Kanadai Magyar Ujság, 1976. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-09 / 15. szám

6

Winnipeg, Man. 1976. ápr. 9.

ORVOSI TANÁCSADÓ

MIK AZOK AZ ANYAJEOYEX!

Az anyajegyek, naevusok ti- ' pikug bőrelváltozások, amelyek vagy a bőrfelületén, vagy a bőr alatti kötőszövetben helyezkednek el. Rendszerint már a születésnél észrevehetőek, mint halvány, vagy sötét foltok, vagy dudorok, amelyek az egész testfelületen helyezkednek el. Nagy ságuk néha csak a gombostűfej-méreteit éri el, de néha több ) í é gyz etdeeianéte rnyi helyet is takarhatnak. Szövettanilag a bőr sejtjeinek, de főképpen a hajszálerek; sejtjeinek hujránzásából keletkeznek és ezért az úgynevezett jóindulatú daganatok közé soroljuk őket. Az anyajegyek a legtöbb ecetben nem okoznak a szépséghibán kiviil más hajt, de néha a felettük levő vékony bőrfelület megsérülhet és akkor a helyükön nehezen kezelhető gennyes bőrgyulladás, tályog keletkezhet. A hajszálerek burjánzása következtében keletkezett naevusok, anyajegyek néha nehezei elájulható, vérzéseket okozhatnak, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a páciens életét. Némely esetben, szerencsére ritkán, az anyajegyek rosszindulatúvá válhatnak és. eilrákosodhatnak. A fennt említettek miatt tehát helyénvalónak tartom e bőrelváltozásokról szólni egy néhány közérthető népművelő mondatott

A néphit még sok helyen ma isi azt tartja, hogy ha a terhességi alatt valamitől megijed a terhes anya, akkor a születendő gyermeken1 olyan formájú anya jegy keletkezik, amely felidézi az. ijedtséget okozó tárgyat. Például a terhes nő megijedt egy kutyától, akkor kutyafejformájú anyajegy keletkezik, stb. Ez természetesen tudományos szemmel el nem fogadható hozzáállás az anyajegyek kérdéséhez. Az igazság az, hogy lényegében manapság sem tudjuk az anyajegyefc kiváltó okait felsorolni, csupán annyit tudunk, hogy fejlődési rendellenességről van szó, amelyeknél nagy szerepe van az öröklődésnek, a magzat abnormális fekvésének a méhben, a magzatra ható vegyi anyagoknak, nyomásnak, vérkeringési zavaroknak és általában azoknak a külső és belső tényezőknek, amelyeknek szerepe lehet a fejlődési rendellenességek kifejlődésénél.

Vannak olyan anyajegyek, amelyek jól láthatóak már a születésnél is. szabad szemmel, de vannak olyanok is, amelyek csak a későbbiekben nőnek meg és akkor válnak láthatókká.

Némelyek teljesen eltűnnek az élet folyamán, mások állandóan nőnek, amig nő a páciens teste. Összetételük szerint ismerünk többféle anyajegyet. Az úgynevezett epidermális, vagy felületi ti naevutók a bőrfeliileten helyezkednek el nem nagyon kimagasló és néha szőrökkel fedett barnás, sárga foltok formájában. Ezek kezelése a sebészeti eltávolításban van. A zsirnaevusok alapját zsirmirigy képezi, mig: a kötőszöveti naevu- 90k alapját a kötőszövet burjánzása képezi.

Legtipikusahbak azonban a hajszálerek burjánzásából, kitágulásából keletkező érnaevusok, amelyek leggyakrabban az aicon helyezkednek el eper, vagy málna formájában és amelyek leggyakrabban kidudorodnak a bőrfeLszine fedett. Ha nagy értágulások vannak ezen anyajegyben, akkor naevus cavernoSuSnak nevezzük őket. Ezekből sebesülés következtében súlyos, vérzés is keletkezhet. Tipikusak az úgynevezett pókformájú anyajegyek, amelyek. közepét egy lilás, vagy pirosas pont képezi és ebből napsugárszerüen vékony póklábszerű erezetek ágaznak szét. E- zek kezelése egyszerű. Elég kiégetni a központi foltocskát és az egész anyajegy syomtalanul eltűnik. A nagyobb felületet (például az egész végtagot) takaró anyajegyeket csupán kozmetikai kenőcsökkel . fedjük, hogy jelenlétüket legalább igy leplezzük.

