Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-10-31 / 35. szám
8 Winnipeg, Man. 1975. okt. 31. A MAGVAK GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. iámory Várnagy Dalma: EGER (INI... Az egér, kártevő állat, megrág: ételt, ruhát, házat. Felkúszik a polcra, fára, szalonnára, gerendára. Úgy elbújik, meg sem látszik nem hallani, hogyha mászik, Bajsza hosszú, hegye remeg, huszárnak sincs ilyen remek. Hogyha neszt hall, szeme villan, macska elől: húss, elillan. Szinte trappol izgalmában, hamuszürke bundájában. Hegyes orrát emelgeti, jobbra-balra illegeti. Pici füle nyitva mindég, —. fülel! —, Jön hívatlan vendég? A szaglása? Remek szimat! Érzi hol van macska illat. Ilyenkor nem keresgélhet, nyalánkságot: sonkát, mézet. óvóhelye, van künn és benn, más sem építhet különben. Puha toliból veti ágyát, benn© jól alussza álmát. Házának van feljárója, vész esetén kijárója. Bejárata jól elrejtett, nem ismered, nem is sejted! Nagyon szereti fiait, kiket rágni jól megtanít. Úszni is tud, hogyha muszáj, farka olyan, mint egy uszály. t Nyaralni a mezőre jár, ha a vetés érni kezd már. Mikor eljő tél hidege, kamrában van meleg helye. Az emberek nem szeretik, mérget, csapdát vesznek nekik. Szalonnabőrt megpirítva, csaléteknek vágnak csikra. Kárt nem tenne, megbecsülnék, nem lenne hívatlan vendég. Ha nem változik az egér, mint kárttevő, semmit sem ér. Sárospatak, 1939. Összegyűjteni, a zsebpénzéből áldozott csemegékre. Múltak az évek. Totó, már | írni olvasni tudott. tLulu is meg- i tanult jó néhány mutatványt,! csak a füle ne lett volna olyan ! J nyomorékan kicsi, mint egy J j buldog kutyáé. De nem lehetett: i semmit se tenni. J kiérkezett az a boldog nap is, I amikor “Toto & Lulu” — aho! gyan a plakátokon hirdették, a [ nagyérdemű közönség előtt is j bemutathatták tudásukat. To- j j tó, szép ezüstszürke indiai sza! hásu, csillogó villogó ékekkel | hímzett kosztümöt kapott, Luiiu, akár egy maharadzsa udvar- ; tartásához is. beillett volna díszes nyergével és szerelésével. Amikor a porondra kiléptek szűnni nem akaró tapsorkán fogadta őket. De egyszer csak valaki elkezdett nevetni és. egy j pillanat töredéke alatt az egész ! arénát harsogó kacagás töltötj te; be. Totónak fogalma sem * volt, de nem is kereste az okát, miért? A mikor azt tapasztalta, hogy minden fellépésnél megismétlődik ez az eset, akkor tépellŐdiött: .— Mi lehet az oka annak, .hogy . alig lépünk a porondra egy fél- | környit, a közönség túlharsogja nevetésével a zenekar indulóját? Mi van a mi számunkon! mulatságos? Hiszen., amit mi | ketten megtanultunk a közönség szórakozására, az nem adj okot a nevetésre, mert az nem j bohóckodás, az művészet, ezt j mondja Hamu is, ő pedig iga- | zán ért hozzá. JEste, amikor jóéjszakát kívánt szüleinek mielőtt aludni tért, visszafordult az ajtóból és ' megkérdezte apját: — Mond papám, miért vigad ' a közönség az én számomon? i Én és Lulu, nem akarunk hu- j inon os szám lenni, mégis úgy j viselkedik mindenki, 'hogy a leg- j Komikusa..ib előadó is megiri-' gyellheti. — Te panaszkodsz,? örülnöd j kellene annak, Ihogy a közön- ! ség, nem csak tapssal, hanem 1 I jókedvvel is jutalmazza munkád gyümölcsét. Ugyan Totó! Az artistákból hamarabb tesznek nép szerűségre azok, akiken mulat- I ni lehet, mint a halált megvető ! számok produkálói. Sohse bánkódj tehát! | — Nem értesz meg papa! Én ' mégis a végre járok, ment emögött lenni kell valaminek., Hol i az ok? ! Egyik nagy városban a pre| mier után