az az, hogy ez az ország eg,y olyan ország és a nép olyan nép kell legyen, amely hallatlanul nagy mértékben el van foglalva történelmével, amelyet újból és újból át meg átvizsgál egy a múlttal való valamiféle perben, de azért is, hogy megkéréssé egy a mában való nemzeti azonosságnak a bázisát.

Ezen filmek egyike egészen az 1600-as években megy viszsza. De ez a film, — Kardos Ferenc “Hajdúk “cimü filmje — nem nrás, mint rosiszulsikerült kísérlet arra, hogy az ország agyontépázott történelméből egy magyar “vadnyugati” történetet csináljon. Az ábrázolás zürzavarosságát sajnos nem billenti helyre az, hogy ez a film forradalmi témával van ideológiailag megtámas'ztgatva.

Egyébként a történelmi filmek szembeötlő következetességgel térnek vissza, vagy az 1'800-as évek végének feudális idejére, vagy az 1919-es forradalmi időkre, vagy a második világháborúra a Horthy-fasizmussal és a német megszá.lással.

Az utoljára említett periódusba tért vissza Kovács András a “Bekötött szemmel” cimü filmjével. Ebben azonban nem anynyira a háborús évek körülményéiről van szó, mint inkább egy halálraítélt katonaszökevény körüli drámáról, aki egy ibombatámadásniál', éppen amikor kivégeznék, eltűnik — mire fel egy misztikus legenda terjed el arról, hogy csoda történt. Helyette a pap — aki az utolsó kenetet feladta neki — válik a film vitájának főszereplőjévé, mely vita a vak hitet áilitja szembe a kérdőrevonó kétkedéssel.

Kovács hem éri el ezen új filmjével az 1966 évi “Hideg napok” cimü rendkívül jó filmjének nívóját. De egy olyan időt illetően, mely tele van pépes nosztalgiával és szentimentalizmussal a mozivásznon, Kovács András száraz filmstilusát úgy fogom fel, hogy az jótevőén ható intellektuális élességével.

A magyar filmeknek van egy különös sajátossága, amelyet sokszor bizony nehéz felfogni. Kérdéseket tesznek fel, kérdőre vonnak, de ritkán győznek meg. |És mégis .. . gyakran, egyesítik | kisisé nehéz, komolyan vizsgáj lódó hangjukat a forma sajátos , szabályszerű szépségével. Az emberek olyanokká válnak, mint szobrok egy tájban. Olybá -tűnik, mintha a régi osztál> társadalom merev pozíciói tűznének át me.g', át a játékon, mely párbeszéd az egymással ellentétes erők képviselői között.

Egy gyakran, visszatérő motívum például az, hogy miként aláznak meg embereket levetkőztetéssel. Meztelen felsőtestü férfiak a megszégyenittetés és a megaláztatás szimbólumai. S annak, hogy ezenkívül sok filmben, még a legibomolyabbatoban is vannak vetkőzési jelenetek teljesen meztelen nőkkel, néha ugyanaz az indoka és tartalma.

De olykor az az ember érzése, hogy a rendezők ebben a különbeai annyira pornogiráfiamentes országban arra használják a kínálkozó alkalmat, hogy mégizesitsék filmjeiket egy extra attrakcióval.

(Folytatjuk)

Tudnivalók az ingatlan vásárlásról

(Spec, to C.S. from the dept, of Consumer and Corp. Affairs)

— A családi ház nagyon drága és alaposan meg kell fontolni, hogy mit vásárolunk.

Meg kell nézni a város “zónatörvényeit”, az iskolák és üzletek elhelyezését és azt is, hogy milyen a megvételre kinézett (házból a' közlekedés- Mielőtt új házat vásárolunk, nem árt utánanézni, hogy becsületesnek ismert, jóhirnevü vállalat épitette-e. Tanácsos elmenni a szomszédokhoz, akik ugyanattól már korábban vásároltak házat és megkérdezni őket: megvannak-e elégedve.

