Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)

1975-11-21 / 38. szám

8

Winnipeg, Man. 1975. nov. 21.

Hámory Várnagy Dalma:

mxkímmmí

Mégegyszer a britisli-columbiai “Immigration Services So(ieiy"-rői

mok teszik lehetővé, hogy ne saját kárukon tanuljanak ebben az országban, hanem mások tapasztalatai alapján,.

A társulat tagjai kimennek a vanicouveri repülőtérre minden alkalommal, amikor ujbevándorlók érkeznek, már 'három esztendő óta. Üdvözlik őket és tudtukra adják, hogy várható problémáik megoldásában lio , milyen segítségre számolhatnak.

Az első és legnagyobb gond persze a lakás. Ennek keresésében segítenek a bevándon lónak. Próbálnak gondoskodni arról, hogy egyenlő esélyekkel induljon, bár arra nem törekszenek, hogy különleges elbánásban legyen része.

Gond a gyakran jelentkező honvágy. Nem is csoda, hiszen többnyire a társadalmi dolgozókkal találkoznak csak az ujkanadások itt tartózkodásuk első hónapja alatt és azoknak a keze is tele van munkával, hiszen a szolgálat irodáiban az emberek egymásnak adják a kilincset.

ÓHAZÁBA SEGÉLYT

az IKKA utján

A L i GGY ÖRS AB BAN ÉS LEGMEGBIZHATÓBBAN A

KANADAI MAGYAR ÚJSÁG

KKeKSKEDELMI osztálya

továbbítja szeretteinek

Cimenkénti rendelések után 15.-ig $1.00; $15.01-töl $25.-ig $1.50 — $25.01-tői $50.-ig $2.00; $50-től feljebb $2.50 az IKKA kezelési költsége.

(210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6)

APRÓHIRDETÉSE

Egy IfMée ára 9*0.

hárem oAHAMm |9M

SZIGORÚAN SCORE FIZETENOö

AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK!

MEGRENDELŐ-IY

KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112.

Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT.

Kanadai Magyar Újság ................... $. . . .

Sajtó Alap ............................................$............

Összesen: $...........

Név: .....................................................................................

Cim (utca, ház-szám, vagy Box) ..........................................................

Város tartomány: ...................................................................................

A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—.

A Nap, erőteljesebben indult neki az égi pályának. Megkezuódött az olvadás. Petiu Maro■ sán házkörnyéke, az erdő, a egy oldalak; víztükörként csillogtak a megolvadt ;hó levétől. v pró hegyi csermelyek áradt golyóként zuhogtak a megszeppent sziklákon át a völgybe. A i ietrosz oldaliról ap/ó lavinák .órögtek lefelé, s ihalálra sebzetten akadtak meg az erdő iáinak sorkatonasága előtt.

Türelmetlen, hajrás tempóban suhogtatta meg a. nevetőszemű ifjú tavasz meleg korbácsát feje felett. A tél, ijedten menekült, ellenállás nélkül ad, a meg magát méltó utódának a mohó, ifjú tavasznak.

Csak a Pietrosz emelte to\ ábbra is ragyagó gyémántfú- i óként a magasba, hóval koszo- i ázott, örökösen menyasszonyi .ebérbe öltözött büszke fejét.

A korán kelő Nap, már kiaggatta sugárköteleire azokat a jihókendőket, amiket az éjszaka bánatos asszonya »irt tele. . riss, erdei illatot lehelt a kacagó napsugártól kíváncsian ..lkotort tavaszi föld tetszhalott teste. Boldogan ébredő életet ígért a természet.

A havas tetejű hegycsúcs aiatt az erdőőri-lakban esküvőt intek ezen a pompás tavaszi reggelen. A csipkésre faragott i./házikót hatalmas tisztás vet- 1.3 körül, aminek egyik oldalát az erdő, hátterét; magas sziklafal határolta el. Elragadóan szép kép, kicsiny sziget végtelennek tetsző erdő rengetében.

