Kanadai Magyar Ujság, 1975. szeptember-december (51. évfolyam, 28-43. szám)
1975-10-03 / 31. szám
Winnipeg, Man. 1975. október 3. A MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. Hámory Várnagy Dalma: ÁZ ERDŐBEN Fa tetején mi mozog? Talán egy madár Figyeljünk csak nyugodtan drága unokám? Szétnyílnak a levelek, nem madár volt ám! Egy szép tarka-lepke pár kergetőzik, száll. * Bokor alatt mi mozog? Talán egy manó? Szürke nyuszi lapul ott? Káposzta faló! Tapsolnak a levelek, örömükben, lám; Mogyorót szed a mókus? Menjünk tovább már! Italy -—- Varesa, 1967. Kiss Jancsi ig,en okos legény- ; ke, ha csizmácskára nem is te- j lik szülei sovány keresetéből j minden esztendőben. Különösen érdekli a Jancsi gyereket, a Pesta bácsi “sokoldalú” munkája. Kérdezősködik is: — Osztán mondja csak Pista bá’, mirül ismeri fel, hogy meghótt-e az illető halott? — Mini? Hát az csak igen ecicerü fiam, merthogy az ilyen háznál igen csak rinak! ‘Harcunk 1920-1945“ Hámory Várnagy Dalma; VÁSÁROSOK Hej, de nagy a lárma! Mulatság van máma? Lakodalom készül, hetedhét országra? Sem egyik, sem másik, egészen más van itt, Később látható is, ha viszik a “hunmit”. Kirakodó vásár van a község végen, Olyan esemény, mely nincsen minden héten. Nagyszerű mulatság! Nem is olyan drága, Ha van elég Pengő, a rejtett bukszába. Igen sok kiváncsi a szokatlan zajra, Falusi emberek özönlenek arra. Az egyik tehenet, a másik ködmönt vesz, Legény, leánykának nyakába szivet tesz. Mennyi apró jószág, tehetetlen, gyáva, Anyjától elhurcolt pár (hetes kis árva. Pelyhes sárga pipik, néhány napos kacsa, Jól fogyó árucikk, az állatvásárba’. Tejesszáju boci, csodálkozó szemmel, Göndörszőrü bárány, birka türelemmel, Aranytollu páva, még nem nőtt uszálya, Rózsaszín malacka, pántlika nyakába. Nagyanyó kendöt kér, menye rőfös árút, Van aki borotvát, mézeskalácsbábut. Kis bögre, nagy lavór, pomádé, illatszer, Körhintán forogni, mennyei játékszer. Lacikonyhák tája, nótázástól hangos, Pedig nem ott penget, laz öreg cimbalmos, O, a borkimérés környékén tanyázik, Hol a gazdaember pénzért parolázik. Asszonyok, mást tesznek, kelmét válogatnak, Gyöngy kalárist, kendőt, papucsot akarnak. Hamar! Hamar! Vigye! Igyekezzen kérem! Ilyen vásár nem lesz, majd csak jövő évben. Tamási, 1932. félreértés A .gyerekek az iskolában a halakról tanulnak. A tanító egy akváriumot hoz az iskolába és így szemlélteti előadását. Józsika, szívesen meséli el naponta iskolai élményeit édesanyjának. Amikor hazatér igy újságolja: —Ma, a tanító bácsi megmutatta az aranyhalait. Egészén csodálatos dolog, volt, ahogyan úszkáltak az antikváriumban. Miutáni édesanyja mosolyogva helyesbítette, folytatta iskokolai élményeiről beszámolóját: —Sok mindent mesélt a tanító bácsi. Azt is mondta, hogy a tengerben a nagy halak, az apró halakkal táplálkoznak. Még a szardíniákat is megeszik. Igaz? — Amit a tanító bácsi mond, az mind igaz! —’ Jó, jó Anyukám, de hogyan nyitják ki a szardiniás dobozokat? A románok már a magyar toríénelmet is kisajátítják önmaguknak (Folytatás 6. oldalról) , kis balkáni politikai kalandor, di •> ■A csöpp filozófus Istvánka a minap titokzatos arccal nyit be tudós apja dolgozószobájába. — Apa! Borzasztóan érdekes dolgot szeretnék tőled megtudni. (Mivel te okos vagy és mindenre tudsz felelni, ezért jöttem hozzád. A fiú apja már