tucatjával ro wmzm | * meg a riporterek Totót, amikor ! kivonult a poibndaól. A fiúcskának ez volt az első 1 alkalma, bogy újságíróknak I nyilatkozzon. Szinte felnőttnek ; érezte magát a nagy kitüntetés - • 1 nek vélt beszélgetés alatt. Ami- 1 kor Klik-Klak a törpe bohóc ! közölte vele, hogy még a másnapi újságokban a fényképe i; ' benne lesz Lulunak és Totónak, azt sem tudta, hogy mihez kezdjen boldogságában. Átölelte Lu- _ i Lu nyakát és sírni kezdett, Lu- 1 lu hátra nyújtotta ormányát és végig pásztázta vele Totó arcát, mintha számtalan csókot adna. ! Sok edzett artistának is könny ' szökött a szemébe a megható jeleneten, ahogy a “partnerek” dédelgették egymást. Elérkezett a nagy pillanat, amikor kezébe vette az újságot, ahol — eddig még az első —j közös képet megláthatta társá; val. A felvétel kitűnő volt, de a 1 meglepetés, annál is nagyobb. | Most jött rá, mi az ami annyi' ra szórakoztatta a megjelente! két, Az elefántkisasszony korcs ! füle. Úgy nézett ki a képen, : mind egy rosszul sikerült víziló. Totó, halálosan le volt sujt! va. Mindenkinek -szemrehányást tett: a szüleinek, ment ilyen állatot megvettek, a nagyszüleinek, bogy ebihez .hozzájárultak, 1 a többieknek, akik nem hivták , fel eure a figyelmét. Hamu kapta a legnagyobb fejmosást, de még a jó Isteninél is perbeszállt, amikor az esti imádság, után Lulu testihibáján gondolkozott. , Magát sem kímélte a szemr ehányásoktól: — Hogyan .lelhettem olyan ostoba, rövidlátó, hogy nem vettem észre azonnal, de később sem, pedig lassankint már négy éve, bogy a magaménak mondhatom. Nem értem! Nem értem. | Megleste az állatorvosit: — Drága jó doktor bácsi sekitsem Lulun, hiszen azért orvos. Ja persze, hogy mi a baja? Hát kicsi és nyomorék a füle. ■i (Folyatjuk) Hámory Várnagy Dalma: TOTO & LULU (Canadian Scene) — Világszerte az emberek milliói éheznek, nélkülöznek. Ezért merül fel helyenfcint az a kérdés; vajon, helyes-e, hogy a kanadaiak nem mennyiségre, hanem minőségi búzatermelésre töreksze nek. Vajon Gadilac-ot gyártunk népautó helyett? A kanadai kemény, tavaszi búza a világon. a,legjo;b!b. Olyan jó, hogy gyengébbminőséggel kell keverni, ha igazán jó sütéshez alkalmas lisztet akarunk nyerni belőle. Ugyanakkor nyugodtan mondhatjuk, hogy az afrikai éhező gyermekek bizony nem törődnek azzal, hogy milyen minőségű kenyeret kapnak: A magas protein tartalmú kanadai búza jó áron kel el, ugyanakkor tudni kell, hogy ebtől kevesebb terem, minit a kevésbé jóminőségübőil. Vajon ezt a körüiiményt nem kellene figyelembe venni? Nem kellene többtermelésre törekedni pl. közepes minőségű búzából? Az időjárástól függően ugyanis, ez a közepes minőségű 10.5-től 14.5 százaléknyi protent tartalmaz: Az elmúlt 65 esztendőben, következetesen javult a kanadai termés mennyisége. Modern tér melési metódusok lehetővé tették, hogy egyre nagyobb legyen a hozam, mégpedig az átlag minőség csökkenése nélkül. Valójában még a minőségi átlag, is egyre javult. Persze, ha egyből 10 százalékkal növelni akarnok a termés mennyiségét, áz óhatatlanul a minőség rovására mennek. Rus sei Tkachuk, aki ,búzakutatásban dolgozik azon a véleményen van, hogy fel kellene adnunk a túlságosan magas minőségié törekvést és nagyobb súlyt kellene helyeznünk a mennyiségre. Az amerikaiak például rengeteg: úgynevezett téliibúzát termelnek, amelyben alig, vagy egyáltalában nincs protein. Ezt olcsón tudják eladni, sokat pedig egyszerűen elajándékoznak belőle. A jóminőségü búza vilégpiaci ára vékánként az