A mohos tetejű házikóból beszéd zaja szűrődött ki, mint 1 ásztortüzet körülölelő embercsoportból, mikor ihalk hangon í.ilyik a rege. A zúgás, csak kiséret volt, melyből néha kiszüj omlett egy-egy tisztább hang. majd a tánclépések végnélküli l soszogása-dobbanása. íMinth a a Visó-völgy élete ezen a napon a Petra Marozsán házába kondezálódott volna.

Az esküvői szertartás, még jókor Heggel megtörtént a domnu Pópa előtt, a falusi főtemplomban.

Az éj lassú, méltóságteljes mozdulattal kezdte teregetn

■ sötétszin fátyolát. Az erdő környéke hamarabb lefekszik, pihenni tér.

A vendégek egész nap ettekittak és leírhatatlan mennyiségű gabonapálinkát fogyasztottak. Táncoltak, vihánicoltal még akkor is, amikor az ide közel járt az éjfélhez.

Szép volt a menyasszony. A vőlegény hozzá méltó, —- min denki elismerte. Juon boldogar szorongatta Olenaja kezét. Me§ elégedéssel nyugtázta, bőgj annyi évi várakozás után mégis övé lett a leány.

Regéket meséltek a leánj hűségéről, a legény bátorságá ról és az egész Visó-völgye úgj beszélt róla, mint a z ruhatár hőséről. Ezek a regék évről-év re nagyobbra nőttek az embe rek. képzeletében. Az esküvő is ennek a legendának sugár glóriája ragyogta be, körülvévi a tisztességben megőszült apá kát, kiknek asszonyai már hős; szú évek óta egy másik világ ban kötik csokorba a. havas gyopárt.

A frissen meszel helyiségei falát fenyőkoszorúk, boróka bokréták ékesítették, viruló fia t rl színnel kiemelkedve a hát

tér fehérségéből.

A tánc megszűnt egy időre. A jelenlevők élvezettek kezdték el újra a havasi ételkülönlegességek fogyasztását, s mindig visszatérő refrénként a gabona pálinkát. A vendégek szemében mennyegzői ,ö|röni csillogott, mint tiszta ünnepi ital a kristálypohárban. Jucin olcsó szivaikakat osztogatott a háromtagú zenésztársaságniak, akik a szűk hétköznapokon lópatkólással foglalkoznak zeneművészet helyett.

Mikor a hangszerek, újra életre keltek, megint megkezdődött a tánic. A prímás, boicskorba bujtatott lábával gépiesen verte a, taktust. A földes pádimentum úgy dongott a figuráktól, hogy reszketett bele a ház.

Nem sokkal később megkezdődött a menyasszonytánc. Miniden szem mosolyogva tekintett Olenára és Juonra,

A menyasszonyt táncba vitték. A - vőlegény féltékenyen nézte, hogy kapják kézről-kézre féltett kincsét.

Sok volt a vendég, hosszan tartott a niienyasszonytápc. — Juon már szeretett volna egyedül lenni Olenával, csak nem tudta, hogy sértés nélkül hogy vessen véget a táncnak. Elszánt mozdulattal siklott át a táncolok között s nem sokkal később, egy pálinkás üveg társaságában tért vissza. Átfúrta magát a tömegen és a prímás elé állt;

— Eladnád-é a hegedűdet?

)— érdeklődött s kérését megtoldotta a pálinkás üveg átadásával. — Valaki szeretné megvenni és aria kért, érdeklődjem meg tőled.

— Nem hiszem, kedves ! Nem hiszem! Nehéz ilyesmit kérni. Hozzám van nőve, mint fejem a nyakamhoz, kérem, — nem Lehet attól csak úgy elválni.

— Add el a hegedűdet. Nem számit az ára. Valaki nagyon megkívánta.

A cigány elmélyült, majd felcsillanó szemmel kijelentette:

— Vigye a dráku! — és Juon tűiéhez hajolva súgott valamit, nyilván a hangszer árát közölte.