Nem elég a házban kutyafuttában körülnézni, mindent jó alaposan meg kefc tekinteni. Régi ház vásárlásánál arról kell meggyőződni, hogy milyen állapotban van nemcsak maga az épület, hanem a csövek és mindenféle vezetékek, a fűtés. (Bizonyos garanciákat is követelni kell az eladó toll, ha erre szükség mutatkozik.

Megéri a pénzt, ha hivatásos inspektorokkal felülvizsgáltatjuk a házat. Ha megvan a választás, azonnal lépjünk érintkezésbe az ügyvédünkkel és nélküle az égvilágon semmit alá ne Írjunk. Kérjük meg, hogy mindent gondosan tanulmányozzon át. Ez is pénzbe keiül természetesen, de legalább csők kenti annak a kockázatát, hogy

rossz vásárt csinálunk, felesleges további kiadásokba kergetjük magunkat gondatlanságunk, vagy a megfelelő ismeretek hiánya révén.

A szerződésben szerepelnie kell a teljes vételárnak külön kiemelve azokat az esetleges felszereléseket (pl. tűzhely, hűtőszekrény, szőnyeg), amelyet a házzal együtt veszünk meg. Ezek listáját is kérjük el

A jelzálogkölcsön (mortgage) után éppen olyan nagy gonddal kell néznünk, mint ami'lyennel a házat kiválasszuk. Érdeklődjünk és hasonlítsuk össze a különböző ajánlatokat. Bankoktól, kredit unióktól és más pénzintézetektől kaphatunk ilyen kölcsönt.

Az első mortgage csaknem mindig, de gyakran a második is olyan, hogy az első három, vagy, öt esztendőben nagyon alacsony havi törlesztést tesz lehetővé, de akkor lejár és mód nyilik a kamatláb felemelésére.

' PL egy 25 éves amortizációval járó bölcsön kamatlábát jelentősen felemelhetik az első öt év után és akkor vesszük észre, hogy milyen költséges üzletbe mentünk bele, amikor — magasabb kamattal — meg kell újítani a pénzintézettel szerződésünket.

(Mindenek előtt kérdezzük meg, hogy mennyi a lefizetés (Folytatás a 8. oldalon.)

Igy magyar turista úíi kalandja Romániában

Kincsesbánya a New Brunswick-i CserKőSihácban

kényelmét, szinte megdicsérte magát, amiért sürgönyzött, és az a tudat, hogy a kocsi várni fogja a baranói állomáson, szinte .boldoggá tette. A gondolatai azonban további vitték, és mély öröm reszketett meg benne, mert akaratlanul is látnia kellett, hogy ki áll sorsának változása mögött ... A vicinális végre elindult. Belenézett a sötétbe, a ködbe. A városból alig látott valamit, c'sak a legkülső házsor seljett fel. De nem is kívánt most belőle többet látni, csak annyit, hogy érezze: itthon van, a maga földjén, és megy — hazafelé.

Baranó a legközelebbi állomás volt. Mindössze tizenöt perc. De mindéin keiékfordulattal csökkent a biztonsága. Ezernyi kérdés zsúfolódott egymásra agyában: (Megkapta-e a sürgönyt? Hátha valami közbejött és nem továbbították? Nem lett volna okosabb mégis Véghalomban maradni, és a nagybácsinál éjszakázni? Miniden lehetőség fölmerült előtte, az akadályok minden, fajtájára gondolt, hiszen huszonnégy óra nagy idő,, mi miniden történhet azalatt! Az öröm elpárolgott, aggodalom lépett a helyébe, nyugtalanul szagolta az ibolyákat, nem ie tudva, hagy mit csinál, és közben a vtoinat kanyarodásaira figyelt: (Most a fürdőteké alatt robog el, most szemben van a Spillkáék majorjával — és akkor nyikorogni kezdett a fék, a votnat meglassudiott s az áUjolmás lámpái hunyorogva tűztek át a sűrűn szitától ködön.

iM'eg se várta, hogy a vonat megálljon, leugrott. Szaladásra fogta, de a csikorgó kavicsokon, ide-oda biosaklott a lába. Hirtelen az lett a gondja, hagy melyik oldalról kerüljön az épület háta mögé? Jobbról, vagy balról? És aztáni: Hol van

Jozsó?