hozzá van szokva hasonló, felesleges zavarásokhoz, hogy mielőbb szabaduljon jó arcot vágva kérdezi: — Nos? Mi az a borzasztóan érdekes Istvánka/? — Mondd apa, mi az az anti? — Anti? Az Antal férfinév becéző formája. Én nem úgy gondolom. Nem nevet, hanem, szóval, miért mondta nekem a zenetanár, hogy antitalentum! ? — A talentum azt jelenti, hogy tehetséges, az antitalentum az ellenkezője, vagyis az, aki tehetségtelen. Istvánka gondolkozik egy ideig, aztuán megcsóválja a fejét. s kételkedve tekint imádott apjára. Érezni rajta, hogy nem bízik felvilágosításában, de közölni nem meri határozottan csalódását, igy csöppnyi -filozófiát hoz segítségül: — Ide figyelj apa! Nem tévedtél -most az egyszer? Mert én, például azt tudom, hogy mit jelent; Patikus, de mi az az antipatikus ? MEGJEGYZÉSEK: L) Ho-monnay Elemér: iSzatmár várps eredetének kérdése. (Virrasztó, IV. évf. 3. sz.) 2. ) Csikmenasági; Oláh véreng zések Erdélyben. (Virrasztó Ií’I. évf. 1. sz., K.M.Ujság. 1972. máj. 5-1(2—i sz.) 3. ) UTUNK (Kolozsvár, 1974. okt. 18.-i sz.) 4. ) ERIS.: Kik voltak a dákok? (Lármafa Évkönyve 1967-68.) 5. Barátih Tibor megfejtése szerint Napccar=Napkő v. Napország, Sarmizegetusa- Sár-Mezőket-Őrző-Tábor (A magyar népek őstörténete III. kő.) 6. ) Kalota-Stepíhanos erdőelvi Gyula 948-ban keresztelkedett meg Bizánciban és 950- ben Gyulafehérvárott megalapította az első magyar (g. s-zertartású) püspökséget. 7. ) Nicolae Balcescu: Romanii sub MihaLVoevod Viteazul, Bukarest, 1877. Nem rég megjelent magyarul is. V. András János fordításában. 8. ) -Csikmenasági: Captain John Smith magyarországi és erdélyi hősttettei (K.M. Újság 1970. máj. 15-22.-i sz., a Lármafa 1959-60-62. sz.-iban.) 9. ) Mihály vajda kolozsvári és besztercei levelezését jelenleg a kolozsvár-napocai Állami Levéltáriban őrzik. E- zek az okmányok a “N. Iorga: Aicte relative la razboaiele si cuceririle lui Mihai voda Viteazul. iHurtnuzaki, XII. 1594-1604., -Bucaresti, 1903.; Andrei Vere-s: Docuimente privitaore la istoria Ardealului, -Moldovei si Tarii Romanesti. Act? si serisori, V-VI., BuquresL, 1932-333. c. munkákban jelentek meg román nyelven. Ezek a perdöntő magyarnyelvű okmányok a történelemirás nagy kárára magyar munkában még nem jelentek meg. 10. ) Lásd Wass Albert: iMagyar Szemmel c. cikket (Magv. Éiet, 1974. máj. 8.) NEHÉZ KÉRDÉS / — Ki tudja megmondani mi az a múmia? — Befőzött király! — vágja ki elsőnek Móricka. SZAKÉRTELEM Csajágröcsö-gén nincsen orvos. Pesta bácsi, olyan mindenes féle szerepet tölt be. Borbély, fog-orvos, ha kell halottkém is. zok lassú, de biztos elsorvasz-1 tására, megsemmisítésére. Hogy a Kádár-rendszer az összmagyarság nemzeti öntu- j datának megtörése terén is mi- lyen mélyreható munkát végzett, elég legyen Hunyady József “Hollós vitéz” (Bp. 19i&7.) j és Kovái Lőrinc “Vaskapu” | (Bp. 1917.) cimü, Hunyadi Já- i nos életéről szóló történelmi re- i gényeket említeni. Ez a két pártengedélyes iró, a normát messze túlteljesítve, munkájukban olyan hősi regét kanyari! lőtt az oláhok, csehek, szerbek | hősiességéről, hogy az a legso- I vinisztább román, cseh, szerb i írónak is dicsőségére vált vol| na. De azt, .'hogy a Várnai csa; ta (1444.) elvesztése részben j az oláhok árulásának volt kö; szökhető és hogy a vesztes csatából hazafelé igyekvő Hunyadi Jánost az áruló Vlad Draeul (1431-75.), a