Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-10-31 / 35. szám
6 Winnipeg, Man. 1975. okt. 31. EMŐKE A Tavasz’ pajkosan mosolygott, t-zerszinü virágán a tajnak, ^ a mohó lepkék; bódultán illantak; . ódulatával az Ibolyának ... Uája kedves és mosolya, iint szivárvány ivei át ... G a búgó galambok, versenyt énekelve búgják: ,i mienk’ a mi iPatronánk! (imott egy őz futott, varcsu szökkenéssel, hogy Eltűnjön nyomban, virág mezejében. Csak a pacsirta maradt: elette az Ég-ben ... ,, szellő’ ki [köszönte o lágyan simogatja, .iOsszú ében haját, lely iebben a Nap-ban. A Hargita alján, ... iár megjött a Tavasz’ Zengék messz© tájon ... ..rdo-rét s madarak. rt pacsirta zengé, Himnuszát az Ég-nek S az Erdő sóhajtja; Emőkém, de szép lesz. A karcsú magas hegyek, Fejüket el’ hajták, Ne hogy felhő essen S betakarja Nap-ját. Emőke köszönti, bájos mosolyával S Imát suttog lassan, Hogy ott a Menyekben, Imáját’ meg hallják. Tekintetét veti, ében ragyogásban, Elmondá szó nélkül, Szerelmét s nagy vágyát; __ Hazájának: Erdély országnak. Még’ Rabszolga vagyok! Ki’ tudja még meddig? S a Tél’ majd elmúlik! Vígasztalé magát, csendben békességben, Mint’ ki hisz szerelmében s a Pacsirtával üzen, Magor! lén szerelmem. Hőgye Mihály. ORVOSI TANÁCSADÓ Szemelvények az orvostudomány őskorából LAJOSSY SÁNDOR: Hurrá színes televízióm van! Az elsővel jól megjártam, de Ajándék lónak ite nézd a foiát!” — mondja a jó magyar közmondás. Ez a televízió megviselte idegeimet, mert gyakran elromlott. Majdnem többet volt távol, mint itthon. ,S én mégis szerettem, mert amikor dolgozott,- elbűvölő színeivel megszépítette az életemet. Pedig olyan volt, mint a “makrancos hölgy” és már a második évében sok pénzembe került. IMost mikor kimét megmakacsolta magát és a szakember szerint a javítása meghaladja az eddigi költségeket; elajándékoztam. Éppen leg jobbkor, születésnapra szereztem vele örömöt! Ezután egy hasonló méretű, de modern, kis doboziba épített üari'bi-televiziót kaptam-. “Kaptam”, mert amikor béreltem,, nem gondoltam, (hölgy- karibiszines televízióm lesz? Mindig tudtam, hogy 'léteznek ezek az izgató színek^ de vérpezsdítő szépségükről Kisjókai Erzsébet: Az Edénkért titkai című köny-KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 80/-810 Somerset Place ; 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 vében olvastam először. A zöld, zöldebb a zöldnél és a piros még vérpiros. -Híjaknak való, akik a bizar sziliekért lelkesednek. A természetelleneset szeretik, mint ők magük, s mindenért lázadnak, ami -megszokot és régi. Ezen a telvizión túladtam egy hét leforgása alatt, mert káprázatos színeivel lazított! Az én koromban már nem való lázadónak lenni. Aki a hatodik X felé ballag, az a televízióban is a szolid és meleg szilieket kedveli. Amilyen öimaga már. Most egy kis mozinak beülő félkaribi-televiziőban gyönyörködöm. (Úgy látszik, -hogy a Good Listening Limited a déliszigetek színeinek a szerelmese és csak ilyen televízióikat kölcsönöz!). Olyan ez kérem, mint a demokrácia: túl színezett, de meg lehet szokni. Már nem is tudom, hogy miért, de nem tiltakozom. Elfogadom azt átmeneti színeket. Hiába is volna minden: eigy magányos, öregedő ember életéiben nagy szerepet játszanak a színek. És nem igaz? Elvégre színes televízióm van. . . HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN. — ÍRJ JN NEKÜNK! Természetesnek tűnik az a való, hogy már az első Írásos feljegyzések arról tesznek tanúbizonyságot, hogy több