—- Rendben van, meg les^. Tüstént jön a vevő, de addig úgy játsz rajta, mint aki a kedvesét utoljára simogatja. Tropotyát húúzz! A leggyorsabb ütemben!

A muzsikus megértőén bólintott. Kicsit letört az ígérettől, de tudta, hogy már nem léphet vissza.

Juon, Olenát vitte táncba. A hegedű még szorosabban a ci- 1 gány álla alá szorult. Lelkének minden tüzét beleöntötte a ze; neszámba. Sirt, panaszkodott a ’ hangszeren át. Szerette az uj 1 párt, akárcsak a többiek.. Az uj házasok elbűvölően táncoltak. A vendégsereg fcörbe-áilva 1 gyönyörködött bennük. Ilyen szép párt még nem láttak.

— Utoljára táncol Olena, mint lániy! — mondta Petra Marozsan az apatársának.

— De Juon is, mint legényember! — kontrázott a másik.

A fiatalok önfeledten mosolyogtak, velük együtt a vendégsereg. De hirtelen halálos csend lett, amikor Juon kikapta játék közben a füstösfcépü kezéből' a hegedűt és tovatáncolva az egyik asztal sarkához verte. A

i i n i~i i—i ■—t i—i i—i

(Canadian Scene)— A Mónikáiban letelepedő bevándodó gazán otthon érezheti magát, iá kimegy valamelyik szabadig alatti piacra. Nem hasoniitriatók ezek a londoni, amszteriami, vagy firenzei piacokhoz, távolról sem hasonlók azokhoz amelyek Barcelonában vannak, ie azért nem nélkülözik ezek lem a magáik sajátságát.

Szombat kivételével minden íap “kiárusítás” van a Mai ehe Jentral-ban, a Lacadie közelében a takar ékoskodni kívánó há «asszonyoknak. Jóllehet tulajionképpen csak nagybani eladás volna ott, nem egy farmer hajlandó kicsinyben is kiszolgálni a vevőket. Előfordul, hogy háziassz'onyofk leegyszerűsítik a dolgot, többen össze állnak, hogy még jobb árakat érjenek le. Ez a piac az 7-től d.u. 3-ig nyitva és különösen szép gyümölcsöket és főzelékféléket vásárolhat az ér deklödő. A nagy üzletek délután 3 óraikor kezdenek vásárolni. Ennél korábban zsák hússzükségletüket szerzik be.

Az Atwater Market a másik említésre méltó montreáli piac Egyik legfőbb érdekessége, hogy dolgoznak ott olyan hentesek, akik negyven esztendeje

IX. P,US PÁPÁ-nak (1846—1878)

utolsó éveiben rgen kínos icsúzbántalmai voltak és, ha erről szó esett, mindig tréfásan jegyezte meg:

— iE fájdalmak vénségemben még csillagásszá tesznek. iDélj ben is csillagokat látok tőlük.

FERDINANDO MARTINI

olasz költő és politikus, 1917- j ben Rómában egy estélyen volt, j ahol egy fiatal katonatiszt, aki | azt állította, hogy a frontról j jött, néhány epizódot mesélt el I a lövészárokéletből.

Martini, ki tudta, hogy a tiszt i ki sem mozdult Veronából, anoi ' egy katonai parancsnoksághoz volt beosztva, az egyik jelenlevőtől megkérdezte:

— Honnan jött ez a hadnagy?

— A frontról, — felelte a kérdezett.

— Őszintén szólva, — felelte Martini, — az olaszok anatómiai ismerete 'igen korlátolt;

! összetévesztik a front-ot (magyarul: homlok) a meklel.

BISMARCK. OTTÓ HERCEG (1815—1898)

egy alkalommal kitűnő tanítást adott egy képviselőnek arról, hogy hogyan lehet a kémek j éberségét kijátszani.