vérgőzős oláh történelem legkegyetlenebb szereplője ,akit maguk á románok még ma is Draculának (ördög- ■ nek) neveznek, elfogta, hogy a töröknek kiszolgáltassa, a regényekben egy szóval sem említik. Hogy aztán az ilyenfajta történelmi regények milyen végzetes lelki torzulást idéznek elő határokon belül és túl az olvasók, de különösen a fiatalság lelkében, ki törődik vele? Hiszen pontosan ez a -cél. Azért pedig, hogy Európa kulcsterületét, a Kárpátmedencét 55 évvel ezelőtt esztelenül szétdarabolták és a soviniszta szomszédos kis népek uralma alá kényszeritett magyar milliók azóta üldözött vadak saját földjükön, Wilsontól kezdve Fcrdig az amerikai elnökök is felelősek. Azért pedig, hogy Ceausescu mindent büntetlenül elkövethet a román uralom alá kényszeritett 3 millió magyar megsemmisétésére, Nixon és! Ford elnök külön-külön és | ; személyesen is felelős, mert a világtörténelemnek ezt a l.g-j szemérmetlenebb népirtását bu-! karesti látogatásukkal az egész világ előtt elismerőleg jóváhagy j ‘ ták és szentesítették. Ford el-1 nők ezt még megtetézte azzal, j hogy jutalmul megszavaztatta | j Romániának a “most favored nation” néven ismeretes gazda! sági segítséget. És tette ezt akkor, amikor j Amerika függetlensége kivivá- | sának 200'. évfordulóját üli, a| miért magyarok is ontották a | vérüket. Nem is szólva a polgáriháború sokezer magyar hő- I séről és a tudósok, feltalálók, ; művészek százairól, akik életük feláldozásával és tudásuk, tehetségük legjavával segítették Amerikát naggyá lenni. Ugyan| akkor az “agyondédelgetett” ] románok csak egyet is mutas| sanak olyat, mint Kovács Mi! Irály 'ezredes, Zágonyi Károly l | őrnagy, Asbótli tábornok. Xan, i tus János, Haraszthy Ágoston volt, hogy a többi újabbkoriról ne is beszéljünk. Többezeréves történelmünk során mi, magyarok, mindig csak adtunk és sohasem kaptunk. Most sem várhatunk sen kitől semmit! iMi magunkra számíthatunk! A románok arcátlan, gátlástalan történe lemhamisitását is Csak mi cáfolhatjuk meg, csak mi semlegesíthetjük. Éppen ezért, itt az ideje, hagy a szabad földön élő magyarságvégre magára ébredjen és löszszefogva mindent elkövessen a soviniszta -csehek, tótok, ukrának, románok, szerbek és osztrákok kettős jármában sinylő dő 4.5 millió magyar megmentésére. De nem a kivándoroltatással, mert az egyenlő a nemzetgyilkossággal ! Csikmenasági 4: * * AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! OHAZABA SEGÉLYT az IKK A utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBIZHATÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrcok Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-től felfelé $1.50 az IKKA kezelési költsége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. i ! Hámory Várnagy Dalma: A mérges molnár Szélmalomnak vitorláját, a szél vígan hajtja, jár a garat, szorgos molnár búzát őröl rajta. Nem fúj a szél, áll a malom,1 | áll a vitorlája, áll a garat, de mérgében, jár a molnár szája. Kiskúndorozsma 1944. Amerika importált külügyminisztere... ■ ! (Folytatás az első oldalról) ( tűnő körülményt is, hogy a' washingtoni alsóház u.n. House Internal Security Committeeját hirtelen éppen akkor oszlatták fel amikor ez a parlamenti bizottság mélyebben be- ! le akart nézni Kissinger múlt- ! jába. És ez a múlt Hoar szerint >- igen érdekes ... t A II. világháború