A negyvenedik életév után gyakran fordul elő az úgynevezett haemangioma senile (Az idősek anyajegye), amelyek a törzsön nagy számban lépnek fel nagy számban kisiebb-nagyobb foltok, dudorok formájában. Ezek teljesen ártalmat lanok é.s csupán csekély “szépséghibát” jelenthetnek.

Az úgynevezett pigmentzzus naevusok azok az anyajegyek, amelyekben feltűnően sok bőrfesték van elraktározva. Ezek kávészinü, vöröses;, kékes ési lila foltok formájában jelentkeznek. Néha egyes betegsége® tünetei is lehetnék, mint az úgynevezett májfoltok a májbetegségeknél, az Addisionn kór folt-, jai, a terhességi foltok, stb.

Eléggé gyakori az. úgynevezett tarkó-naevus, amely halványpiros folt a tarkó, az orrtő, vagy a derék felett. Ez az anyajegy nem kiván kezelést mivel magától szokott elmúlni. Néha az anyajegyek felületét sürü hajszerü és* erősen színezett

szőrzet 'borítja. Ezek az úgynevezett szőrös anyajegyek — naevus pilosusok.

A kisebb anyajegyek nein igényelnek kezelést. Néha se.aitj séget nyújt a piaszitkai sebéj szét a bőrátültetés segítségével, néha a bőrgyógyászat kiégetés segítségével és néha az óvatosan röntgen, vagy rádiumsúgárzás, amelynél az úgynevezett puha beta sugarakat alkalmazzák, ad szép kezelési eredményeket. A sugárzásra a legérzékenyebbek a csecsemők anyajegyei és ezért mielőbb, alkalmazni kell őket. Természetesen, hogy a megfelelő kezelést csupán jól felszerelt kórházakban lehet alkalmazni, ahol a gyermekgyógyászok, bőrgyógyászok, sebészek és röntgenológusok együttes munkája e téren valóban; szép eredményeket hozhat.

MUDr. Juhász István.

Benkő Ákos és Szirmai Endre;

Újabb adalékok a Kalangya történeiéhez

Börcsök Erzsébet levelei elé.

Börcsök Erzsébetnek, a Kalangya őszinte barátjának és másodvonalbeli írónőjének mindössze kilenc levele került elő Szirmai Károly 'hagyatékából. Ám viszonylag csekély számuk ellenére is megérdemlik, hogy elkerüljék a teljes feledést, mivel egész sor érdekes kérdésről és eseményről tudósítanak. Legtöbbet természetesen magáról a rokonszenves Írónőről árulnak, el.

Börcsök leveleinek hangvétele mindig: szerény — olykor már már alázatos — tiszteletteljes. Lépten-nyomon érezhető belőlük, hogy tökéletesen megbízik

(Spec, to C.S. from the Dept, of Consumer and Corp. Affairs.) Az adótörvény lehetővé leszi, hogy takarékoskodjunk az adóm, egyben növeljük nyugdíj jövedelmünket. Amivel a “Plan.”-h,oz hozzájárulunk ugyanis, azután nem kell adót fizetnünk éppen akkor, amikor nagy az adó, mert a legtöbbet keressük.

Persze nem. lehet korlátlant!, a terv keretében félretenni. A megtakarítható és adómentes összeg attól függ, hogy menynyit keres az ember. Erre vonatkozólag világos és részletes magyarázatot ád az 1875-ben kiadott adótájékoztató. Megmondja egyebek közt azt, hogy mit lehet levonni az adó alá eső jövedelemből. Mert levonható pl. a munkanélküli biztosításra, stb.-re befizetett összeg. Kitűnik ebből az adóügyi tájékoztatóból, hotgy miképpen' lelhet pon tosan kiszámítani; mekkora az

részleteit azonban mindig tanácsos jó alaposan kiszámítani, nehogy valami hiba történjék. Előfordulhat ugyanis, hogy csak tiszta jövedelmünk 20 százalékával, de maximálisan csak 2,500 dollárral járulhatunk hozzá jövőnte anyagi jóléte biztosításához.

Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az eredetileg adómentes összeg után soha sem kell adót fizetni, de csak addig, amíg részletekben ki nem vesszük. Akkor persze — kisebb pénz után — kisebb az adó is.

Kanadában több mint 200 Registered Retirement Savings Plans áll rendelkezésre bankók, biztosító társaságok, különböző pénzintézetek adminisztrálásában. Ha valaki vásárol ilyen tervet magának, gondolnia kell arra, hogy az elmúlt teljes esztendőben kifizetett összegre érvényesek azok az adótörvények, melyek révén adórnenteaz. összeg, amellyel a tervhez hozzájárulhatunk és amelyet mentesíthetünk az adó alól.

Önállók, vagy azok, akik nyugdíj alappal nem rendelkező vállalatnál dolgoznak befizethetik a keresetük '20 százalékát, maximálisain 4,000 dollárt a tervre. Ugyanez lényegiében a helyzet akkor is. ha nyugdij alaippal rendelkező vállalat alkalmazottja vagyunk, de nem veszünk részt.

Ha részese vagyunk a nyugdíjnak vállalatunknál és az alaphoz nemcsak .mi magunk, hanem — bizonyos összeggel — vállalatunk is hozzájárul, akkor lényegesen kisebb összeget fektethetünk a tervbe, ennek a

sithetők. Az új év első hatvan napjában kifizetetteket a tavalyi adóívünkön kell elszámolni.

Az úgynevezett District Taxa ttok. Office szívesen ad tanácsot mindenkinek, aki szükségesnek tartja, hogy felvilágosítást kérjen. OZenith 0-4000 számot kell hivni, városon kívüli hívásokat díjmentesen fogad el.)

Érdemes fejben tartani azt is. hogy a Registered Retirement Savings Plans oimü tájékoztató kapható a Bank of .Montreal fiókjainál, postán pedig a következő címről kell kérni: Public Relation Department, Bank of Montreal, PjO. Box 6002, Montreal, P.Q. H3C 3B1.

a Kalangya szerkesztőjének ízlésben1 és Ítéletében, kéréseit szinte gondolkodás nélkül teljesíti. Amikor a Szenteleky-táraaság szervezésével kapcsolatos nézeteltérésekről, illetőleg a Kalangya táborának közös meg mozdulásáról esik szó, Börcsök maga is megemlíti tájékozatlanságát, mégis fenntartás nélkül csatlakozik az ügyhöz, teljesen Szirmai Károly és Kende Ferenc irányítására bízza magát, annyira bízik bennük, annyira örül, hogy valamiben segítségükre lehet.

Egészen szokatlan hangon kommentálja beküldött Írásait is: “Természetesen, csak úgy ajánlom fel, ha ezzel A Mi Irodalmunknak szolgálatot tehetek, nem szeretnék általa másokat kiszorítani.” így ajánlja fel közlésre például azt a regényét, amelyet Szenteleky már korábban, átdolgozott és kiadásra javasolt Kende Ferencnek. Azért külön elnézést kér, ho,gy nem géppel irt kéziratot küld be, die ezt is azért, teszi, mert elképzelhetőnek tartja, hogy ez a munka — a Végig az úton c. regény iSzenteleky szerint “érdekes, mondhatni izgalmas és határozott irodalmi értékei is vannak” — esetleg nem közölhető.

Börcsök önértékelésében any nyira szigorú egy-egy esetben, mint amennyire bizonytalan máskor. Amikor például az említett Szenteleky által átdolgozott és dicsért regényét “kezdetleges kis munkának” nevezi, amellyel “az irodalom nem sokat nyerne”, akkor éppúgy kételkedni kezdünk őszinteségében, mint amikor arról ir, hogy ő maga. nem képes megítélni, hogy melyik Írása való napilapba és melyik üiti meg a folyóiratban való közölhetőség mértékét. Ezért Szirmai Károlyra és Kende Ferencre bízza még azokat az írásait is, amelyeket erdetileg a Naplónak szánt, mivel — ezt nem mulasztja el hangsúlyozni — úgy érzi, hogy a Naplónál nem törődnek vele, ami az ő értelmezése szerint azt jelenti, hogy ott esetleg “hibás vagy rossz dolgokat is lehoznának” tőle. A

KÖTELE) M. GYULA

Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos.