átlag fölött van 4*5 centtel. Nagy kérdés, hogy a termelők /haj- j landók lennének-e erről a fél- j árról lemondani. Nem szabad megfeledkezni í ugyanis a búza termelők ha- j gyományairóil és egyéni büaz- | keségéről sem. Egy jó 75 esztendő óta a termelők, sőt álta- , iában a kanadaiak az/zal busz ! kélkednek, hogy milyen jó mi- j nőségü búza terem ebben az or- j szagban. Err,e természetesen megvannak az állandó vevőink is. Vajon szalbad-e feladni ezt j a piacot a bizonytalanért? Nehéz kérdések ezek, amelyek j re nem könnyű megtalálni a választ. Senki sem tudhatja pontosan, hogy milyen mértékben kell szem előtt tartani az ! éhezőkkel szembeni kötelezett- j gégéinkét, milyen áldozatokat lehet és kell vállalnunk az ő érdekükben. DR. KOVÁCS ISTVÁN: KARDEREZÉS PÁRDUCMaCSKÁVaL Egy siker története MARCUS VAN STEEN 0HAZABA SEGÉLYT az 1KKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrcok Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TÓVÁ B B r ÍJ A SZERETTE IN EK Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-íg $1.— és $25-tol felfelé $1.50 az IKKA kezelési költsége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. (Canadian Scene) — Az egyik leggyorsabban növekvő kanadai vállalkozást egy görög bevándorló alapította, mikor — négy évvel ezelőtt — Kanadába érkezett. John Hatzigiannatsoglou Athénben született, 1927-ben, tizgyermekes családba. Tízéves korában kivették az iskoláiból1, hogy segítsen kenyeret keresni. Suszterinasnak ment, a mesterséget nagyon megszerette, saját cipő üzemet kezdett, megnősült, gyermekei születtek. Tulajdonképpen nem gazdasági, hanem inkább politikai okok késztették arra, hogy elhagyja Görögországot. 1971- hen érkezett, kevés pénzzel, és minden angol tudás nélkül. Két nappal az érkezés után már egy cipőüzemben dolgozott. A futószalagon végzett munka azonoan néni elégítette ki, szabadidejében' cipokészitéssel kezuett íog.ulitozni. Az első pár remekbekészült cipőt 75 dollárért adta el és első vevője további négyet hozott. így kezdődött John karrierje. Később már teljesen a maga embere lett, de mégsem tudott megbirkózni minden rendeléssel kis műhelyében. 1972-ben kinozatta Athéniből két bátyját, mindegyik cipész volt, tehát be tudtak nála állni a munkába. Ezt követőleg megnyitotta Torontóban, a Gerrad Avenue East-en üzletét. Hat hónappal később Torontóban két további üzlete volt, alapított egyet HamUtonban is és addigra a King Street East-en már javában dolgozott az üzeme is. Most, három esztendővel később, már 23 üzlete van. Gyára nemcsak cipőt, hanem bőrkabátokat is készit, melyeket szintén saját üzemeiben ad el. Az a legérdekesebb, hogy John soha nem kért egy cent kölcsönt sem senkitől. A befektetésekhez szükséges tőkét kizárólag saját maga erejéből teremtette elő. Nemrégen résztvénytársaságot alapított, részvényeit forgalomba hozta azzal, hogy Torontón kívül nagyobb APRÓHIRDETÉSE Egy szliu*mi MM*a ára PM*. Károm oGmbon ASM SZIGORÚAN M.0RE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK: ELADÓ egy jól bevezetett, pékíizlet egy üdülőkhöz vezető úton, élénk forgatott városban 40 mérföldre Winni- i pegtöl. A tulajdonos nyugalomba akar vonulni. Alacsony lefizetéssel eladja keVés kamatú morgage mellett. Jó,, felszerelés és épület, nagyon jó ttzlet. Lakást olcsón bérbe adja. Hívja fel Ernie-t 1-268-1243 szádon Okie Home Bakery, Beausejour, Man. 3'1—5 Egy cirkusizigazgató kis fia Totó, a hatodik születésnapjára e gy kedves kis elefánt bébyt kapott ajándékba: szüleitől és ügy-szüleitől, akik közismert légi cirkuszi famíliából származtak, de legjobb hírüket az állatidomitássaili szerezték. Ezen a nevezetes napon nem volt boldogabb lény a cirkusz környékén Totónál, aki a kis elefántot még a lakókocsijukba is bevitte volna, Iha az ajtón az állata befért volna. Az újdonsült elefánttulajdonos nyugtalanul forgolódott ágyában és selhcigysem jött álom a szemére. Reggel, sebtiben magára rángatta ruháit és mosc.at.auul rohant az istálóhoz, a hatalmas súlyú elefánt béby látogatására. Ebben a korai teában még valamennyi cirku- i ,:i gyerek jóízűen aludt a maga helyén, de ő már messziről kiabálta nem törődve az alvókkal: — Lulu! Luiuuu! Jövék már Luluuuu! Amikor berohant az istáiéba igen zokon vette, bogy Lulu, bizony rá sem hederitett, behunyt szemmel szuszogott, úgy viselkedett, mint akit senki sem érdekel. Néhány nap múlva Luliu, Totó keresztszüleitől egy értékes nyakörvet kapott, melyet a cirkuszi tagok is. megcsodáltak, olyan különlegesen szép indiai készítmény volt. Totó, engedélyt kapott szüleitől, hogy Lukival, cirkusz terül.tén kívül is rövid sétát tehessen egy öreg állatszeliditő 1 iamu társaságában, akinek már alig akadt más tennivalója a zajongó, tarka viláigu artisták körében. Hamu, indiai származású ' volt. Szinte megszániiálhatat! lan hány állatot képzett cir- i kuszmüvésizetre. Totó hozzátar- 1 tozóinál töltötte el élete nagy ! részét, kik nem csak előadáso- i kát tartottak a közönség ré| szére, hanem idonritásra alkalmas állatokat is vásároltak és j I megfelelő idejű oktatás után, | J mint kész számokat eladták az | ilyen árút éidekiő artistáknak. Hamu, most már belefáradt j az idegölő tanárságba. Meg már j lassan két hetes kora felé, azaz , a 77-ik születésnapjához köze-, | ledett. Az évtizedeken át főleg j vadállatokkal eltöltött órák u- 1 tán pihenésre vágyott, de a kis ! ; Lulut séhány nap alatt annyira j a szivébe zárta, hogy elhatároz- . ! ta minden perlőét a képzésére 1 - fogja fordítani. Ez a jámbor kis ! elefánt nem igényelt annyi kon- ; I centrációt, mint hajdani nővén-; ! dékei. Tervét nem közölte sen- j kivel. Meglepetést akart szerez- ! ni. Egy azonban aggasztotta,, j Lulunak ugyanis valósággal1 hiányoztak a fülei, ezért olyan nevetségesen hatott, apuó korcs füles onkjaivalt. l Totó, észre sem vette Lulu hibáját és ez igy volt rendijén, | szeretetével olyannak fogadta . I el, amilyen. i i Lulu, lassankint hozzájuk . szelídült. Rabságban jött a vij lúgra, alig volt együtt szüleivel, j igy számára csak két lény lé- J tezett, akiket hozzátartozónak | érezett: Hamu' és kisgazdája I Totó. Ha valamelyik szólt hoz! zá, felemelte az ormányát és i üdvözlésié jeléül meglóbálta né| hányszor. Hamu gondozta, To, tó izes zöldségfélékkel kedves• j kedett. Ha a konyhák kömyé- I kéről nem sikerült semmit sem I Az 1550 lapos MAGYAR ÉR* TELMEZŐ KÉZISZÓTÁR sze! nint a káderezés nem más, mint I beszélgetés, vagy tudakozódás valakivel valamely állásra, stb. alkalmasságának a megítélése végett. A párducmacska (angolul: ocelot) ugyanezen nagy mü szerint “a párduchoz hasonló, de kisebb délamerikai ragadozó” ... ^ ^ i Az írót elég sokszor káderezték ... Rákosi alatt is ... Kanadában pedig legalább ! százszor, áruikor alkalmaztatásra “kinálgatta” magát ... | Az alánur káderezés nem, ha; sonlitott ezekhez ... ijí 'i' I \ A Kiadó 1973 augusztusában arra kérte az írót, hogy a hol megjelenő, hol meg nem jelenő | képeslapjában a helyszíni tapasztalatok