A Bundestag hannoveri kép- I viselője nem tudván megérteni,

' hogyan kerülhettek nyilvános^ ; ságra bizonyos bizalmas tartalí mu levelei, melyeket a legnaj gyobb óvatossággal és körültekintéssel küldött illetékes helyekre, egy napon megkérdezte Bismarckot, hogy dacára azon kor kifejlődött kémszervezeteinek, hogyan biztosítja saját leveleit az ellen, hogy tartalmuk illetéktelenek tudomására jusson.

— Jöjjön velem, — szólt a vaskancellár és elvezette a képviselőt egy külvárosi kis szatócsüzletbe, melynek környékén csupa szegény emberek laktak.

—- Van szappanja? — kérdez- i te Bismarck a kereskedőtől.

— Hogyne lenne, — felelte ! a kereskedő és néhány közön- i séges fajta és, átható szagu | szappant tett vevője elé. Bis*| marck kiválasztott két darabot,

azután ismét kérdezte:

I —- Kaphatnék levél borítékot?

j | A kereskedő egy esetlen fiókból elővett egy csomó nem na-11

gyón elegáns 'borítékot, mely- i ból Bismarck kiválasztott e- a 1 gyet, majd zsebéből egy levelet I húzott elő, melyet a borítékba j,- tett, leragasztotta. Azután a ke-I reshedóhoz fordult: y

ij —Jó ember, kesztyűm aka- dályoz; legyen szives megci] mezni ezt a levelet.

j A kereskedő a legnagyobb ,|

1 készséggel teljesítette vevője- 1 kívánságát, aki azután a meg, 1 címzett levelet zsebretéve, kor szön és a képviselővel együtt I I távozott. jj

1 j — így csinálom, — szólt B.smarck az utcán, felmutatva tár- , j, t 1 sának a levelet. — Ki «.ejtené, j í hogy ezen l'evélboriték alatt,!

: mely a szappan, bering, sajt és £- faggyú vegyes szagától illato- | ^ zik, no, meg hogy ezen címzés j- kalligráfiája alatt az én kéz- j ^

i írásom van? j t

I c

BONAPARTE NAPOLEON | j.

} egy napon egy szép arany tubá- ! t- kos 'Szelencét mutatott meg, né- a ; hány tisztjének, kik nála ebé- y- deltek. Néhány pillanattal kó- j. siőbb egy csipetnyi tubákot a- ^ karván a szelencéből kivenni, j de nem találta a szelencét,, bár ^ minden zsebét végigtapogatta. |

ti — Uraim, — szólt akkor, legyenek szívesek utánanézni,

i i hogy valamelyikük szórakozott- ®

ságból nem tette-e a zsebébe a

\- szelencémet.

i,. Erre mindenki felkelt és zse- ^- beit kiürítette, de az aranysze- leince nem került elő. Egyedül- csak egy hadnagy mar adt ülve. j- látszólag nagy zavarban volt, (- zsebeit nem akarta kiüríteni és s

e így szólt: . i *

ii — Becsületszavamra kijelen- !- tem, hogy a tubákos szelence 1- nincsen nálam.

k A tisztek rögtön elhúzódtak ; •- a hadnagytól, mert meg voltak 1 győződve, hogy ő a tolvaj.

a A következő napon Napokon ■: i- hivatta a hadnagyot és. így szólt i ,- hozzá: 1 i

rí —- A dohányos szelencét i

:. ‘ megtaláltam; a kabátom hajtá- • sába csúszott és azután a zse- ; .'bembe anélkül, hogy észre ve te tem volna. De mcst mondja- meg, miért nem aka.ta tegnap u zsebeit kiüríteni, mint ezt a tahit- bi tisztek habozás nélkül megt, tették?