Suite 807-8 lü Somerset Piac# 294 Portagp Ave., Donald sarok,

WINNIPEG, MAN.

R3C OB9 Telefon: 943-6657

következő levelében pedig már 1 kifejezetten meghatalmazza a Kalangya irodalmi szerkesztőjét, hogy ő döntsön beküldött Írásainak sorsáról: “Szíveskedjék mindenkor tetszése szerint rendelkezni a beküldött írások felett, és örülök, ha a Reggeli Újság elfogadja őket.” Természetesen ez a nagy bizalom és ragaszkodás a gyakorlatban csak akkor lehetett volna töretlen és hosszú életű, ha az Írónőnek sikerült volna ily módon elhelyeznie valamennyi — vagy csaknem valamennyi — beküldött kéziratát. Erre azonban nem volt lehetőség, mert

— amint ez Kende .Ferencnek Szirmai Károlyhoz irt leveleiből is kitűnik — Szirmai Károly a rövid életű Jugosz|ávíai Magyar Újság irodalmi mellékletének szerkesztőjeként sem volt haj-* lanjdó teljesen lemondani a színvonalról, noha a Kendével békesség megőrzése érdekében tett bizonyos engedményeket, így aztán ezekben az években

— 1933 és 1935 között — Bőrösöknek több írása jelent meg a Naplóban is. Az Írónő azonban soha nem mutatott sértődést Írásainak visszautasitása miatt, sőt, amikor egy ízben egy nem közölhető kéziratát kéri vissza, ezt olyan félénken és alázatosan teszi — hiszen tudja, hogy “kéziratokat nem őrzünk meg ést item küldünk vissza” —, hogy indokolásul szükségesnek tartja elpangszolni 'családja nehéz anyagi helyzetét: “Egyetlen keresetforrásunkat, apám nyugdiját megvonták. Már harmadik hónapja fizetés nélkül állunk, és öreg szüleimmel együtt a legnagyobb nélkülözések előtt vagyunk.”

De hogy Börcsök valóban mindvégig hü maradt a Kalangya táborához, azt elsősorban azzal bizonyitotta, hogy ha Szirmai Károly kéziratot kért tőle, vagy egyéb kéréssel fordult hozzá, nyomban ejfeledkezett a sok elutasításról — az elutasításokra egyébként mindössze egyszer utal levélben, de akkor sem szemrehányásképpen1 hozza szóba., inkább igazi hűségének és őszinte ragaszkodásának nyomatékosítása kedvéért — és készséggel hajlandó teljesíteni a kéréseket, mert — minit ebben a levelében és még jó néhányban Írja — “Igyekeztem legjobb erőimmel szolgálni Önöket, amit a jövőben is tenni fogok. Mindenkor számíthatnak rám.”

Ez a kilenic levél bizonyos mértékben árnyalja, de lényegesen nem módosítja a Börcsök Erzsébetről eddig kialakult képünket. A mai. jugoszláviai magyar irodalomtörténet-irás is azt igazolja, hogy Börcsök leveleiben is megmutatkozó — olykor túlzottnak tűnő — szerénysége valójában, szigorú, de legfőbb vonásaiban helyes' önértékelést takar.

De adjuk át a szót most már a leveleknek, amelyek Börcsök Erzsébet életéről, irodalmi mun kásságáról, a korabeli irodalmi élet akkori vezető egyéniségeihez fűződő kapcsolatáról, önemésztő küzdelmeiről, magánéletének gondjairól-,bajairól, de mindemekelőtt a Kalangyához való hűségéről egyaránt beszédesen vallanak.

(Folytatjuk)

Forbisher kiállítás a Royal Ontario Múzeumban

MARCUS VAN STEEN

(Canadian Scene) — A múzeum, márciusi hónapban, emlékkiállítást tartott abból az alkalomból, hogy Sir Martin Frobisher 400 évvel ezelőtt járta meg először a sarki vizeket és szigeteket. A kiállítás erre a rendkívüli teljesítményre emlékezteti látogatóit.

1576-ban történt, hő&y Frobisher délről megkerülte Greenland-ot és észak-nyugatra hajózva eljutott a Davis szoroshoz. Feltérképezte a Baffin szigetek partjait, elhajózott abba az öbölbe, amit később róla neveztek el és amiről ő akkor azt gondolta, hogy az ázsiai utat lehetővé tevő északnyugati átjárót találta meg. Frobisher találkozott eszkimókkal, növényeket és ásványokat szedett öszsze, hogy hazavihessie azokat Angliába. Volt, aki az áván.yokat (helyesen) egyszerű sz:L- kátnak minősítette, mások azt

mondták, hogy aranytartalmuak. Ezt hitték azok is, akik a felfedező útját finanszírozták. Ez tette lehetővé, hogy 1577- ben és 1578-ban is visszatérhessen,, ásványrakománya azonban értéktelennek bizonyult.

Frobisher később Sir Francis Drake-vel a meleg tengereken hajózott 1594-ig, amikor tengeri csatában elesett. Ezt megelőzőleg néhány évvel Erzsébet királyné lovaggá ütötte.

A torontói kiállítást Walter Kenyon régész készítette elő. miután részletesen tanulmányozta Frobisiher utazásait, ö maga is végig ment útján és talált is a Frobisher Bay-ben egy kőből emelt kunyhót, amelyet 1577-ben emeltek a felfedezők. Talált szerszámoakt, navigázióisi eszközöket és ebhez hason lókat is. Lehet látni a kiállításon abból a kőből is, amiről Frobisher azt hitte, hogy aranyat tartalmaz.

A tengervíz a legtöbb, fémet és fémötvényt megtámadja és úgy a hajótest beboritására használt fémlemezeket, valamint a tengervízzel érintkező .g'éprészeket isi idő előtt tönkre teszi. Az egyik tokiói gyár most chlumin néven olyan fémötvözetet hoz forgalomba, amelynek nincsen meg ez a káros tulajdonsága. Az ötvény krómból és vasból készül, csekély mennyiségű magnézium zium hozzáadásával.

* * *

I

INDIA egyik templomában, Tirukkalikundram-ban, a papok 70 év óta két keselyüt etetnek, amelyek a papok hivó, szavára naponként pontosan megjelennek. a templomelőtti fens.kon és szelíd galambok módjára az etető kezéből szedik ki a táplálékot. A dologban az a legkülönösebb, hogy ez a táplálék rizsből, cukorból és vajból áll, amit a keselyűik rendes, körülmények között nem igen szoktak megenni. A madarak a meg figyelések szerint tekintélyes utat tesznek meg, hogy az etetésnél ott lehessenek s. azt is megállapították, hogy legalább 40 év óta mindig ugyanaz a két keselyű jelenik meg a papok hivó szavára.

* * *

A MÜ.SELYEM lényegesen, olc, óbb árával nemcsak a selyemnek, hanem a gyapotnak is erős vérsenytársa. Egyidőben úgy látszott, hogy az egykor annyira jövedelmező gyapottermelés sorsa megpecsételődött, mig újabban kiderült, hogy a gyapotcserje, még pedig1, ágastól, levelestől és gyökerestől, a legalkalmasabb éisi egyben legolcsóbb nyersanyaga a müselyem gyártásnak. Mivel pedig a gyapotcserje magjából nagyértékü olajat préselnek, a gyapobcsierje termelése újabb föllendülés előtt áll.

Az 1956 -os szabadságharc legmegrázóbb leírása. S; p, fi lom szerelmi történettel Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vagv újsá'” rusitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál. 217 Sherbrock St. Wi; np g Mar*.

"The registered Retirement Savings Plan"

nyíri tiborné Sándor julia

gyerekkel

JÓ TUDNI...

— Csókolóztál vele?

— Nem.

— Sohasem?

— Tavaly. Udvarlója akadt, azóta nem.

— Fájna, ha férjhez menne?

— Nem. Nem hiszem.

A, férfi felnevet, sürü, szép fogsora fehéren csillan a félhomályban.

Az a szó nem fog kettőnk közt elhangzani: szerelem — gondolja Vilma. — Mert mi is ez: élettani szükségesség?

Az asszony felnevet s olyan száraz és fojtott a nevetése, hogy a férfi megdöbbenve nézi.

— Aztán mit szoktatok csinálni?

— Erzsiké zongorázni szokott meg keresztrejtvényt feji. Tegnap mielőtt eljöttem, kilopta a zsebemből a ceruzámat.

— Ne mondd.

— Holnap lesz fejmosás. .. ..

— Lesz min kötődnötök, — mondja komolyravált arccal. A saját lányságára gondol, meg a lányokra, akik ceruzát kilopnak. játkosan, érzéseiket valamilyen formában levezetni. Kedve lenne a férfinek azt mondani: egybet kellene Erzsikének csinálni, mint ceruzát lopná. De ’nem szól, mert tudja, a férfi niegíbotránlkozna; ha Erzsiké nem lenne konzervatív, akkor minek jönne György hozzám. Kettő itt, kettő ott, kettő mindenütt . . . Györgynek kettő. Dénesnek is, most már nekem is ...

Hölgy tudhatna felszabadultan csak asszonnyá válni? Megkötöttnek érzi magát, a múltja ráfekszik s idegeinek nincs nyugalma.

— Te, én is láttam a múltkor egy helyen keresztrejtvényt megfejtve. RelM szobájának az asztalán maradt, estéről ottfelejtve. Én Reggel ott voltam, — mondja az asszony és nevet.

A férfi 'nem nevet. Komoly arccal bámul maga été.

Az asszony >a komoly arc láttán elszéigyeli magát.

Beleveti magát a férfi karjaiba, a férfi szorosan magához öleli, az asszony felemeli nyúlánk karjait és viszonozza.

Dénes szokta mondani:. ilyen, szorosán, melllhezsimülva ölelni senkii nem tud, — jut eszébe.

Máir megadja magát, nem gúnyolja önmagát, a felbukkanó gondolatai miatt. Hát jöjjenek, ahogy akarnak. Kapcso— 47 —

f

György megigazítja a félrecsuszott kopott szőnyeget, aztán a pamlagra ül.

Déniesről kein hinném, ilyenkor észrevegye az, összehuzódott szőnyeget — villan agyába. — De mért ,gondolok most is Dénesre?

Az asszony érzi, nem jó az, ahogy a férjéhez van kapcsolódva. Utóbbi időben visszautasította férje közeledését. Valami ösztönös, egész,ségrevaló törekvés volt abban, hogy meg akarta szakítani fizikai kapcsolatukat.

— Gizii mikor jöni haza? — kérdi György.

Az asszony megérti a célzatosságot. Megórti és1 nem haragszik.

—Most nyolc óra van. Éjfél is lesz, mire hazajön.

— Dénes miikor volt itthon?

— Délután. Nem is jön két napig. Addúgra elegendő pénzt adott.

Elhallgatnak. Ketten vannak; György örül a helyzet zavartalanságána. Az asszony le,küzdi feltörő ellenállását. Miért — gpndolja. Néha kora reggel kiugrik az ágyból, tornázni. Ráébred olyankor az egyedülvalóságra. Neon való igy leélni az életet, — gondolja torna közben.

A férfi egész testével az; assizony felé fordul s/ lassú mozdulattal a keze után nyúl. Milyen forró a keze, — gondolja Vilma.

— Hűvös kezed van, —■ mondja a férfi' és ráhajol, megcsókolja.

Az asszony egyenesen ül, nézi az ölébe hajló férfifejet. Szabad balkezéé,vei megsimogatja a fiúsra vágott barna hajat.

—- György, szeretem a nevedet.

A férfi felnéz, meleg, barna szemében hála fénylik.

Az asszony ébren figyeli a vére hullámzását, a mozdulataikat. Csókolóznak, apró, gyors csókokkal. Az asszony nem olvad bele, figyel, s1 egyetlen mozdulatot sem téveszt szem elől. A férfiben le van folytva a vére forrósága. Olyankor tanulhatta, mikor a csókolózni akaró lányok előtt fegyelmezni kellett magát.

— Mikor voltál Erzsikénél? Mondja az asszony és elhúzódik.

— Tegnap.

— 46 —