végén Né- j j1 metországban Kissinger együtt dolgozott a vörösökkel, — ami n / most nem zavarja őt abban, ’ hogy felülről vezesse az ame, I rikai hírszerző szolgálatot. A Harvardon megalapította a Confluence cimü magazint, ' , mely pro-komimunista szinezebével tűnt ki.I. •/ ' Résztvett azon a Pugiwash i Konferencián, — amelyet a 1 kommunista érdekeket -oőke/ ni züen támogató Cyrus Eaton a! lapított. ia1 Lelkiismeretét nem zavarta | az a tény, hogy mialatt kato- 1 uáinkat a cambodiai és vietnámi őserdőkben elárulták, — ő résztvett a szovjet követség r~ azon estélyén, mely alkalommal; e_ Lenin születésének 100-ik év-' r_ fordulóját ünnepelték ... t-Kissinger még mindjg “pa-, ranCíSolóan” szükségesnek Ítéli! I a détente. — A détente révén j 5 mi elláttuk a szovjet vezetőket j ! kedvezőbb hitellel, mint ami-1 Lyent amerikai polgároknak biztosítunk; olcsóbb búzával, a világ legnagyobb teherautó-gyárával, komputerekkel, sőt biztosították számukra a világ, leghatalmasabb katonai erejének a státusát. “Ne essünk tévedésbe, — hangsúlyazza Hoar, — a kül- i ügy-miniszter tudja, mit csinál!. ; És mégis csinálja.- S a Kissinger-féle megadás' I politika oly gyorsan halad I előre, ahogy ő csak siettetni j tud ja azt ...” Mindezek elrendezéséi) n Henry Kissingert konspirátorok egyik jól képzett vezérkara segiti, olyanok, mint ő, akiknek kapcsolataik vannak úgy a j kommunisták, mint a rendszer 1 belső emberei felé .. .” neszen összes hamisításai. így meg tudjuk, hpgy ivrn.á'y vajda magác végig vajadnak tartotta, hiszen az okmany-okat eleinte "Mi-cnael vaivoda mp. ’. később | cirill hetunnel “io Mi'haJhi vo,e- j vöd -ként irta alá. Az o^ma- | nyoK, a latin címzés és kelte-1 zestöl eltekintve, mind izes magyar nyelven íródtak. Nem is ! csoda, Hiszen Mihály' vajda köz-1 vétlen környezete egy-két kivétel. cl Székely Mózestól kezdve mind magyar, illetve székely v-oit. De az okmányok tanúsága szerint magyar volt a szász ! Beszterce bírája, Budaki János, ! a zlömmel oláh-ok lakta Doboka i i megye főispánja, Harinnai Far- j kas Miklós is. A 21 okmányban | az említetteken kívül 13 ma- j gyár, mint pl. Brassai, Eötvös, \ *' eiéi wáry, i\eömies, Nylas, stb., | 3 német: Pulaciner István Ko- j í-ozs-var főbírája, SchimieiLczár | Lőrinc Kolozsvár sáfárpolgára, lloier .János és 2 olálh: Vister Barkan és Bába Nova-c neve szerepel, a két latin nevű is: nagylogofet Theodosius és Joannes Jacóbinus minden bizonnyal magyar volt. Itt kell megjegyezni, hogy 160-0-Lan Erdélyben az oláho-k száma 150 ezer körül volt — tehát a súlyos vérveszteség ellenére is jóval kevesebb., mint az államalkotó három nemzet: üiagyarszékely-szász együttes létszám —, s azok zöme is az állam életében semmilyen fonná, an részt nem vevő nomád hegyi pásztor volt. Tőhát 160-0-ban Erdélyről, mint román tartományról, de különösen országtól beszélni, a leg szemérmetlenebb történelemhamisitási. Mihály vajda 10 — és nem 21 — hónapos “erdélyi garázdálkodása” a Miri-szlói csatával (1600. aug.) véget is ért. Az idézett -okmányok tanúsága szerint a császári zsoldosok rémuralma ellenére az erdélyi rendek 1601. febr.