alapján és a Művész megszólaltásával, ez utóbbi hűtelen meggazdagodott festőről tudósítást készítsem. A Nagy Művész társadalmi állásának megfelelően a világváros előkelő negyedében lakott ... Az emeletes, sokszobás., drága villáját a lejtős udvaron félkörben vették körül az öregedő fenyőfák ... A megbeszélt időben a Művész ízlésének bizonyítékaként volt berendezve, az újgazdaság levegőjében. Figyelmességből a Művész néhány nagyon szép festményét — alkotóképességének talán a legjavát állította ki vendégeinek a megmutatásra. A társalgás, kedélyesen éudvariasan indult. Az író iámerve a Kiadó be szédes természetét, jóelőne azt ajánlotta az utóbbinak, hogy lehetőleg ne kérdezzen és hagyja inkább a Művészt beszélni. Egy darabig minden úgv ment, mint a karikacsapás .. Kitünően sikerült a hangs zab lagra felvett művészi nyilatko zat ... A nehézség akkor kezdődött amikor a Művész elővette büszkeségét, a gyönyörű f iatal lányi ábrázoló képét, akinek a barna haja fölé a sajátos művész irányhoz képest egy ébresztő ólát festett oda .. . A Művész az órával nyilván azt akarta érzékeltetni azokkal — akiknek önálló képzettársításaik vannak, — hogy minder múlandó: a szépség, a fiatalság sőt maga az élet is ... A horátiusi kétezer éves tanításnál megfelelően jó lesz nem elfe cséréin! a drága időt ... Ez so t hasém tér vissza. De lejár, a 1 károsak a naponta felhúzot óra .. . Ekkor a Kiadó jámborul megkérdezte a Művészt, hogy “tulajdonképen mit is ábrázol ez a képe”? ... A túléi'zékeny Művész mindenféle dicséretet várt, csak ezt n em ... Ez a kérdés okozhatta a legnagyobb sértést, amely mint Művészt az egész festői pályáján érte ... 1 A Művész a szokatlan kérdésre nyelt egyet ... Majd lassan legyőzte önmagát ... Kb. 15 évvel fiatalabb felesége, (immár az ötödik), nem mutatkozott . . . Így az Író kísérelte meg a mentőangyal szerepét játszani. .Hogy másra terelje a feszélyezel pillanatokról a figyelmet, utalt a Művésznek a természet iránti rendkívül szereteté.ie . .. Ez ablban nyilvánult meg, hogy a Művész a faltól falig szőnyegezett, illetve értékes állatbőrökkel gazdagon felszerelt lakásába nemcsak a növényeket vitte be, (hanem az élő állatokat is: Két kutyát meg egy párducmacskát . . . A Kiadó másodszorra is bölcsen szólott .. . Ezúttal imigyan: “Az állatok nem mindig következetesek” ... A Művész e választ úgy értelmezte, hogy az állatok nincsenek mindig tekintettel a drága szőnyegekre . .. * 5|: Ezután a felbosszantott Művész az egyik volt iskolatársáról tett emlitést. Nevezett egv hónapig élveztei a művészi vendégszeretetet .. : Ez alatt a Vendég rendkívül megyülölte a Házigazdát, mert a Művész szerint a Művésznek túlságosan is felvitte az Isten a dolgát, jól meggazdagodott, mig az Iskolatársnak nem lett semmije .. . Az emiatti feneketlen gyűlölet szinte leiitt a szívességből tartott Barát arcáról . A IMüvész sokoldalú volt . .. Az állatlélektan bonyolult tudománya is érdekelte ... “Az állatok —, morídotta — nem hazudnak” . . . Hogy valóban megállapíthassa az Iskolatársa jellemét és. érzéseit, ellenséges, vagy barátságos hajlamait, elhatározta, hogy “lekáderiezi” . .. Ezért, amikor a hajdani Iskolatárs gyűlölködő arcot vágott és szemére vetette “fösvénységét” (hogy bizonyos értékesebb dolgokat nem vásárolt neki ajándékba), holott mégcsak rokona sem volt, de osztálytársa sem, a Művész a szom széd szobában lévő ketrecéből szabadjára eresztette a párducu mm m ^ ^ ^ ~ ~ MEGRENDELŐ-ÍV i KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tov bb) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ ... Sajtó Alap.............................................