ezredévvel napjaink előtt az egyik legfejlettebb tudományág az emberiről, a “teremtés koronájáról/' volt szó e tudományban. E helyen bizonyára nem lehet feldolgozni e problematikát aprólékosan, de ez nem is, célom. Csak szemelvényeket szeretnék nyújtani e tudományág;, a medicina, legrégibb múltjából, hogy kielégítsem az olvasó természetes kíváncsiságát e területen. Aki több pontos adatra kiváncsi, könnyen megtalálja az idevonatkozó irodaimat a nyilvános könyvtárakban, az orvostörténelemmeH foglalkozó müvek nagy sokaságában.. A gyógyító tevékenység viszszavezethető az első emberekig. Az orvoslás tehát már sokkal korábban kezdődött el, mint az irás kifejlődésének időszakában. Az ősember a saját kárán, tapasztalta ki a különféle ehető és mérgező növényeket, állati anyagokat és e tapasztalatgyűjtés alatt fedezte fel az egyes termésizeti anyagok gyógy hatását is. Lassan rájöttek arra, hogy az egyes gyógyitóhatas(ú anyagokat bizonyos linódon el kell készíteni ahhoz, hogy kifejthessék gyógyító hatásukat. Így csináltak gyógyszereket lepárlás, főzés, szárítás porrázúzás útján. Korán rájöttek arra, hogy egyes természetes anyagok fájdalomcsillapító, mások pedig, kábító hatásúak. A vadászat kifejlődésével a növényi gyógyszerekhez hozzácsatolták az állati eredetű anyagokat is, mint például a zsír, vér, csontvelő, máj, stb. A vadászaton, törzsi verekedésekben. elszenvedett sebek megkövetelték a sebek gyógyítását. Ebbe a korba esik a sebészet kezdete is. Az őskoriban, a pr imitiv népek a betegségek kiváltóokát leginkább a rossz szellemek jelenlétének tulajdonították. EJolben a korban keletkeztek a különféle varázsigék, csodálatos hatású imák, amelyeknek nagyon nagy gyógyászati jelentőséget tulajdonítottak. A betegség fajtája szerint más és másfajta ráolvasást alkalmaztak. Az, érdekesség kedvéért idezem Bornemissza Péter 157f8-ban leirt ráolvasó imádságát : , ^ “Föld, édea anya! Te neked mondom előszer: ennek a torkában erős pörös táróik ereszködett, torokgyíkja, bé ka levelegje, nyakfoga: oszoljon, benne, meg ne maii adhasson, erős poros torok gyíkja, héka levelegje, nyakfoga, kelevénye oszoljon, romoljon Istennek hatalmát mából boldog anya parancsolatjával.” Annak ellenére, hogy az őskor és a'közópkor kezelési tudománya még tele volt babonás elemekkel, egyre szaporodtak a helyes tapasztalatok és megfigyelések. is, amelyek állapját képezték a tudományos kutatásoknak, ‘ a modern orvostudományban. A mai primitiv törzsök hasonlóiképpen kezelik a sebesüléseket, betegségeket, mint az ősember tette azt a mi vidékeinken. Ehhez elés elmenni az őserdei törzsekhez Afrikába, Délani-eriikájra, vagy ’Óceániába, iUetve Ausztráliába. , A mai primitiv népek gyögyitásában, isi megtalálhatjuk a tapasztalatokon alapuló, -racinális módszerekét, valamint a misztikus, vallásos elemeket. Ä sámán gyógyító tevékenységét a leigtöbib esetben az egész, törzs együttműködésié támogatja. KÖNYVSZEM _L _E A hazáján kívül élni kényszerült újságolvasó és irodalom pártoló magyarok örömét szolgálja NEMESKÉRY LÁSZLÓ most megjelent: TALLÓZÁS ki ÓHAZÁBAN cimü könyve. A századeleji életünkről irt egyszerű humorral fűszerezett “jóízű" történések megírásában elénk táruló kisméretű képek — egy délibábos érzést váltanak ki az olvasóból, — mert visszavezetik a “békebeli” ő-hazába. így a már lassan elmosódott hagyományos emlékeink, — magyar életünk kedves szokásai — a levendula szagú vidéki porták — újra élednek lelkiszemeink előtt. Mindez, a századeleji ember, ábrándos lelkivilágáról irt életképek, a történések eredeti valóságában tárják elénk az akkori magyart,__aki méltóbb világot épitett magának és közelebb állt az őt körülvevő természethez! A könyv megrendelhető a szerzőnél: ' NEMESKÉRY LÁSZLÓ Auf der Wies 24. 4020 LINZ Austria Ára: postaköltséggel: $5. — Lábdcüogással, tándcal, énekkel, áldozatok bemutatásával “isegítik” a gyógyulást. Az egész világon eléggé elterjedt a kopsnyalékeléa, melyet bizonyos betegségeknél (epileipsie) alkalmaznak. A szülészetet általában a törzs tapasztalt, idős’ asszonyai vezetik le. A primitiv törzseknél elég gya-kian alkalmazzák a köpölyözést, az érvágást, a piócákat és nagymértékben használják a legkülönfélébb állati és növényi eredetű gyógyszereket. A valódi orvostudomány alapjait a régi Kelet fcuitúii népeinél! Telhetjük fel . a ránlkmaradt Írásos emlékek segítségével. Ilyen országok voltak Kína, India, Mezopotámia, Egyiptom, majd későbben Görögország és Róma. Népi szabad azonban, megfeledkezni Amerika régi orvostudományáról sem, amelyről sok emlék maradt fel például Mexikóban és Peruiban. Vegyük most sorra az orvostudamánymalk éppen felsorolt bölcsőit. A régi kinaj orvosok a testet öt főszervre osztották fel: a szívre, tüdőre, májra, vesére és lapre. Ehhez járult még öt segédszerv: a vastagbél, vékonybél, gyomor, epehólyak és húgyhólyag. (Szerintük a betegségek kialákulásánál a legjelentősebb tényező volt az emberi testben lakozó két ellentétes, tényező, a /‘jang” hatása. Jang volt a szilárd hiimnemü élem, mig a jin a női, lágy fogékony elem. Minden betegség legfőbb okának e két elem közötti egyensúly meg bomlását tartották. Ha az emberi testben valahol túisiok“jang vagy jin halmozódott fel, ‘azt a helyet tűvel szurkálták:, hogy a felesleg, felszabaduljon és újra helyreáljon az egyensúly. Ennek a hitnek alapján fejlődött ki a tüszurásas kezelési módszer, az akupunktúra, amely most éli világszerte ueneszánszát. A kínai orvostudomány elsősqrban belgyógyászat volt. Rengeteg gyógynövényt ismertek és alkalmaztak, közöttük a valóban csodálatos hatású z-sensient is. Herbáriumaik világhinüek voltak. Modern vizsgálatok bebizonyosodott, hogy a zsen-sen B 1 és B 2 vitamint, ülő,olajakat, ipanaxint és más, anyagokat tartalmaz és serkentőleg hat az összest életfunkcióra. A régi kínai sebészet nem volít valami fejlett, de Krisztusi előtt két évszázaddal kimagaslik e téren Chua-to, aki sok sebészeti -beavatkozással tette magát híressé. A régi Indiáiba nagyon fejlett volt a szülészet és a sebészet. Híresek voltak apró plasztikai beavatkozásaik, amelyekkel helyii eigazitották a fül, orr és és' az ajkak hiányosságait. A kigyómarással már időszámításunk előtt Indiában külön orvosi szak foglalkozott, A törvény itt büntette az orvost, ha betegét rosszul1 és eredménytelenül kezelte. Az indiai orvostudomány igen erős oldala volt a higiéné, közegészségügy. ,Sok higiénés intézkedést tartalknaztaík a törvénykönyvek esi a szent ! iratok, a Védáik. E könyvek elítélik a mértéktelen táplálkozást, főképpen a nagy húsfogyasztást, Propagál- i jak azonban a friss zöldséget. i gyümölcsöt, tejet és mézet. A ! Védőik nagy figyelmet szentel| nek az edények tisztaságának, I .valamint a személyi tisztaság: nak. Előírják a fogkefe és a fog 1 por használatát a fogak és a ! száj ápoi-ásához, a fül. dést és a | ledörgölést, a ruha váltását, sth. [ Az ételmaradékot, az emberi 1 ürüléket az emberi településtől | távol el Ikell ásni. Ezek az elő- I iráso-k főképpen az előkelő kasz j tok számára voltak szigorúan [ kötelezőek, mig a páriákra és a ■ rabszolgákra egyáltalán nemi vonatkoztak. A mezopotámiai, babylóniai 1 orvostudományról világosan tanúskodik Hammurabi törvénykönyve, amely egyebek között megemlíti a speciális fog, és szem-műtéteket. Egyiptomiban a legjelentősebb Írásos tanúbizonyság a régi orvosok tudásáról az úgynevezett Ebers-papiruszon van, amely foglalkozik ! több betegség leírásával és kezelésével. Tárgyai több bőrbetegségről, nemiibetegségiről és az Egyiptomiban annyira eiter- I jedt trachomáról (szembeteg! ség.) A régi egyiptomiak mái tuu! ták, hogy a nedvkeringés köz- I pontja a szív, hogy a szív véren j kívül vizet és levegőit is tovúL■ bit az erekbe. Az ókori görög és római orvostudomány i.e. mintegy ezer évvel fejlődött ki és e tudomány értékességét olyan I nevek fémjelzik, mint Hérodotosz, Galenas, Aszklépiosz. A ! harcias görögöknél és róimaiak; nál az oiivos megbecsült személyiség volt. Homérosz eposzaiban, az Iliászban és az Odysszeában szerepelnek egyebek között Aszklépiosz fiai, Podáihmsz és Makráén, akik maguk is neves orvosok voltak. Idézzük az Iliász II. énekéből az 511-515. sort: “Nesztor, Néleusz sarja, akhájok nagynevű désze, szökkenj fel szekeredre hamar, s a szekérre Makháón melled: es a patás paripákat hajtsd a hajókhoz: mert aki orvos, az ér -ám annyit, mint sokan együtt, hogyha kimetszeni nyílvesszőt kell, s hinteni gyógyszert.” MAJTHÉNYI GYÖRGY ARANYMÁLINKó Nem szerette a megmagyarázhatatlan érzéseket. A k-ömyvek a padlóra meg a székekre kerültek, a fehénemüjét szétrakta az ágyon és az asztalon. Kinyitotta a szekrrényt, kissé eltűnődött azon, hogy: mit hova? — találomra íölütötte Carlyle könyvét a hősökről és- a következő passzusba kezdett: Werden wir nicht von alle Seiteni zu dem Schlüsse getrieben, dass von den Dingen, die der Mensch hdiemeden tun oder treiben kann, bei weitem die bedeutsamsten, kunder,barsten und würdigsten die Dinge sind, die wir Bücher nennen? Egyszeribe megfeledkezett a rendezgetésről, átfütő tudata megizmosodott a szellem erejétől, teljes helyesléssel vette át a szerző igazságát, és olvasott, olvasott. Félkézzel alkapa-rta az asztalra kitett holmikat, a sarkára ült, ráncosodó homlokkal bólogatott s az öntudata mélyén ott világ,lőtt az öröm: de okosan tettem, hogy ezt a könyvet elh-ozam magammal! Már jócskán tovább jutott attól a ponttól, ahonnan megkezdte az olvasást, amikor rákopogtak: — ‘Tessik vacsorázni-! — Igen, igen, — s még két sort elolvasott, akkor jutott csak az eszébe, hogy nincs a parókiám, lecsapta a könyvet, az újítóhoz ugrott, hogy elcsípje a leányt, hiszen azt se tudta: merre van az ebédlő? De nemkésett el -semmitől, a leány ott állt a folyosón és megmutatta neki,hogy melyik ajtón nyisson be; egy kicsit el is mosolyodott, Oltó nem értette a szemérmes leány huncut mosolyát, de azért visszam-osolygiott rá, és benyitott az ajtón. Dúsné az asztalfőn üilit, mellette Vugrics bácsi. Ahogy Oltó belépett, az asszony egy kis sikollyal fölne vetett: Teremtőm! Mi történt magával, tanár úr? Á két gyerek is kacagni kezdett, Vágrics -bácsi se tudta elnyomni mosolyát. Oltó meglepetten állt, úgy érezte kissé bambán, a nevetés meg egyre Ihamgiosabb lett körülötte. — Mi az? Mi az? —- tapogatta magát zavartan s nézett födi, le, kezével az arcába babrált, mire még harsegóbb lett a nevetési — Ko ... ko ... kormos! — nyögte ki az asszony. — Szent Isten, hát . . . — -A lámpa . . . Ancsa! Kiáltotta, — hát nem vettétek észre, hogy a lámpa füstöl? — 31 Zür-zavar, kiáltozás, kacagás támadt. A vacsorát meg ss kezdték, átfutottak Oltó szolbájába, ahol mindent vastagom belepett már a korom. — Jaj, ne nyúljatok semmihez, gyerekek! . . . Csak kifelé mindenki! ... pfü! pfü! ... Hisz itt lél-egzeni se lehet ... Teremtöm, a fehérneműje! Az ágy! ... No, takarithattofc. Ancsa, Marka. Tanár úr masodjon meg, Íbiszen olyan igazán, mint a fcémléinyiseiprő ... Kacagva hátrált ki a szobából, prüsszögött, eütfuló szavakkal rendelkezett, pöndöritett egyet-egyet a gyerekeken: fene, sicc az ebédlőbe! — és majd fölvetette a jókedv. — Az idejét se tudom, amikor ilyen jót nevettem, -—• mondta, újra az asztalhoz ülve. Vugrics bácsi töltögette -mágiának a spriccereket, csöndesein) diörmögve szólt egyet-egyet, és vidám volt maga is, főleg, amiért az; asszonyt ilyen jókedvűnek látta. Odaátal meg a két cseléd vihácolt. Kinyitották az ablakot, szellőztettek, söpörték a vastag kormot s maguk is összekormozódtak. Néha az egyik a másik arcába nyúlt, és olyan nevetést csaptak, hogy farsangiban se különbet. Oltó meg velük nevetett, de állt egyhelyben, mozdulni se mert, és csak jó későre jutott eszébe, hogy mosakodni szeretne. — De hiszen a viz is csupa korom! — mondta méltatlankodva, amikor a mosdóhoz lépett. Időibe telt, amig az egyik leány tiszta vizet -hozott. Azalatt az ebédlőből már ki is szólt az asszony utána . . • Amikor végre a vacsoraasztalhoz jutott, kihűlt az étel, újra kellett ímelegiteni a számára. Vugrics bácsi megcsavarta ősz bajszát, meg,emelte poharát és igy szólt: — Én ezt szerencsés előjelnek tekintem . . . Adja is az Isten, hogy jószerencsével éljem közöttünk! Koccintottak. Dúsné is tartotta a poharát: Csak jó sok vizet, Vugrkis bácsi, nehogy a föld meginduljon alattam! — s a szeme ragyogott. Oltó ivás közben érezte, hogy milyen szomjas, éis éhornra lehajtotta a teli poharat. Aztán .evéshez látott. Jól be falato zott a csirkepaprikásból, és azt hitte, készen vannak. Aztán almáslepény került az asztalra, majd szőlő, és utána feketekávé. A gyerekeket kissé későbben fektették le a tanár úr “beiktatásának” örömére, Vugrics bácsit is felvillanyozta a tár— 35 — A legnagyobb görög onvos Hippokrátész volt. Kiváló sebész, de nagyon jó belgyógyász is volt. Nagyon helyes elképzelései voltak a csontok, izmok és az ízületek felépítéséről és működéséről. A „ szervezet belső működését illetően a négy testnedvnek : a vénnek, a nyálnak, a sárga epének és a fekete epének tulajdonította a fő sze; epet. Mindegyik nedv (bizonyos alkat felel meg: a vérnek a vémnessangumikus, a nyáknak a nyugodt-flegmatikus, a sárga epének az ingerlékeny-kolerikus, a fekete epének a szomorkás-melankolikus alkat. A közegészségügynek is nagy jelentőséget tulajdonított Hippokrátész és minden ókori görög, és római orvos. Itt a higiéné nagy színvonalat ért el. Gondoljunk csak a kitűnő vizvezetékrendszerre, a minden házban felelhető fürdőkre, az egészséges, szellős épitkezéíire és az igen nagyiokú testkultúrára, testedzésre, játékokra, stb, Hippokrátész rámutat arra, -hogy az orvosnak nemcsak a beteg gyógyításával kell foglalkoznia, de ’az egészségessel is törődnie kell, hogy ezáltal megelőzzük a 'betegségeket. Nyilván nevezhetjük Hippokrátészt a modern, megelőző-, p re ven tiiv- or vostud-oim án y atyjának. Kiváló megfigyelő, leiró tehetséggel n endeikezett. tóok megállapítása a modern orvostudományban éppen úgy megállja a helyét, mint az ő -korában. Hippokrátész elitéli azokat az orvosokat, akik a beteglátogatást azzal kezdik, hogy a kezelési dij nagyságáról alkudoznak, vagy elő:e kéri a fizetséget. “Káros ez a beteg,nek-állapitja meg-küHönö/sen heveny betegségekben . .. Helyesebb a már megmentette, elszámolni, mint a veszélyben levőt megzsarolni.’’ Kezelésében továbbá nagy szerepet játszott, a racionális diéta és a sikeres kezelés szempontjából nagy jelentőséget tulajdonított a külső, környezeti tényezőknek, a klímának, a tisztaságnak, pihenésnek, nyugalomnak, stb. Végezetül, ha az orvostudomány őskoráról értekezünk, meg: kell említenünk a rég, in-dián .orvostudományt is, amelyről töb;b emlék tanúskodik Peruban, Mexikóban és más országokban. Amikor Cortéz 1519-ben bevonult Tenoidhtitlanba, feltűnt neki, |hogy a városiban tisztántartott illemhelyek és jól. felszerelt gyógyszertárak voltak. Az aztékok folytatói voltak egy sokkal régebbi civilizációnak, tehát orvostudománynak is. A régi indián orvosak teljes biztonsággal felismerték a végta: g,ok szörnyű e-lvastagodásáihoz I vezető elephanthiási-st, valamint i azt is tudták, hogy a vízkör a | krónikus vesegyulladás következménye. Dr. Francisco Hgrnández 24 tenmé'szettudamányi könyvet irt, amelyek több mint 1200 azték gyógyszer leírását tartalmazzák. A r égi indián orvosok össze tudták varrni a sebeket hajszálak segítségével és obszid'ián késeikkel -meg tudták nyitni a mandulák gennyes tályogait is. A sebekre ofoszidián pert hintettek, használták gyógyászati célokra a gőzfürdőt, maszirozást. Így’ gyógyították például a reuniatizmust, ideg| bénulásokat és más idegbajokat. Az aztékok nyugtatás céljára dohányt használtak. A tubák olást szédülés, fejfájás, bágyadtság és az orr betegségek jelenlétében használták. A ka- Kaófa gyümölcséiből készült por a “cacahuatl” az aztékok erősítő és gyógyitalának alapvető alkatrésze volt, amelyet vaníliával, mézzel és borssal keverve főzték fel és úgy fogyasztottak el. A légi amerikai drogokhoz tartozik a ‘peyotl” nevű kaktusz, amely ©.feledteti a félelmet, éhséget és szomjúságot. Ez egyebek között taitalmazza a hallucinációikat (képzelődéseket) okozó mescalint. “Colorines”, egy vörös szinü mexikói bábfajta fokozza a nemi képességet. Peru területén eléggé magasfokú volt a mohikok kultúrája, amely nagy hozzájárulást jelentett, az orvostudomány fejlődéséhez. Kjtünően értettek a malária, hasmenés, ■reumatizmus, a köszvény és a tüdőgyulladás kezeléséhez, de tudták kezelni a tuberkulózist és a szifiliszt is. Az inkák őseiébPJgy, -mint ’Mexikó őslakóiugyancsak művészi kivitelű szobi ócskákon mutatták be például a vakságot, a rosszindulatú szarkómát, a beteges eiliájasodást, a mirigyek súlyos zavarait, az arcideg-megbénulását. A perui ásatásoknál kb. 10,000 meglékelt koponyát találtak és ezek a leletek arról tanúskodnak, hogy a régi perui orvosok által megléteit páciensek majanem mindig meggyógyultak. Sebészeti műszereik, késeik leg inkább obszidián köve ki ről voltak előállítva. E rövid áttekintés arról tanúskodik, Ihogy az orvostudomány alapjai egyidősek az emberiséggel és a mai sz;ép -kezelési eredmények csakis a sok évezreden át gyűjtött tapaszt illatnak, orvosi gyakorlatnak köszönhetők. MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. i AGESILAOS (Kr. e. 442—358) | spártai királytól megkérdezték, milyen messzire terjed birodalma. — Agesiíaos lándzsáját megragadva igy felelt: | — Ameddig ez elér.