-ban Kolozsvárott országgyűlést tartottak és ott Báth-ori Zsigmond újra választása mellett Mihály vajda kapitányát, Baba Nova,-cet és társát árulásért halálra Ítélték és ki is végezték. De az i-s ezt bizonyltja, hogy a Báthori Zsigmond seregét megsemmisítő G-oroszlói csata (1601. aug. 3.) után Kolozsvárra bevonuló Basta neve után a kolozsvári szám! adáskönyvbien Székely Mihály neve áll és a csatában Bastát. támogató Mihály vajda neve csak harmadik helyen szerepel. Rá néhány napra Basta meg is gyilkoltatta és ezzel végleg, el- 1 tűnt történelem sülyesztőjében. Remélyjiük, hogy mostani “felmagasztaltatása” sem lesz hosz szú életű. Kétségtelen, hogy Báthori Zsigmond trónralépéiétől Bicsaki felkeléséig eltelt 16 esztendő volt Erdély történelmének legvéresebb és legtragikusabb korszaka, amit majdnem kizárólag a kiváló képességű, de testileg, lelkileg beteg, állhatatlan Báthorinak köszönhet. De az is kétségtelen, ihogy ebben a kaotikus helyzetben Mihály vajda, ez a nagyratörő ha csak rövid időre is, Erdély élére kerülhetett, azt kizárólag s s a nemzeti öntudatukat vesztett, ^ Bátnori Zsigmondiéi elszenvedett sérelmeikért a magyarság- f j gal szembeforduló széKelystg- ■* ! riek köszönhette. I ^ g Ez a történelmi valóság. A románok ezzel a gyaláza- c j tos történelem hamisításukkal ' j nem állnak meg országuk ha\ táránál, hanem tovább mennek. J A külföld számára idegien nyel- i ven irt kiadványaik is teli van- j ' ! nak a legorcatlanabh haanisitá- I ' i c I sokkal. Az “Unification of the ' I Romanian National State. The i Union of Transylvania witiu üld , ^ I Romania’’ (Bibliotheca Histo- ^ í riica Romániáé 7. Vol. — Publi- I silling House of Academy of the ( j Socialist Republic of Romania) | I pi. a román nemzet “töfabezer- j j eves egységét” bizonygatja mai! ' j honában — Erdélyt is be.eért| ve —, ami idegen politikai el- 1 nyomás miatt nem jöhetett e-, 8 több ' létre, jóllelhet a “román- j 1 lakta országok” egyesülését j 1 nemcsak a románok, hanem az í Erdélyben köztük élő “marok- J6 nyi” német és “még, jelentékte- j 1 Lenebb” magyar ajkú lakosság is 1 “lelkesen kívánta”. Hogy ezt az ! idegenek előtt elihihetővé te- * gyék, a 11 szerző között 2 ma- j: gyár — (L. Bányai, 1. Kovács) ] 3 és 1 németnevü (€. Göllner) is J 1 szerepel. i Ezt a munkát nagyszerűen l 1 i egészíti ki a “Romania, the *1 i Land and the People” c. saebb! nél-szebb fényképekkel díszített ' j képeskönyv, amiben csak egy ! magyar vonatkozású kép talál- . | ható — “Hungarian Folk Dan- 1 j ce’’ felírással. A könyv szerzője I Teofil Balaj, vagyis, Balázs Teo. j fii (10.) • j Ez csak kiragadott példa, 1 mert az egész világot ingyen ; 1 elárasztották ilyen és hasonló i i tartalmú, idegen nyelveken | : megjelentett munkákkal. Nem 1 is szólva a román “emigráció” {- hasonló szellemű és tartalmú j : idlegen nyelvű kiadványairól és ■ i lapjairól. Ha hazáról pénzelnék | i őket, akkor sem írhatnának ! 5 különlben. í Az egészben mégis az a leg- \ t hragikusablb, hogy a románok- ezt a sintér munkát, amint lát) tűk, főleg magyarokkal végez- | i tetik el. es az a legelsz,omoritóbb j- — bármennyire megértjük is az j- ottani magyarok súlyos Ihelyze! tét — hogy akad erre a munt. kára magyar. e Az elmondottak után nyíltan | I. fel kell vetni a kérdést: Ki vagy j s kik felelősek azért, ami Erdély- j- ben történik? l. Nyíltan meg kell monndani, i- ezért első sorban a Kádár-rend- j z szert terheli a felelőség, ame-1 1 lyik nemcsak az 56-os szabad-1 -j sáigiharc fiatalságát irtatta ki, és déportáltatta az oroszországi \ haláltá’borokba, nemcsak 3.5 millió magyar magzatot puszii- j j. tott el a magyar nemzettest bio- | U lógiai megtörésére, hanem, a ._ marxi-lenini nemzetközi szoy cialista szolidaritásra hivatkozik. va, egyszerűen leírta az elszay kitott területeket és az ott élő n 4.5 milliónyi őslakos magyart, 5, s ezzel szabad kezet adott a-MEGRENDELŐ-ÍV KANADAI MAGYAR UJSaG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) észemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ .... Sajtó Alap .............................................$• • • • Összesen: $ <Jév: ................................................................................................. lim (utca, ház-szám. vagy Box):.............................................. ... /áros és tartomány: ........................................................................ félévre $6.50, Kanadán kivül $13.—. félévre $7.—. A Kanadai Magyar Uj.ág előfizetési dija: egy évre $12— LEGÚJABB MAGYAR KÖNYVEK, újságok, hanglemezek, 8 Track Tape!:, ajándéktárgyaik, kézimunkák, kerámiák, importált tésztafélék, magyar paprika, (háztartási cikkek, darálói:,. mérlegek, stb., állandóan kaphatók. IKKA küldemények Magyarországra, TUZEX Csehszlovák! á b a, lei Romániába küldését vállaljuk.' Címünk: Hungarian & International Book Store, 545 Sargent Ave.. Winnipeg 2, Man., Canada. — ELADÓ egy jól bevezetett péküzlet egy üdülőkhöz vezető úton, élénk forg-all-mu városban, 40 mérföldre Winni■ pegtől. A tulajdonos nyugalomba akar vonulni. Alacsony lefizetéssel eladja kevés kamatú morgage mellett. Jó, felszerelés és épültet, nagyon jó üzlet. Rakást olcsón bérbe adja. Hívja fel Etnie-t 1-268-1243 számon Olde Home Bakery. Beairsejour. Man. 31—5 Olvasóink olvasták a Kanadai Magyar Újság egyik tavaszi számálban a “Sarcunk . . . 1920 —1945” cimü könyv hírét és annak kommentálását Csákány Balázs irótár&iink tollából. A könyv 540 kéjben és 8 térkép vázlattal' szemléltetően mutatja be az olvasónak a trianoni “-béke” béklyóiba zuhant és onnan hihetetlen szorgalommal kiemelkedett és európai középhatalommá fejlődött Magyarország képes történetét. ' A könvben szerepel a Horthy Miklós kormányzó által irányított ország honvédelmének fejlesztése, katonaiskoláink, katonai diszelgések Miklas osztják kancellár és Viktor Emanuel olasz király előtt, a testőrség és a királyi palota élete, a (béke őrei a gyalog és lovas csendőrök, a Felvidék, Erdély és a Délvidék hazatérése képekben, látván a lakosság örömét, vi-rágesős boldogságát, majd a II. világháború lefolyását, gyalogságunk, páncélosaink, repülőink és tüzéreink hősi (harcait a Donig és az öszszeomlásig, majd a Time amerikai magazinban az év nagyját: a magyar szabadságharcost s hős Hercegprímásunkat is. Itt az ősz, közeledik a Karácsony. Minden volt Horthy katona, levente, diák, szabadságharcos, cserkész, történész szívesen olvassa s a képekből több -olvaható ki, mint a legszebben miegirt könyvből! Ára: $11.00, a postaköltséggel együtt. Megrendelhető csekk, vagy pénzestutalvány be küldésével: Hungarian Veterans, P. O. Box: 335, Etobicoke, Ont. M9C 4V3, Canada. Érdekesek a statisztikai adattok (Folytatás az 5. oldalról) zaléka dohányzik. Quebeeben azonban 54.8%. Legkevesebben British Columbiában dohányoznak, ahol az emberieknek -csak 44.1 százaléka hódol ennek a kár o-s szenvedélynek.