$ ■ • Összesen: $ I Név: ..................................................................................................... Cim (utca, ház-szám, vagy Box): .......................................... Város és tartomány:............................................................................... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: agy évr: $12.— félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—. szudo,»u vi.puuz.emei leuesusem Azt reméli, hogy nemsokára. 3,000 emberrel dolgozik, naponta 2,000 pár cipőt és 300 bőrkabátot tud gyártani. Mind ezt, Legalább is igy reméli, hogy saját üzleteiben hozza majd forgalomba, amelyeknek a száma 2,000-re emelkedik, A jelenlegi gazdasági helyzetet tekintve John valóban gyönyör ü karriert futott meg. A semmiből sok másnak is hasznot hajtó vállalkozást teremtett. SZÉCHENYI ISTVÁN gróf ha valamit vásárolt, rendesen a hóna alá vettes s nem átallotta maga vinni haza. Egyszer megint jókora csomagot vitt az utcán, amikor taj lálkozott vele Helmeczy Mihály. — Nem rostéit gróf úr ezzgl a ictókmá'kkal menni az utcán '’ j — kérdi az akadémikus. | — Egy csöppet sem — válaszol iSzéChenyi derülten — inkább azt restelleném, iha úgy állanék, hogy soha se vihetnék , valamit haza. I —» a—ni iifc I*1— —I * nélkül ves’zélyco vadállati kísérletnek veti alá .*.. Az író óvatosságiból és józan előrelátásból mondotta a Művésznek, hogy “inkább hagyjuk a kísérletet” ... De a Művész az ellenvetést figyelemre se méltatta. Ezután az író és a Kiadó csak azért is ott maradtak és nem elleneztek . . . A kiengedett párducmacskát a kutyák — szokás szerint nyomban elkezdték a szobákon át üldözni . .. Rendkívül gyorsan nuhanva, ugrálva párszor végigköröztek. De ezúttal sem tudták elcsipni a vadállat irháját ... Az író és a Kiadó m,ellett több szőr is elrohant a ragadozó párducmacska ... De mintha azok ott sem lettek volna, ügyet sem vetett rájuk . , . Lajossy Sándor: HAJÓNK Nóé bárkája ringhatott igy egykor a nagy vizen: a természet csodáit itt látom és hiszem. Milyen furcsa gyönyörűség hajózni a tengert, hol az Alkotás nagysága legyőzni az embert ... A vadállatnak első dolga volt, bogy a hajdani Iskolatársi felé rohanjon és nyomban beleharapjon a bokájába. Ez istenítélet után a Vendégnek egyhónapi gyógykezelésre volt szüksége .... A párduibmacska — úgy lát-: szik— a vadállatok rendkívüli j kifinomult érzékével azonnal megérezte a volt Iskolatársban ! az ellenséget ... Lehet, hegy a . ! emberi gyűlölet olyan kihivó illatot vált ki, amelyeket csak * 1 a fejlettebb állatok képesek 1 megérezni ... * * * Talán a Kiadónak fentebb 1 említett nem épen a legszeren- 1 c,sése,bb kérdése és nyilatkoza- | ta, de még inkább egyesi kaján és álnok versenytársak rosszindulatú tájékoztatása, esetleg félreértések, vagy balhiedelmek alapján a Művész a Kiadóról és az íróról is szakvéleményt akart beszerezni a párducmacskától... Ezért megemlítette a Vendégeinek, hogy a volt Iskolatársához hasonlóan a vadállattal őket is “lekáderezni” ... Az író kegyetlennek és* a vendégjog megsértésének találta ezt a szándékot. Véleményét nem fejeztei ki. Amikor épen e Művészről szándékszik kérelem és szívességből tudósítani és. veszi a fáradtságot — a magyar kultúra szolgálatában —, akkor a Művész beleegyezésük Hogyan gondoskodjanak az éhezőkről! F. S. MANOR