— Tábornok úr, — felelte a ? hadnagy, — ezt a dolgot senki- ;- nek sem vaűlanám meg, csakis i L- önnek. Az én szüleim nagyon <'

MlMAi UHUK

M0HTREÁ1I PIACOK

LINDA DIEBEL

járnak oda. Nemcsak szép, hanem olcsóbb Is ott a hús, mint az üzletekben 7-től 5-ig, pénteken és szombaton este 9-ig van nyitva. Nemcsak húst és gyümölcsöt, főzeiéikfélét, hanem virágot, még pipadohányt is árulnak. Persze, aki nagyobb tétel- : ben vásárol gyönyörű, frissen szedett paradicsomot, vagy hat) fehér, szintén friss gombát, sokkai jobban jár, mint a kicsiben vásárlók. Nincs ott cellofánba csomagolva semmi, hiszen minden friss

A Jean Talon Market a Mozart iStreet-en “olasz piac”, vagy “északi piac” néven is ismeretes. Elsősorban azért, mert nagyon jól lehet ott az olaszok által kedvelt különböző Ínyencségeket találni. Nemcsak húsokat, sajtokat, főzelékféléket árulnak, hanem halat, mégpedig sokféle halat és konyhai felszerelési cikkeket is. Nehéz lenne minden ott találhatót felsorolná, azért legjobb, ha azt mondjuk, hogy tulajdonképpen minden kapható.

A Jean Talon piac reggel 7 és, este 9 között van nyitva 'csütörtökön és pénteken, más napokon pedig reggel 6 és este 6 között. Vasárnap persze zárva ran.

hangszer megszámláihatatlai darabbá Trái4._„»tt. A vendégel ijedten néztek egymásra, majc a tékozlóra, aki úgy, olyan tér mészetes módon viselte a tör téliteket asszonyával együtt mintha csak az a tánchoz hoz zátartozott volna.

— Maroggye taré! — esede zett a kárütevő. — kicsit fúr csa, amit tettem. Szokatlan e set a hegedűvel. i>e értisenel meg. Azzal a hangszerrel, ami vei minket összemuzsikáltak í

l

I menyasszonytáncba, nem aka; rom, ho,gy valaha is másnak hegedüljenek. Maroggye taré Jó éjszakát embereik!

A vőlegény szavait az elragadtatás moraja követte. Mindenki harag nélkül szedelőzköd ni kezdett. Egy pártában maradt havasi gyopár szomorúan sóhajtott feil:

—- Ez igen! Ez férfias cselekedet volt és igazi menyaszszonyhánc!

Szatmárnémeti, 19:3«

(Folytatás az első oldalról)

naguk nemében egyedülálló problémáik megoldásához prójálnak segítséget nyújtani.

Jó példa erre például az, hogyan segitenek valakin, aki aapna valahol munkát, de 200 iollár értékű szerszámokra volna szüksége. Mr. Stonémán fontosnak tartja, hogy a társulat- j tói megkaphatják ezt a kis köl- ( ísönt. Nemi kell attól tartani. ’ rogy meglépnek a pénzzel. A tapasztalat azt mutatja, hogy | íz ujkanadások rendkívül meg- I bizhatóak és ez kölcsön-vállal- ■ hozás még sohasem került egy j fillérjébe sem a társulatnak. Mindenki becsületesen vissza fizette, amit kért.

A társulat egyik legjobban sikerült programja természetesen a nyelvtanítás, amelyre mindenkinek szüksége van. Hivatásos tanárok adnak órákat 40 Vancouver i középiskola tantermeiben.

Különösen a anyáknak van 1 tanfolyamra szükségük, mivel: ők azok, aki a háztartás vezeté- \ sére otthon maradnak. Nyelv- i tudás hijján nem tudnak csakhamar érintkezni saját gyermekeikkel sem, ami természetesen nagyon nehéz problémákkal jár.

A szervezetnek arra is volt gondja, bogy a nyelvtanfolyamokra járó anyák gyermekeitől, a tanfolyam tartama alatt, gondoskodás történjék. A gyermekekre óvónők vigyáznak és anyjukkal egyidőben, ők is angolul tanulnak.

Vancouver központjában általános tájékozódást célzó tanfolyamokat is szerveztek az asszonyok részére. Ezeknek a kanadai szokásokat ismertetik, különös tekintettel a háztartás vezetésére, a bevásárlásra és azokra az ismeretekre, melyek az ujltanadás asszonyok javára válnak. Éppen ezek a tanfolyoszegény emberek és ezért én Zsoltiamnak felét , noinn ,

Ennek következtében én soha-1 sem ebédelek meleg ételt. Midőn tegnap ön azon megtiszteltetésben részesített, hogy meg- j hívott ebédre, az én rendes ebé-! dem már a zsebenben volt. Most | már könnyen elképzelheti, hogy ! mily nagy zavarban lettem vol-! na, :ha tábornok úr asztalánál i ebéd1 után kihúzom zsebem,bő! j egy szelet sonkát és egy darab j kenyeret.

GLORIA SWANSON,

a bájos amerikai fihnszinésznő | egy alkalommal Palm-Beachben üdült. A strandon kabinja öreg őrének az a rossz szoká- J sa volt, hogy mindig kopogtatás nélkül lépett be a kabinba, j

Gloria Siwanson egy napon i meg is mondta az öregnek:

— Mielőtt kabinomba belép, kopogjon az ajtón. Egyik, vagy másik alkalommal esetleg meztelenül találhat engem.

Mire az öreg rögtön igy vá- , Jászolt:

— Óh, ebben a tekintetben ne tessék aggódni. Mielőtt belépek, mindig benézek a kulcslyukon, i

i . ;

HECTOR BERLIOZ (1803—1869)

francia zeneszerzőt kortársai I nem igen értették meg és bár ! szép muzsikát komponált, igen ' nagy nyomorban élt. Hogy meg- j élhetést biztosítsa, kénytelen j ! volt fiatalabb zeneszerzők müveit átnézni és. kikorrigálni, akik őt a legnagyobb titokban : keresték fel. Berlioz közvetlen J szomszédságában lakott egy or- i vos, kinek ajtaján ez a felirat! 1 olvasható:

“Megbeszélések titkos beteg-1 ' Bégekről.”

Berlioz egy napon a saját ajtajára is tett egy hasonló fel-! 'iartot, mely igy szólt:

“Megbeszélések titkos zene- j ; müvekről”.

i '

I PHILIBERT GRAMONT GRÓF : (1621—1707)

francia államférfin, ügyes udvaronc volt, a hízelgéshez nagyon értett. Egy napon XIV. j Lajos panaszkodott előtte:

— Ali! mily szomorú, mikor az ember miár hatvanéves.

Gramont fesztelen meghajlás sál kérdezte:

— Felség, és akii még nincs ; hatvanéves ?

Egy francia írónő. — Cl Ramibousin — hosszabb utal tett, tapasztalatairól feljegyzéseket csinált, tanulmányokai irt. Különösen megfigyelte as egyes országokban a nőket és azokat rövid, találó vonásokká jellemzi.

AZ ANGOL Nö.

Az angol középosztálhoz tartozó nő abban kellemetlen helyzetben van, hogy kisegítőt, háztartási alkalmazottat nem tarthat, mert a csatornán túl e cselédek nagyon önérzetesek és szolgálataikat csak súlyos feltételek és. jelentékeny anyag ellenszolgáltatásokért hajlandók rendelkezésre bocsátani. D< az angol nő könnyen segít e bajom. A könnyebb oldaláról fog ja fel a dolgot. Az angol középostályhoz tartozó családok is leginkább a saját kis házuikbar laknak. Lakóval nem kell baj lódniok, a szomszédok nem zavarják. Úgy élnek, ahogy akarnak. Az angol nő ezt a jó helyzetet kihasználja, amennyirr csak lehet. Eszébe se jut, hogj az egész lakásban naponkim takarítson. Felületesen, tessé'k-lásiséik rendet csinál és megelégszik, ha hetenkint egyszer e lakás minden részét alaposai kitakarítja. Az angol család igényei nem nagyok, de a legszerényebb. nő is nagy súlyt helyes öltözködésére. Odahaza is mindig csinosan, ízlésen öltözködil és a vacsorához, ha férjével csak kettesben vannak is., estélyi ruhát vesz fel. Délután, lm sétálni megy, vágy valamelj családhoz látogat el a szokásos bridge-játszmái a, vagy társaságba megy golfot játszani mindig megfelelően öltözködik Az angol középosztályban, if a kiadások lényeges tételét e szabónő számlája foglalja el.

