Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-21 / 21. szám

A legrégibb he­tenként megjelenő füg­getlen magyar sajtó Ka­nabban. Az Angol Bi rodalom legelterjedtebb magyarnyelvű hírlapja, amely mindenkor önzet­lenül védi meg az Ide­genbe szakadt magyar­ság érdekeit és a kana­dai polgárokat megillető Jogokat igyekszik kivív­ni minden honfitársunk számára. “kanadai magyar ÚJSÁG" előfizetési dij egy évre: $12.00, fél évre $6.50. Kanadán kívül egy évre $13.00. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 210 Shertwook St, Winnipeg Manitoba, R3C 2B6 Tel.: 772-1112. MONTREAL — TORONTO — HAMILTON Twenty-jive Cents Per Copy KELET­WINNIPEG — REGINA - SASKATOON — CALGARY - VANCOUVER Egyes szám ára 25 cent. NYUGAT Coast to Coast CANADIAN HUNGARIAN NEWS Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editori Coast to Coast BRANTFORD BURGERSVILLE N W WA TE'' FORD CROWLAND DELHI GUELPH GALT HAMILTON HUMBERSTONE MALARTIC MONTREAL KITCHENER NIAGARA FALLS OSHAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA SIMCOE St. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILSONBURG TIM1SKAMING TORONTO WAINFLEET WELLAND WINDSOR "Second class mail registration number 0 0 6 7" An Independent Journal, | published every! week in the Magyar Ian-} guage circulating in l Ú»e ten province of | the Dominion of Canada { and oldest of all Hun-1 garian Papers within the | entire British Empire.} Printed and published at { its Office and place of J business. 210 Sherbrook i Street, Winnipeg 1, Man. • R3C 2BS.—Tel.: 772-11121 KANADAI MAGYAR i UJSAG ! I (Canadian Hungarian News) Yearly Subscription $12.1 outside Canada $13. Vol. HI. — 52. Évfolyam 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Május 21 péntek No. 21. szám. Guerilia-háborúra késiek az albertai indiánok (CALGARY Alta. — A harcias indián, szervezet vezetői kijelen­tették, 'hogy minden elképzel­hető módot, ibeleértve a guer­rilla háborút is, igénybevesznek ha a Mackenzie völgy gázveze­téki építése 'körüli élő bennszü­löttek kárpótlását méltányosan nem rendezik. Ed Burnstick Edmontonban elő vezető az American Indian Movement (AÍM) kanadai igaz­gatója a Mackenzie völgy gáz­vezetéket kivizsgáló bizottság­nak tudomására hozta, hogy az északion élő indiánok fogadal­­j mat tettek arra, 'hogy jogaikat hai'qaal is ki fogják vívni. (Nelson Small Legs a Peigan rezerváció (vezetője; aki az AIM délalbertai 'csoportjának is veze tője, rámutatott arra, hogy né­pe nem bocsátja meg az erősza­kot, és guerilla harcra kikép­zést kap. “Minden eszközt igénybeve­­sízünk, hogy megrvédjülk magun kát, gyermekeinket, feleségein­ket, kultúránkat 'és szelleanün­­j két”, — mondotta. áz ár- és bérszabályozás ellen foglallak állást Egyenlő résit követelnek a kormányzásban és az üzleti éleiben — Hármas irányítást a gazdasági életben - Érvényesíteni akarják az infláció ellenes Itörvényt - Földrengés B.C.-ben és a Szovjetben CSILEI IANULSÁGOK Egyik ismerősöm, a kőt egy­ház lelkészétől, Rev. F.J.G. Oa­se, csilei lakos igen érdekes le­levét kapta. Tartalma közér­dekű lévén, ismertetésének szé­les körben semmi ■ akadályát nem látta. Élvé ezzel a lehető­céggel, az aiáób akbaif líüfc.öiii Rev. Case leveléből a követke­zőket: “[Almikor 1973 szeptemberé­ben a katonai junta elsöpörte a szabadon választott marxis­ta kormányt, a tény a demok­rácia elleni meglböcsáthabatlan véteknek látszott s világszerte vflhiaros tiltakozást váltott ki, aimi még mai napig sem ült el. — Viszont a tiltakozás állításai (vagyis a kommunista hang­­szereliésü propaganda) nyilván­való (hazugságok. Itt élü'nk és pártatlan szemtanul voltunk a történteknek. Pergessük csak vissza az e­­semiények filmjét. — Az elnök (Aallende), akit szabadon vá­lasztottak 1970-ben, s kitűnő alkalma nyílt az alkotmány ér­telmében dolgozni a nép való­di érdekében — ha erre képes és elhatározott lett volna ... (Ha minden hasonlat sántít is, de Kerenski ©setére emlékezhe­tünk. T.J.M.) Szomorú megál­lapítanunk, hogy rendszere kéz detétői fogva világosan lát szott, hogy erre képtelen. Még az alkotmány tiszteletben tar­tásával is azt. úgy alkalmazták, hogy kubai .stílusú parancs­­uralmat vezettek be, becsüle­tessék és hozzáértés nélkül. Képesítés nélküli egyének, pártigazolvánnyal fölszerelve, magukhoz ragadták az ország vezetését. Fontos Ipari üzeme­ket “ügyvezetőkre” bíztak, a­­kik egyéni meggazdagodásu­kon kívül semmihez sem értet­tek, csak ablhoz, hogy naplopó elvtársa iífcnafc kedvezzenek, pl. melglhaimiisátva a bérelszámolá­sokat. (Nemde kísértetiesen ha sonlit mindez ahhoz, amit Kun Béláék, meg Rákosi Rótihék nálunk bevezettek 1919. ill. 1945 után! T.LM.) Egyes üzemek hamarosan guerilla iskolákká alakultak, saját fegyvertárral. Iskolák és egyetemek az osztályigyülölet s erőszakosságok akadémiáivá váltak. Titkos utakon óriási mennyiségű fegyvert és lőszert hoztak be, s ugyanekkor ezer­nyi külföldi kiképzőt és lázitó ügynököt. — Élelmiszer s más szükséges cikk rohamosan csökkent az üzletekben s em- i ber-emlékezet óta először lát­tuk a sonbanálló'k Végtelen lán­colatát, hogy kenyérhez és más lényeges dologhoz juthassanak. (Sztrájkok, munkanélküliség, utcai harcok, gyilkosságok. ! bomlbarobbanások fényes nap­pal s ez a természeténél fogva szeretetreméltó n ép fölzaJklat­­va az osztályigyülölettől, felet- 1 téblb szomorú látványt nyújtott, Egyáltalában nem ’csodálatos tehát, hogy elkeseredett volt s hogy ezrek, meg ezrek az imád­sághoz folyamodva, országos i­­mamozgalmat szerveztek, a­­melyben katolikusok, protestál sok, ortlhodoxok, zsidók össze­fogtak. 1973 nyár végén, végtelen sorlbán Írták alá áz emberek a kérvényt, hogy az elnök: mond­jon 1«! Sokan kérdezték ekkor: “Hol van a katonaság? Miért nem lép közbe megszüntetni ezt a lázáJmot!?” De a hadse­reg nem akart beavatkozni a politikába, jóllehet, már soraiba is Ibieférkőztek a kommunisták. Az óra tehát válságos volt, de mielőtt túlkéső lett volna, jött a fölszabadító nap: szeptember ll.-e. . . 24 órán belül, mindé i komoly ellenállás megszűnt, különösen azzal, hölgy az ezer, meg ezer fölfegyverzett és ki­képzett munkás süket maradt az elmük segélytktérő fölhívásá­ra. ! (Sohasem fogjuk elfelejte i.i azt a napot. Amikor a kormány (Folytatás a 8. oldalon) QUEBEC CITY, — Május hó 17.-én kezdődött a Canadian j Labor Congress országos kong­resszusa, melyen Joe Morris, a 2.3 millió taggal bíró szak­szervezet elnöke, felolvasta a 13 oldal terjedelmű 'kiáltványt, amelyben az infláció-ellenes fe­­derális törvény eltörlését köve­telte, különös tekintettel az ár- és bérszabályozásra. [Ugyanakkor egyenlő részt kö vetel a kormányzásban és az üzleti életben a szakszervezet. Ez egyesítve azt jelenti, hölgy a gazdasági élet irányítása hár­mas megegyezés alapján tör­ténne az országiban. lA 30 tagból álló intéző bizott­ság magáévá tette a kiáltványt és. (Mr. Morris reménykedik ab­ban, hogy azt a szakszer­vezet tagsága is elfogadja, és hozzájárulását fogja adni az or­szágos sztrájk megrendezésé­hez. VANCOUVER, B.C. — Az el­múlt vasárnap éjjel immár má­sodszor riasztotta meg a nyu­gati partvidék lakosságát föld­rengés, mely sok esetben az ágy ból fordította ki az embereiket. Jelentések szerint, csupán g, épületek falai (hasadtak meg. (Erős földrengést jelentettek a Szovjetből is.) Vasutas-szirájkkal számolnak júniusban New York és környéke magyarsága iünfetetl a Román kiűz Misszió elolt OTTAWA, Ont. — A Cana­dian Brotherhood of Railway Transport and General Wor­kers szakszervezet 22,000 tag­ságát felszólították, hogy uta­sítsa vissza az egyeztető bizott­ság javaslatát és szavazzon or­szágos sztrájkra a jövő hónap­ban. I A Canadian Pacific és Natio­­! nal 16 különböző szakszerve­zetének tagsága rövidesen sza­vazni fog az Emmett Hall főbí­ró által benyújtott javaslat kér­déséiben, amit D M. (Secord el­nök szerint a tagság minden bi­zonnyal le fog szavazni. Mexicoból hozlak farm-munkásokat Manitobába USA. - 1776-1976 - Remember Hungary 1956-1976 A Detroiti Magyar Szabad­ságharcos Szövetség az Októbe­ri Forradalom 20. évfordulójával kapcsolatos költségek fedezé­sére “HUNGARY’’ feliratú Kos­suth Címert és USA 1776-1976, REMEMBER HUNGARY 1956- 1976 Zászlós Címeit hoz forga­lomba. A címerek autóra és esetleg lavélboritékokra is ragasztha­tók. A művészi kivitelű címe­reik ára egyenkint $1.50. Leg­alább 100 cdmer megrendelés e esetén 33% árengedményt a­­dlunk. A címereket az összeg előze­tes lefizetése mellett a követ­kező címen lehet mgrendelni: Detroit Hungarian Freedom Fighters Organization, 39465 i Cather Drive, Plymouth, Mich. 1 48170 (USA.). — 1976 május 8.-án New York és környéke magyarsága — a rendőrség becslése szerint mint egy 5000-en — a ConmiitJ.ee for Human Rights in Rumania (CJH.R.R. P.O.Box 873 — Ra­dio City Station, New York, N.Y, 10019) rendezésében és vezetésével, nagyszabású, mél­tóságteljes. tüntetéssel tiltako­zott a román uralom alá kény­­szeritett 3 millió őslakos ma­gyar embertelen elnyomása, ir­tása ellen. (Az erről szóló elő­zetes közleményt lapunk ápri­lis 30.-i számában közöltük. — tízeik.) A tüntetést a New York Ti­mes 1976 május 7-.i számában a C.H.R.R. által közzétett “Will the United States endorse cul­tural genocide in Rumania?” tSmiü, egészoldalas közlemény vezette be. (Az ügyesen meg­fogalmazott közleménynek e­­gyetlen alapvető hidrája, hogy Erdélyről egyszer sem történik említés, még Transsylvania formában sem és Erdély ősla­kossága minidig úgy szerepel benne, mint a “romániai ma­gyar kisebbség”, ami az ameri­kai olvasóiban azt a téves be­nyomást kelti, hogy Erdély mindig román volt és a magya­rok csak később vándorok a- : oda be.) A tüntetés 2 órakor kezdő­dött a Román ENSz Misszió (6Q East 9(3rd St., New York, N.Y. 100121) épülete előtt az A- merikai és Magyar Himnuszok eléneklésével. A bevezető imát Nt. Csordás Gábor esperes a newyorki Független Mlagy-ar Református Egyház lelkésze, a záró imát Ft. Kiss Gábor SJ., a yonkersi Szt. Margit egyház­­község plébánosa mondta. A tüntetés fénypontja Mar ó Biaggi. newyorki demokrata képviselő hatalmas beszéde volt, mely bármelyik magyar­nak becsületére vált volna. U- tána James L. Buckley, new­yorki republikánus szenátor tit­kára olvasta fel a szenátor ü­­zenetét. Ezekén kivüd mintegy 100 szenátor és képviselő küld­te el üzenetét, kiknek egy ré­szét soriban fel is olvasták. A (beszédek és felolvasások köziben, nagyon ügyesen veze­tett szavaló kórusok adták tud­tára a románoknak, a környék lakóinak és a járókelőkhek, a tüntetés célját, amit a szelle­mes feliratú és rajzú táblák hatásosan egészítettek ki. A tüntetésen elhangzottakat, hatalmas hangszórók sugároz-1 iák szét, úgy,/hogy T^'ipiosiajl^i riporterek, hanem a románok is I j minden elhangzott szót hang- 1 szalagra vehettek. í A rendezőség bejelentette, hogy a tüntetést meg fogják is­mételni, júniusban pedig. Wa­shingtoniban a Fehér Ház és a Román Követség előtt fogják megrendezni. A CH.R.R.-|ben töanönüilt ma­gyar fiatalok a tüntetés meg­szervezéséé! t és lebonyolítá­sáért minden elismerést meg­érdemelnek és szeretnénk re­mélni, hogy példa,adásuk Ame­­rika-szerte követésre fog talál­ni! Ugyanakkor .sajnálattal kell megállapítanunk, hogy New York és környékének számos magyar egyházi és világi egye­sülete és szervezete, akiknek j saját zászlóik és névtábláik a­latt illet volna kivonulmok, tüntetőiéig távolmaradt. Minthogy a newyorki Kál­mán László Rádioiprograan az e­­lőző három vasárnapi adását teljes egészében a tüntetés elő­készítésének és propagálásának szentelte, a románok idejeko­rán tudomást szereztek róla. A reakciójuk minden vonatkozás­ban méltó hozzájuk: egy primi­­tivLbangú, balkáni szellemiség­től büzlő röplapot küldtek izét á telefohklönyveklből kiszedett magyar címekre, feladó megje­lölése nélkül, Hackensackból ON.J.) május 6.-1 postabélyeg­zővel, ami mindennél ékeseb­ben bizonyltja, hölgy ez a meg­­mozöúlás mennyire az eleven­jükbe vágott. A röplap szöve­gét, hogy megmaradjon a jövő számára, teljes egészében kö­­.zöiljük: (Folytatás a 8. oldalon.) WINNIPEG, Man. — Az el­múlt pénteken mintegy 20 tün­tető vonult fel a Portage Ave. 777 szám alatt levő Canada Manpower hivatala előtt, tilta­kozván a iMexiicóból hozatott farmi-munkások alkalmazása el len. A Manitoba Farm Workers Association elnöke, Isaac Beau lieu kijelentette, hogy nem kár­hoztatják a ímexieoi munkáso­kat, -de \ a Canada Manpower nem veszi fiigyelemibe a tfánin­­rnunkás szervezet jogait. Mr. Beaulieu rámutatott ar­ra, (hogy érdemjbeli megegyezés létesült a szakszervezet és a termelők között, hölgy nem til­takoznak a mexicoi munkások ellen, ha a szakszeivezet s a tér melők között a tárgyalások foly tatódni fognak. Azonban a ter­melőik nem akartak tárgyalni s így a helyzet megváltozott. Az elmúlt szombaton 10 im­portált munkás érkezett, ,s azo­kat a felderáüs kormány itteni képviselője azonnal Portage la Prairiere irányította, akiknek re pülpje,gyeit JK i .'riii!^ő»7zették M. Man. Farm Womens Asso­ciation elnöke szerint a tagság szavazási utján megtagadta a mezőgazdasági munkát és javí­tott munka-beosztást és $3.35 órabért követel. Labrador egy részét igényli Quebec MARCUS VAN STEEN uIUtoABOL minim: uevanaonók javat szolgáié változások az öregségi nyugdíjban JOHN BEST (Canadian Scene) — Az ö­­regségí ’ nyugdíj tekintetében tervezett változtatás elfordul az eddigi “mindent, vagy semmit’ elv alkalmazásától. Törvényjavaslat készül, a­­mely jelentősen könnyít a fel­tételeken. Egyebek közt az egy heiyibentartózkodánra vonatko­zó, jelenleg, érvényben levő ren­deletén. Ez ugyaki — az esetek legtöbbjében — a bevándorlók­nak. okozott nehézséget. Azt fogja indítványozni a kormány, hogy — a 18. élet­évüket betöltötték — minden esztendőben egynegyvened rész jogosultságot szereznek a nyug dijakra. 'Ennek, amint a fen­tiekből nyilvánvaló, az lesz a következménye, hölgy mind­azok, akik 40 esztendőt elitöl­­töttek Kanadában, teljes jogo­sultságot szereznek az egész nyugdíjra aki pedig ennél ke­vesebb ideig volt az országiban, az itt eltötött évek számától függően csak kevesebbet kap. Jelenleg a következő a hely­zet: 65 éves korában három külömbözző módon szerezhet az ember jogosultságot az öreg­ségi juttatásra. Ezek a követ­kezők: a) ha — 18 éves kora után — 40 esztendőt töltött a; az országban, b) 55 éves kora után megszakítás nélkül egy­folytában 10 esztendőt töltött itt, c) alkalmassága az (úgy­nevezett) “három-egy” szabály alapján érvényesül. Mit jelent ez? A válasz, amely meglehető­sen bonyolult, a következő: a 18 és 55 óv között itt töltött három évet egynek számítják a 10 éves rezidenciára vonat­kozó feltétel tekintetében, de csak akkor, ha a kérelmező — az igénylés benyújtását -meg­előzőleg — egy egész esztendőt ebben az országban tölött. Nem könnyű ebből kihámoz­ni, hogy miért, milyen vonat­kozásban mozdítja elő ez a ter­vezett módosítás a bevándorol­tak érdekeit. Talán a módosításiból szár­mazó egyik előny az lesz, hogy könnyebben lehet a kü lföldön élők nyugdíjigényeit érvénye i teni. (Folytatás a 8. lld.il n Ismeretes a Labrador egy ré­szével kapcsolatos, majd azt mondlhatnók .történe.imi vita Quebec, és, Ujfund'land között. A vita még a kolonizáció kez­deti idejére nyúlik vissza. Arra az időre, amikor Sir Humphrey Gilbert, 1583-ban. Anglia szá­mára követeké Ujfundlandct, Labradort 'viszont üjíranciaor­­szág részének tekintették. A québeci francia kormányzók a­­zoniban sohasem tudták meg­akadályozni a külföldi halászo­kat, hogy a l'abradori vizeken kedvükre halásszanak. Az 1763-ban. kötött párizsi szerződés Angliának juttatta Ujfranciaországot, Labradort pedig Ujifu.Miaudnak. Ab/ban az időben szinte kizárólag, csak halászati érdekeket vettek te­kintetbe. Labradort csak egy keskeny tengerparti sávnak te­kintették. Mikor azonban a Gulf of St. Lawrence halászai panaszkodni kezdtek, az angol kormány (1825-ben) újfundlandi jogha­tóság alá adta Labrador déli partvidékét Blanc Sablon-ig. Az északalbbi részt viszont Québec­inek adta. A határok végleges tisztázását csak egy jó 50- esz­tendővel ezelőtt végezték el. A huszadik században kide­rült, hogy mindig több bánya­­kincsre és energiára van szük­ség és ezekben. Labrador (bővel­kedik. Ujfundland ugyanakkor magának követeli, még pedig az 1763-as szerződés alapján az euéuz területet. Ezzel a követe­léssel viszont Quebec nem ért egyet. 1920-ban Ottawától kért orvoslást, mire Kanada a Bri­tish House of Loids-hoz, tehát a Lordok Házához fordult dön­tésért. Ez — 1927-iben {— U, fundlandnah adott igazat. Ez okozta végü-lis, hogy! Uj­fundland lett a Churchill Falls, amely sokkal több energia ter­melésére képe ', mint arneny­nyire a tartománynak szüksége van. Egyezmény jött létre Que­­beckel energia szolgáltatás te­kintetében, de Quebec, ennek köretében, rendkívül alacsony árat fizet az áramért. Ezzel egyidejűleg. Ujfundland saját áramszükséglete biztosí­tását sem téveszti szem elől. Gondol arra is, hogy — ha pénz­zé volna — építhetne Churchill Falis-on további áramfejlesztő telepeket. Quebec Cityből származó köz lések szerint a tartományi kor­mány ezt a helyzetet reméli ki­használni arra, hogy Ujfundla. - dot az 1927-es hatánmegegye­­zés megváltoztatására ib.rja Quebec rámutat, hogy az Uj­­fundlanddal kötött áramszo - gáltatási egyezménye még na­gyon sokáig nem jár ugyani le, de — ugyanakkor — az sem közömbös számára, hogy saját magának több áramot tudjon termelni. Az említett egyez­­mány Ujfundland kezében hagyta az Atlanti-óceániba öm­lő folyók és egyiben megfosz­totta Quebecet azoknak a fo­lyósnak a kihasználásától i , amelyek a St. Lawrence öbölbe torkolnak. Ha ezekkel Quebec rendelkezhetne, rengeteg ára mot tudna tertnelni nem kelle­ne oly nagy mértékben a Chur­chill Falls-i erőműre támasz­kodnia. A térkép világosan mutatja az Öbölbe ömlő labradori folyó­kat és kifejezésre juttatja, hogy québeci kézre kerülésük több ezer négyzetmérföldnyi terület átadását is szükségessé tenné. Még nincs teljesen tisztázva Új­fundlandi ezzel kapcsolatos ál­láspontja, annyi azonban szem­mel látható, hogy az ujfu.r.dlan­­diaknak erőst ütőkártyák van­nak a kezükben, amikor maga­sabb árat követelnek a Chur­chill Falls-i erőmüvei termelt áramért. Ha minket is elfúj a sors zivatarja. Nem lesz az Istennek soha több magyarja ABBOTSFORD BROOKS COALDALE CUPAR DRUMHELLER ESTERHÁZI FENWOOD IRON SPRING FLIN FLON KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MEDICINE HAT MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTURE BUTTE , PUNNICHY ' RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM I TABER WAKAW WHITEWOOD 1 9 7 6. ORSZÁGOS SZTRÁJKOK TERVEI Á CANÁDlÁN LABOR CONGRESS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents