Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-28 / 22. szám

Mindszenty Emlékünnep New Yorkban A New Yonk-i Magyar Ház­ban az Amerikai Magyar Könyv tár és Történelmi Társulat, Miindszenty József bíboros her­cegprímás halálának első év­fordulója alkalmával 1975 má­jus 6.-án, emlékünnepet tartott. Az ünnepet dr. Szentiványi Sándor elnök nyitotta meg. Az emléhbeszedet Ádám János S.J. egyetemi tanár, a külföldi ma­gyar jezsuita tartomány főnö­ke, a Magyar Cserkész Szövet­ség társelnöke mondotta. Ösz­­szefoglaita a 'bíboros gondola­tait, tanításait és kívánságait, amit elvárt és megkívánt a sza­bad földön élő magyarságtól: a fiatal magyarok megfelelő nevelését ,a magyar iskolák és templomok fenntartását és, mindenekelőtt a magyar nyelv ápolását, valamint a megalku­vás nélküli keresztény gondol­kodását és erkölcsét. Végyőri Neuman Ferenc, al­­eJnök, megköszönte az előadást s néhány szóval bevezette Mind szenty bíboros utolsó útja al­kalmával Venezuelában felvett színes film bemutatását. Az i­­gen nagyszámú közönség a Himnusz hangjai után hagyta el a Házat, ahol a Magyar Ház Társasköre Sípos Lajos igazga­tó vezetésével teljes számban je lent meg. — LAJOSSY SÁNDOR: IAVASZ MAGYARORSZÁGON KÁDAS IMRE: A nap hőereje — az új energiaforrás (Folytatás!) A naperejü olvasztó pontos optikai (fénytani) műszer, ami az összevonó kisugárzást vég­zi, nagyon' keskeny céltáblával, s nagy energia olvasztást állt elő rnagasi hőmérséklettel. A legnagyobb naperejü olvasztót a francia Pireneusokban, Odil­­lo [helység közelében állították fel. Ez az olvasztó 9600 görbí­tett üvegr-refllektorból [készült, melynek kiterjedése kb. 1860 négyzetméter. A nap «hőerejé­nek visszatükrözésiét 63 nagy mozgatható, sima tükör végzi, melyek domboldalon vannak, fel állítva. Ez a berendezés 1000 KW-t termel anyagi dolgok fű­tésére. A nap «erejének hasznosságát már az egyiptomiaiki es, föní­ciaiak is ismerték, amikor a tenger vizének elpároltatásával góhoz jutottak. Azonkívül hasz­nálták gabonaneanüek, len- és kender szárítására is. Az első nagy lepárolót Chilében építet­ték már 1872-ben, Las Balinas helyiség, mellett. Az üzem 30 é­­vig működött egy 4000 négy­zet-méteres területen és ivó­vízzel' látta el a 'közeli ásvány­bányáknál használt állatokat. lOdá-ban Egyiptomban1 1233 négyzetméteres kúpaiaku nap­­erőlgyüjtő gőzfejlesztést vég­zete, mely erővel a Nílusiból/ vi­zet szivattyúztak, öntözésre. A legelső napenergiával fütő berendezést 1939-ben az Egye­sült Államokban, a Massachu­setts Institute of Technology ál litotta fel lakóházra szerelve. A kísérletek sorozatában ez volt az első napenergiás lakóház. Egyik amerikai szaktudós szerint, ha az ő módszerét al­­halmaznék, teljesen felhőtlen i­­aőben, nyolc mérföld területen, akkor ott egymillió KW tiszta, szennyezet len villanyáramot lé­mmé nyerni. Kitűnő megállapítást hallot­tunk egyik hazánkfiától, ami­kor azt mondta, hogy “az «a hő­erő, ami a napból az Arab-fél­szigetre hull le csalt egy év a­­latt, nagyobb, mint az egész földkerekség olajtartaléka.” A USA-beli energiakutatás hiva­talának képviselőije szerint: “a nap energiája mindenképpen mintaerőforrás más források­kal szemben, mert tiszta és ha­tártalan. Előmozdítjuk, kifej­lesztjük a vele való ismeretet minden módon. Természetes, hogy a napenergia gazdasági­lag «versenyképes legyein', jóér­­zékiu« mérnöki