Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-18 / 25. szám
Winnipeg, Man. 1976. Junius 18. ORVOSI TANÁCSADÓ Egy néhány hasznos tanács a munkaképtelen dolgozóknak Csak a sokat és komolyan betegeskedő' ember tudja értékelni az általános és kötelező beteg&egélyző áldásait, amely minálnuk az egészségügy egységesítése után miniden dolgozónak, akárhol is legyen alkalmazásban, akár az iparban, akár a mezőgazdaságiban, akár az úgynevezett szolgáltatásokban, jogot ad az ingyenes és komplex kezelésre akár rendelői, akár kórházi, vagy 'szanatóriumi szinten. iE mellett nemcsak a legmodernebb kivizsgálásokban, a legmodernebb keze lésben részesül a beteg, hanem a betegsegélyező gondoskodik arról is, hogy megfelelő anyagi juttatásokhoz jusson, amely lehetővé teszi a beteg és családja életét és a megszokott életszínvonal megtartását. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a beteg nem szenved anyagilag,, hisz igaz, hogy a betegségélyző nem pótolja a legtöbb esteben a keresetkiesést és bizonyára nem áll módjában a beteg dolgozónak, túlórák, mellékesen vállalt munka formájában javítani a saját és családja anyagi helyzetén. Ez nem változtat azonban azon a tényen, hogy minálunk a betegségben is lehetséges a komplex kezelés mellett a megszokott életmód biztosítása és senki sincs éhségre, kéregetésre, komolyabb nélkülünzésre Ítélve a betegsége miatt, még akkor siém, ha ez krónikus jellegű és több hónapig, «vagy esetleg egy évig tart is. Érdekesség kedvéért megemlítem, hogy a tuberkulózis esetében és a foglaikozásbeli betegségek által okozott munkaképtelenség esetéiben a betegnek joga van oly magasszintü betegsegélyre, amely teljesen megfelel a dolgozó hónapjaiban elért általános keresetnek, vagyis ezek ben az esetekben százszázalékos betegségé Iyzőről beszélhetünk. A betegsegélyzőseglélyt általában egy évi időtartamra fizetik ki. Ezt az időszakot az orvosi ellenőrző komissziók útján meg lehet toldani egy néhány hónappal, legfeljebb azonban fél évvel, az olyan esetben, ha remény van arra, hogy a meghosszabbított időszak alatt teljesen visszatér az, illető eredeti munkaképessége és nem fenyeget az a veszély, hogy az illető munkaképtelen beteget nyugdíjazni kell. A reális praxis azonban az, hogy még. az év eltelte előtt megkezdjük a nyug díjazási folyamat hivatalos munkálatait abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy az illető beteg csökkentett munkaképességű lesz, vagy nem lesz alkalmas egyáltalán az eredeti munkájának elvégzésére. A munkaképtelenségi időre a dolgozónak egy munkaképtelenségi igazolványt, “betegbárcát” töltünk ki, amelynek alapján havonként, vagy kéthetenként kitöltjük a pénzesutalványt, “Táppémzesutalványt”. Ez az igazolvány a személyazonossági igazolvány mellékleteként igazolja, hogy az illető beteg mely üzem alkalmazottja, mily betegségre van kiírva mun kaképtelenmek. Itt vannak fel ] tüntetve a sétára engedélyezett órák, a dátumok, amikor a beteg köteles orvosi ellenőrzésre a rendelőben, vagy a kórházban megjelenni. A “betegbárcán” tünteti fel az illet kezelőorvos a dátumot, amikor az alkalmazottnak be kell lépnie a munkába és egyúttal az igazolvány utolsó lapján feltünteti az utolsó “táppénzes adatokat is”. Azért, hogy a munkaképtelen ember valóiban, minnél előbb munkaképes legyem és ezzel teljesértékü, termelő tagja lehessen a társadalomnak, meg meg kell tennie saját magának is inimden tőle telhetőt. 