A FRANCIA HÁZIASSZONY

Először is meg kell állapítani hogy a francia nő jobb a hírnevénél. Nem olyan, mint ami Ilyennek a ledér vígjátékokból a hatásvadászó ,színpadi müvekből, novellákból ismerik. Téves az is, mintha a francia nőne! legfőbb gondja volna, hogy magát piperézze, hogy állandóar csak szépségével foglalkozzél és a divatnak legyén a rabszolgája, Szó sincs róla. A francia nő derék, józan gondolkodású, szorgalmas háziasszony, aki leg többször maga végzi a ház körüli teendőket. Ha a körülmények úgy 'hozzák magukkal, férjüknek az üzletben, vállalaj taikbam, is megbízható segítőtársuk. A francia nőben van | veleszületett kedvesség, vidámság, de nem vendégszerető, j Nem szereti, ha sokan látogatják. Bosszantja aiz ezzel járó I munka és a kiadás. Ezt az ösz- i szeget inkább ruhákra fordítja.

| Ha már kénytelen valakit vendégül látni, megvendégeli látogatóit valamelyik étteremben,

| vagy teára hívja őket egy szálj loda előcsarnokába, esetleg más ily alkalmas helyre. Legalább az ő életében is van egy kis változatosság.

A NÉMET HÁZIASSZONY.

A háziasszonyok mintaképe.

1 Szorgalmas, tiszta, takarékos, de nem fősvény. Nem sajnálja a I pénzt, de ha lehet, egy fillért is megtakarít. A saját személyét soha nem tolja előtérbe; először jönnek a férj, a gyerekek. Csak azután ő. Anyai kötelességét éppen olyan komolyon veszi, mint amily odaadó hűséges feleség. Vendégeket szívesen lát a házában, de anyagi viszonyait soha nem téveszti szem elől. A német nő nem kacér, nem tetszelgő; ha a házat elhagyja, iparkodik csinosan, tisztán, ren desen megjelenni. Odahaza azonban nem sokat ad magára, sőt, kissé nagyon is elhanyagolja magát.

AZ AMERIKAI NŐ

A legönállóbb. Ez a tulajdonsága minden más nő kuzötc a legegyénibb jellemvonása. Hogy ezt az önállóságát — amely e nevelik is — megtarthassa, meg a szerényebb családok leányait is úgy adják férjhez, hogy vagyona, esetleg hozománya felett maga rendelkezhessék. A háztartást szükséges kellemetlenségnek tartja, kötelességnek, amely alól nem vonhatja ki magát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy reggel talán korán felkel, csakhogy távozó férjének reggelit készítsen, vagy talán az ebéd nagy gondokat okoz neki. Mire való a konzerv? A reggeli kávét már előtte való való este elkészítik és — hála a technikai haladásnak, a gépek korának — az még másnap is meleg], ízletes. A többi étkezést is könnyen meg lehet oldani. Lehetőleg kevés időpazarlással. Ez a fő. Annál több időt szentel azonban az amerikai nő szépségének ápolására, megtartására. Semmiféle fáradtságot nem talál soknak. És nincs annyi elismerés, hódolat, amelyet soknak találna. Főtöt: ekvése, hogy a legszebb és a legünnepeltebb legyen.

nő - a nőkről