képességre van szükség.” Ez évben 30 milliót fordítanak kutatások folytatá­sára. California és Florida te­rületén vannak már n'ap mele­gével fütött lakások. Külföldön Izrael Japán, Ausztrália és a Szovjetunió azok az államok, ahol a nap melegét is használ­ják fűtésre. A USA-ban több mint 200' lakóház és nagyobb épület részbeni fűtését nap­energia végzi. Iskolák és szö­vetségi hivatalok épülnek több állam területén, nap-erejü fütő berendezéssel. Floridában már az úszómedencék legtöbbjét a nap erejei melegíti. A világ or­szágainak nagy érdeklődését jelenti az, bogy a napenergia konferenciára rendkívül sojkan jelentkeztek, különösen a Tá­vol-Keletről: Ausztrália — Ja­pán — Indiából, de a Közelke­­let-i Izraelből is. A nap hőhatásának általános használatáról további szakvéle­mény ez: a napenergiával élel­miszert tudnak szárítani és viz­­teleniteni, vagy vizet gőzöltet­­ni, ásványi folyamathoz, vagy ipari «szükségleteikre. Ezek« min ­den jövőbeli energia szükség­letnél nagyobb fontosságú té­nyezők. Ha az olajkérdést ál­lítjuk párhuzamba a napener­giával' akkor az utóbbira vi­gasztalódva jegyezhetjük meg, hoigy a napfényre nézve “nincs kikötőzárlat.’’ Egyik ókori történet szerint, a. görögök szent templomát Delhiben homorú tükrökkel gyújtották fel. Archimedes a római hadihajókat Syruouse­­nál állítólag csiszolt pajzsokról vetített hővel gyújtott meg, mert azok a hőerejét összevon­va, gyújtást idéztek elő. Rendkivüliiség az újkoriban: a párizsi kiállításon 1878-ban egy kormányozható, kupvonalu napérőt összegyűjtő által, a hő­­!ség ereje e'gy gőzhajtású nyom-, i dagépet hozott működésbe. | Iskolás klórunkban — a fizi­kai órák hatására — nagyító üveggel naperőt fogtunk fel s azt néhány másodpercig ke­­zúniitre v-etiive. éreztük, hogy é­­geti bőrünket,— aztán üres pa­pírlapra vetítettük, az egy ne­gyed percen belül füstölve ég i kezdett. Ezév januárjában a lakásépí­tési és vár-oslfejtesztési államtit­kárság hirdetése szerint, egy mii Hó dollárt engedélyeztek arra, hogy 143 megépített lakáshoz napenergiát felfogó berendezé­seket állíthassanak fel. Az USA több« egyetemén tanszékek fog­lalkoznak módszerekkel, ame - Lyéknek célja a napenergia cél­szerű felihasználása. A villamosáramot használó minden' szükséges cikk előállí­tói, gyáripari termékek készí­tői, már felismerték a napéin r­­gia fontosságát és kísérleti cé­­ból állítanak fel felfogó ké.zü lékeket az ország ikülölnböző he­lyein. Legáltalánosabb az energia használat a napsütéses Floridá­ban és Californiában. Földgo­lyói jói áldott éltetőjének kifogy­hatatlan sugarait számokkal ki nem fejezhető nagyértéktü, in­gyein ajándéknak keli tekinte­nünk. — A magyar tavaszról könyvet lehetne irnli. Most éppen a Ma­gyar Hírek tavaszi száma ke­rült a «kezembe és a magyar tájak jellegzetes tavaszi pompá­ját varázsolta elém. Nem cso­da, «hogy sokat gondolok Ma­gyarországra! A címlap a virágba borult ba­rackfákat juttatja az eszembe, melyeken a szorgalmas méhek gyűjtik a koratavaszi mézet. lámpás képeikben tárul az­tán elém a magyar tavasz vi­dékenként. Mert Magyarorszá­gon országrészenként változik a kikelet panorámája. Az Alfölden — Kecskemét környékén —, el sie hullatják virágukat a baraOkfák, amikor az akácosok ünnepelnek hófe­hér ruhájukban, akárcsak egy menyasszony. S illatuktól hó­dító a határ! A virág óikkal egy időben meg­érkezik először a