'Nem szabad tehát csupán az orvosi kezelésre, az. orvosságok előírására és esetleges szedésére támaszkodnia, hanem minden körülmények között be kell tartania az orvosi utasításokat akár a diétát, a szesztől, fűszerektől, nikotintól való megr tartóztatások illetően, akár a pihenést, testmozgást, orvosságok szedését illetően. Csak)' akkor szabad a munkaképtelen betegnek elhagyni otthonát, ha erre engedélyt adott a kezelőorvos és csak oly munkát, sportot, ténykedést folytathat, amely teljesen összhangban van az illető betegség mibenlétével. Bármiféle eltérés ettől qz irány- 1 vonaltól a kezelési rend súlyos ! megsértésének! számit ési maga után vonhatja nemcsak a betegség1 mibenlétével. Bármiféle eltérés ettől az irányvonaltól a : kezelési rend súlyos megérté■ síének sízámit s maga után vonhatja nemcsak a ibetegse.gtélyző 1 anyagi büntetését, hanem az egészségi állapot komoly romlását is. Azt hiszem, hogy nem kell ahhoz nagy tudósnak lenni, hogy .saját magunknak ártunk, ha az orvos által előirt szesz és' nikotin tilalom ellenére nem állunk ellen e szenvedélynek. Ezzel csak magunknak ártunk és esetleg kikezelhetetlenné tehetjük betegségünket. Nem egy májzsugorodásos halt meg csak azért, mivel tovább itta á szeszes italokat és nem egy szivinfarkitusos hagyta itt ezen árnyékvilágot idő előtt csak azért, mert nem tudott meglenni a cigaretták nélkül még, akkor sem, amikor az orvostól tudhatta, hogy számra minden cigaretta valóban koporsószögnek tekinthető. Ugyanilyen esztelenül cselekszik az, aki elhanyagolja az orvos által előirt és igazán racionális életszabályoknak, az elegendő pihenésnek, szabad levegőn való tartózkodásnak, a gyógyszerek megfelelő és rendszeres szedének, sitib. A munkaképtelen beteg tehát csak akkor teljesíti páciensil kötelességeit saját maga és a társadalom érdekében, ha min den előírást kezelőorvosa résízéről szigorúan és minden fenntartás nélkül betart, A mun kaképtelenséget igazoló igazolványt köteles mindig magánál hordani és csupán akkor hagyja otthon, ha az orvosa által ■megengedett időben sétálni megy a közeibe, parkba, erdőbe, vízpartra. Az esetleg akkor hozzáérkező ellenőrzőközeg ebből tudja, meg, hogy az ültető legálisan, vagy illegálisan van e távol otthonától. A munkaképtelen beteg nem mehet bevásárolni, nem folytathat keresetért, bérért folytatott munkát nem mulatozhat, nem lépheti túl az előirt kezelési, dietetikus, nikotinellenes szabályokat. Ha az ellenőrző közeg bármiféle túlkapást az előírások durva megsértését észleli, ezt köteles a kezelőorvosnak és az üzem vezetőjének jelenteni és ez rendszerint pénzbeli büntetést, vagy súlyosabb esetben, a munképtelenség azonnali megszüntetését vonja maga után még abban az esetben is, ha az illető nincs kikezelve. Ez logikus, hiszen nem köteles a társadalom egy olyan ember kezelésével törődni, aló saját maga semmibe sem veszi a saját maga egészségét és ezzel csak tudatosan is kolonccá válik a társadalom- nyakában. Ha bármelyik orvos, .bárhol az országban betegnek ismeri el a dolgozót, az három napon belül köteles személyesen jelentkezni a kezelőorvosánál (körzeti, vagy üzemi orvosánál) , vagy, ha ezt állapota nem engedi meg, akkor köteles sürgönyleg, levélileg telei onilág, vagy embertársa útján tájákoztatni orvosát állapotáról, hogy rendezhető legyen munkaképtelenségi állapota a maga jogi vonalán is. Itt jegyzem meg, hogy a kezelőorvosnak csakis három napot visszamenőleg van joga elismerni a munkaképtelenségi igazolványon. Ha ennél hosszabb időszakot kteleme elismerni, ez már c,sakisi nehezített körülmények között, az orvosi ellenőrző komisszió keretében lehetséges! A munkaképtelenségi igazolványon feltüntetett napokon köteles a beteg pontosan megjelenni az orvosi ellenőrzéseken. Ez alól nem képez kivételt a bírósági tárgyaláson való részvétel, a tömegszervezetek gyűlésein, tüntetésein való részvétel sem, de még; a különféle komoly családi események sem, ha csak erre idejében, nem kéri a beteg az orvos beleegyezését! A kórház, vagy a szanatórium elhagyása után három napon belül köteles megjelenni a beteg a rendelőjében. A fennt emlitett szabályok megsértése veszélyezteti a jó és sikeres kezelést és jogilag természetszerűen magja után vonhatja. a beteg felelősségrevonását, anyagi megbüntetését, a 'betegsegély részleges, vagy teljes megvonásával és a legsúlyosabb esetekben a munkaképtelenségi' viszony azonnali beszün tevéséhez is vezethet! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. Székely Mihály esete Vass Zoltánnal Irta: Székely Molnár Imre MOSOLY — A levesestányérom szélén egy légy .sétál és reám rnoso- j lyog! — mondja a vendég a főpincérnek. — Nagyon nehéz komolynak maradni, uram, ha az emlber hallja, hogyan szürcsöli a levest . . . Ha Európába megyek, rendszerint megállók pár napra Becsben s ha kedvem szottyan, leugrok Rómába is. A szép nap fényes napokon rendszerint kiülök a Burg rózsakertjébe. Csodálatosan szépek ott a virágok, s a padokon fiatal diáklányok üldögélnek. A mamák gyermek kocsikon tolják maguk előtt a kis csöppségeket. S ebben az idillikus, nyugodt, békés hangulatban eszembe jutnak a már elfelejtett vicces történetek. — Kár lenne egyet is kihagyni közülük, mert jók és jellemzők arra a korra, amelyben meg,születtek. Vasa Zoltán igen nagy úr volt a n. Világháború után, a kezdet kezdetén, 45, 46 , 47-iben. A Forint akkor .még uj volt és erős, mindent lehetett kapni érte. Állítólag Imréd! Béla, aki hajdanában bankigazgató volt, értett a pénz stabilizációjához és a háború után a Forintot is ő szülte meg, a Markó-utcai fogház egyik cellájában. Míg dolgozott rajta, kivételes bánás módban részesült. Sokkal jobb volt a helyzete, mint a többi háborús (bűnösnek ég nagyban biztatták, jiogy a 'halálos Ítéletet sem hajtják rajta végre, megváltoztatják életfogytiglanra büntetését, s aztán majd még pár évecskét kell csücsülnie, s aztán futni hagyják, — amne-z tiába részesül. Imrédi anlnyira bedült ennek az Ígéretnek, hogy éjt nappallá téve dolgozott, hogy minél hamarabb meg teremthesse a jó pénzt, a Forintot. Vass Zoltánnak sokféle hatásköre volt abban az időben. Mint fő pénzemberre, őrá bízták1 a színházi ügyek adminisztratív teendőit, főleg pedig azt, hogy kinek mennyi legyen a gázsija. Ebben a minőségében került szemlbe Székely Mibálylyal, az Operaház örökös tagjával. A művész nem volt megelégedve a fizetésével, jóval többre értékelte művészetét s nagy elhatározással be is állított a mindenható főnökhöz. Vass Zoltánhoz, kérve, hogy emelje fel a gázsiját havi 10,000 forintra. Vass Zoltán fintorgott egy keveset és azzal mondott nemet, hogy még az ő fizetése sincs ennyi. — Hát hogy gondolja, iMü| vccm úr — ingatta fejét Vass j Zoltán, — még miekem sincs ennyi fizetésem, havonta, pedig én csak eleget dolgozom. Székely Mihályt nem hatotta meg, Vass Zoltán kifogása, de a kettőjük összehasonlitása nem tetszett neki valami nagyon, mert mérgesen egyből rávágta: — Hát tudja mit, kérem, akkor lépjen fel helyettem ön az Aidában. Majd kihúzta magát s hetykén .elköszönt: — Ajánlom magamat. Aliig ért azonban az ajtóhoz, mikor Vass Zoltán utána kiáltott: — Na, nie siessen annyira, Művész úr, kivételesen teljesítem a kérését, megkapja a havi 10,000 foritntot. Vass Zoltán nem nagylelkűségből engedte magát levenni! a lábáról, hanem azért, mert akkoriban igen melegen érdeklődött Székely Mihály után a new yorki Metropolitan. Ezért gyorsan kihúzta iróasztalá fiókját s kivett belőle1 egy üres szerződési blankettát és további három évre meghosszabbította Székely Mihály szerződését az O- perabázzal. A kiváló művész aláirta a blankettát, amely véglet vetett későbbi karrierjének. Kútbaesett Amerika, New York — a Metropolitan és a forintnál sokkal jobb dollár gázsi... Mikor ez az eset a közszájra került Pesten, az a ihir járta, hogy ez a szerződés tipikus esete a kecske és káposzta meséjének. Jóllakott a kecske (ha ugyan jóllakott) és a káposzta isi megmaradt. Sokan gúnyolják Vass Zoltánt, bogy a nemrég megjelent könyvéből hiányoznak az ilyen érdekes apróságok. Meg is kér dezték tőle, miért hagyta ki ezeket az édes mazsolákat. A pénzügyek volt mindenható szakértője, miniszter és polgár mester, lakoni-kus. egyszerűséggel adta meg a magyarázatot: — Higyjón -i. Hogy gfefóen már nincs pénz, ezt nem eszi a köizönség. . . Most mélyebbre nyúlok viszsza a múltba és megjelenik eiőttem a kor Toldi Miklósának, Csizmadia András orosházi kép viselőnek az alakja. András 'bácsinak olyan mérföldes csizmái voltak, hogy két hétig elfért benne a sparhelt kis karikája, mág végre az anyjuk pucolás közben megtalálta a kapcák között. András bácsi csak annyiban vette észre a kis karika jelenlétét, hogy panaszkodott mondván“ a nyü essen bele, valami töri a lábamat”. András bácsi képviselői rangjánál fogva résztvett Orosházán a városi törvényhatóság közgyűlésén. Ott egyszer felvetődött a kérdés, hogy az állat szaporulat szempontjából szüksége lenne a csordának egy bikára. Hézzer Béla volt ibankigazgató képviselete a virilistákat a közgyűlésen, ellenezte az új bikavételt, mondván, hogy elégi abból egy is. De hiszen felhorkant erre András bácsi, aiki egyébként is hirtelen indulatu emlber volt és igy kontrázott Hézzer Béla ellenvetésére: — Tisztelt képviselő társam, mivel sem maga, sem én nem tudjuk helyettesíteni a bikát, ezért szükségünk van egy tenyészállatra. A* törvényhatóság tagjai jót nevettek a szellemes riposzton és megszavazták az uj hikavételt. OPERA — Tegnap az operában voltam! — mondja az egyik barátnő a másiknak. — Igazán? És mit hallottál? — Hogy a Gulogiék válnak... nyíri tiborné Sándor julia A vad tusában megszépül, visszafiatalodik. Vilma ráismer gyerekkorában ismert képére. Sötét haja -körül a homlokon, a verejték vizcsöppekké sűrűsödik. Vilma zsebkendőjével törölgeti. — Fáj,, anyám — suttogja. A fej igent int.- — Na, nem lehet rosszabb, mint egy szülés, — mosolyog. Az visszamosolyog!.- — Vágd le a hajam ... Vilma megretten, ősi szokás a zsidóasszonyok halál .előtti hajvágása. — Anyám, szombat van, hogy gondolod. Majd holnap ... — Ne félj, — simogatja. Az anya szemébe néz, merőn. — Mikor eljöttem otthonról, a bolgár kertészek azt a nótát dalolták, amit tőled lainultam. — A asszony figyel: — Tramda fir froanos. — Tran-da-for-fro-mos ... — mondja utána elhalón, szaggatottan.. Perc;ekig hallgat. — Apád sürgönyt küldött ... Az elvette, az a nő. — Az egyik ágyra mutat. — Nem szabad ma elvenni ... Szombat van. A levél leesett, az ember nem veszi fel, látod ... — zavarosan beszél. Az agónia elkezdődött. Egy orvos jön, résztvevőn (néz. — Nem kell az injekció, -— mondja az ápolónőnek. Alkonyodik. A haldokló piheg, nyitott szemei, mintha valami küiönpiset látnának, úgy néz. Vilma, lesi, hogy mikor nyílik még újra meg a száj. Az asszony tikkadt ajkait egymás alá gyűri, úgy nedvesíti. Vilma az. éjjeli szekrényről narancsot vesz le, amit azelőtt nap hozott. Lehámozza, letép egy szeletet s anyja tikadt szájaszéleit megnedvesiti. A kórteremben félhomály van. Lámpaernyővel letakart villanykörte van egy sarokban. Ne; legyen bántó a világosság!, A férfi ki-bejár, sÍrása feltajrtathatatlan, mint az elementáris ' erő. — 126 — üyLRu.kKc.L — Testvér, testvér, — moindja Vilmának s összenéznek, mint gyerekkorunkban. Vilma szemében nincs könny. Szivére húzódik s mintha lángokká válna, amitől egész teste átforrósodik. Az ápolónő .behozta a kért ollót. Vilma felemeli anyja merevedő •ny.afcszirtjét, karjára támasztja, egyik kezében az olló, a másikkal a haját fogja. (Retiküljéből papirt vesz .ki s Összecsomagola a levágott hajat. Aztán visszaül anyja mellé. A 'hálóm,g, visszahuii a haldoló magasraemelt .karjain. A kar egyik helyen világosabb, másik helyein, sötétebb. A vérkerigés megszűnt. A szív még meg-megdobban. Hirtelen magasra emelkedik a mellkas. — Anyáml — suttogja a haldokló. Aztán egy miély sóhaj ... — Meghalt — ... ugrik fel Vilma. A rémület szele az ősi szavakat hajtja szájába: Borech dajen ernes ... Lefogja a halott szemeit, aztán lehajol anya kezéhez, megcsókolja. Letérdel .imádkozik: Miatyánk ki vagy a mennyekben .. . A fivére zokogva áll mellé. — Gyerünk, ■— huzza fivérét. Az ápolónő az ágyhoz lép, a halottat levetkeztetni. — Korán reggel nálatok leszek, — búcsúzik fivérétől. Mikor fivére továbbmegy, megáll. Pillanatig, gondolkozik, aztán határozott lépésekkel megfordul. » Spritiszta barátaihoz megy. A szelidarcu .házaspár szeretettel néz rá. — Csak átment egyik életből a másikba, -— mondják. Vacsorával kínálják. — Kell. enni, erősnek kell lenni . .. Vilma megisssza a kávét. Kiszáradt torkán erővel nyeli a kortyokat. Beszél a halottról. — Ki tudja, mit látott, mikor azt mondta, anyám ... — Az, hogy mi nem látunk valamit, nem bizonyltja, hogy nincs, — mondja a férfi. — Hátha a szemünkből hiányzik valami, ami valamit, ami létező, nem láithat. — Néha elhisszük az érzéseinket, néha csak a kezünk tapintását, — mondja szomorúan Vilma. — Tamás az Ur sebébe belenyúlt. — 127 — 6 SZIRMAI KÁROLY: A NtiUUir TOLL FILOZÓFIÁJA MEGJELENT k "GÉNIUSZ" Arany Toldijának mása és a Petőfi 150 éves évfordulójára készült hatalmas kötet, kapható lapunk Kereskedelmi Osztályánál és a szerzőnél: Dr. Edward Ágostomnál, 160-17 St. Apt. 202 OAKLAND. Calif. 94612. U.S.A. címen. — Ára $10.— és szállítási és csomagolási költség 50 cent. A keménykötésü könyv fedőlapját Petőfi köralaku képe díszíti, amelyet és 10 drb. korabeli képeket Silberhorn Tibor losangelesi festőművész készítette. A hatalmas kötet 248 oldalán háromrészes verses regényt, 49 ének, 1600 négysoros versszak, páros rímmel tartalmaz. Mint verses regény egyedülálló a magyar irodalomban! (Folytatás) Azok, akik munkánkat sze- j retettel figyelik, s tudják, hogy | mennyi külső és belső akadály t kell 1 elküldenie egy magyar fo- ! lyóiratnak, tisztában vannakI azzal is, hogy még az út elején j tartunk. Sem formában, sem ! terjedelemben, sem az; anyag elosztásában a Kalangya nem végleges. Lépéséről lépésre haladunk a kitűzött cél felé, s | mindenekelőtt az,t szeretnék el- j érni, hogy a magyar oivaisó magasabb igényekkel vegye kézé- j be a folyóiratot, s íróink több i önkritikával, gonddal, érzékkel, a leirt szó nagyobb felelősségének tudatával művészit alkossanak. A Balangya a megkezdett úton nem fog megállni, még az avatatlan is szemmel láthatóan rosszindulatból fakadó támadások pergőtüzében is kitart eredeti álláspontja mellett, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi munkára van szükség. Ennek a .magasabb igényekre törő, sokaknak talán nem rokonszenves, de elkerülhetetlenül szükséges törekvésnek lesznek írói hiúságukban hieg'bántott, és azért fullánkot eresztő “mártírjai”, de hisszük, hogy az igazán tehetségesek közül legalább ugyanannyian akadnak* akik örömmel üdvözlik mozgalmunkat, amelynek jelszava: az érték védelmében a diletantizmus ellen,. A Kalangya soha nem fog igazi értékeket mellőzni. Az igazi tehetség, | az elhivatottság! nálunk tárt ajtókra, segítő szándékra, a legmesszebbmenő istápolásra talál. Magasabb mértékkel akarunk mérni, 'hogy csatlakozhassunk ahhoz a magyar irodalmi és művészeti színvonalhoz, amely fokozatosan elismerésre talál széles Európában. Az igazi írókkal szemben kényes igényekkel lépünk fel, hogy megismerjenek és elismerjenek bennünket. Ez azonban addig nem lehetséges, míg több a dilettáns, mint az író. Mert ők okozták' már eddig is a legsúlyosabb károkat, miattuk vesztettük el hitelünket, itt is, Magyarországon is. 'Ezek a magyar irók ássák alá irodalmi ési közművelődési életünk tekintélyét, ezek riasztják el a közönséget, .ezek veszik el a becsülettel és felelősséggel dolgozók kedvét, ők tervezik az összeesküvéseket a magyar kisebbség szervezetei ellen, s ők bomlasztják! összetartásunkat Súlyos szavak ezek, de kérdezzük: magyar cselekedet az, ha egy akármilyen jelentéktelen de magyarul megjelenő lapban egy magyar egy másik magyar nem magyar hanzású családi nevébe köt bele! Petőfi mi volt? ÉS' Herczeg Ferenc, Szenteleky, Rákosi, Gárdonyi, Keltái, Molnár Ferenq és még egész sereg nagy és halhatatlan magyar? Egyesek úgy látszik, azt hiszik, hogy magyar szolidaritás az, ha azok malmára hajtják a vizet,, akik különben is azt (hányják a szemükre, hogy itt senki sem magyar. Ha gondolják, hogy ez magyar cselekedet, csak folytassák. Habár nem ízléses, ellenkezőleg, csúnya és kíméletlen merénylet egységünk ellen, az egyéni törtetés és alantas módon való érvényesülni akarás gonosz megjelenése, amely nem vezet célra, csak bomlaszt. Az ilyen modor árt mindig és mindenütt, de különösen kisebbségi soriban tud iszonyatosan pusztítani, mert ezer és ezer nem rnagya- ! ros nevű, de magyarul érző, derék polgártársunknak lelkében J I fakaszt keserű, elriasztó érzé- 1 Beket. ] Hiúságukban megbántott, e~ I gyén! érdekeikben sértett ein- I bereknek ezek az újabban egy- I re gyakoribb felhorkanásai és I apró gonoszkodásai az egész 1 ; kisebbségi magyarság szolida- 1 1 ritása ellen nem fognak ben- I műnket megállítani azon. az ú- I ton, amelyen elindultunk, s al melyről azt hisszük, egyenes® becsületes, célravezető és ma- ■ gyár. fl (1937) I Utóirat helyett. fl . . . Minden iró halálát köve® tőén elkövetkezik egy purgató-B ráírni idő. amikor az idő tiszté® tótüze kiszívja az életmübő® azt, ami salak (és minden élet® műiben akad salak) s aztán k'® tetszik az. ami maradandó . . I| (Márai ’Sándor levele SzinmMj Endréhez, 1976. 3. 29.) ® Mi egy ilyen tisztitótüzi eljs® rás, megkönnyítése érdekébe® közöljük Szirmai Károly ‘3®" ben megjelent Írását, mely nHB talán még aktuálisabb, mint :H évvel ezelőtt. H Sz. ®i ■ Jegyzetekhez: H iSzinnai Károly. Kalangyái 1937. 4. 170-173. H .Szirmai Károly: S&AVÁ® ESTÉJE. Válogatott tan® mányok. bírálatok és iro® , lompolitikai cikkek, sja Uj®. dék, Fórum és Szépirodai® Könyvkiadó, Budapest. 1^H| zös kiadvány. fl
