Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-11 / 24. szám
Ha minket is ellúj a sors zivatarja, A legrégibb hetenként megjelenő független magyar sajtó Kanadában. Az Angol Birodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzetlenül védi meg az Idegenbe . szakadt magyarság érdekeit és a kanadai polgárokat megillető Jogokat igyekszik kivívni minden honfitársunk számára. "KANADAI MA QYAR ÚJSÁG" előfizetési dij egy évre! $12.00, fél évre $6.50. Kanadán k i v üI egy évre $13.00. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 210 Sherbrook St, Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. MONTREAL — TORONTO '^HAMILTON — WINNIPEG — REGINA - SASKATOON — CALGARY - VANCOUVER KELETTwenty-five Cents Per Copy szám cent. NYUGAT Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor Coast to Coast BRANTFORD BURGERSVILLE NEW WATE FORD CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA STMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURŰ TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR -210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Junius 11 péntek "Second class mail j registration number | 0 0 6 7” An Independent Journal, published every week in the Magyar language circulating In «he ten province of the Dominion of Canada and o I dest of all Hungarian Papers within the entire British Empire. Printed and published at its Office and place of business. 210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6.—Tel.: 772-1112 KANADAI MAGYAR UJSAG (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12. outside Canada $13. No. 24. szám Szíriái csapatok nyomullak előre Lebanonban . BEIRUT, Lélbanon. — Annak dacára, hogy. már többizbem kőtöttek fegyve«szünetet a lebano ni mohamedán és keresztény csoportok, a vérontás tovább folyik az . országban s békére eddig semmi kilátás nincs. A két harcias csoport békéltetésére Szíriáiból számottevő erősségű csapatok törtek be az országba s már a főváros, Beírat előtt állva, szorítják vissza a polgárháborút folytató csapatokat. A köztársasági elnökváltozás sem hozott javulást. -VANCOUVER, B. C. — Az Egyesült Nemzetek ,Szervezetének határozata alaipjám, a Tagállamok kormányainak részvételével közeli kéthetes konferencia folyik Vancouverben, a világ népeinek gazdasági, politikai, humánus s főleg 'békés együttélésének megteremtése céljából. A konferencián 134 ország kiküldöttje vesz részt, de már a kezdet-kezdetén nyilvánvalóvá ltett, hogy az ellenséges érzelmiül csoportok harca fog előtérbe kerülni. A különböző alázott ságok ülésén a pales tintái s izraeli képviselők hangsúlyozták sérelmeiket. Shafik al-Hout, a Palestine Liberation Organization vezetője az elmúlt szombaton tartott ülésen kijelentette, hogy a palestinai szervezetek szimpatizálnak a világ minden részében élő népekkel s azok felszabadításával. Enrique Pelnalosa, a HaJbitat konferencia főtitkára szerint, a bte'nyujtott 77 javaslat letárgyalására több idő kell. Frankfurter Allgemeine. — Ideges a lakosság hangulata Romániából kiszivárgó hírek szerint az utóbbi hetek folyamán váratlanul igen sok tartalékost hívtak be a hatóságok katonai szolgálatra. Egyes vidékeken fegyvereket osztottak ki az úgynevezett “hazafias sArda” Lakjai között. Ezek ,áz intézkedések élénk idegességet váltottak Ki a lakosság körében és sok helyen az emberek megrohanták az üzleteket, hogy tartalékot vásároljanak. Bukarestben olyan hírek terjengtek, .hogy a bulgár határon lévő “Barátság hídjának” nevezett dunahidon összetűzésekre került sor és a- forgalom egy ideig szünetelt. A szovjet-román határon átkelő utazók szintén észrevették, hogy román oldalon idegesség volt tapasztalható. Román hivatalos körök persze nem erősítették meg, de nem. is cáfolták e híreket. A dolgok pontos állását ig.y nehéz ellenőrizni, jóllehet több, egymástól különálló forrásból származtak az informál ciók. Hivatalos helyen csak azt adták hírül,hogy1 a szovjet hadsereg politikai osztályának parancsnoka. J^pisev, Bukarest' ben tartózkodik. A sztálini idők j ben ugyan ez a Jópisev már Belgrádban és Bukarestben is teljesített szolgálatot. Bukaresti megfigyelők szerint lehetséges, hogy a Románáira nehezedő szovjet nyomás valóban erősebb lett, de azt sem tartják kizártnak, hogy maga Ceausescu pártvezér terjeszti ezeket a hireket, mert érdekében áll, hogy a román helyzetet dratnatikusabb színekbe öltöztesse a júniusra kitűzött és elég homályos céllal összehívott pártkongresszus előtt. ÁRGUS — Paris. Vol. LII. — 52. Évfolyam ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR DRUMHELLER ESTERHÁZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDIOINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE , PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD 1 Alexander Szolzsenyicin: NYUGATOT BECSAPJA A SAJÁT NYELVE WINNIPEG, Man. — Az elmúlt 'hetek nagy szárazsága utá/ni, úgy Saskatchewan, mint Manitoba tartományok egyes részein, az esőre átutazókat váratlanul kegyetlen szélviharok s felhőszakadások lepték meg, jelentős, pusztításokat okozva. Regina, Saskatoon, Swift Cur rent, Davidson s Watrous városok, s környékük szenvedett a kegyetlen égi'háborútól. Ugyanakkor a villámcsapások számtalan erdőtüzet okoztak Manitobában, — de különösen. Ontario északnyugati részén. Lapzártakor érkezett jelentések szerint, a múlt vasárnapi manitöbai vihar által okozott károk meg sem közelitik azt a borzalmas kájt^ mit az erdőtüzek. okoztak a Whiteshell körzetében, hol a millió dollárokat érő, értékes szálfák mellett, nyaralókat' hamvasztott el a tűz. Hasonlóan nagy a kár még Nova Scotiában, hol az erdőtüzek tölbb mint félmillió acre erdőt s falvakat pusztítottak el. A hétvégi hírek, közölték azt is, hogy Idaho amerikai álamban, a víztároló, gátja beomlott s hatalmas területet öntött el a viz, — házakat soj dorva el. — Ugyanakkor ezrek ' voltak kényszerítve otthonuk elhagyására. — ét Viharok a Habitat konferencián Vancouverben Sask. és Man. tartományban óriási a kár Manitobában, Északnyugat Oniarióban és Nova Scotiában több mini félmillió acre erdő égéit le, nyaralókkal és falvakkal — Idaho államban a beszakadt vizlároló-gál óriási területet öntött el — TŰZ ÉS VIZ PUSZTÍT KANADÁBAN ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (Szolzsenyicin a londoni BBC műsorán 40 perces beszédében a Nyugat küszöbön álló vereségétől és a Szovjet' gyors győzelmétől óvta hallgatóságát.) Az elmúlt két évben szörnyű dolgok történtek. A Nyugat nem négy, öt, vagy hat országot adott fel, nem, a Nyugat feladta összeg viiagfontosságu poziteióit. A Nyugat sietősen mindent feladott és ezáltal a mi. országunkban olyan sokat tett a zsarnokság megerősítésére, hoigjy manapság a Szovjetunió jövőjére vonatkozó kérdések már nem is vitathatók. Maradt ugyan ellenállás, azonban, — mint már mondottam, — a mi ellenállási mozgalmunk és lelki újjáéledésünk ezután igen lassú folyamat lesz. De az önök kapitulációja, mint minden politikai folyamat, gyorsan halad. önök önmagiukat olyan gyorsan adták meg, hogy ez a nagy gyorsaság túlhaladta a i mi újjáéledésünk mértékét és ebben a pillanatban a Szovjet- j unió nyugodtan haladhat egyet len 'ösvényén, a totalitariánizmus harsogásával. Mert ebben j a pillanatban nem az a kérdés, hogy a Szovjetunió 'hogyan jut ki totalitariánus állapotából, hanem az a nagy kérdés, hogy a Nyugat miképpen tudja I elkerülni ugyanezt a végzetet. | Egyáltalán nem csodálkoznék azon, ha a Nyugat hamarosan ' elbukna. Szeretnem magam leireertnetetlenül kifejezni: Ebben a pil► lanatban olyan a helyzet, — f a Szovjetunió közgazdasási mechanizmusa olyan háborús sebességgel fut, — hogy még ha a poliltbüro tagjai közt egyhangú is lenne az a vélemény, .hogy nem kezdenek háborút, ennek az egyhang|U véleménynek a végrehajtása már nem állna hatalmukban. A háború elkerülése és ennek a vélemény nek a megvalósítása, halálos kínokkal járó váltást jelentene, átváltást a háborúsi gazdálkodás szörnymenetéről a normális béke-közgazdaságra. A helyzet most olyan, hogy ma már nem arra kell az embernek gon dőlni, hogy mi történhet váratlanul a. Szovjetunióiban, — mivel a Szoovjetunióiban már sem mi sem történhet váratlanul, | a Nyuggt az összeomlás part\ jára jutott: önmagát juttatta l oda. Volt egy idő az ötvenes e- I vek kezdetén, amikor az atom| fenyegetést a világ fölött füg( gött. De a Nyugat magatartása j akkor gránitszilárd volt és a y Nyugat nem engedett. ■ (Ma, ez a fenyegetés ott függ ■ mindkét oldal feje fölött, de a Nyugat a rossz útat választotta — engedményekkel ... A detente legfontosabb jelensége ma az, hogy ideologikus detente nincs, önök, nyugati emberek, egyszerűen nem tudják felfogni a szovjet propaganda hatalmát. Mit jelenít nekünk, a Szovjetunióban levőknek Helsinki és a detente szellemei? — á.zt, hogy- a totalitariánizmus, hatalma erősebb lesz. Mert a# mi önöknek itt azt jeleníti, hagy szelidebfo lesz az atmoszféra, az nekünk ott azt jelenti, hogy a totalitariánizmus nyomását fokozhatják rajtunk. Szeretném kihangsúlyozni a következőket: önök azt hiszik, hogy ez az enyhülés csökkentil a fájdalmakat, — de ez az enyhülés csak képzeletbeli. Nem más, minit a fájdalmak enyhülése a megsemmisülés előtt. Ami bennünket illet, nálunk egyáltalán nincs enyhülési. Minket még, inkább fojtanak, még nagyobb el í, /ántsággal fojtanak. Önök idézik az ötvenes évek feszültségét, azonban akkor, a feszültség ellenére sem en.:ed- I tek semmiben sepr. De ma ö' nökpek nem kell stratégáknak lenni, hogy meg tudják érteni, | miért lehetett Angolát nreghóditani . . . Mondhatják ezt önök | detentenek, ha úgy tetszik öj nőknek, de Angola után értetlenül állok az előtt a jelenség előtt, mennyire becsaphatja az embert a saját nyelve, amig meghamisítja ennek a szónak az értelmét. Detente szükséges de csakis nyílt detente, felmutatott, nyitott tenyérrel. Mutasd, hogy nincs kő a kezedben! De az önök partnerének (Folytatás a 4. oldalon! fDr. Padányi Viktor. 1 920 JUNIUS 4. (Szerző hátrahagyott írásai- 1 bői.) — A magyar- megbízottakat 10-30 ~ T>>, rizsba es ezek 7.-en erkeztek meg. A Gare du Est-re történt megérkezéskor azonban az évezredes követi jogot — amelyet az' ázsiai nomád népek háromezer évvel ezelőtt már éppúgy tiszteletben tartottak, mint az amerikai rézbörü törzsfőnökök, vagy az afrikai néger paláverek rendezői, — semmibe nem véve, durván felrúgva, azonnal rendőri őrizet alá vették őket és az egész magyar delegációt internálták a Chateau de Mad! rid nevű szállodába és nyolc- 1 napi fogságuk alatt senkivel sem érintkezhettek. Az aláírandó hékeokmány tervezetét január 15.-én adták át nekik és erre az egy éve í át készült tervezetre másnap, január 16.-án kellett megadni .— mindössze 24 órai előkészület után a magyar választ; . A delegáció tiltakozása a rövid határirő ellen épp olyan, hiá havaiénak bizonyult, mint a i gazdasági, politikai, pénzügyi. I néprajzi, történelmi és katonai szakértők * lázas huszonnégyórás munkája és a delegácic vezetőjének, az akkor 73 éves fehér szakállú, négy eurrópa nyelven egyforma tökéletességgel beszél és lenyűgöző szónoki képességű magyar arisztokratának, gróf i bfjrtnek, e§£mWt&¥,ciáni . és olaszul elmondott, remekbe szabott válasabeszéde, vagy a delegáció február, március és április hónapok folyamán, kidolgozott minden bizonyítéka, érve, tiltakozása és jegyzéke: a békeokmányt május 5.-én egíyetlen “a” betű változtatása nélkül kapták vissza aláírásra. A 73 éves öregemler magyar szive képtelen vol tulajdon nemzetének halálos ítéletét uláirni, tisztségéről leiioiiclott és elhagyta Párizst. A békes'zerződésetet azonban, Törökország ivételével- aki az aláírást regtagadta s a végrehajtással atonal erőkkel szállt szembe— a többi volt hadviselők kkor már aláírták és a blokádt sem lehetett már tovább eiselni, hiszen, már izetlen, ■ -stalan ke| nyeret ettünk s a Husi lakások százezrei homokon át sötéten maradtak, i©rt nem volt petróleum, socbtt papirszálakíból szőtt, piirruhábau jártunk, s akinek :gyógyításához külföldi orvoág kellett, az meghalt, — alá ellett hát | innia a szerződést dagyaror- 1 szágnak is. A nemzeszorongásától és a megdöbnéstől kísért .drámái tanácszág után, uj delegátusokat nézett ki a ' kormány Benárd Aston népí jóléti miniszter éí Drasche- Lázár Alfréd volt két szetaié■ ivében, akik május lén indultak el a Krisztus gotáját r! déz útra. A békekonferenciezetői az j aláírás időpontját Jus 4.-én, 1 délelőtt 10 órára ték ki. ! Az ország hanata nyoj masztó voltba sajtrangja lej vert, rezignált és mai. , | Rádió még akkuéin volt. ■ í Párizzsal állandó lefoíni-ösz- I szeköttetésben állt dapest. A , j nagy lapok kiadóitalai előtt l i tömegek lesték ‘Lakatban l időről-időre megjel hirközle• ményeket. Az utcáfár reggel 1 i óta valami furcsajugtalan. sággal voltak telemben ar- coc. szorongás, a fltetek fáj radtak, üresek, mt halottas ! i házaknál virrasztóin. Még I- a szokott utcaza tompább- volt, mint máskoi I Tíz óra után ejt perccel :. j jött a végzetes hir és JÖNNEK AZ OROSiOiU Frankfurter Allgenreine. — Nyugaton senki sem tudja pontosan, fennáll-e valóban Románia részére is az a veszély, | hogy egy szép napon a Szovjetunió és annak szövetségesei megszállják, mint ahogy az 1968-ban Csehszlovákiával meg esett. A románok e kérdésben teljesen: tájékozatlanok, ami nenr meglepő egyébként, hiszen a román nép teli van ugyan bizánci eredetű orientális és rituális túltengésekkel, e az igazán komoly dolgokról csak érthetetlen szólamok érkeznek füléhez, aminek mégfejté gélhez hiányzik a kulcs. A varsói szövetség pedig még a román vezetőket is távol tartja minden, megbizható hir- I forrástól, s így a kormány ' sincs, tisztában a való helyzettel. Annyi bizoinyos, — s ezt V It Ya>^ Wi. i mindenki érzi,,— hogy a 'Szovjetunió szívesen tartja a román lakosságot bizonytalanságba n j és tudatlanságban, komoly ■ szándékait illetően. így Ce’ausesicu és társai állandóan ezt a kérdést latolgatják: honnan fognak bejönni hozzánk a szovjet csapatok, Oroszországból. Bulgáriából, Magyarországról, vagy mind a három helyről egyszerre ? Az sem lehetetlen uigyan, hogy Ceausescu szándékosan tartja fenn, a lakosság körében a bizonytalan hangulatot, hogy ezáltal ,a belső, igen gyatra helyzetről elterelje a figyelmet. De ez a feltevés aligha helyt- 1 álló, hiszen ha most veszély esetén nem fogják komolyan i venni a riasztást. Egy ilycu belpolitikai fogás tehát nagy kockázattal járhatna. ÁRGUS — Párizs akkor melgkondultak a haran j gok, előbb Pesten, majd ahogj | együiásutáhfWiindejf^ ak Országban. A magyarok két óra hosszat tartó harangkongással , temették multjlukat és jövőjüket. Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete lobogó lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg,. Emberek asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó köny• nyekkel, nem egyszúr hangosan zokogva. Emberek rá.:,iák az öklüket az ég felé át.Kozódva. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte a zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutogjatva, örjöngvd kiabálta: “Hát ezért?” Az utcákon ismeretlen, egymást soha nem látott emberek borultak egymás nyakába, a terek padjain zokogókat vettek körül vigasztaló emberek és az állandó és szakadatlan harangzúgásban rohant bele a gyászba és- kétségbeesésbe'ezer pesti rikkancs: “Rendkívüli kiadás”. A lapok gyászkeretben, mindenki mohón olvasta, amit úgyis tudott, mindehkiben lángolt a düh, csoportoknak vező;cikket olvastak fel hangosan. . . és a harangok kongtak, kongtak szakadatlanul, szinte elviselhetetlenül. A templomok gyorsan megteltek 'siró emberekkel, hiszen a kétségbeesés kapaszkodni a kétségbeesés mélyén mindnyá jam Istenbe próbáltunk kapaszkodni, papok mentek fel a szószékre megkísérelni a lehetetlent: vigasztalni ott, ahol nem volt vigasztalás. Á vidéken ugyanaz volt a kép. Harangkongás, gyáz és kétségbeesés mindenütt. Néhány öklöcsapások nem fordultak elő. Csak a harangok kongtak 10 órától kezdve mind - nütt, minden városban és minden faluban két órán keresztül. Nagymagy-arország keres ztre-feszitésének napja volt: 1920 június 4. Péntek! ... Nem a világi jókat megtagadni, de józami ésszel velük élni tudni: A bölcseségnek titka és — jele! (Berzsenyi Dániel) —^iii mm ■■■» mm* ^ai1 1 "iu* 1 ^gii1 Ford elnök közbelépését kérik í ' a szenátorok Eriéi)' ügyében AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG SÉRELMEINEK ORVOSLÁSÁTÓL FÜGGŐVÉ TESZI NÉHÁNY SZENÁTOR AZ AMERIKAI-ROMÁN KERESKEDELMI SZERZŐDÉS MEGHOSSZABBÍTÁSÁT. Behívják a román larfalékosokat Az Amerikai Magyar Szövet ség, szívós munkája újabb ered menyekre vezetett. Mint isme retes, 70 képviselő levelet küldött a Fehér Házba, most pedig- több szenátor fordult az elnökhöz ési a külügyminiszterhez azonnali közbelépést kérve a romániai magyarság -ügyében. John Spa-rkman ( D., Alá.) szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Dr. Kissinger külügyminisztertől kérte az érdélyi magyarság .sérelmeinek felülvizsgálását az amerikairomán kereskedelmi szerződés újábh- megtárgyalás előtt, és hogy foglaljon határozottan állást az erdélylii magyarság sérelmeivel kapcsolatban. Robert Taft (R., Ohio) sz - nátor kérte az elnököt, inditasson tárgyalásokat a román kormánnyal az 1973 Nrxon-Ceaucascu Hözös Nyilatkozat értelmében. Kifejtette, hogy az amerikai és a román kormány ér lekében áll a kérdést még az amerikai-román kereskedelm egyezmény felülvizsgálása e lőtt tisztázni és élesen elítélte a magyarok elleni diszkrimi ánót Romániában. Strom Thurmond (R-, S.C.) szenátor szintén sürgette a tárgyalások mielőbbi megkezdését a román külképviseleti szervekkel a keres-kedelni egyezmény meghosszabitása előtt, és felsorolta az erdélyi ma' gyarság; főbb sérelmeit az elnökhöz intézett levelében. Még legalább hét más szenátor közbelépése várható. Külügyminis-ztériumi főtisztviselőktől kapott értesülés sz - rint az amerikai nagykövetség Bukarestben április közepén tárgyalásokat kezdett a romá külügyminisztériummal az erdélyi magyarság embert jogsérelmei ügyében. ' x Larry P. McDonald (D., Ga.) képviselő 1976 május 6.-á:i pedig; a Ház “international Political and Military Affairs” albizottsága előtt részletesen elemezte az erdélyi magyarság további elnyomását és jogsérelmeit. Kiemelte a magyarság és a szászok hátrányban részesítését a román hatóságok által állások elnyerésében egyetemre való felvételnél és e'lőmenetslbeni egyaránt. Megemlítette az “okmányrendelet” káros hatását a magyar múlt emlékeinek' megőrzésével kapcsolatban, és az egyházak súlyos helyzetét, továbbá a magyar egyetemi végzettségű fiatalság • szétszórását a Re gátba.