A szive mind erősebben vert. Lassú lépésekkel haladt. Elővette a zsebkendőjét,, és letörölte a köd nedvességét az arcáról. #Vad bizonytalanság vergődött benne, s az épület hátsó feléig hosszabbnak tetszett az út, mint a fővárostól idáig.

Egyszerre megpillantotta a kocsit. Valami szörnyű teher szakadt le a szivéről.

— Józsó? — kiáltotta elfulladtan.

— Itt vagyok! — hallatszott.

Szinte kimerült, amig a kocsihoz ért. Fáradtan fogadta a kocsis köszöntését, aztán a hágcsóra tette a lábát.

— No, pogyme! Gyerünk, — mondta, halkam.- 167 -a tenyerébe hajtotta, maga elé meredt, minden zaj eilhalt körülötte, minden tárgy a messzeségbe tűnt el, de Dúsmé arca olyan közel került hozzá, hogy azt hitte, hozzáérhetne az uj javai; az ajkai közül halk hang indult er, és nemsokára maga m hallotta, hogy azt suttogja: Stefi ...

Éberré rázta magát, fö.hajtotta maradék borát, és azt mondta: Bolondság.

Vacsorához terítettek már. 'Odaintette a pincért, és fizetett. Aztán, átment a fülkéjébe. Otthonoisan, nem is hedentve másokra, foglalta el helyet. Kicsit kinézett a sötétbe, mosolygott is, aztán a borra gondolt: de furcsa ize volt! De úgy látszik, erős' fajta ... Fáradtság’ vonta be a lelkét, mint leheltet az ablakot, és észrevétlenül elszunditott.

Véghalom előtt rezzent fel a kalauz hangjára. Megnézte az óráját és öltözni kezdett. Most fázott egy kicsit, az, ajkait hidegnek érezte. Tűr elmet.énül nyúlt a csomagja után, sajnál-, kozó pillantást vetett a 'hervadozó ibolyákra. — Vizbe kellene tenni szegényeket! — gondolta, de már megint kifelé nézett, es mozdulataiban sietség remegett: haza, haza! Ls ahogy a gyors be röhögött az állomásra, már az ajtóban áLt, és a vicinálist kereste a tekintetévei.

Kiszállt. Köd ereszkedett alá; mintha könnyű, nedves háló, fogta volna ibe az arcát. De azért biztosan tájékozódott. Átibulkdácsolt a síneken a másik vonathoz, nem nézett ismerősök után, be akart már ülni, hogy tovább mehessen, pedig tudta,, hogy a vicinális csák mintegy tíz perccel a gyors után indul. Tolongásba került: most volt a beszállás, A parasztok egymás ihegyin-hátán nyomákodtak előre. Lárma, bűz, taszigálódás, hangos kiáltozások keveredtek körülötte. De végre fönt volt. Beült valahova s rágyújtott nyomban.

A zsivaj csák sokára ült el. Megnézte: kifutott-e már a gyors, aztán az állomás kivilágított órájának mutatóit figyelte. Mindem indulás és minden érkezés izgalmakkal járt, mert életének valamilyen változásával függött össze. Most is izgatott volt. De az; izgalom mögött valami csodálatos bizalom árad el Irénné, és erősnek érezte önmagát. Úgy tetszett neki, mintha elhagyott volna valamit, ami emléknek szép tesz, de életnek éppen csak kóstoló volt. Most, itt a vicinálison, tudta csak igazán értékelni a gyorsvonatot,, és újra fölérezte az étkezőkocii- 166 —

majthényi György