gólyapár. Ná­lunk Húsvétikor rendszerint vi­dáman kelepelve köszöntötték a Feltámadás Ünnepét. Majd rövidesen benépesedett minden, Virágdíszbe öltözött a vidék, s madár daltól és tücsök oirpe­­léstől lett zajos a határ. A Mátrában már kissé tartóz­kodónak találtam a tavaszt. Ke­vesebb volt, a virág; és csak ritkán énekeltek a madarak. Viszont zöldebbek voltak a fák és csodálatosan kék volt az ég. Majdnem ünnepélyes o eml fogadott. Dunántúlon .megejtett a lágy gzinek eldorádója. Mintha a tér miésziet hatalma palettáján csu­pa szolid pamacsokat szórtak volna szét a tavasz« tündérei. Úgy éreztem magam, mintha melegház! kertiben járnék, ahol minden védett üvegbúra alatt él. Mindig szép Dunántúl, de tavasszal nem láttam szebb csendéletet nála! Erdély? Kincses Kolozsvárig amerre jártam, merőben új ta­vasz köszöntött. Talán Tamási Áron rajzolta meg legszebben könyveiben és mint mondotta, csak szippantani kell levegőjé­ből és« megtudjuk, hogy Erdély­ben vagyunk . . . Engem a dup­lán éQnialkarás úgy áthatott hogy ott maradtam volna éle­tem végéig! Ma is előttem Iá-A BIBLIÁBÓL Az Ur azért, minekutána szó­lott vala nékik, felviteték a mennybe és lile az Istennek jobbjára. Azok pedig kimervén, prédikálának mindenütt, az Ur együtt munkálván velők és megerősítvén az igét a jelek ál­tal, amelyek követik vala. Márk 16:19-20. tóm az élénk; virágos hegyháta­­! kát, hallom a madarak trillázá­sát, hallgatom a csobogó pata­kokat és figyelem az állatok csörtetésót az erdőkben ... Délvidéken nem jártam, de egy alkalommal európai útjaim köbben keresztül Utaztam Hor­vátországon. Nyár eleje volt, de imég ilyen kopár világot nemi láttam. Azonban a tavasz szép­sége itt is megmutatkozott. El­képzelem a könyvekből ismert Bácska és Bánát dúsított ta­vat zi pompáját! Azt olvastam valahol, hogy alig lehet rétre lépni a sok szinü virágszőnyeg­től ... Magyarország nagyon rszép tavasszal«! Az teljesen mindegy, hogy emlékeim 20, vagy még régebbi évekből valók. Mert édeis Hazánk mlinden tavasszal megújul, mint a ima született csiecsemő. Kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy szemtanú­ja lehettem egy-egy alkalom­mal a hazai tájak káprázatos tavaszi szépségének és tovább adhatom felejthetetlen élmé­nyeimet ! 11Ez a föld nem eladó rr (Igaz nyugati történet.) MARCUS VAN STEEN (Canadian Scene) — A nyu­gatkanadai indiánok egyik leg­ismertebb vezetője volt a hires Crowfoot, a feketelábu indiá­nok főnöke. Nagy vadász, hő­sies alak, jó verekedő volt, de azért mindig arra törekedett, hogy békét teremtsen. Erősen dolgozott a törzsek közötti ösz­­szecsapások ellen és — amikor megjelentek a fehérek a nyu­gatkanadai nagy alföldön, — velük i«s békére törekedett. Persze ez nem volt könnyű dolog. A fehérek szakmájában pusztították a (bölényt, amely az indiánok megélhetését jelen­tette. Voltak közöttük lelkiis­meretlen szélhámosok, akik ol­csó whiskyt adtak az indiánok­nak és pusztulásba kergették őkét. Az is előfordult, hogy ré­szeg fehérek egész csoport in­diánt lőttek agyon, ami arra kényszeritette a nagy «főnököt, hogy panaszt tegyen ellenük. Ottawa meghallgatta a panaszt, létrehozta az Északnyugati Lo­­vasrendőrséget, a mostani RiClMP elődjét. Ennek a rendőrségnek egy nagy egységét vezényelték a Prérire rendet csinálni. Vissza is zavarták a viskiáru«soka«t A- merikáha. Crowfoot elégedett volt magával a. rendőrséggel és módszereivel, de sajnálattal lát­ta, hogy a fehérek valahogyan nem tudnak beleilleszkedni az indián gondolkozás világába. Jól'kifeje zésre jutott ez az “ér­tetlenség”, amikor Crowfoot tanácskozott Robert MacLeod­­dál, a lovasrendőrség, ezredesé­vel. Az ezredes elővett egy nagy pénzesőmét é«s azt mondotta; kormánya ezzel akarja «kárpó­tolni az indiánokat elvesztett földjeikért. Kárpótolja a pénz őket a bölényekért is, hiszen élelmiszert vásárolhatnak rajta és ruhát. Crowfoot csendesen hallgatta az ezredest, majd pu­ha agyagból «golyót formált és beledobta a tűzbe. Nézte egy darabig, majd ezt mondotta; «“tegye a pénzt a bűzbe és fi­gyelje, hogy eltart-e olyan so­káig, mint az a darab agyag.” Ezt persze az ezredes nem tehette meg. Erre Crowfoot fel­markolt egy kis homokot, át­­ön/tőtte az ezredes tenyerébe és arra kérte, «hogy számolja meg. “IMteg tud-e számolni minden szemecskét” kérdezte és hozzá­tette: “olyan könnyen, ahogyan a pénzét számolja”? At fehér ember azt válaszolta: egész éle­tében nem tudná megszámolni a homokszemeket. A nagy főnök bólintott és fel­sóhajtott: “Na látja, a maga pénze nem ér annyit, mint a földünk, hiszen elpusztul a tűz­ben, a föld viszont megmarad. A pénze csak egy kis« halom papir, a földünk viszont a ho­rizonton túlra is kiterjed. Ad nekünk élelmet, helyet, ahová lehajthatjuk a fejünket, amíg csak süt ránk a nap és folynak a folyók. A földet éppen úgy nem adhatjuk ei, mint ahogy nem boosájthatjuk áruiba saját lelkünket sem. A Nagy Szellem 1 ajándékai ezek és tulajdonkép­pen nem is a mienk a föld és a lélek. Adhatunk maguknak ba­rátságot, megoszthatjuk ma­gunkkal ételünket és italunkat, de a földet nem adhatjuk el.” Végülis Crowfoot, 1877-ben, egyezményt irt alá a kanadai kormánnyal, amely lehetővé tette a Prérin a vitás kérdések rendezését. A fehérek és indiá­nok közötti problémák azonban még nia is megoldatlanok, mi­vel egészen másképpen tekinte­nek a világra. Winnipeg, Man. 1976. május 28. 3 A TÖRTÉNELME BARKERVILLE — ALYN EDWARDS. — ' (Canadian Scene) — Barker vilié egy évszázaddal ezelőtt volt “dicsőséges” tetőpontján. Nem« mindenki tudja, hogy az akkortájt végibement aranyláz hozta létre British Columbiát. A város, amely Vancouvertől észak-keletire, vagy 800 kilómé­ternyire van, szinte elárvult az aranyláz idején, de azért csak maradtak ott. A visszamaradok elfoglalták a gazdag földeket, kiaknázták a hányáik és az er­dők kincseit. Barkerville fontos szerepet játszott «B.C. történe­tében. Ez a magyarázata, hogy a tartományi 'kormány — 1958- ban — hozzáfogott újjáépítésé­hez. 1858-ban még jórészt szőrme­­kereskedőik és indiánok: népe­sítették be azt a területet, a­­mely ma British Columbia. — Csakhogy nemsokára már elég sok aranyat mostak a Fraser folyóból. Az arany kutatók ezrei mentek úttalan útjaira, miután már kimerülőben voltaik a ka­liforniai aranymezük. 1860-ban északabbra vonul­tak az aranykereskédők, mivel hire járt, hogy bizonyos Billy Barker fantasztikus leletre bük kant. Barker, az igazi makacs angol Williams Creek-nél kez­dett ásni, honnan pedig — már őt megelőzőleg — 2 millió dol­lár értékű aranyat elvittek má­sok. De ő szerencsés volt, mert 5t2 lábnyi mélységben egyik gazdag eret a másik után ta­lálta. Végülis kiderült, hogy a szó. szoros értelmében igazi “aranybányára” lelt. Barkerville éppen olyan ti­pikus település volt, mint abban az időben a többi. Faházak, mulatók, többnyire nagyon kés kény és nagyon sáros uticák, melyeken — száraz időben — fojtogatóan szállott a por. De nemsokára nagyvárossá lett. Egy másik sem volt nagyobb a legendás Chicagónál és San Francisconál akkortájt, csak Barkerville tudott a nyomukba lépni. Milyenek voltak az árak? Egy pár csizmáért 50 dollárt, egy darab szappanért ’ $1.25-öt kellett fizetni és a bárban 10 dollárt illet a “hölgyeknek” adni, — aki hajlandó volt fel­kérőjével táncba menni. (Folytatás a 6. old:.Ion) i KÖTELE) M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-8 íü Somerset Piaca 294 Portage Ave., Donald sarok, WINNIPEG, MAN. R3C OB9 Telefon: 943-6657 Rövid időn belül megjelenik SZELECZKY ZITA legújabb lemeze. Címe "Kis testvéreim, magyar gyerekek” A legszebb magyar gyermek­versek, altatódalok, mesék, — szines csokorban! Idegen iskolában, környezetben felnőtt gyermekeink a zenés mesék hangján, a mesevilág hangulatán keresztül szeretik meg szép anyanyelvűnket és válnak lélekben magyarrá! Tartalmában, művészi és tech­nikai kivitelezésben ugyan­olyan magyar és nívós lesz ez a lemez is, mint az összes, ed­dig megjelent Szeleczky lemez. Okvetlen rendelje meg minél hamarabb! A lemez ára $7.— lesz, de ha most, — megjele­nés előtt — megrendeli, akkor csak $3.25. Kezelési és szállítási költség $—.75, külföldre $1.50. Cím: ZITA LEMEZEK, 3475 La Sombra Drive Hollywood, Calif. 90068. USA. Töltse« ki az alábbi megrendelőszelvényt s csekk, vagy money order kíséretében küldje ei a ZITA LEMEZEK-hez, a megjelenéskor a le­mezt automatikusan megkapja. gyerekkel nyíri tiborné Sándor julia Hogyne felejtené el teljesen ! a nő azt, akit már nem szieret. j Mikor azt óls elfelejti néha. akit j szeret? ... * * * A szép nő telefonja néha vá­laszt ad akkor, ha nem vála­szol. Akkor meg éppen sokat mond, ha — mással bie zél. * * % Némely férfi addig nyugta­lan, amiig meg nem kapta szive hölgyétől a maga mmdenlnapi, várva-várt — hazugságát .. - * * * Egy uj szerelem pontos au ak­kor kezdődik, amikor a régi még — nem ért teljesen véget! Egy időn túl« a szereimet nem a csók tüze éleszti, liánom a i vitatikiozáiS:. —kas. MINDEN ADOMÁNY AZ ÚJSÁG FENNTARTÁSÁT HOSSZABBÍTJA MEG !! — Ha az utolsó percben ils, de mindig jött. — Asszonyom* rosszul szoktatta a férjét. Azt tanácso­lom, helyezze el valamelyik szociális intézménynél gyermekeit,, szerezzen állást s miikor ei tudja őket tartani, vegye őket ma­gához. Lehet, hogy férjében felébred a felelősség, ha ezt látni fogja. Az asszony nem fe«iel. Elképzeli, mi következne, ha ezt a tanácsot megfogadná. Egyedül maradni, robotban. Látja ma» gát, este, egyedül, egy ágyban megbújva, sírni. Szivét borzadály szorítja össze. Kisfiáit magához öleli. Nem, nem, nem, •— kiáltja egy hang benne. Szája összecsukódik. Szemei tágaanyilva bá­mulnak a férfire. Csend van. Az asszony a bőröndön ül, a tér­déhez szorított gyermekekkel. A földön mellette hever a félbe,n­­aradi zsákká formált szövet. Az üres szolba parkettjén a por, papiirdarábo'kikial, kenyébhul,ládákkal elkeveredett. — Mind a ketten dolgozni fogunk, hogy a gyerekeket el­tartsuk, — mondja Gizeí meghatottságtól túláradva. Az asszony hálásan ránéz. Tudja, hogy az érzések vál­toznak, mert a® önzés« mindenkit ural. Áldozatot el nem fogadna. De jól esik neki a vigasztaló szó. A percet érzi most, amibén reménye kisziklkadt. Az ajtóin kopognak. Ki lehet? — néznek ijedten egy­másra. Öre;g hordár lép be, kezében levél. Az asszony felugrik, átveszik a-tevéiét. Dénestő! van. — Válasz nem kell, — mondja a hordár és elmegy. Vilma feltépi a borítékot. “Kedves Vilma, mellékelek öt pengőt, legyen mit ennetek. Kérlek, légy nyugodt, én most is idejében fogok érkezni. Nem is akarom, hogy ott maradjatok. Autóval megyek él­tetek, falura mentek. Estig ott lesztek. Hogy var nak a fiuk? Barátsággal üdvözöllek.” Az asszony kü|asit megkönnyebúten, kicsit, fanyarul mo solyitg. Egészen különösen tud mosolyogjni. A levelet Gizelnek adja s az hangosan elolvassa. ■— Ez a fölényes hang, — mondja a lány. — 100 — —' Anyátok almos, — mondja. — Gizel, alig aludtam, menj ki a gyermekekkel a folyosóra, hátha elalszom. — Gizel megigazítja rajtuk a ruhát, aztán kimegy velük. A szolba bét ablakán ragyogón beárad a napfény. A tavasz fényáradata megszégyenítőn pompázik a szegényes szo­bában. VUmia 'felkönyöiköl a párnán, nézi a függöny vékony vásznán átoujó tfényesikokat. A «kisfiúk «hangja az ablakok alól felhangzik. Már tizenegy óra, .mondja önmagának, fennhangon. Fel­kel s a mosdóra készített lavórhoz megy. A mellére ési hátára csapott hideg viz felfriisiti. Felöltözik. Az ablakon, kisizó: •— Be­jöhettek. Az ajtóinál iPistike ágaskodik, sikerül neki az ajtót ki­nyitni, s« a «sarkiig; tárt ajtóiban kacagva megáll a két fiúcska s pillanat múlva szcicisikeszökelléssel anyjukhoz ugranak. Any­juk lehajol hozzájuk, egyik a nyakába, másik a térdébe csim­­pasizkodia. Csókjait szaporán osztogatja kis «arcukon. — Az öregasszony mindjárt «bejön és mindent «kivitet, — mondja Gizel csendesen. Vilma eltolja fiait, megrezzen, körülnéz, mintha tekinte­tével visszatarthatná a bebövetkezendőket. Az ágyakban szét­szórt párnák «és paplanok, az: asztal négylszö'gíü lapján félre­­lruzódott piros sizövetabrosz, a pamllagon a tegnap viselt be­piszkolódott gyermekruihák. A mosdón odavetett törülköző. A szekrények barnán és csukottan állanak, mint a jövőjük. Az asszony egy pillanat alatt elképzeli, mi történhet, ha Dénes nem« jön idejében. Estig; várnak, s akkorra ő az egyik •gyermekkel, Gizel a másikkal valamelyik ismerősükhöz kény­szerülne elmenni. Nemi szívesek ilyenkor az emberek ... Persze, Dénest szidalmaznák: nemi apa, lelketlen . . . ,S talán egyezer rnegen­­gedmúk, s 'másnap« azt tanácsolnák, utazzon a szüleihez. — Valahogy lesz, — mondja rekedtre vált hangon, — c-omagoljunk. Néhány kopott bőrönd kerül le a szekrényeik t tejéről. Vilma kinyitja a szekrényeket. A szobába e«gy férfi lép be s ki­visz elgiy bútordarabot. A gyermekeken lapuló érzés vesz erőt. Az anyiY.iLi.ioz« bujának, ott megnyugodnak és az előttük lévő Krö'nciL . i a hc3u.it rálicitálják. — 97 — Ezennel megrendelem Szeleczky Zita "Kis testvéreim, magyar gyere­kek” c. a közeljövőben megjelenő lemezét. Kérek ________ darabot. Mellékelek a lemez árára $-----------­Postaköltségre Adóra $ ______összesen $----------­Kérem a lemezt a következő címre küldeni: Név: ______------------------------------------------------------------------------------------­Cím: ________________________________________________­Város______________________>.______Állam ------------- Zip code -------------­Nyitóit szemmel a nőtől

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents